Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-08 / 211. szám
1987. SZEPTEMBER 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 TANÉVNYITÓ A MEZŐTÚRI FŐISKOLÁN Legfontosabb teendők között, a képzés minőségének javítása Tanévnyitó ünnepséget tartottak tegnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészüzemmérnöki Főiskolai Karán. Az ünnepséget Fe- renczy József főigazgatóhelyettes nyitotta meg, köszöntötte a résztvevőket, az új első éveseket, a meghívott vendégeket; köztük Simon Józsefet, a megyei párt- bizottság titkárát, Bereczki Lajost, a megyei tanács általános elnökhelyettesét és Janik Józsefet, a gödöllői egyetem rektorhelyettesét. A megnyitót követően a nyolcvanegy nappali tagozatos első éves hallgató fogadalmat tett, majd Patkós István főigazgató kézfogással hallgatóvá avatta őket. Az idén levelező tagozaton nem indult első évfolyam. A „gólyák” esküje és avatása után Patkós István tanévnyitó ünnepi beszédet mondott. Megemlékezett arról, hogy a főiskola pontosan egy évvél ezelőtt lett a gödöllői egyetem kara. A rövid idő alatt több területen is sikeres együttműködés bontakozott ki az anyaintézmény és a főiskola között, különösen az egyetem gépészmérnök karával. A kapcsolatok szélesítése azonban nem jelenti az önállóság csökkenését. Ellenkezőleg, hiszen az új oktatási tör„Hallgatóvá fogadom”... vény révén növekedett az intézmények önállósága. A főigazgató elemezte az oktatási törvényből adódó feladatokat is, s a képzés minőségének javítását, a megújhodást, a korszerűsítést jelölte meg az első helyen, a legfontosabb teendőként. S ez természetesen nemcsak a tanárok dolga, hiszen nem csupán rajtuk áll az oktatás-nevelés sikere. Éppen ezért a hallgatókhoz szólva felhívta figyelmüket az igényességre, a szorgalmas tanulásra, képességeik kibontakoztatására. hogy minél alaposabban felkészülhessenek választott pályájukra, s az értelmiségi életformára. A megnyitó után Baráth Mihály a kari KlSZ-bizott- ság titkára köszöntötte az első éveseket majd jutalmakat adtak át, a tanulmányi, a közművelődési munkában és a sportban élenjáró hallgatóknak. Bejelentették, továbbá, hogy Hajnal Antalnak, a Középtiszai Állami Gazdaság igazgatójának 1987. szeptember 1-től címzetes főiskolai tanár címet adományoztak. Az első bemutató előtt Új nyugdíjas bérletek Az idén ősszel a Szigligeti Színház 13-án, vasárnap délután 5 órától fogadja első vendégeit, mégpedig az óz, a nagy varázsló című kétrészes zenés mesejátékkal. Az évad többi darabja is jó színházi csemegének ígérkezik; a műsortervben szerepel színmű, operett, költői játék, komédia, tragédia és egy új magyar musical. A műfajok változatossága első látásra arra enged következtetni, hogy a válogatás mindenben igyekszik megfelelni a várható igényeknek. Az előadások látogatottságát természetesen meghatározza a kibocsátott bérletek választéka és ára is. Az idei évad hat előadásra szóló bérletkiadásával kapcsolatban dr. Kató Lászlóné. a színházi jegyiroda vezetője tájékoztatta lapunkat. Elmondta, hogy a tavalyi kitűnő évad után megnőtt az érdeklődés az előadások, illetve a bérletek iránt. Más megyékből — Gyomár ól. Ceglédről, Hevesről és Ti- szakécskéről is — többen jelentkeztek már bérletekért. Figyelembe véve a kiskeresetű színházrajongók igényeit az idén — a korábban is meglévő felnőtt, ifjúsági és külön négy előadásra szóló diákbérlet mellett — kibocsátottak kétfajta kedvezményes nyugdíjas belépőt is, amellyel csütörtöki és vasárnapi napokon délután 3 órától látogathatók a darabok. (Űjdonság az is egyébként, hogy a színház szerdától vasárnapig játssza a műsorra tűzött darabokat. Hétköznapokon délutáni, vasárnapokon pedig délelőtti diákelőadások is lesznek. Nem titok. hogy ezekkel a korai műsorkezdésekkel a szervezők gondoltak a Széchenyi lakótelep színházba járó közönségére is.) Annak ellenére, hogy a megyeszékhely vállalatait — a jelek szerint — egyelőre nem kapta el túlságosan a bérletvásárlási láz. szép számban fogynak a bérletek. A többi már a remélhetőleg a jó és élményszámba menő előadásokon múlik. Kiállítások, vásárok Frankfurttól Moszkváig Magyar könyvek külföldön A szocialista országok egyik legjelentősebb kiállításán, szeptember 8-tól Moszkvában megrendezendő nemzetközi könyvkiállításon és -vásáron 1400 kötetet sorakoztat fel a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat. A bemutatón a Corvina és az Akadémiai Kiadó idegennyelvű kötetei mellett további 18, magyar nyelven publikáló kiadó újdonságait tárják a látogatók elé. Több kiadvány a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára jelent meg. A tárlóban helyet kapnak orosz és szovjet szerzők magyarul közreadott művei, a Szovjetunió történelmével foglalkozó kiadványok, mezőgazdasági témájú könyvek, kották, folyóiratok és poszterek is. Mészáros József, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat ügyvezető igazgatója elmondta. hogy a hazai tudományos élet megismertetésére, a magyar kultúra külföldi terjesztésére törekedve, az év eleje óta 15 országban képviselték magyar partnereiket. A könyvkiállításokon és vásárokon megkötött üzletek. illetve szerződések szerint a külföldi vásárlók körében leginkább a magyar vonatkozású útikönyvek. a szakácskönyvek, a művészeti- és a fotóalbumok keresettek. A bemutatkozások sora februárban Frankfurtban a zenei könyvek kiállításával kezdődött. A külföldön Editio Musica néven ismert Zeneműkiadó kiadványai közül NSZK-beli. francia és holland cégek Liszt össz-kiadá- sokat vásároltak, népszerű volt az 50 kottából álló rézfúvós-sorozat. és sokan érdeklődtek Kurtág György művei iránt. A tizedik londoni könyvnyomtatási vásáron — exportlehetőségeket keresve — a külföldi megrendelésre készült, korábban megjelent kötetekből adnak ízelítőt. Igen nagy sikere volt májusban a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rendezett ásvány- és kőzet kiállításnak. A nagy érdeklődésre való tekintettel az intézményben megalakítják az ásványgyűjtők baráti körét, amelynek első foglalkozását szeptember 17-én 18 órától tartják meg. Ha majd a szellem napvilága... Gondolatok az írástudatlanság ellőni küzdelem nemzetközi napján 99 A termószet nyárvégi pompájával gyönyörködtet még, ám az iskolák már benépesültek, megkezdődik a színházi és hangversenyévad, felpezsdül a szellemi élet. De tömegek élnek a világ legkülönbözőbb tájain, amelyek kívülréked- tek a szellemi élet viliódzó fényein, mert hiányzik az az alapvető képességük, amely- iyel az ember birtokba tudja venni a műveltséget, a tudományt, lépést tud tartani a technikai haladással. Azokról a milliókról van szó, akik nem tudnak írni, olvasná. Értük szállt síkra az UNESCO, az ENSZ tudományos szervezete által összehívott teheráná világkongresszus, amely 1965. szeptember 8-án úgy döntött, hogy ezt a napot minden esztendőben az írástudatlanság elleni küzdelemnek szenteli. Hogy a Földön élő ötmil- liárd emberből hány analfabéta, azt nem tudjuk. Csak következtethetünk olyan adatokból, mint például Indiában 1981-ben a 15 éven felüli népesség 59 százaléka volt írástudatlan., ebben a fiatal generáció 43—44 százalékkal szerepel1. Egyiptomban a 15 esztendősnél Idősebb lakosság 62 százaléka analfabéta, a fiatalok között csak 10 százalékkal alacsonyabb ez az arány. A példaként felsorolt adatok súlyát akkor érzékeljük igazán, ha