Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-30 / 230. szám
1987 SZEPTEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Az érzelmektől nem kell félni — ha őszinték és tiszták. Az érzelmesség napjaink művészetében sem lehet bűn ha okosan használják, ha nem pusztán önmagáért való. Sőt. manapság az érzelmi kultúra sorvadásának idején egyenesen erény, ha valaki felmeri vállalni modern divatok ellenében az emberi érzelmek felragyog- tatását. Ahogy ez A kaméliás hölgy televíziós feldolgozása esetében is történt. II kaméliás hölgy Mit kezdhet a mai néző — vetődik fel — az ifjú Dumas már a századelő emberétől is kortörténeti távolságra eső. egy letűnt kor művészetének minősülő munkával, amelynek az alapkérdése — egy közönséges kurtizánnak is lehetnek-e emberi érzelmei, s egyáltalán megilLetheti-e őt az emberi méltóságnak kijáró tisztelet — már rég nem probléma, még a legpolgáribb családokban sem. Mit akarhat tehát egy ízig- véríg mai művész, egy már a múlt században is csak másodlagos szentimen tali zm üst képviselő szerelmi történettel? Amely szinte csöpög az érzelmektől, különösen pedig drámai változatában, könnyes szemektől kísérve járja be a színpadokat. Szikora János és Morcsá- nyi Géza nem is „fogadták el” A kaméliás hölgy történetének drámai változatát, visszanyúltak az eredeti műhöz, a színpadi alkotás alapjául is szolgáló regényhez, s abból írták meg tévéfilmjük kitűnő forgatókönyvét. (Már ez is újdonság.) Mert a regény kevésbé szirupos, szikárabb és szárazabb, azt nem áztatta el apáink, nagyapáink reá hulló könnyzápora. A tüdővészes kurtizán itt, ebben az új változatban azután már nem pusztán el- siratnivaló teremtés, s maga a szerelmi történet sem csupán „édes mese”, hanem — bármily furcsa — egyszerűen mai valósággá válik a múlt századi szerelmi história. Két egymásra találó szerelmes fájdalmas boldogtalanságának képévé; annak a vágynak, természetes emberi vágynak a kifejezőjévé, ami ott él valamennyiünkben, a boldog szerelem utáni vágy olthatatlan érzésének megtestesülésévé. S ami már- már bravúrnak számít. Szikora János rendezőnek úgy sikerül elérnie mindezt, hogy az alaptörténeten nem követ el semmiféle modernes í tő erőszakot. Sőt a korhűség sem szenved valójában csorbát. az előkelő szalonok világa például franciás és színesen eleven, a szereplők külső megjelenése Is az adott korra vall. A titok nyitja; e szenvedélyek ábrázolásának őszinte vállalása. Itt minden érzés felsistereg, magas hőfokon ég. Nemcsak Armand, az ifjúember lángol szerelmesen. a kapcsolatot nem jó szemmel néző apa indulatai is szikráznak, keményen és könyörtelenül. Ugyanakkor azonban mégis átszövi az egészet valami finom lírai- ság is, amely aranyló porával behinti a szerelmi boldogtalanság komor világát A finoman ellágyított képek, a széleken elolvad óan elmosódó képek is ebbe az irányba hatnak. (Operatőr Bánhegyi István). Az el nem nyert éden fájdalmának lírája ez, amelyben ott a kínzó kérdés; valójában miért nem lehet valóság az adott lehetőségből. Lám itt ez a két emíbe.. aki élhetne boldogságban is, de végül mégis boldogtalanság az osztályrészük. Emberi és társadalmi körülményeik, sőt gyarlóságaik vajon miért akadályozzák meg vagy nem teszik lehetővé a tiszta szerelem jogainak maradéktalan érvényesülését? És sorolhatnám a kérdéseket. melyeket nyugtalanítóan vet fel Szikora Jánosék tévéfilmje. De nemcsak a szenvedélyek. érzelmek valósága süt ebből a tévéfilmből, feltűnően pontosak az egyes figurák. akik körülveszik Ar- mand-t és Marguerite-t. Akár nagyvilágiak, akár félvilágiak. Ez is nagyban növeli a film reánk gyako-ott hatását. Ugyanakkor a jellemek kidolgozása mellett arra is van bőven ereje a rendezésnek. hogy kihasználja a színdramaturgia eszközlehetőségeit. A betegesen vergődő kaméliás hölgy képeinek elszíntelenítése. azaz átváltás a színekről meredeken a fekete-fehérre, kitűnően érzékelteti az élet kifakulásának elszomorító tényét. Az életnek, amely kegyetlen, s amely mellett ott a halál. Talán nem véletlen, hogy a tévéfilm a felhantolt sírból kiemelt koporsó felnyitásával és a halott Marguerite elcsúfult arcának képéből indul ki. melyre vakmerőén kopírozódnak rá — művészi vakmerőség ez — a vidám és szépséges kokott arcvonásai. Meghökkentő indítás, de jól üti meg azt az alaphangot, mely azután végig szól a maga sajátos kettősségével, élet és halál vibrálóan bonyolult összetettségével. A halál állandó jelenléte csak erősíti az alapvető gondolatot. Szóval igazán figyelemre méltó film született Szikorá- ék keze nyomán, „mai történetté” nemesedett a ponyvaízű mese, s éhben Eszenyi Enikő fanyar, mélységesen belső bánatot sugárzó egyénisége is közrejátszott; természetesen sugározta magából a meglelt öröm boldogságát és elvesztett reményeinek fájdalmát, egyszerre volt meg benne egy kurtizán felszínes kacérsága és ugyanakkor egy érző női szív gyengédsége, mélysége. Méltó partnerének bizonyult Mertz Tibor — Armand Duval — lázadása környezete ellenében és ifjonti lángolása természetes és magával sodró, végtelen naivitása tudatos magatartás. A népes szereplőgárdából is kiemelném továbbá Sinkó László erős vonalakkal megrajzolt idősebb Duvalját és a Pru- dence-t alakító Martin Márta színességét De emlékezetes Máté Gábor Varville bárója is. Helyén van itt minden és mindenki. Azt már csak „halkan” mondom, mert a lényeghez kevésbé tartozik, vagy egyáltalán nem. hogy ez A kaméliás hölgy egy kicsit „szolnoki” produkció is. Abban az értelemben, hogy a szövegíró Morasányi valamint Szikora János, aki rendezte is a tévéfilmet a Szigligeti tagja, illetve gyakori vendégművésze. de színházunkban játszik Mertz Tibor, és Eszenyi Enikő sem idegen, hisz a szolnoki Csongor és Tündében többször is láthattuk őt. És részt vett a játékban Pusztai Péter (Ráncé úr). Zsótér Sándor (egy se- lyemfiú). Kátay Endre (a végrehajtó). Takács Gyula is (egy úr) — ők is jó ismerőseink, színházunk állandó tagjai. A kaméliás hölgy egyszer már megmérettetett, az idei veszprémi tévétalálkozón, és díjat is kapott a hivatalos szakmai zsűritől. Most az igazi bemutató is igazolta: nem érdemtelenül kapta a rendezés díját Szikora korszerűen érzelmes filmet tett a nézők asztalára, a képernyőre a Budapesti Művészeti Hetek televíziós programjának méltó nyitányaként Vaikó Mihály Könyv a megye népművészetéről Az Európa Könyvkiadó nagyszabású vállalkozásba kezdett. Népművészeti örökségünk címmel új sorozatot indít, amely a teljesség igényével mutatja be a hazánkban élő magyar és nemzetiségi csoportok és a határainkon túli magyarság tárgyi népművészetének emlékeit. A kötetek képanyaga többségében eddig ismeretlen, nem publikált tárgyakat mutat be fővárosi és vidéki múzeumokból, magángyűjtőktől. Régi metszetek, festmények, falusi megrendelők számára készített fényképek idézik föl a népviseletek régi formáit, a falvak, mezővárosok egykori építészeti arculatát. Mindegyik kötet a felölelt terület történeti és népművészeti áttekintését adja, szinte kézikönyve.egy- egy terület tájegységének. E hatalmas népművészeti monográfia-sorozat első kötete, Szolnok megye népművészete ez év őszén jelenik meg, de már készülnek a következő kötetek,, a Hajdú-Bi- har megyei, a csongrádi, a borsod-abaúj-zempléni stb. A Szolnok megye népművészete cimű kötet 550 oldalon, 350 fekete-fehér és 125 színes fotóval illusztrálva, kb. 500 forintos áron kerül forgalomba. A könyv tanulmányainak jórészét a megyében élő kutatók, néprajzosok írták. Kínai művészek vendégjátéka Kína nemzeti ünnepe alkalmából többnapos koncertturnéra érkezett hazánkba a Kínai Népművészeti Tánc-, Zene- és