Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

1987. SZEPTEMBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Százéves a magyar mentőszolgálat. A fővárosban 1887. májusában indult első útjára a mentőszolgálat első lóvontatta kocsija. A százéves szervezet életét napjainkig mu­tatja be az a szép fotókiállítás, amely teg nap délután nyílt Szolnokon a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központban. A fotókat Kertész Gábor és Urbán Tamás készítet­ték eszik a vendég? Dr. Pazsa Jelenával, a Szolnok Megyei Köjál élel­mezési osztályának vezető főorvosával és dr. Kálmán Zsuzsa higiénikus orvossal étterem-ellenőrző körútra in­dulunk a Jászságban. Zsu­zsa friss diplomás, ezekben a hetekben, hónapokban „le­si” el a szakmai fortélyokat. Jelena, megyei közegészség­ügyi-járványügyi felügyelő végzi az ellenőrzést. Romlott tárót — palacsintába — Kérek három > fehér kö­penyt! — A jászaié őszen t- györgvi Borsa étterem az el­ső „állomásunk”. A személy­zet kissé meglepődve és ta­nácstalanul fogad bennün­ket, az üzletvezető sehol, he­lyettes sincs. Ez a ..gazdátlanság” nem­csak a személyzet tanácsta­lanságán. hanem az étterem képén is megláitszik. Benyitunk egv kis raktár- helyiségbe. ahol a fagylalt­port tárolják. A csomagok tetején (?) a habverő, amely- lyel majd a porból fagylaltot kevernek. Az egyik sarokban össze haj to ga tot t a br oszok hevernek — külön helyiség­ben kellene tárolni őket. ..Épp most érkezett" — hangzik a magyarázat. A fagyasztóládában tizen­két kilónyi máj, rajta nejlon­zacskóban sütőkolbász. — Itt a szabálysértés, — mondja dr. Pazsa Jelena. — Nem szabad lefagyasztani sem a sütőkolbászt, sem a máját. Mikor kapták ezeket a húsárukat? Bizonytalan válaszok hang­zanak el. Talán az elmúlt héten pénteken, talán hét­főn. Hogy utánanézzünk, nincs rá mód. minden irat a főnök szobájában — bezár­va. ■ A főzőhelyiségbe lépünk. A laikus szeme a rendet ész­leli. A szakemberé a ren­detlenséget is. Az egyik asz­tal sarkán nagy halom sze­letelt száraz kenyér. — A főzőhelviségben csak azok az anyagok lehetnek, amelyeket a főzéshez híiszó­náinak. — jegyzi meg a fő- orvosnő. és közben rászól egy cigarettával elsiető hölgyre. — Nem- szabad ci­garettával járkálni a főző­térben. Kinyitja a hűtőszekrényt; szendvicsvaj. teavaj. tejföl kerül elő. A legtöbbnek le­járt a szavatossági ideje. — Pedig tegnap hoztam a boltból, — hangzik a véde­kezés. — Miért nem nézte meg, hogy mikor jár le a szava­tosság? — a kérdés határo­zott, de udvarias. A főorvos­nő tízdekányi. zacskóba csa­vart túrót vesz elő a hűtő­ből. Megszagoljuk; büdös. — Tessék mondani miért van ez itt? — Hát hogy majd felhasz­náljuk... — Mire, tessék mondani? — Hát... palacsintába... — Jaj. az a szegény, az akinek ezt a palacsintát akarják adni! A főorvosnő intézkedik: le kell selejtezni a kifogá­solható árukat. A fekete edények mosoga­tójába lépünk; a helyiség te- lirakv.a ételhordóval. — Mikor lehet itt az edé­nyeket elmosogatná ? — Hát... délután... — ér­kezik a bizonytalan válasz. És addig? — merül fel az emberben önkéntelenül a kérdés. Addig a fehér edé­nyek mosogatójában... De legalább ott lenne rend! A három medencés mosogató megvan, de a harmadik me­dence fölött nincs vízcsap, így az öblítés nem folyó víz­ben történik, — mint ahogy kellene — hanem álló víz­ben. Dr. Pezsa Jelena elma­gyarázza, hogyan lehet így is megszervezni a mosoga­tást. hogy a folyó vizes öb­lítés se maradjon ki. Igaz, nem az ő dolga lenne a ma­gyarázás... Hová öntsem a hypót? Amíg a hatoldalas jegyző­könyv készül, a személyzet előkeríti a főnököt. (Elmen­nek érte a másik községben lévő otthonába). Sokallja a háromezer forintos helyszíni bírságot. — Abszolút munka közben jöttek. — jegyzi meg egy kis méltatlankodással hang­jában. — Mi is most dolgozunk. Önök is. ilyenkor tudunk ta­lálkozni. — magyarázza a főorvosnő türelmesen, ked­vesen. A jászberényi Márka étel­bár a következő ..