Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-29 / 229. szám

1987. SZEPTEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 MajkpuszUí barokk­hangulat. Maik a kamaldoli szerzetesek­nek, az önmegtartóz­tató. némaságot fogadó remetéknek adott egykor otthont. Az egyedfilálló majki együttest restaurálták (MTI-fotó — Fényes Tamás — KS) Koncertek vendégművészekkel Nemzetköziség és kortárs zene A szolnoki szimfonikusok Idői termeiről A szeptemberben megkez­dődött idei zenei évadban is igen sok szép feladat vár a Szolnoki szimfonikus ze­nekarra. Mint azt az együt­tes vezetőjétől, Báli József­től megtudtuk, a zenei vi­lágnap alkalmából adnak először koncertet a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban — október 6-án, es­te hét órai kezdettel. A hangverseny műsorának ta­núsága szerint a zenekar folytatja a zenei élet nem­zetközi jellegét erősítő tö­rekvéseit: az olasz, orosz klasszikus szerzők műveinek előadásában az NSlZK-beli Götz Bernau hegedűművész közreműködik. A kortárs maevar zeneszerzők kompo­zíciói közül Petrovics Emil 5. kantátáját szólaltatja meg a zenekar — a szerző ve­zényletével. A hangverseny vendégművésze lesz még Gregor József operaénekes. Októberben a müncheni zeneművészeti főiskola opera tanszakának hallgatói láto­gatnak el megyénkbe. A ze­nekarral együtt adják elő a Szigligeti Színházban Cima- rosa Titkos házasság című operáját, amellyel már két alkalommal arattak nagy si­kert az NSZK-ban. Az elő­adást Peter Kertz, a mün­cheni operaház rendezője ál­lítja színpadra. A két együt­tes közös produkcióját Szol­nokon kívül Budapesten és egy vidéki városban fogja bemutatni. Az őszi hónapok közül a november lesz a leginkább eseménydús a szimfonikusok számára. November negye­dikén a Kodály kórussal kö­zösen adnak majd hangver­senyt a nagy októberi szoci­alista forradalom 70. évfor­dulója tiszteletére, ezt köve­tően november 8-án Buda­pesten, a Zeneművészeti Fő­iskolán lépnek fel. Ezen a koncerten egy amerikai kar­mester, Sh adóid Morgenstern dirigálja az együttest. Ugyanebben a hór.apban lát­ják vendégül a kulturális cserekapcsolatok keretében hazánkba érkező, észak- olaszországi, bellunói kama­razenekart, melynek tagjai 12- én a megyeszékhelyen, 13- án pedig egy másik vá­rosban adnak hangversenyt. Ezt követően az Állami Ope­raház fiatal énekművészei­vel együtt lép fel a szimfo­nikus zenekar Szolnokon és Karcagon a Filharmónia koncertsorozat estjein, ahol népszerű operarészletekből válogatott műsort adnak elő. December 7. és 11. között a megye szakmunkástanu­lóinak játszanak ifjúsági hangversenyeken, 18-án Szenthelyi Miklós Szolnokról a főiskolára került növendé­keivel terveznek közös hang­versenyt a zeneiskolában. Elképzelésük szerint szil­veszter környékén a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontba invitálják majd a város zeneszerető közönsé­gét egy népszerű operettek­ből összeállított koncertre. A jövő évi programból már biztos a március 7. és 11. közötti általános iskolai hangversenysorozat, illetve az április 8-i Filharmónia- koncert, melyen osztrák ven­dégkarmester, Roman Zei- Iinger, a linzi színház főze­neigazgatója dirigálja az együttest. — bálint — Hajdú-siker Japánban Üjabb nagy sikert hozottá Hajdú-Bihar megyeieknek a