Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-10 / 213. szám
1987. SZEPTEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Magyar Posta Számítástechnikai és Elszámolási Intézete újonnan vásárolt számítástechnikai berendezésekkel gyarapodott. A számítástechnikai eszközpark rekonstrukciója keretében a francia Bull cégtől egy-egy DPS—6, és DPS—8 típusú számítógépet vásároltak. Az új gépek elsősorban a nagyközönségnek nyújtott postai szolgáltatások színvonalát javítják. Ezek a berendezések tartják nyilván majd az egyéni és közületi televízió-előfizetőket, készítik a havi másfél millió díjnyugtát és a távbeszélő számlákat. Ugyancsak a rekonstrukció keretében állították munkába az igen korszerű szovjet R—36- os számítógépet, amely főként a postai hírlapterjesztésben játszik fontos szerepet. (MTI-fotó: Baric Imre — KS) Szolnokon tartotta ülését a népfront családvédelmi tanácsa (Folytatás az 1. oldalrólJ se miatt a minőségileg magasabb életvitel csak a gyermekvállalási kedv rovására tartható. Sajnos, akad tennivaló a legidősebbek körül is, hiszen napjainkban, a megye népességének 21.6 százaléka nyugdíjas korú, és az utóbbi időszakban új, feloldásra váró fogalommal: a magány okozta ártalommal is megismerkedhettünk. Mindezek legalább részbeni ellensúlyozására a mozgalom számos kezdeményezésbe fogott. így négy városban illetve két községben családsegítő központ létesült. ahol pszichológusok, jogászok, pedagógusok, egészségügyi dolgozók igyekeznek orvosolni a legkisebb közösségek, a segítségre szoruló családok tagjainak lelki, szociális, jogi problémáit. Tiszafüreden és Mezőtúron a népfront közreműködésével nyári táborokat szerveztek a családoknak, míg Szolnokon játszóházat. A mozgalom különböző munkabizottságaiban megvitatták a nők foglalkoztatottságát, a második műszak szemszögéből megvizsgálták a kistelepülések áruellátását, a szolgáltatásokat, és a felvetett észrevételeket, javaslatokat továbbították az illetékes főhatóságokhoz, továbbá a megyei tanács osztályaihoz. Vannak eredmények a fiatalok, a börtönviseltek munkába állítása, az utógondozás, rászorulók lakáshoz juttatása területén is. Az is elhangzott a beszámolóban, hogy további új formákkal is kísérleteznek a család helyzetének megszilárdítása érdekében. Ilyenek: a szülők akadémiája, a családi- körklubok. Jelenleg a nagy- családosok megyei egyesületének alapítását szervezik, és jövő tavasszal programjukban szerepel a családvédelmi hetek megtartása is. Ismertetését azzal fejezte be Sándor László, hogy noha köztudomású, főleg a veszélyeztetett családok segítésében az eredmény nincs mindig egyenes arányban a befektetett munkával, ezt a tevékenységet folytatni kell, hiszen ezeknek a közösségeknek támogatása a helyes családi életvitel, szokások kialakítása ma is alapvető fontosságú feladat. Ezután a családvédelmi tanács tagjai kaptak szót. Többen hangsúlyozták: az országban soha ilyen nagy családi házak nem épültek, mégis úgy tűnik, ezekben a mutatós palotákban sokminden elfér, csak a család találja nehezen a helyét. Né- hányan szorgalmazták: a magatehetetlen, ápolásra szorulók, otthoni, családi gondozásához az állami segítség duplán hasznos lenne, hiszen ilymódon nem kevés kórházi ágy szabadulna fel. Fekete Gyula író a családvédelem elkésettségét emelte ki, mivel húsz év mulasztását nagyon nehéz rövid időszak alatt pótolni. Elvégre legyen szó bármilyen munkahelyi, közéleti, társadalmi feladatról, mindezek keresztútjában ott áll ez a kis közösség, amelyen eddig nagyon sokszor képletesen szólva átléptünk. Fazekas Sándorné, a Magyar Nők Országos Tanácsának képviseletében az iskolások nyári foglalkozásának időtöltésének egyre megoldatlanabb helyzetét ecsetelte. Többen szóvá tették a nagy- családosok nehezedő sorsát, amelyet a tervezett személyi jövedelemadó még kedvezőtlenebbre fordíthat A vitában elhangzottakat Pozsgay Imre foglalta ösz- sze. Aláhjizva, hogy az ötvenes évek hibás megállapításai — például a család szerepe a szocializmus során csökkenni fog — úgy tűnik, esetenként sajnos még ma is hatnak. Pedig a családok, illetve az ember központi helye. növekvő szerepe további fejlődésünkben kikerülhetetlen. Hiszen gazdasági bajainkból a családban élő, azokért egyre nagyobb szerepet vállaló édesapák, édesanyák megnyerése nélkül nehezen képzelhető el a kilábalás. Végezetül annak a feltételezésnek adott hangot, hogy az érdekek rendszerében remélhetőleg a család is visz- szanyeri társadalmunkban az őt megillető rangot és helyet. Már csak azért is. mert sokadszor bebizonyosodott, hogy hiányát semmilyen más szervezésű közösség nem képes pótolni. A tanácskozás résztvevői elutazásuk előtt a Tiszamen- ti Vegyiművekbe látogattak, ahol a gyár termékeivel, illetve az üzemi szociálpolitikai intézkedésekkel ismerkedtek. D. Sz. M. Ülőméi:ő parlamenti bizottságok Javaslatok az adóreform törvénytervezetéhez Az Országgyűlés településfejlesztési és környezet- védelmi bizottsága szerdán Straub F. Bruno elnökletével ülést tartott a Parlamentben. A testület az általános forgalmi adóról, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat, valamint az ipari VII. ötéves tervi környezetvédelmi feladatait és a Bős—Nagymaros Vízlépcső-rendszer területrendezési tervének korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseket vitatta meg. A képviselőkhöz korábban eljuttatott törvénytervezetekhez fűzött szóbeli kiegészítőjében Békési László pénzügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: az elmúlt évtizedben a gazdaságszervező tevékenységet labilitás jellemezte, mert a szabályozók gyorsan és kiszámíthatatlanul változtak, épp ezért a jövőben stabil, megbízható, a gazdálkodók érdekeit kifejezésre juttató szabályozásra van szükség. Esély a Kibontakozásra A pénzügyminiszter-helyettes kitért arra is: milyen eszközök állnak a kormány rendelkezésére akkor, ha az Országgyűlés nem emelné törvényerőre a két új adóformával kapcsolatos tervezeteket? Ebben az esetben — emelte ki — drasztikus bér- és keresetkorlátozást, illetve jelentős áremelést kellene alkalmazni a gazdaság stabilizálása érdekében, ám ezeknek a szigorító intézkedéseknek a hatására sem kerülnének a mainál kedvezőbb pozícióba a vállalatok, szövetkezetek. Az adóreformra tehát azért is szükség van — hangsúlyozta —, mert ez az eszközrendszer esélyt ad a hatékonyan gazdálkodóknak tevékenységük még erőteljesebb kibontakoztatására. A vitában felszólalók közül Syőnffy László (Vas megye) figyelmeztetett arra, hogy a gyengén gazdálkodó vállalatok visszafejlesztésével kooperációs láncok szakadhatnak meg, s így teljes termelési folyamatok kerülhetnek veszélybe. Ügy vélekedett, hogy amíg hiánygazdálkodás van az országban, addig nem lehet a piaci hatások erőteljesebb érvényesülésére számítani. A húzó ágazatok kapacitásának jobb kihasználása érdekében javasolta, hogy ezeken a munkahelyeken a tervezettnél nagyobb mértékben csökkentsék a kereseti adót. Lotz Ernő (Borsod-A baú j-Zamplén megye) rosszallta, hogy az adóreform tervezett bevezetése előtt négy hónappal is még mindig sok a bizonytalansági tényező. Mint mondta: a nyereségadó pontos mértékét ma sem tudják a vállalatok, holott már a jövő évi terveik összeállításán dolgoznak. Aggályait fejezte ki a két új adónem technikai bevezethetőségét illetően, továbbá kérte a kormányt, hogy az adóreformhoz kapcsolódó szociálpolitikai programról a sajtóban részletesen tájékoztassák a közvéleményt. A képviselők észrevételeire Békési László válaszolt. Az ipar VII. ötéves tervi környezetvédelmi feladataival kapcsolatos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes hangsúlyozta: a cél az, hogy az iparban a környezetvédelem és a vígazdálkodás területén az eddigi passzív kárelhárító tevékenységet fokozatosan az aktív környezetgazdálkodó munka váltsa fel. Kiegészítő, módosító javaslatokkal elfogadásra ajánlotta és 1988. január 1-jétől be vezethetőnek tartotta az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról készített törvényjavaslat tervezetét szerdai ülésén az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. 0 tervezet megalapozott A Parlamentben megtartott tanácskozáson — Nyers Rezső elnökletével — a képviselők elsőként Patkó András pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatóját hallgatták meg az adóreformról. Patkó András egyebek között hangoztatta, hogy a tervezett adóreform nem egyedüli, fő eszköze, de fontos eleme a stabilizációs programnak. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat alaposan átgondolt, részletekre kiterjedő, közgazdaságilag kellően megalapozott. Szakmailag, technikailag megfelelően előkészített az 1988. január 1-jei bevezetésre. A tájékoztató után megkezdődött a törvényjavaslat feletti vita. A kereskedelmi bizottság sajátos módon készítette elő a dokumentumok érdemi feldolgozását, megvitatását. Két albizottságot jelöltek ki: az egyik az általános forgalmi adóról, a másik a személyi jövedelem- adóról készített írásos jelentést a bizottság tagjainak, szakemDereknek, a választók véleményének megkérdezése alapján. Szabó Imre (Hajdú-Bihar megye) az általános forgalmi adóval foglalkozó albizottság véleményét összegezte. Hangoztatta, hogy ma már mindenki számára egyértelmű: a radikális intézkedések megtétele elkerülhetelenné vált. B normativitás erősítése A személyi jövedelemadóval foglalkozó albizottság tapasztalatait, javaslatait Barta Alajos (Heves megye) ismertette. Az elvi kérdésekből kiemelte: fontos követelménynek ítélték a normativitás erősítését, annak érvényesítését, hogy az egyes állampolgárok valóságos jövedelmeikkel arányosan járuljanak hozzá a közkiadásokhoz. Az adómentességek és a kedvezmények javasolt köre e célnak ösz- szességében nem mond ellent, azonban további bővítése —az alapvető elvek sérelme nélkül — nem oldható meg. A törvényjavaslat meghatározó eleme ugyanis, hogy valamennyi lakossági jövedelem — bármilyen címen megszerzett vagyoni érték — adóköteles. Ennek kapcsán a közvéleményt elsősorban — ez tükröződött az albizottsági vitában is — a láthatatlan jövedelmek adóztatása, ellenőrzése foglalkoztatja. A képviselők véleménye szerint az adóreform bevezetésével egyidőben olyan feltételeket kell teremteni a gazdálkodó egységek számára, amelyek lehetőséget nyújtanak az egyének és kollektívák többletteljesítményének anyagi elismerésére. Mindezek mellett a kedvezőtlen társadalom- politikai hatások ellentételezése érdekében meg kell teremteni a családi pótlék, az alacsony nyugdíjak vásárlóértéke megőrzésének garantált rendszerét is. A vitát — amelyben felszólalt még Gázsity Mdlutin- né (Baranya megye) és Búzás Józsefné (Szolnok megye) is — a kérdésekre adott választ, valamint a módosító, kiegészítő javaslatokat Nyers Rezső, a bizottság elnöke foglalta össze. Az arculat változatlan Habselyem-fejlesztések A Habselyem Kötöttáru- gyár, amely a hazai kötőipar legnagyobb vállalata, műszaki fejlesztéssel összekapcsolt termékszerkezet-átalakítást hajt végre. Továbbra is női és lányka fehérneműt, valamint szabadidő- és sportruházati cikkeket gyárt, de az igényeknek megfelelően korszerűbb alapanyagból, a legdivatosabb mintázatokkal és fazonokban készíti ezeket és kínálatában egyre nagyobb részarányt képvisel a munkaigényesebb, így értékesebb sport- és szabadidő ruházati cikkek köre. Az összesen 300 millió forintos beruházás részeként új festő-kikészítőüzemet létesítettek, s a kötés