állomá­sunk'. Baráth Zoltán üzlet­vezető kalauzol bennünket. A Márka éltelbárnak készült, de gyakorlatilag étterem­ként üzemel. Száznyolcvan előfizetéses és ötven-száz be­térő vendéget ebédeltet na­ponta. A raktárhelyiségek kicsik, zsúfoltak. Hiába — éteLbámak épült... A fehér mosogatóban cso­dálatos fémmedencék — csak éppen nem rendeltetés­szerűen használják. Két me­dencében víz, a harmadik­ban száradó edények. Vajon melyik mosogatási fázis ma­rad ki? — Tessék mondani, a hy­pót melyik vízbe öntik? — kérdi dr. Pazsa Jelena a mo­sogatónőt. — Ne tessék megijedni, nem öntök bele hypót! Er­re valóban „megijedünk” — nincs fertőtlenítés? A moso­gatónő látja, rosszul szólt, javítani próbál. — Hát az ultrás vízbe. Erre még jobban elször­nyedünk (az ultra és a hypó semlegesíti egymást), ezért újabb variációval szolgál: — „Hát az öblítővízbe”. A ma­gyarázkodás általános neve­tésbe fullad. Egyéb szabálytalanságot is tapasztaltunk a Márka kony­háján: a húsvágó deszka gidres-gödrös, tehán nem le­het rendesen lemosni. Az egyik asztalon ételmaradé­kok, piszok, néhány légy. A fekete mosogató a főzőtér­ben kapott helyet. Erre nem lehet mit mondani, a tár­gyi feltételek nem megfele­lőek, nem az éttermiek te­lhetnek róla. — Azért időnként el lehet­ne mosogatni, — jegyzi meg dr. Pazsa Jelena, és előkap valahonnan egy zsíros, to­jásrántotta vagy palacsinta­maradvánnyal „ékeskedő” palacsintasütőt. Itt is szabálysértés történt, a birság nyolcszáz forint. Amikor ..kőrútunk” végén arra kérem a főorvosnőt, mondja el, milyen tapaszta­latai, eredményei vannak az ellenőrzéseknek, így foglal­ja össze: A hanyagság az ok Igaz, hogy nem fogadnak bennünket kitörő örömmel, de a jól képzett dolgozók ál­talában elismerik, ha hibáz­tak, és megígérik, hogy javí­tani fognak. Javítanak is, ezt tudom, mert visszatérek az egységekbe. Az általános kifogás, amely az éttermek jórészében felmerül az, hogy nincs'kellő rend és tisztaság. A kisösszegű (ötsizáz forin­tos) bírságnak nem nagyon van hatása. Aki nagyobb összeget kifizet, az legköze­lebb jobban meggondolja, hogy ügyel a beosztottaira. A szabálytalanságok egyik oka, hogy az egységekben nincs meg a karbantartás, hiányos a felszereltség. Én a tárgyi feltételek miatt nem szoktam büntetni, csak ha hanyagságot, mulasztást ve­szek észre. Márpedig az ese­tek nyolcvan százalékában a szemlélettel van baj. Paulina Éva Mit kívánnak a vezetőtől? HÁRMAS KÖVETELMÉNY- HANGSÚLYVÁLTÁSSAL „Szakirányú felsőfokú vég­zettség, legalább két idegen- nyelvi vizsga, legalább öt­éves vezetői gyakorlat, leg­feljebb 47 éves életkor” — sorakoznak a feltételek. Ezeknek kell megfelelnie a leendő kereskedelmi igazga­tónak. A másik újsághirde­tésben ügyvezető igazgatói Ügy tűnik, az utóbbi évek hangsúlyeltolódásokat hoz­tak egy sokat vitatott kér­désben: a vezetők kivá­lasztód) ásában. Azt is mondhatnánk: ebben is el­tolódtak a hangsúlyok, mint ahogy sok egyéb, a gazdasá­got érintő kérdésben, tevé­kenységben, megítélésben. Hosszan lehetne sorolni, mi­ért; ám fölösleges, hiszen ta­núi vagyunk a folyamatok­nak, a változásoknak. Ha egy szóban kívánnánk össze­sűríteni azt a tényezőt, amely a vezetökiválasztásra hatott, talán azt mondhat­nánk: teljesítménykényszer. A teljesítménykényszer az, ami a vállalatokra mind közvetlenebbül hat: a bőrü­kön érzik ezt, sőt néhol már-már húsbavágó követel­mény. A kényelmesség, a szlntelenség, az állóvíz elfo­gadhatatlan a mai világ szá­mára. Mozgással, kezdemé­nyezéssel, újdonságok életre hívásával, sokszínűséggel le­het a felszínen maradni. Ezekhez pedig elégtelen a túlzottan „higgadt, megfon­tolt”, mindig a följebbvalók „eligazító szavát” váró ve­zető. Legyen szó akár mű­vezetőről, akár osztályveze­tőről, akár igazgatóról —, hogy csak a gazdaság ber­kein belül maradjunk. Ami az utóbbi, mintegy egy, másfél évtizedben lát­ható előnyös változásokat il­leti : alapjuk egy fölismerés. Nevezetesen az, hogy a poli­tikai alkalmasságot — mely­nek elsődlegessége ma is vi­tathatatlan — nem szabad egyoldalúan értelmeznünk. A megváltozott, fejlettebb emberi, társadalmi, gazdasá­gi föltételek között önmagá­ban a lojalitás aligha pótol­hat egyéb erényeket, A szak­mai, emberi alkalmasság esetleges hiánya éppen po­állást kínálnak. A követel­mények hasonlóak: szakirá­nyú felsőfokú végzettség, legalább 10 éves szakmai gyakorlat, német felsőfokú nyelvismeret (több nyelv is­merete előny), külföldi tár­gyalási tapasztalat, vegyipa­ri termelési tapasztalatok. Változásra utaló jelek már hosszabb ideje mutatkoznak. Az utóbbi másfél évtized fejleményei a vezetőkivá­lasztás hagyományos — fel­sőbb testületi — módszerét is finomításra szorították. A sokat emlegetett hármas kö­vetelmény — a politikai, a szakmai és az emberi alkal­masság — magasabb színvo­nalra emelkedett, egysége­sebb lett. Ennek áttekinthető okai vannak. Két és fél, há­rom évtizeddel ezelőtt, ki­élezett történelmi körülmé­nyek között a politikai al­kalmasság egyoldalú értel­mezése kapott hangsúlyt. Ennek mércéje a politikához való elkötelezettség, illetve a kiválasztó testülethez való lojalitás volt. A szakmai felkészültség, az emberi al­kalmasság — melyen a be­osztottakkal való bánni tu­dást, a szervező-, irányító- készséget kell érteni — hát­térbe szorult. Nem mintha ez utóbbiak nem lettek vol­na már akkor is hivatalos kiválasztási szempontok. Ám a legtöbb jelölt erényei kö­zött való mérlegeléskor álta­lában úgy találtatott: az egy vagy két követelmény­nek való kiemelkedő megfe­lelés pótolja a másik egy­ben, kettőben mutatkozó esetleges hiányosságokat. litikai természetű nehézsé­geket okozhat. Ezért gyakor­lati rangra emelkedett az a „papíron” egyébként régeb­ben is hangsúlyozott — igény, miszerint a hármas követelményt egységesen keli vizsgálni. Magyarán: a szakmai, emberi alkalmas­ság éppen politikai követel­mény ma a vezetői beosztás­hoz. A szakmát jól ismerő, ezzel tekintélyt kivívó, vala­mint az emberekkel közös hangot találó, környezetére pezsdítőleg ható egyéniség alkalmas politikailag is arra, hogy kollektívákat felelősen irányítson. E fölismerés eredményeként sok jó. rá­termett, teljesítményelven gondolkodó ember került irányítói posztra az utóbbi időben a kiválasztás hagyo­mányos módján is. Minőségileg új elemeket hozott a kiválasztásba e te­vékenység decentralizálása. Azaz; az igazgatóknak a vállalati tanács által törté­nő, meghatározott időre