kiállítással és kamarazenei bemutatóval egybekötött to- jamai magyar hét. A japán tartománnyal 1980 óta kapcsolatban álló megye az elmúlt nyolc év során olyan széles köjű kul­turális együttműködést épí­tett ki, amely egyedülálló a két ország kapcsolatrendsze­rében — mondotta az MTI tokiói tudósítójának Koizumi Hirosi, a Tojama tartományi Művészeti és Kultúrális Szö­vetség főtitkára. A Daiwa áruházban meg­rendezett egyhetes Hajdú- Bihar megyei népművészeti kiállítás egyben általános magyar élelmiszeripari min­tavásár is volt. Az árusí­tással egybekötött, hétfőn végétért kiállítást a debre­ceni MÁV-Szimfonikusok kvartettjének és a Csokonai Színház szólistáinak kama­ra-estjei egészítették ki. öt koncertet adtak tartomány- szerte. Japánban a magyar hét al­kalmával — a kapcsolatokat értékelve azt tartotta a leg­fontosabbnak, hogy a ma­gyar és a japán amatőr­színjátszók véletlen egymás- ratalálásából, amely elve­zetett a „Tóték” japán sike­réhez, a földrajzi távolság ellenére sikerült széles körű. intézményes „megyeközi” kulturális együttműködést kiépíteni. Ez japán részről ma már a kulturális turiz­must is magába foglalja. Az augusztusi debreceni virág­karneválon például száz to- jamai turista vett részt. Szovjet filmek fesztiválja Hétfői lapszámunkban részletesen Is­mertettük az ötfordulós vetélkedő tudni­valóit. Most közöljük az első feladványt, írja meg, hogy az itt látható kép melyik nevezetes szovjet filmből való (pontos el­mét), és nevezze meg rendezőjének az utóbbi két évtizedbén készült további há- SZmsi L» Ltmi, rom alkotását. A megfejtés beküldési ha- tárideje: 1987. október 6.. kedd. Cím: Me­gyei Moziüzemi Vállalat, 5000 Szolnok, Május 1. u. 19. A levelezőlapra vagy borítékra kérjük, írja rá: Szovjet filmek fesztiválja. Az oktatási törvény első éve Törökszentmiklósim összegezték a kezdeti tapasztalatokat Egy évvel ezelőtt lépett életbe az új oktatási tör­vény. Az eltelt rövid idő alatt természetesen nem történtek látványos változá­sok az iskolákban, hiszen a törvényben megfogalmazott kívánalmak jó részét, mint például a demokrácia ki- szélesítését, az önkormány­zatot, az önállóságot nem lehet „bevezetni”, elrendel­ni, mindez csak fokozato­san valósulhat meg. Az esetenként, helyenként túl­szabályozott, agyonirányí- tott iskola nem válik egyik A város pedagógusainak részvételével több alkalom­mal került sor olyan ta­nácskozásra, amelyen az új jogszabályokat ismertették, értelmezték, gyakorlati al­kalmazásának lehetőséi-! geit vitatták meg. Vala­mennyi iskolában a nevelési értekezleteken s az oktatási törvényről cseréltek eszmét a pedagógusok. A szakmai továbbfejlődését, az önálló­sodást segíti a Magyar Pe­dagógiai Társaság tavaly megalakult törökszentmik­lósi csoportja, az idén pe­dig pszichológia tanfolyam indul a város és vonzáskör­zete nevelőinek. A tárgyi feltételeket vizs­gálva már nem ilyen egysé­ges a kép. Az egyes intéz­mények különböző adottsá­gokkal rendelkeznek, ám a viszonylag hasonló feltéte­lek megteremtése ugyancsak nem történhet meg egyik napról a másikra. Á jövőre vonatkozó feladatokban mindenesetre szerepel az is­kolák közötti tárgyi ellátott­ságbeli különbségek további csökkentése. Sok szó esett a tanácsülé­sen a rugalmas iskolakez­désről és a szabad