Énekegyüttes. A kazincbarcikai, miskolci, ceglédi és budapesti fellépések után október másodikén, pénteken este Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban vendégszerepei a 16 tagú együttes, amely a távol-keleti ország népzenei és néptáncversenyeinek győztes szólótáncosaiból, énekeseiből és zenészeiből áll. Az este hét órakor kezdődő műsorban — melyet Xue Minnan művészeti vezető irányításával állítottak össze — ízelítőt kaphatunk Kína ősi népművészetéből; szokásaiból, mondakincséből. Láthatjuk egyebek mellett a lótuszgyökér-gyűjtők, a halászok és a gombaszedők táncát, hallhatjuk a népi leejcsinre, szuonaara, valamint ütős és fúvós hangszerekre évszázadok alatt lassan formálódó, jellegzetes népzenéket, motívumokat, és a legismertebb kínai népdalokat. Folytatja munkáját a nemzetközi régészkonferencia Megnyílt Lacza Márta és Dékány Ágoston kiállítása Tegnap bolgár, csehszlovák, francia és olasz tudósok előadásaival folytatta munkáját Szolnokon a Délkelet- Európa neolitikumával és középkeleti kapcsolataival foglalkozó nemzetközi régész konferencia. A tudományos tanácskozáson, amelyen 14 ország tudósai, kutatói vesznek részt, tegnap I. Caneva Az élelemtermelés a Nílus völgyében, M. Séfériades Neolitikus leletek Dikili Tash-ban címmel tartott előadást, V. Nikolov a korai neolitikus út Anatóliából Közép-Euró- pa felé a Struma és a Mes- ta völgyében témakörben értekezett, H. Todorova a durankulaki neolitikus és éneolitikus metropolis ásatásairól számolt be, I. Poruk pedig a galabniki ásatásokról tartott előadást. A tanácskozás szünetében kértük meg Bökönyi Sándort, az MTA levelező tagját, hogy foglalja ösz- sze a nemzetközi konferencia főbb tartalmát; — A konferencia tárgya az úgynevezett neolitikus forradalom. Az emberré válás időszaka után ez a második fontos szakasz az emberiség történetében — amelynek lényege, hogy a gyűjtögetésről és a vadászatról áttértünk az élelemtermelésre, a növényeket és állatokat háziasí- tottuk — a harmadik szakasz pedig a mai tudományos, technikai forradalom. A konferencia azért Délkelet-Európával és Dél- nyugat-Ázsiával foglalkozik, mert a neolitikus forradalom éppen az említett ázsiai térségben kezdődött, i. e. 8— 7000 körül. Ezt megelőzően az emberek egy adott területen —elsősorban a vadászat útján — kipusztították az állatokat — és tovább vándoroltak. Az élelemtermelésre való áttéréshez viszont le kellett telepedni. Mi a bizonyíték arra, hogy a neolitikus forradalom a Közel-Keleten kezdődött? Egyebek mellet az is, hogy a legtöbb háziasított növényfaj és a két legfontosabb háziasított állatfaj, a juh és a kecske vad ősét csak a Közel-Keleten lehetett megtalálni, az európai kontinensen nem! Ezek háziasított állaBökönyi Sándor akadémikus : „ ... azt az időszakot a „háziasítás! láz” korszakának neveztem el pótban kerültek Európába, mégpedig a Balkán-félsziget délkeleti csücskében, Görögországban jelennek meg először, időszámításunk előtt 6500-ban, majd az ember közvetítésével kb. a hatodik évezredben elárasztották az egész Balkánt, és i. e. 5100 táján megjelentek a Kárpát-medencében is. de ennél tovább, északabbra ez a fajta nem jutott. Tehát a Kárpát-medence benne volt a neolitikus fejlődés fővonalában. Tény viszont, hogy a Kárpát-medencében ezek az állatfajok idegenek voltak, így az emberek kénytelenek voltak áttérni olyan fajok háziasítására is, amelyeknek helyben is megvoltak a vad ősei: a szarvasmarháé és a disznóé. Ezek háziasítására persze kellettek az előző tapasztalatok. Ettől kezdve a szarvasmarha volt e tájon a legfontosabb háziállat. Nagyon lényeges, hogy a késői neolitikumban i. e. 4500— 3500 között jelentős előrelépés történt, mert az ember megismerte a háziállatok másodlagos hasznát, — ez volt az úgynevezett ,házi- asítási láz” időszaka. Közben