Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. SZEPTEMBER 12. I Heti vMAghlradú ) A hét kiemelkedő fontosságú nemzetközi eseménye kétség­telenül a bonni német—német csúcstalálkozó volt. A ké­pen; az Erich Honeckei* vezette NDK-beli küldöttség, és a vendéglátó Helmut Kohl vezette NSZK-beli delegáció a tárgyalóasztalnál HÉTFŐ: Bonnba érkezett és megkezdte tárgyalásait Erleb Honecker — Az argentin vál­asztásokon vereséget szen­vedett Alfonsin elnök Pol­gári Radikális Uniója, előre­tört az ellenzéki Peronista Párt — A Brit Szakszerve­zeti Főtanács súlyos helyzeti­ben kezdte meg évi kong­resszusát Blackpoolban — Arafat Genfben izraeli bal­oldali képviselőkkel találko­zott. KEDD; Szovjet—iráni kül­ügyminiszter-helyettesi szin­tű megbeszélések az Öböl térségének válságáról — Irakban tárgyal a líbiai külügyminiszter — A török- országi népszavazáson a többség úgy döntött, hogy az 1980-as katonai hatalom- átvétel során háttérbe szót ritott politikusok ismét részt vehetnek a közéleti tevé­kenységben. SZERDA: A dán parlamenti választásokon Paul Schlüter kormanykoauciojanak part­jai mandátumokat vesztettek, de a baloldal sem jutott többségre — Honecker a Kohl kancellárral folytatott tárgyalásai után körutazásra indult — Rizskov szovjet kormányfő is fogadta Uar ridzsani iráni külügyminisz­ter-helyettest. CSÜTÖRTÖK: Genfben véget ért a palesztin problémáról rendezett negyedik konfef- rencia, a 120 nem kormány­szintű küldöttség határozat­ban sürgette a közeli-keleti béke helyreállítását célzó nemzetközi értekezlet össze­hívását — Jasszer Arafat ál­lítólagos készségét közvetlen palesztin—izraeli tárgyalá­sokra Samir elutasítja, Husz- szein jordán király pedig elítéli — NSZKf-beli prog­ramja során szülővárosába is ellátogatott Erich Ho­necker. PÉNTEK: Megkezdte egye­sült államokbeli körútját H- János Pál pápa, aki Mlamir ben találkozott Ronald Rea­gan elnökkel is — Erich Honecker látogatásának utol­só napját Bajorországban töltötte — Pérez de Cuellar ENSZ-rotttkár megkezdte az Iraki—iráni háború befejezé­sét célzó új diplomáciai erő­feszítéseit, előbb Teherán­ban tárgyal, majd Bagdad­ba utazik — Genfben nem hozott eredményt az afga­nisztáni tárgyalások újabb fordulója — A Francia U> Kaledónia feszült hangulat­ban várja a vasárnapi nép­szavazást. Mennyiben lehet a két német állam közti kapcsola­tok történetében új szakasz­ról beszélni a Honecker-lá- togatás után? Talán furcsán hangzik, de az újdonság éppen az a fo- lyamatossíág, amelyre moslt kötelezték el magukat kap­csolataik fenntartásálban és fejlesztésében a két német állam vezetői. A Berlin és Bonn közti viszonyban két­ségtelenül voltak már ígé­retes események az utóbbi másfél évtizedben, de min­denkor adódtak visszaesések. Nem lehet elfelejteni például azt, hogy a mostani Honec- ker-látogatásnak már 1984- ben meg kellett volna tör­ténnie, de akkor világpoliti­kai okok meghiúsították azt, 6 az NSZEP főtitkára, az NDK államtanácsának el­nöke egy más alkalommal azért nem tehetett eleget a bonni meghívásnak, mert azt a Rajna-partján, valósággal visszavonták, egy állítólagos incidensre hivatkozva. Mostanra tisztult a légkör a világpolitikában is, a két német állam viszonyában is. A Kohl—Honecker tárgyalá­sok végén megállapíthatták, hogy javultak az esélyek az együttműködés bővítésire. A két német állam közti párbe­széd folytatódásának egy­formán nagy jelentőséget tu­lajdonított mindkét fél. Má­ris konkrét megállapodáso­kat kötöttek, így például a tudományos-technikai, a környezetvédelmi együttmű­ködés területén, valamint a sugárzásvédelmi informá­ció- és tapasztalatcserét ille­tően. Alighanem a gazdasági megbeszélések is voltak olyan fontosak, mint a poli­tikai jellegűek; Honecker például találkozott a nyu­gatnémet gyárosok országos szövetségének