iskolavá­lasztásról. Az első év ta­pasztalata szerint a nyáron hatodik életévüket betöltött gyerekek döntő többsége — elsősorban a szülők akara­tából — még egy évre az óvodában maradt. Külön csoportokban foglalkoznak majd velük, készítik fel őket az eredményes tanu­lásra. A testület úgy foglalt állást, hogy a jövőben egy­értelműen a gyerekek testi napról a másikra önálló, demokratikus, egyéni arcu­latú intézménnyé. Ettől füg­getlenül az elmúlt eszten­dő mégis hozott kisebb ered­ményeket, tapasztalatokat a törvény megvalósításában. Ezeket összegezték a Török­szentmiklósi Városi Tanács legutóbbi ülésén, s meghatá­rozták a további teendőkét. A testület elé terjesztett írásos jelentés elsősorban azokat az intézkedéseket tartalmazta, amelyeket a tanács illetékes osztálya tett a törvény megvalósítására. A törvény életbelépésé­vel módosul a közoktatás- irányítás, de ez természete­sen nem jelent; a felelősség csökkenését. Elsősorban a tárgyi és személyi feltételek megteremtését várják el a nevelők a helyi irányítóktól Nos, e tekintetben a város valóban jelentős erőfeszíté­seket tett az elmúlt évben, hiszen 7,6-ról 5,1 százalékra csökkent a képesítés nélkü­li nevelők aránya. Felújí­tották a pedagógus szolgá­lati lakásokat, bővültek a szálláshelyek, s ösztöndíjjal is segítik a majdan Török- szentmiklósra pályázó főis­kolai, egyetemi hallgatókat. és szellemi fejlettsége le­gyen a meghatározó az is­kolakezdés időpontjában. Az új oktatási törvény le­hetővé teszi a szabad isko­laválasztást is. Törökszent- miklóson azonban erre je­lenleg nincs korlátlan lehe­tőség az iskolák adottságai, továbbá a demográfiai hul­lám nagy létszámú évfo­lyamainak iskoláztatása miatt még hosszú évekig megmaradnak a jelenlegi körzethatárok. Az iskolai önállóság meg­teremtésében fontos fejezet­hez érkezett a közoktatás. Szeptember végén lejár az iskola életét szabályozó ed­digi rendtartás, és a műkö­dési szabályzat lép a helyé­be, amelyet minden intéz­mény az adottságainak, ha­gyományainak megfelelően készít el, természetesen a törvény adta kereteken be­lül. A működési szabályza­tokat a városi tanács mű­velődési osztálya vizsgálta, illetve vizsgálja felül. Az eddigi tapasztalatok szerint a tartalmi kérdésekben, a demokratikus fórumok mű­ködtetésében, valamint a szülők jogai tekintetében nagyon óvatosak az elké­szült szabályzatok. Segítség az iskolatanácsok alakításához A jövőben biztosan válto­zik majd ez az álláspont, amely ma még az iskolata­nácsok megalakítását is késlelteti. A pedagógusok egy része ugyanis félti e testületektől az iskola belső életét. Ez azzal magyaráz­ható, hogy az iskolataná­csoknak — noha a felszaba­dulás után éppen megyénk­ben voltak egy rövid ideig hasonló testületek — tulaj­donképpen nincsenek ha­gyományai. Az iskolataná­csok megalakítása egyéb­ként a törvény szerint vég­ső határidő nélküli feladat, s eddig országosan is el­enyésző a számuk. Noha az elsietett megalakításuk több kárt okozhat, mint hasznot, a jövőben fontos szerepet tölthetnek be az iskola éle­tében. A szülők igényét ugyanis nem lehet figyel­men kívül hagyni, hanem össze kell egyeztetni az is­kola elvárásaival. S ez azon túl, hogy a demokrácia szé­lesítését is szolgálja, egy­ben segíti a pedagógusok és a szülők között oly ré­gen