persze sokféle kultusz, szokás kialakult —, amelyek közül számos a mostani konferenciának is témája, mondotta Bökönyi Sándor. A nemzetközi régészeti konferenciához kapcsolódva a Technika Háza pincegalériájában tegnap délben megnyitották Lacza Márta és Dékány Ágoston grafikus- művészek kiállítását. Mindkét művésznek igen szoros a kapcsolata a régészeti grafikával, Dékány Ágoston első munkahelye a Magyar Nemzeti Múzeum volt, számos szakkiadványhoz, könyvhöz készített illusztrációt. Lacza Mártának is ismerős a régészeti feltárások világa, a kultikus tárgyak rajzos rekonstrukcióján, képi újrateremtésében jeleskedett. A Délkelet-Európa neolitikumával foglalkozó régészeti konferencia tegnap Szolnokon befejezte munkáját. Ma reggel a Hódmezővásárhely—gorzsai, Szegvár— tűzkövesi, Vésztő-mágosi, Berettyóújfalu—herpályi ásatásokhoz, illetve régészeti lelőhelyekhez utaznak a konferencia résztvevői, majd csütörtökön és pénteken Szegeden folytatják a tudományos tanácskozást. — ti — Lacza Márta és Dékány Ágoston ki állításának már a megnyitást kővetően sok látogatója volt A gép értékel Is Számítástechnika az orvosképzésben A kereskedelmi főiskolán Felvételi előkészítő tanfolyam kezdődik Felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam kezdődik a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatán. Az 1988/89. tanév felvételi vizsgatárgyai: Kereskedelmi szakon kötelező felvételi tárgy matematika; kötelezően választható politikai gazdaságtan, történelem, kereskedelmi ismeretek, idegen nyelv (orosz, német, angol, francia). Vendéglátóipari szakon kötelező felvételi tárgy matematika; kötelezően választható: történelem, politikai gazdaságtan, kémia, idegen nyelv (orosz, német, angol, francia), és vendéglátóipari alapismeretek. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola a felvételi vizsgatárgyakból (idegen nyelv kivételével) 1987. november 16-tól előkészítő tanfolyamot indít, — a Szolnokon lakók részére a délutáni órákban, vidéki lakosoknak hetente egy alkalommal, egész napi elfoglaltsággal. • Az érdeklődők részletes írásbeli tájékoztatót és jelentkezési lapot kaphatnak a főiskola Tanulmányi Hivatalában (Szolnok, Ady Endre u. 9. I. emelet). Félfogadási idő hétfőtől péntekig 8—16 óra között. A tanfolyam részvételi díja: a kéttárgyas 4000 Ft (23 hetes oktatási időtartammal ösz- szesen 234 órában); az egy- tárgyas 2380 Ft. Jelentkezési határidő: 1987. október 20. A budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen az orvostanhallgatók képzésében már rendszeresen alkalmaznak olyan számítástechnikai programokat. amelyek segítségével a medikusok alaposabban elsajátítják a tananyagot. A személyi számítógépekre alkalmas programokból eddig huszonötöt készítettek a Biofizikai Intézet munkatársai, s ezek közül többnek az összeállításában a hallgatók is részt vettek. A programok segítségével tanulják meg a medikusok egyebek között az EKG görbék keletkezését, jelentését, s modellezik a vérkeringést. Megismerkednek az orvos- tudományban alkalmazott legfontosabb műszerek felépítésével, működésével, valamint a számítógépek gyógyászati felhasználásának lehetőségeivel. Az eddigi tapasztalatok szerint a szemléletes módszerrel a medikusok köny- nyebben sajátítják el a tananyagot. Lehetőségük van ugyanis arra, hogy az anyag nehezebben érthető részleteit ismételten lehívják a számítógépről, s külön tanulmányozzák. A programokat úgy állították össze, hogy a hallgatók a tananyaghoz kapcsolódó saját mérési adataikat is feldolgozzák a számítógépen. A gép értékeli a méréseket, így a medikusok azonnal kijavíthatják esetleges hibáikat. Az orvosképzésben alkalmazott számítógépes programok azért is nagy jelentőségűek, mert az orvos- tudomány mindennapi gyakorlatában mind több területen használnak számítógépeket.