elnökével, és a nyugatnémet ipari kamara elnökével, s nagy rugalmas­ságot ígértek az együttmű­ködés minden területén. Per­sze, a „német kérdés” (ez a fogalom megérdemli az idé­zőjelet, hiszen már valójá­ban nincs is...) egyes elemei még nyitottak: Honecker joggal szólíthatott fel arra, hogy Bonn részesítse teljes jogú diplomáciai elismerés­ben az NDK-t. A nyugatné­met fél az emberi kapcsola­tokat szorgalmazta. Honec­ker a jövőt illetően kizárta azt a lehetőséget, hogy olyan lépésekre kerüljön sor, ame­lyek valamilyen újraegyesí­téshez vezetnének. Mindenesetre a Honecker- út látványosan bizonyította, hogy két német állam léte­zik, s hogy ezt már Bonnban is gyakorlatilag elismerik. Milyen szellemes volt pél­dául a Die Zeit, amikor ar­ról írt, hogy nem Németor­szág kettészakítottságáról, hanem — megkettőzöttségé­ről lehet már beszélni. A Berlinből érkezett ven­dég, és a bonni vendéglátó tárgyalt nagypolitikáról, ka­tonapolitikáról is: Honecker sürgette a rakétafegyverek kivonását a két német állam területéről és egyáltalán atomfegyvermentes övezet kialakítását Az utóbbi el­gondolás Kohl kancellár ré­széről nem találkozott egyet­értéssel. de a helyzet jellem­zője, hogy a tárgyalásokról kiadott közös közleményben együtt erősítették meg: „kö­zös történelmük különleges feladatot ró rájuk az euró- pai békés egymás mellett élés előmozdításában”. S a már említett folyama­tosságra a legbiztosabb ígé­ret az a meghívás, amelyet a bonni kancellár NDK-beli látogatásra kapott, s fogadott is el. A pjárbeszéd folytató­dik. Hogyan került sor izraeli parlamenti képviselők és Jasszer Arafat találkozásá­ra? A nem kormányszintű szervezeteknek a palesztin kérdéssel foglalkozó genfi ENSZ-konferenciájára ér­kezett izraeli delegációjában helyet foglalt négy balolda­li parlamenti képviselő is. Nemcsak a konferencia mun­kájában vettek részt, ha­nem külön találkoztak Jász- szer Arafattal, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ve­zetőjével is. Arafat állítólag megkérte őket egy, az izraeli vezetésihez intézett üzeneté­nek továbbítására. Charlie Bitón képviselő „történelmi jelentőségűnek és példa nél­kül állónak” nevezte az üze­netet, amelyben a palesztin vezető konkrét békejavasla­tai foglaltattak, három fel­tétel teljesítése esetén. A képviselő részletesebben nem volt hajlandó nyilatkoz­ni az üzenetről. Samir izraeli kormányfő látatlanban visszautasította az üzenetet, mondván, nem áll szándékában tárgyalni vele, mert szemében a PFSZ csak terrorista szervezet, és nem tárgyalóp>artner._ Mivel pedig úgy birlett, hogy Ara­fat közvetlen kétoldalú tár­gyalásokra is kész lenne, ez­zel kapcsolatban Husszein jordán uralkodó is sietett közölni álláspontját: eluta­sítja és elítéli a gondolatot! (Tudni kell: korábban Husz- szein azt szorgalmazta, hogy közös Jordán—palesztin kül­döttség tárgyaljon bármi­lyen fórumon, így egy nem­zetközi konferencián vagy akár közvetlenül Izraellel...) Arafat a sajtónak adott nyilatkozatában körvonalaz­ta elképzelését egy esetleges békekonferenciáról, amelyet ENSZ-védnökséggel, Genf­ben keltene megrendezni, s a világszervezet főtitkára mellett részt kellene vennie azon a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, tehát köz­tük a Szovjetuniónak, vala­mint valamennyi érintett félnek: Libanoninak, Szíriá­nak, Jordániának, Egyiptom­nak, a PFSZ-nek és „Izrael- nak is”. Egyes diplomáciai megfigyelők úgy vélték; ez már Izrael létezésének köz­vetett elismerését jelenti a PFSZ részéről. Pálfy József A mozambiki főváros, Mapntó repülőterén fogolycserét haj­tottak végre, amely négy ország — Angola, a Dél-afrikai Köztársaság, Hollandia és Franciaország — állampolgárait érintette, s az előkészítő tárgyalások során Mozambik volt a közvetítő. A képen: katonák érkezése Washington Bezárják a PFSZ irodáját Az amerikai külügymi­nisztérium tájékoztatta a kongresszust, hogy be fog­ják zárni a Palesztinái Fel­szabad ítási Szervezet wa­shingtoni irodáját — közöl­ték pénteken diplomáciai források. Az idézett források sze­rint a State Department döntésével meg akarta előz­ni azokat a kongresszusi korlátozó intézkedéseket, melyek értelmében a kor­mány kénytelen lett volna kiutasítani a New York-i pialesztin ENSZ-missziót, amelynek megfigyelői státu­sza van a világszervezetnél. James Zogby, az arab— amerikai intézet vezetője .szerencsétlennek” nevezte a döntést, és úgy értékelte, mint a közelgő elnökválasz­tások miatt a kongresszus Izrael—lobby-jának tett en­gedményt. Fennakadás a magyar— jugoszláv vasúti forgalomban Pénteken reggel 8 órakor sztrájkba léptek a varasdi vasúti csomópont dolgozói,! s Horvátország egész észak­nyugati részén, így a Zág­ráb—Varasd—Csáktornya —magyar országhatár közöt­ti vonalon is megbénult a vonatközlekedés — jelenti az MTI belgrádi tudósítója. A sztrájkolok követelték, hogy az infláció ellensúlyozására fizessék ki nekik első hét hónapi keresetük 60 száza­lékát. Miután követelésüket teljesítették, a kora délutáni órákban ismét szolgálatba álltak. Kontrasegély Heves ellenállás a törvényhozásban Máris heves ellenállást váltott ki az amerikai tör­vényhozásban a Reagant kormánynak az a terve, hogy a közép-amerikai békeprog­ram ellenére még növelni is kívánja a nicaraguai ellen- forradalmárok segélyezésére fordítandó összegeket. Mint jelentettük, Shultz külügy­miniszter közölte a szenátus külügyi bizottságával: Rea­gan elnök „megfelelő idő­pontban” beterjeszti azt az igényt, hogy a kontráknak nyújtsanak — 18 hónapios időszakra szóló — 270 millió dolláros, részben katonai se­gélyt. PRÄGA Lubomír Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, csehszlovák miniszterelnök pénteken a prágai Hrzan- palotában fogadta Csehák Juditot, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhe­lyettesét, aki baráti munka­látogatáson tartózkodik Csehszlovákiában. Csehák Judit a nap folya­mán tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, Matej Lu­can csehszlovák miniszterel- nök-helyettessel. A megbe­szélésen a kulturális, az is­kola- és az egészségügyi együttműködés további fej­lesztésének konkrét lépéseit vitatták meg. GENF A nukleáris és űrfegyve­rekről folytatott genfi szov­jet—amerikai tárgyalások mindhárom témakörében — a közepies hatótávolságú rakétákról, a hadászati tá­Iz el nem kötelezett országok Nagy érit jelentenek a békeharcban Az el nem kötelezett or­szágok aktív részvétele nél­kül nem teremthető meg a nemzetközi béke és bizton­ság átfogó rendszere, amely­nek létrehozását a Szovjet­unió tevékenyen támogatja — jelentette ki pénteken Leonyid Iljicsov. A szovjet külügyminiszter-helyettes azon a sajtóértekezleten be­szélt, amelyen az el nem kö­telezett országok mozgalma haranei csúcsértekezletének első évfordulójáról emlékez­tek meg. — Akkor, amikor a világ- politikában rendkívül fel­gyorsultak az események — mondta Iljicsov —, az el nem kötelezett országok hatal­mas pozitív erőt jelentenek, mindenekelőtt a háború és béke kérdésében. A mozga­lom szerepét a Szovjetunió kedvezően ítéli meg, s támo­gatja harcát az imperializ­mus és a gyarmatosítás ellen. Leonyid Iljicsov külön foglalkozott a sajtóértekezle­ten Afganisztán semlegessé­gének kérdésével. Rövid tör­téneti áttekintés után utalt rá, hogy több afganisztáni és szovjet hivatalos nyilatkozat szólt azokról a törekvések­ről, amelyek célja Afganisz­tán független, el nem köte­lezett és semleges állammá tétele. Ez — hangsúlyozta Iljicsov — azt jelenti, hogy Afganisztán nem vesz részt harmadik államok fegyveres konfliktusaiban, nem csat­lakozik katonai szövetségek­hez és tömbökhöz, s terüle­tén nem engedélyezi