kívánt tartalmas, gyü­mölcsöző együttműködést a fiatalok nevelésében. A testület éppen ezért úgy foglalt állást, hogy se­gíti, megpróbálja meggyor­sítani az iskolatanácsok megalakítását a városban. S nemcsak ebben a kérdés­ben ajánlották fel természe­tesen segítségüket a tanács­tagok, hanem valamennyi meghatározott feladat meg­oldásában is. Jó példát szol­gáltatva ezzel arra, hogy a közoktatás közös társadal­mi ügy, s hogy a helyi tár­sadalom együttesen is fele­lős az iskoláiért. IT. G. Javultak a személyi feltételek Rugalmas iskolakezdés A nyári hónapok sajtóter­mését figyelve az országos lapokban nagy számban ta­lálhattunk Szolnok megye életével foglalkozó írásokat. Az alkotmány napi ünnep­ségsorozat kiemelkedő ese­ménye volt megyénkben Maróthy László látogatása, Kisújszálláson mondott be­széde. Valamennyi napila­punk, valamint a Vasárnapi Hírek és a Népújság tudósí­tott erről. A Népszabadság hasábjain olvashattuk augusztus 17-én Mohácsi Ottónak, a Szolnok Megyei Tanács elnökének beszámolóját a megyei mun­kaerőhelyzetről . Üj létesítményekkel fog gyarapodni megyénk a kö­zeljövőben. Szolnokon a Szé­chenyi városrészben szociá­lis otthon és garzonház. Karcagon sportcsarnok épí­tését tervezik. A Szolnok Megyei Tanács Építőipari Vállalata által gyártott gyorslakóház egy hét alatt elkészül, erről a Bács Me­gyei Petőfi Népe is tájékoz­tatta olvasóit. A Tiszamenti Vegyiművek új készítmé­nyét, a környezetkímélő mo­sóport, a Tomi Forrást mu­tatta be a Magyar Nemzet és Hírünk az országban az Esti Hírlap. A Papíripar című folyóirat ez évi 3. szá­ma a Szolnoki Papírgyár re­konstrukciójával foglalko­zott. Martfű két üzemének: a növényolajgyárnak, valamint a sörgyárnak tevékenységé­be pillanthattak be az ér­deklődők a napilapok és a szomszédos megyék lapjai­nak írásaiból. Kézbe véve a Magyar Mezőgazdaság című folyóiratot, olvashatták, hogy Kelet-Európábán e^edül- álló növényvédelmi DO W teszttelep létesült Szolnokon. Tudomást szerezhettek a Ci- bakházi Vörös Csillag Tsz sikereiről, többek között az Ausztráliába irányuló ex­portjáról, valamint a Csépaí Tiszamenti Termelőszövet­kezet új borfeldolgozó üze­méről. Betekinthettek Szol­nok megye öntözésfejlesztési programtervezetébe, mely­nek megvalósulása esetén a megye 362 ezer hektár szán­tóföldjéből több mint száz­ezer hektár kaphat mester­séges úton csapadékpótló vi­zet. Kulturális életünk egyik legfontosabb eseménye volt a több mint 750 résztvevőt összegyűjtő országos könyv­táros vándorgyűlés, melynek Slzolnok adott helyet. Az említett országos ren­dezvényen kívül tucatnyinál több megyei vonatkozású közlemény jelent meg az or­szágos és a megyei napila­pokban, valamint folyóira­tokban, így a Film Színház Muzsikában, a Népművelés­ben, a Honismeretben és egyebütt. Ezekből értesülhet­tek az újságolvasók olyan fontos eseményekről, mint a tizenhat tantermes oktatási intézmény átadása Tiszafü­reden, az iskolabővítés Cser- keszőlőn, Kenderesen. Hírt kaptak a szolnoki Damja­nich János Múzeum állandó kiállításáról, a Szigligeti Színház műsortervéről, a néptáncosok nemzetközi si­kereiről — csak néhányat említve a sok közül. a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár olvasószolgálata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents