Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-14 / 242. szám
1987. OKTÓBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei tanács vb nap/rendjón Először a kisajátításokról Foglalkoztatási alap Mórsókii a munkanélküliség veszélyét A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt megtartotta soron következő ülését, amelyen három fontos jelentés került terítékre: megvitatták a testület tagjai a kisajátításokkal kapcsolatos kérdéseket és a kisajátítás jelenlegi helyzetét, az ifjúság egészségügyi ellátásának feladatait, és jelentés hangzott el a nevelési és oktatási intézmények személyi feltételeiről — különös tekin|tetted a na gyléts zárral korosztályok iskoláztatásával jelentkező gondokra. A három napirendi téma közül legélénkebben az elsőre esett a figyelem, tekintettel a tárgy közérdekűségére, hiszen a kisajátítás széles körben érinti a lakosságot, jóllehet az utóbbi időben — ahogy a vb-re készült jelentés is jelzi — a beruházási igények apadásával csökkent a kisajátítandó területek száma is. Mégis al- áergikus pontja ez életünknek. hisz a nagyobb közösségi érdek kerül szembe akarva-akaratlanul is a kisebb egyéni személyes érdekekkel, s a keletkező feszültségek nem mindig oldhatóak fel gyorsan és mindkét fél számára megnyugtató módon. Épp ezért örvendetes, hogy az utóbbi időben a megyében egyre zavartalanabbak a kisajátítási folyamatok, amit az is jellemez, hogy míg az országban a kisajátítottak mintegy fele fordul a bírósághoz érvényt szerezni vélt, vagy jogos igazának, addig Szolnak megyében ez az arány alig éri el a 15 százalékot, azaz általában egybeesik a felek elképzelése a kisajátítás kárpótlásának összegével. Törökszentmik- lóson például 98 százalékos, Szolnokon 83 az egyezségek aránya. Tiszafüreden, Kisújszálláson, Jászberényben viszont a kisajátítások mindegyike megnyugtató megegyezéssel zárult. Más kérdés a kisajátítandó területek, a várható kisajátítás miatti építési tilalmak problémája. Rendezési elképzelésekből vagy A fővárosban és Pest megyében keletkező szemét kezeléséről és ártalmatlanításáról hallgatott meg tájékoztatót. illetve a lakásellátás országos helyzetét s ennek a településfejlesztéssel kapcsolatos összefüggéseit vitatta meg az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága kedden a Közterület-Fenntartó Vállalatnál — Straub F. Bruno elnökletével — tartott, kihelyezett ülésén. A bizottság munkájában részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Az életkörülmények javításában — mivel 1961 óta mintegy kétmillió új lakás épült fel — meghatározó szerepe volt a lakásellátás fejlesztésének. A VI. ötéves terv időszakában mir.d nagyobb szerepet kapott az a felismerés, hogy a lakásgondok úgy is enyhíthetek, ha az új lakások építése mellett erőteljesebben ösztönzik a lakásgazdálkodást, a lakáscseréket, a -visszavásárlásokat. az otthonok felújítását és korszerűsítését. Az elmúlt tervidőszakban 370 ezer — a korábbinál nagyobb alapterületű, jobb beosztású és felszereltségű — új lakás épült. Mintegy százezer lakás felújítása és korszerűsítése révén javult az állami lakásállomány minősége és komfort-színvorfala állapítja meg az építésügyi és városfejlesztési minisztérium tájékoztatója. Az országos lakáshelyzetről szólva Jantner Antal más okból nem egyszer megesett, hogy olyan területek is tilalom alá kerültek, s maradtak alatta akár 20 évig is, melyek a körülmények változásával egyszer- csak mégis felszabadultak az építési tilalom alól. De az is megesik, hogy a tilalom miatt parlagon hevernek hasznosítható, beépíthető területek, amelyekkel növelni lehetne a lakosság számára az építési telkek kínálatát. Az érthetetlen tilalmak pedig mert ilyenek is akadnak, egyszerűen zavaróak. Épp ezért folyamatban van az érvényben lévő tilalmak felülvizsgálata — Szolnokon már meg is történt —, Tö- rökszentmiklóson is 300-ra csökkent ilymódon a számuk az eddig nyilvántartott 4—500-al szemben. De jelentős arányú (50—60 százalék) építési tilalom feloldására várható további három városban, Mezőtúron, Túrkevén és Tiszafüreden. Sok felesleges nyugtalanságot, feszültséget lehetne elkerülni — hangzott el a téma vitájában — a kisajátítások nyitottabbá tételével, azaz, ha jobban bevonnák az érdekelt lakókat, a lakosságot a várható kisajátítást igénylő rendezési döntések meghozatalában, ha a döntéseket előkészítő szakaszban a kisajátító szervek jobban építenének a lakosság véleményére, ami természetesen korszerűbb munkát igényel a tanácsoktól, de ami ugyanakkor nagymértékben növelné a mindennapi élet demokratizmusát is. A vb határozatot hozott egyébként arra is, hogy meg kell gyorsítani a kisajátítási folyamatokat, és biztosítani kell a szükséges szakértői gárdát, továbbá fel kell készíteni a községek, nagyközségek tanácsait is, hogy törvényszerűen és szakszerűen maguk dönthessenek majd és végezhessék a kisajátításokat, hogy átvegyék ezt a szerepet is az őket „patronáló” városi tanácsoktól — tekintettel a kétszintes igazgatási rendszer bevezetésére. építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes elmondotta: annak ellenére, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentősen javult a lakásállomány állapota, még ma is súlyos társadalmi probléma a lakáshiány, hiszen a több- gyermekesek és a fiatalos napjainkban sem jutnak könnyebben lakáshoz. A VII. ötéves terv időszakában 900 ezer család lakáshelyzete fog javulni a korszerűsítéseknek, felújításoknak köszönhetően. Idén a tavalyinál mintegy 8—9 ezerrel kevesebb, összesen 60—61 ezer új lakás épül. Ennél többel várhatóan jövőre sem bővül a lakásállomány, a lakásárak pedig várhatóan mintegy 10 százalékkal emelkednek. A lakásellátás hosszú távú tervével kapcsolatban még csak az első elgondolások fogalmazódtak meg. A vitában felszólalók közül Kiss István (Komárom megye) igazságtalannal tartotta,. hogy a fővárosban ingyenes a szemétszállítás, s javasolta: a szolgáltatásért fizessenek díjat a budapestiek is. Nemes Tamás (Komárom megye) javasolta, hogy kezdjenek kísérleteket a szelektív hulladékgyűjtésre a községekben, s ezzel összefüggésben hozzanak létre körzetesített hulladékválogató helyeket. Balogh László (Pest megye) nehezményezte. hogy megyéjében az úi lakásoknak csupán két-három százaléka a tanácsi bérlakás, s ezért a több- gyermekes családoknak is Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás Téma: a nők helyzete Tíz szocilalista ország szakszervezeti központjai titkárainak részvételével kétnapos tanácskozás kezdődött kedden a nők helyzetéről a SZOT székházában. A résztvevők — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK. Románia, a Szovjetunió és Vietnam szakszervezeteinek képviselői — megvitatják a dolgozó nők szociális és gazdasági problémáinak megoldásában szerzett tapasztalataikat. Azt is vizsgálják, hogy a szak- szervezetek miként tudják elősegíteni a nők otthoni és munkahelyi tevékenységének jobb összeegyeztetését. A tanácskozást Baranyai Tibor a SZOT főtitkára nyitotta meg. ÁBMH-tájékoztató Tanúié döntőbizottságok Az ez évi tapasztalatok szerint a munkaügyi döntő- bizottsági tisztségviselők rendszeres továbbképzését szolgáló tanfolyamokra való beiskolázás a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent. Ezzel kapcsolatban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felihívja a figyelmet arra, hogy a munkaügyi döntőbizottsági elnökök és tagok továbbképzésének fő formája — a 105/1981. (Mü. K. 10.) MüM számú utasítás értelmében — változatlanul a szervezett tanfolyamon történő továbbképzés, amelyben minden tisztségviselőnek legalább egyszeri részt kell vennie. A munkáltatóknak jogszabályban előírt kötelessége, hogy a munkaügyi döntőoizottsági tisztségviselők tanfolyami továbbképzését elősegítsék és ezzel járó költségeket viseljék. E tájékoztató a Munkaügyi Közlöny 15. számában jelent meg. 15—2Ö évet kell várniuk, hogy otthonhoz jussanak. Tóth Istvánná (Bács-Kiskun megye) indítványozta, hogy a megürülő tanyák megvásárlásához. felújításához kapjanak kedvezményes hitelt, illetve szociálpolitikai kedvezményt a beköltözni szándékozók. Sarlós István (országos lista), nyugtalanítónak tartotta a fővárosi lakások állapotát. Kifejtette: az építési kormányzatnak tekintettel kell lennie arra is, hogy a garzonlakás is csak átmeneti megoldás lehet á gyermekeket nevelőknek. Rámutatott: a lakosság anyagi helyzete az állami bérlakások építésének fokozását tenné szükségessé, ezzel szemben ezekből a lakásokból évről évre kevesebb épül. Fontosnak tartotta, hogy a jövőben az építési kormányzat központi kérdésként kezelje a lakásárak csökkentését. Végezetül a bizottság megtárgyalta Király Zoltán Csongrád megyei képviselő javaslatát arról, hogy 1990. január 1-jétől szüntessék meg a kétütemű motorral működtetett személygépkocsik behozatalát. Állásfoglalásában a bizottság felhívta az illetékes kormányzati szervek figyelmét, hogy a szénhidrogén- és ólomkibocsátás mérséklése érdekében tegyenek határozottabb intézkedéseket a korszerűbb személygépkocsi-,park kialakítására. Amit sokáig tagadtunk, mostanság meg vitatunk, az egyre inkább tény: fel kell készülni arra, hogy1 bizonyos földrajzi körzetekben és bizonyos szakmákban, foglalkozáscsoportokban állandósul — legalábbis egy időre'— a munkanélküliség. Lehet ezt struturális, vagy akár regionális foglalkoztatási feszültségnek hívni, ettől még a tény-tény marad. A legfrissebb adatok szerint csökkent a szabad munkahelyek száma — még így is több mint 60 ezer munkahelyre várnak embereket, — s növekedett az állást keresők száma. A munkát ' keresők fele. a munkaközvetítők figyelmeztetése szerint, egyre nehezebben elhelyezhető, s vannak vagy kétezerötszá- zan, olyanok; akiket a munkáltatók többszöri közvetítés után sem fogadnak, magyarán: senkinek sem kellenek. Vannak megyék — például Szabolcs és Slzolnok is —, ahol szinte minden munkanélküli a „nehezen elhelyezhető” kategóriába tartozik. Vannak foglalkozási csoportok, például a segédmunkások. akiknek a munkaerőpiaci píózíciója rendkívül meggyengült az elmúlt hónapokban. S ott vannak a pályakezdők: az állást keresők 34 százaléka 20 évnél fiatalabb, s bizonyos iskolatípusokból — például a szakközépiskolákból — a munkáltatók egyszerűen nem hajlandók a végzetteket alkalmazni, mondván: se idejük, se pénzük. se energiájuk, hogy a formálisan szakképzett, ám nagyon is továbbképzésre szoruló fiatalokat tanítgas- sák. Kemény — ám mindeddig hiábavaló — figyelmeztetés ez a tanügyi kormányzat számára... Nagy általánosságban és országosan persze semmi gond: minden munkára jelentkezőnek átlagosan 6—7 állást kínálhatnak a közvetítők, s még a legrosszabb helyzetben lévő segédmunkásoknak is jut 1—2 szabad munkahely. Csakhát ezek átlagszámok, s nem vigasztalják azt a több mint kilencezer embert, akik nagy hirtelen munka nélkül maradtak az elmúlt negyedévben, s közülük is azokat — számuk, az első negyedévhez képest a második negyedévre megduplázódott, és ösz- szesen több mint kétezren vannak —, akik egy hónapnál is hosszabb ideig szerepelnek a közvetítőirodák nyilvántartásaiban. S ők azok, akik legalább jelentkeznek a közvetítőknél. Ám senki nem tudja, hogy valójában hányán is keresnek számukra elfogadható munkaalkalmat, mert sokan, a legkülönbözőbb megfontolásokból, például többek között egyszerűen csak a szégyenérzet miatt nem jelentkeznek a munkaközvetítőknél. Ez is_ érthető emberi magatartás. Ami pedig a nem is olyan távoli jövőt illeti: a munkaerőkínálat fokozódásával és a kereslet további csökkenésével kell számolni, ami persze már jó ideje nyilvánvaló. ám ennek konzekvenciáit mintha kissé vonakodva vonta volna le a kormányzat. Most viszont, úgy látszik, fordulóponthoz érkeztünk. Január elsejétől úgynevezett foglalkoztatási alap szolgálja a célt: a lehetőség szerint enyhíteni a munkanélküliség veszélyét, illetve a legkülönbözőbb módszerekkel kezelhetőbbé tenni ezt a bizonyos mértékig elkerülhetetlen — társadalmilag korántsem szimpatikus, a gazdasági racionalitás szempontjából azonban aligha kivédhető — jelenséget. Illetve: miért, ne lenne kivédhető? Miért ne lehetne összegyeztetni a gazdasági racionalitás megfontolásait a humanizmussal ? Félreértés ne essék: nem kizárólag és nem is elsősorban a mostanság újraelhelyezkedési támogatásként nevezett munkanélküli segélyrendszer további kiszélesítésére gondolok, hanem mindarra, amit most a munkaügyi kormányzatnak végre — oly hosszú előkészületek és tárgyalássorozatok után — sikerült érvényesíttetnie. A munkaerő- átcsoportosítások miatti átképzési rendszer korszerűsítésére, s arra, hogy ennek következményeit —, mert az átcsoportosítás, s vele együtt járó átképzés is végső soron népgazdasági érdek — az állami költségvetésnek kell vállalnia. Ezért is született döntés arról, hogy a már említett foglalkoztatási alapból az átképzési költségek is finanszírozhatók. (Ez a döntés azért is fontos, mert az előkészítési szakaszban volt olyan elképzelés, hogy mind e költségekből vállaljanak részt a vállalatok is.) Talán ez a foglalkoztatási alap arra is módot adna. hogy például a válságcégektől kényszerűen megváló, ám egykönnyen elhelyezkedni sem tudó emberek szabályos — és sok más országban már rég megszokott — vég- ' kielégítést kapjanak a megélhetésüket „biztosító magánegzisztenciájuk megteremtéséhez. Persze nem előre meghatározott feltételek nélkül. .. S előbb-utóbb gondolni kell azokra is, akik úgymond önhibájukból válnak munkanélküliekké. de akiken a közvetítőirodák sem tudnak segíteni. Ha nem akarjuk a bűnözési hullám tovaterjedését, valami módon az ő megélhetésükről is gondoskodni kell. A foglalkoztatási alap remélhető további bővítése erre is megoldást kínálhat. Mint ahogy segítséget jelentene a nyilván csak erősödő foglalkoztatási feszültségek enyhítésében a munkaerőexport intézményesített módszereinek ki- terjesztése is, s hagyományos munkaidőrendekhez való merev ragaszkodás felülvizsgálata (még mindig nagyon kevesen dolgoznak részmunkaidőben), s egy sor olyan intézkedés, amelyre lényegében már ma is lehetőséget ad az érvényben lévő foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer. A munkaügyi kormányzat egyik ismert szakembere írta le nemrégiben az egyik szaklapban: „Nem lehet messze az az idő, amikor a Parlamentnek foglalkoznia kellene egy foglalkoztatáspolitikai (az állampolgár szociális biztonságával foglalkozó) törvény megalkotásával”. S valóban nagy szükség lenne egy ilyen törvényre, mert enélkül minden jószándékú központi kezdeményezés csak lehetőség, és senkire sem kötelező, mert nem törvényerejű intézkedés. Márpedig a munkanélküliség esetleges veszélyéről. mi több: a munkanélküliségről, mint tényről most már nem ideológiai színezetű vitákat, kell folytatni, hanem kezelési módjának törvényesített eszközeit kell megkeresni. Az idáig vezető úton nagyon jelentős lépés a január elsejétől fölhasználható foglalkoztatási alap, de lássuk be, hogy további és nagyon határozott intézkedésekre van szükség. A gazdaság elkerülhetetlen racionalizálása érdekében és a humánum jegyében. Vértes Csaba Ma: szabványosítási világnap Ma, október 14-én ünnepük a szabványosítási világnapot annak emlékére, hogy 1946-ban ezen a napon alakult meg a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet. E napon minden esztendőben szerte a világon felhívják a figyelmet a minőség korszerűsítését, az egységes műszaki követelmények érvényesülését szolgáló szabványosítási munka jelentőségére. A szabványosítási munka, az előírások által megszabott követelményrendszer ma is húzóerőt jelent a magyar ipar és a mezőgazdaság számára. A hazánkban szabványosítással foglalkozó mintegy 5 ezer szakembernek jelentős feladatot adnak a népgazdasági kiemelt fejlesztési programok szabványosítási teendői is. Az új előírások segítik a gazdaságosabb anyagfdthaszpálást’ és az energia megtakarítását. További fejlődést jelent, hogy jövő év január elsejéitől életbe lép a KGST kölcsönös minőségértékelési és tanúsítási egyezménye, amelynek célja az árucsere meggyorsítása, egyszerűsítése. Rizstermesztés a Szarvasi Öntözési Kutatóintézetben. A Szarvasi Öntözési Kutatóintézetben a szántóföldi növénytermesztés vízgazdálkodási, növénytáplálkozási, agrotechnikai, műszaki és ökonómiai tényezőit kutatják. Az intézetben többek között külön osztály foglalkozik a hazai rizstermesztés fejlesztésének kutatásával, termesztésének koordinálásával. Három évtizedes munkájuk eredményeként hazánkban már hat szarvasi nemesítésű rizsfajtát honosítottak meg. A képen: benzinmotoros rizscséplőgép (MTI-fotó: B. Fazekas László — KS) Parlamenti bizottsági ülésen Vita a lakásellátás és a településfejlesztés Összefüggéseiről