belegondolunk, hogy India a világ második legnépesebb országa, 450 millió felnőtt lakójából több mint 265 millió analfabéta, és a 15 éven aluli 300 milliónyi gyermekből sajnos még várható „utánpótlás”. Az Egyiptomi Arab Köztársaság harminc- milliónyi felnőtt lakójából mintegy 18 millió ember írástudatlan, és a 20 millió gyermekből is valószínűleg sokan gyarapítják az analfabéták számát. Közelebbi példát említve: Jugoszláviában a felnőtt lakosság 10 százaléka nem tud ímá-olvasni, ez azonban az idősebb korosztályra jellemző, a fiatalabb generációnál 1,2 százalék ez az arány. Magyarországon nem beszélünk írástudatlanságról, de tény, hogy hazánkban a 15 évnél idősebb népesség 1,1 százalékának, azaz 110 ezer embernek egyáltalán nincs iskolai végzettsége. (A 15—24 év közötti fiataloknál 0,6 százalék ez az arány). Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy például 1986- ban a tizenhatodik életévüket betöltött fiataloknak csak 95.6 százaléka végezte el a 8 általános iskolát, évről évre nő a lemorzsolódás. Aggasztó az is, hogy évi 40 ezer felett van az osztályismétlés az általános iskolákban, és a rossz előmenetel okai között szerepel, hogy a gyerekek 3—6 százaléka ol- vasászavarraá küzd; ismeri a betűket, mégsem tud olvasni. Tudomásul kell vennünk, hogy nálunk is van „új analfabétizmus”, hogy a gyerekek egy része nem tanul meg jól írni, olvasni, (számolni), az általános iskolában. És akik nem folytatják tanulmányaikat (az idén 22 ezer fiatal döntött így), vagy akik még a nyolc általánost sem fejezik be, azok munkájuk során sem végeznek szellemi tevékenységet, magánéletükben viszont legfeljebb egy-egy levél megírása jelenti számukra a nagy feladatot. Olvasni pedig „nincs idő”, inkább tévét néznek, de vajon mit profitál a képernyőn látottakból az, aki egy komolyabb könyvet nem olvasott el életében, akinél hiányzik az általános műveltség biztos alapja. Ahogy múlnak az évek, feledésbe mennek a gyermekkorban megtanultak, az olvasás öröme nélkül legfeljebb iegy- egy képregényre futja az érdeklődésből. Így az általános tankötelezettség korában megmarad, sőt gyarapszik egy réteg, amely a tudáshoz vezető úton az első akadályt — az írás-olvasás tökéletes készséggé fejlesztését — sem küzdötte le sikerrel. Hazánkban pedig bőven van mit olvasni, hiszen a könyvtárakban például csak Dánia, Finnország, Norvégia és Svájc előzött meg bennünket: nálunk százezer lakosra 1984-ben 98 kiadott mű jutott, Indiában 1, (1982-es adat), Egyiptomban 4, (1978- as adat). Ezek az arányok arra is figyelmeztetnek, hogy a fejlődő országokban milyen nagy a veszélye annak, hogy a szegényebb néprétegekből, akik egyszer v már megtanulták a betűvetést, azok is elfeledjék, mert nem áll módjukban gyakorolni, nem írnak, és nem jutnak olvasnivalóhoz. Természetesen nem elhatározás kérdése, hogy egy-egy fejlődő ország mennyit költ közművelődésre, mennyi pénzt fordít kulturális kiadásokra, a gazdasági fellendülésnek viszont egyik nagy akadálya az írás- tudatlan tömegiek képzetlensége. Ezt az ördögi kört csak nemzetközi összefogással lehet megtörni, és ebben hivatott segíteni — az UNESCO irányításával — az írástudatlanság elleni világméretű küzdelem. Ahogy a mi Petőfink szemléletesen megfogalmazta: „Ha majd a szellem napvilága /Ragyog minden ház ablakán/ Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk...”, de addig még van tennivalónk bőven a saját házunk táján is. I. E. Negyedszázada az élvonalban Jubilált az Omega Omega. Fogalom a hazai könnyűzene történetében. Irányzatok jöttek-mentek, de ez a népszerű zenekar mindig együtt tudott maradni, s képes volt akkor is újat hozni produkciójában, amikor a beat-, illetve