szó­ló kinevezése. Ennek révén a döntés azok kezébe került, akik a jövőben saját mun­kahelyi hangulatukon, pénz­tárcájukon érzik majd e döntés hatását, jó vagy rossz következményeit. Kell-e mondani, hogy így mérlege­lésük. megfontolásuk jóval alacsonyabb, felelősebb, mint ha ugyanerről a kér­désről egy, a vállalattól tá­vol lévő testület határoz. S rá kell mutatni, hogy a meg­határozott időre szóló kine­vezés magát a vezetőt is más minőségű produkcióra készteti, mint ha megbíza­tása beláthatatlan ideig szólna. Alapozza meg a jövőt A vállalati tanács minde­nekelőtt jó teljesítményt vár a vezetőtől, hiszen ezáltal nyílik biztos jövő a kollektí­va előtt, így jutnak nagyobb jövedelemhez a dolgozók, köztük — s ez korántsem utolsó szempont — maguk a vállalati tanács tagjai. Tel­jesítményt pedig attól vár­hatunk, akinek tarsolyában ott a színvonalas szaktudás, a nyelvismeret, a közvetlen szakmai gyakorlat. Mint ezt a bevezetőben idézett hirde­tések árfeltételeként felso­rolják. A nehezebben adminiszt­rálható erények: a kezdemé­nyezőkészség, a vállalkozó­kedv, a kockázatvállalás csak később mutatkozhatnak meg. Fényt decit ezekre né­mileg a korábbi életpálya, a beszélgetéskor feltáruló ka­rakter. Hogy ezek hozama a jövőben mi lesz, erről biz­tosat senki nem mondhat. Ám demokratikus kiválasz­tási módszerrel a döntés he­lyessége sokkal valószínűbb! Molnár Pál Legyen önálló és kezdeményező A vezető bizonyítson Ezüstérem Poznanból Szo/noki fodrásznő siketre Augusztus végén a lengyel- országi Poznanban rendezték meg a szocialista országok részvételével a 25. fodrász­kozmetikus Barátság Kupa versenyt. A magyar váloga­tott keretben helyet kapott Medráné Biri Márta, a Szol­nok Megyei Fodrász Szövet­kezet szolnoki leányvállala­tának dolgozója is, aki má­jusban a Szolnokon megren­dezett országos versenyen a férfi összetettben magyar bajnok lett. A poznani találkozón két számban indultak a férfi­fodrászok: egy modem fri­zurát kellett fésülni, és a kü­lönböző korok frizuradivat­jából lehetett tetszés szerint választani. Biri Márta XIV. Lajos korabeli rokokó frizu­rát készített, amellyel 3. he­lyezést ért el, összetettben pedig ezüstérmet nyert. Holnap Budapesten., az In­tercontinental Szállóban be­mutatót tart a magyar válo­gatott, Poznanban jártunk címmel, amelyen természe­tesen az ezüstérmes szolnoki fodrásznő is részt vesz. Jubileumi KSH-kiadvánr Hetven év változásai A nagy októberi szocialis­ta forradalom közelgő 70. évfordulójára a Központi Statisztikai Hivatal jubileu­mi kiadványt áhított össze a Szovjetunióban az etapúlt hét évtizedben:, illetve a II. világháború óta elért ered­ményekről. változásokról. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem fejlődésére, az életszínvonal alakulására vonatkozó ada­tok mellett több olyan infor­mációt publikálnak, amely a közelmúltig nem, vagy csak elvétve szerepelt nyilvános kiadványban. Ilyen adatokat tartalmaznak például a cse­csemőhalandóságot, a szüle­téskor várható átlagos élet­tartamot, vagy az alkohol­tartalmú italok értékesítését bemutató táblázatok. A kiadványban a Szovjet­unió 15 szövetséges köztár­saságáról a megszokottnál némileg bővebb adatállo­mány szerepel. A kiadvány többek között elmondja, hogy a forradal­mat megelőző években a foglalkoztatottak háromne­gyede a mezőgazdaságban, 9—9 százaléka az ipar-épí­tőiparban, illetve a keres­kedelmi ágazatokban dolgo­zott.

Next

/
Thumbnails
Contents