korszerűsítésére nagyteljesítményű modern körkötőgépeket bérelnek. A műszaki fejlesztés eredményeként az idén 30 százalékkal növelik kivitelüket, és 5 millió 400 ezer dollár értékben exportálnak divatos női és leányka fehérneműket és szabadidőruházati cikkeket. Jövőre pedig már 7 millió dollár bevételt terveznek. KISZ-ÉRDEKKÉPVISELET Kiadvány a foglalkoztatáspolitikáról A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának Ifjúmunkás Tanácsa, valamint gazdaság- politikai és érdekképviseleti osztálya a fiatalok pályakez- désénék, elhelyezkedésének, a foglalkoztatáspolitikának jelenlegi és várható problémáiról a napokban átfogó tájékoztatót bocsátott közre, mintegy 60 ezer példányban. A KISZ érdekképviseleti szerepének megfelelően rendszeresen és több szinten foglalkozik ezzel a témakörrel. A KISZ KB hamarosan a kormány elé terjeszti a foglalkoztatáspolitikai rendszer továbbfejlesztésére irányuló elképzeléseinek összefoglalását, amelyet előbb a szövetség tagjai, aktivistái vitatnak meg. A munkaerő-kereslet csökkenése kedvezőtlenebbül érintette a fiatalokat, mint a dolgozók más rétegeit — állapítja meg a KlSZ-kiad- vány, 1984-lben például másfél ezer, 1986-ban p>edig már három és fél ezer, iskolából kikerült fiatal nem tudott az adott év végéi g< sem elhelyezkedni. A most, augusztus végén lezajlott Munkásfiatalok III. országos találkozójának fórumain, kerek- aisztal-beszélgetésein is hangsúlyosan szóba került, hogy a gazdálkodó szervezetek középtávú létszámfelvételi tervei jelentősen eltérnek a fiatalok várható elhelyezkedési szándékaitól. A KISZ KB-nak az a határozott álláspontja, hogy mindenképpen biztosítani kell a megélhetést és még inkább a későbbi munka- vállalás esélyeit, a két munkahely közötti, úgynevezett átmeneti időszakokban is. Az érdekképviseleti tevékenység során az ifjúsági szövetség területi bizottságai többek között figyelemmel kísérik a pályákezdőknek felkínált munkahelyek számát, kezdeményezik a gazdálkodó szervek és az oktatási intézmények szorosabb, szerződéses kapcsolatát, és véleményezik a tanácsi terveket. Búza van elegendő Takarmányokból kielégítő a kmalat (Folytatás az 1. oldalról) természetesen az érvényben lévő kamat mellett. A takarmánymagvakból kielégítő a kínálat, van elegendő lucerna, takarmányfű és keverék vetőmag is. A lakossági keresletet ki tudja elégíteni a vállalat. A tavalyi termés már forgalomban van, az ideit most minősítik. A hajtatási magvak 43 százaléka kapható az üzletekben. Folyamatosan szállítják a dughagyma és a salátamagvakat is. Egyes fajtáknál előfordulhat hiány, de ezeket ilyen széles választékból könnyen lehet helyettesíteni. A bevezető után Szautner Sándor főmérnök részletesen jellemezte a búzavetőmagpiacot. Harminchét fajta áll a vásárlók rendelkezésére. Eddig 9 kora, 9 közép és 6 későn érő fajtára érkeztek megrendelések. Az elit vetőmagvak forgalma az előző évhez képest növekedett, de 600—700 tonnával csökkent az elsőfokú és 4 ezer tonnával a másodfokú búza értékesítése. Problémát jelent, hogy a kalászos vetőmagvak egy része csávázatlanul (fertőtlenítés nélkül) ikerült forgalomba. A csávázószer nem érkezett meg időben külföldről, ezért a termelő vállalatoknak lehetőség szerint saját maguknak kell elvégezni a kezelést A tájékoztató végén egy javaslat hangzott el, melynek lényege, hogy a vásárló gazdaságoknak lehetőséget kell adni arra, hogy figyelemmel kísérjék a vetőmag- termesztést a vetéstől a betakarításig. Így konkrétan ki tudják választani azt a gazdaságot, amelyiktől vetőmagot akarnak vásárolni. Ezzel egyidőben a vetőmagot termelő üzemek között versenyhelyzetet kell teremteni, magasabb követelményeket kell állítani velük szemben, és amelyik üzem nem tud eleget tenni követelményeknek, attól meg kell vonni a vetőmagtermesztési jogot.