a rockzene elismerten válságos időszakot élt át. Megújhodással telt negyedszázad áll az Omega mögött. Nem kis dolog ilyen tisztes kort megérni manapság, amikor nap mint nap hallhatunk hírt zenekarok felbomlásáról, átalakulásáról. A Kisstadionban rendezett jubileumi koncert nemcsak az Omega számára volt mérföldkő, hanem az egész magyar rockzene felnőtté válását is jelentette egyben, már ami a kort illeti. A krónikás képzeletében úgy élt a leendő koncert, hogy itt hizony olyan fergeteges produkciót lát majd, amilyet még élőben soha. A balsejtelmek akkor kezdődtek, amikor kiderült, hogy néhány perccel fél 9 előtt még mindig lehet bőven jegyet kapni a helyszínen. (Rockzenénk nevezetes ünnepére nem volt annyi ember kíváncsi, hogy megtöltsön egy tizedrész akkora helyet, mint a Népstadion!) A kezdés látványosnak indult. .. volna, csak éppen Kóbor János mindkét (!) mikrofonja csütörtököt mondott — s történt mindez a pénteki első előadáson. A második számtól kezdődően már értékelhető produkciót láthatott a közönség. Amint az várható is volt; időben visszafelé haladt a zenekar. Sorra csendültek fel slágerei a korábbi nagylemezekről, s elhangzott egy egyveleg az 5. és 6. albumról. Közben hallhattunk egy kiadós dobbűvölőt Debreczeni Fe- renctől. A technikának köszönhetően időnként már nem is dobra emlékeztetett a ritmusszekció, hanem inkább valamiféle ördögi, követhetetlen hangszerre. Molnár György gitárszólójával kifejezetten retrográd játékot nyújtott; az effektekre támaszkodó hangorkán közepette jószerével csak színpadi nyargalászásra összpontosított. A „perpetuum mobile” Kóbor János ezen az estén többször is átmeneti barátságot kötött a hamis hangokkal — valószínűleg a túlzottan erős és kemény ritmusalap miatt. Benkő László érthetetlen módon nem csillantotta meg képességeit — annál inkább a világítás- és lézertechnika kezelői; európai színvonalú bemutatót tartottak a fényeffektusokból. És akkor szinte észrevétlenül bejött a színpadra Presser Gábor és Laux József. Mihály Tamás basszusgitáros: „Együtt az aranycsapat; Puskás öcsi csak később jön.” A régi Omega sorra vette legendás dalait; a Naplementét, az Ismertem egy lányt, a Petróleumlámpát, a Tízezer lépést és természetesen a Gyöngyhajú lányt — zárásképp. Az egykori slágerek már nem úgy szólaltak meg, mint annak idején. Talán az ütött-kopott hangszerek hiánya tette, de a mostani elektronikai csodák mássá formálták a nótákat, mint ahogy magát az Omegát is. Hiába, változnak az idők.. J. J. I nagy oktá bari szocialista forradalom évfordulóján Irodalmi pályázat A TIT Szolnok Megyei Szervezetének irodalmi szakosztálya irodajlmi pályázat- k tót hirdet a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából, Szolnok megyében élő alkotók számára. Pályázni lehet olyan, másutt még meg nem jelent novellával, lírai alkotással, amely korunk aktuális társadalmi problémáit felvállalva buzdít szocialista társadalmunk értékeinek megbecsülésére, hangsúlyozza az egyén és a közösség eltvá- lasztnatatlan összetartozását, a népek közötti barátságot, egymásrautaltságot. A művek beküldésének határideje 1987. szeptember 30. Cím: TIT Szolnok Megyei Szervezete, Pf.: 140. irányítószám: 5001. A pályázatokat két példányiban, jeligével kérik. A pályázó küllőn, zárt borítékban mellékelje a nevét és a címét! A pályázatok értékelésére, a díjak átadására 1987. november 7-ig kerül sor. A pályázat meghirdetője a következő dijakat tervezi kiadni kategóriánként: I. helyezés: értékes szovjetunióbeli utazás, II. helyezett: 7 ezer forint, III. helyezett: 4 ezer forint. A legjobb alkotásokat 1988-ban antológiában kívánják megjelentetni. ásványok barátai