idegen katonai támaszpontok létesí­tését. Bőven esett szó a sajtóér­tekezleten arról is, hogy a Szovjetunió hogyan és mi­lyen arányban vesz részt a mozgalom államainak támo­gatásában. Pjofcr Koseljov, a külgazdasági kapcsolatok ál­lami bizottságának alelnöke elmondta, hogy a mozgalom tagjai és a Szovjetunió kö­zötti gazdasági, műszaki együttműködés összértéke 10 év alatt megnégyszereződött. A segítségnyújtás egyik el­terjedt formája a szakem­berképzésben való részvétel. A fejlődő országok fiataljai­nak tízezrei tanultak és ta­nulnak a Szovjetunióban, s ezen országok felsőoktatási intézményeiben sok szovjet oktató dolgozik. II. János Pál Miamiban Találkozé Reagannal Csaknem egyórás megbe­szélést folytatott csütörtökön Miamiban Reagan amerikai elnök és II. János Pál piápa. A piápa ezen a napon kezd­te meg újabb amerikai kör­útját. Az elnök a megbeszé­lést értékelve azt mondta újságíróknak, hogy szó volt a leszerelés kérdéseiről, a szovjet—amerikai kapcsola­tokról és a közép-amerikai 'helyzetről is. „Biztosítottam őszentségét, hogy az Egyesült Államok elkötelezte magát a közép-amerikai demokrácia kiterjesztése mellett” — mondotta. Az esetleges szov­jet—amerikai leszerelési megállapiodásTál szólva azt -hangoztatta, hogy a megálla­podás megkötése „a Szovjet­unió elhatározásán” múlik. A piápa előre elkészített állásfoglalást olvasott fel ar­ról, hogy „a nagyhatalmak­nak nagy a nemzetközi fele­lősségük” s nagy szerepet kell vállalndok azok segélye­zéséből, „akiknek emberi voltát a szükség fenyegeti”. Francia szigorítások a határon Megrendül Strasbourg helyzete? Az Európa Tanács (21 nyugat-európiai ország kö­zös parlamenti szerve) teg­napi ülésén Strasibourgban keményen bírálták a házi­gazda Franciaország ví­zumgyakorlatát. Tizenkét képviselő határozati javas­latot terjesztett a közgyű­lés elé, amelyben kérik, hogy a közgyűlés üléssza­kait és a bizottsági ülése­ket helyezzék át Stras- bourgból Luxemburgba. A hét skandináv, egy tö­rök, egy osztrák és három közös piaci parlamenti kép­viselő javaslata „zaklató és megkülönböztető” jellegűnek minősíti azt, hogy Francia- ország egy év óta visszaállí­totta a vízumkényszert Svájc és Liechtenstein kivételével minden olyan ország állam­polgára vonatkozásában, amely nem tagja az EGK- nak. Megfigyelők véleménye szerint a határozati javas­lat könnyen megkaphatja a többséget a közgyűlés októ­beri ülésszakán. Ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy az Európia Tanács elköltö­zik a francia városból, de megrendítheti Strasbourg nyugat-európai piarlamenti székhely szerepet. madó fegyverekről, és az űrfegyverekről — egyaránt megbeszéléseket tartottak a héten a két küldöttség il­letékes munkacsoportjai. BELGRAD A Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­ságának elnöksége nyilatko­zatot adott ki a paracsini kaszárnyában a múlt héten elkövetett gyilkosságról. A négy katona halála mélyen megrázta az egész jugoszláv társadalmat — hangsúlyoz­za a testület. A pártelnökség ugyanakkor elítéli az or­szág albán nemzetiségű ál­lampolgárainak bármiféle zaklatását, nyugtalanítását, ami a legutóbbi napokban néhány szerb városban elő­fordult. PÁRIZS Az FKP Központi Bizott­sága kétnapios ülésén megvi­tatta és elfogadta a decem­berben összeülő 26. kong­resszus határozati javasla­tát, amely magában foglalja az FKP új programját. Az FKP 26. kongresszusát de­cember 2—6 tartják a Pá­rizs melletti St. Ouenban. MANILA Ü jabb vezető tisztségvise­lők lemondásával súlyosbo­dott pénteken a Fülöp>-szige- teki kormányválság. A nap folyamán kilenc magas ran­gú kormánytisztviselő nyújtotta be lemondását, köztük a Jose Fernandez, a Fülöp-szi geteki központi bank kormányzója. Két nap- piai ezelőtt a kormány 25 tagja már benyújtotta le­mondását.

Next

/
Thumbnails
Contents