Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-29 / 229. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. SZEPTEMBER 29. Brigbtoni viharok Tudjuk, másképp számítják az ősz kezdetét a meteorológusok és másképp a csillagászok. Nagy-Britan- niában azonban a hagyományok szerint inkább politikai eseményekhez, mégpedig a szeptember táján kezdődő pártkonferenciák időszakához szokás kötni az ősz beálltát. évente ekkor tartja ugyanis soros értekezletét a szigetország minden nagyabb politikai csoportja. Az elmúlt hetekben a szociáldemokraták. majd a liberálisok megbeszélése került az érdeklődés középpontjába, e két csoport tervezett egyesülése jelentősen átrajzolhatja a brit politikai erőviszonyokat. Hétfőin pedig a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt négyezer delegátusa ült ösz- sze az ismert dél-angliai üdülőhelyen, Brightonban, hogy megvitassa a párt előtt álló feladatokat, a sorozatos választási kudarcokból levonható következtetésekei. illetve kidolgozza a jövőben követendő irányvonalat. Könnyű dolga aligha lesz a Labour vezetésének, sőt a megfigyelők jó része heves viharokat jósol az értekezleten szembekerülő jobb-, és balszárny küldöttei között. Az előbbiek az immár harmadszori konzervatív voksolási győzelemből. Thatcher asszony rekordhosszúságú kormányzati időszakából ugyanis azt a tanulságot vonják le. hogy a „szélsőségesek” kiszorítására, a túlzottnak bizonyult gazdaság- és katonapolitikai elvek felülvizsgálatára lenne szükség. s mindenekelőtt az egyoldalú nukleáris leszerelés elgondolását hibáztatják. A balszárny vezéralakjai viszont figyelmeztetnek: alaposan visszaüthet az a törekvés, hogy a tory-prognam egyes elemeinek átvételével, a haladóbb irányvonal módosításával igyekezzenek növelni a párt támogatóinak táborát. Ezzel ugyanis — érvelnek — a hagyományos Labour-hívek egy részét riaszthatják el. A jelek szerint a pártvezér. Neil Kin- nock mégis ezt a „centrumhoz igazodó” vonalvezetést pártolja, abból kiindulva, hogy az elmúlt esztendők megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyai között parancsoló szükséglet a Munkáspárt programjának megújítása. Valószínűleg igaza lesz tehát a kemény vitákat, szikrázó szócsatákat jósoló szakértőknek. Kinnock és gárdája mégsem igen tehet mást mint hogy a rugalmas módosítást sürgető szárny pártját fogja. Ha ugyanis az elkövetkező években nem sikerül ismét a konzervatívokkal szemben reális esélyekkel kiálló erővé formálni saját pártját, akkor azt kockáztatja, hogy a Labour reménytelenül háttérbe szorul. Brightonban tehát egyfajta reformprogram elfogadása forog kockán — s ez olyan jelentőségű döntésnek ígérkezik. amely hosszabb távon is befolyásolhatja Albion politikai életét. Szegő Gábor Eduard Sevardnadze brazíliai tárgyalásai Hétfőn délután a brazil fővárosba érkezett Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A bnasiliai légikikötőben Abreu Sodre brazil külügyminiszter köszöntötte a magas rangú vendéget. Sevardnadze és Sodre nem sokkal ezután megtartotta első hivatalos tanácskozását, majd a szovjet diplomácia vezetőiét Jósé Sarney köz- társasági elnök fogadta a Planalto palotában. A szovjet—brazil külügyminiszteri tárgyalásokon Sevardnadze ismerteti a Szovjetunió álláspontját napjaink legfontosabb nemzetközi kérdéseiről, különös tekintettel a fegyverzetkorlátozásra és az enyhülés kibontakoztatására. Brazil részről üdvözölték a szovjet kormány békére és leszerelésre irányuló kezdeményezéseit. Nagyra értékelték a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodását a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetek felszámolásáról. A brazil fél érdekeltségét hangoztatta a Szovjetunióval való tudományos- technikai együttműködésben. Brazília önerőből kifejlesztette az urándúsítás technológiáját. s fontos eredményeket ért el a biotechnológia. a szupervezetők, az informatika és az űrkutatás terén is — mutatnak rá Brasil iában. Értesülések szerint a Szovjetunió és Brazília tíz évre szóló, további ötévenként megújítható gazdasági-ipa- r i -műs zaki - tud omány os együttműködési megállapodást készül aláírni. Várhatóan kulturális megállapodást is kötnek. Ez lesz az első ilyen jellegű megállapodás Brazília és egy európai szocialista ország között. (Brazíliának jelenleg csak Kínával van érvényes kulturális megállapodása.) Kinai tiltakozás II dalai láma pontjai Tibet ..státusáról” »r A kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn sajnálkozását és erőteljes elégedetlenségét fejezte ki azért, mert az amerikai kormány nem akadályozta meg az Egyesült Államokban tartózkodó dalai lámát abban, hogy Kína nemzeti érdekeit sértő politikai tevékenységet fejtsen ki. A szóvivő utalt arra, hogy a dalai láma az amerikai képviselőház emberi jogokkal foglalkozó albizottságában öt pontos tervet terjesztett elő Tibet „státusáról”. Ennek a tervnek a lényege Tibet úgynevezett függetlensége. Tibet azonban közismerten Kína elidegeníthetetlen része. Ezt a tényt elismerték a világ országai, beleértve az Egyesült Államokat is. KAIRO Caspar Weinberger, az Egyesült Államok hadügyminisztere öböl menti körútja zárásaként néhány órás villámlátogatáson Egyiptomban tartózkodott. Az előző napokon megszemlélte a Perzsa(Arab)-öbölben felvonultatott amerikai hadiflotta egységeit, majd az együttműködés erősítéséről folytatott tárgyalásokat Bahrein és Szaud-Arábia vezetőivel. BERLIN Az emberiség elleni bűncselekményekért életfogytig tartó szabadságvesztésre .ítélte a drezdai megyei bíróság hétfőn Henry Schmidt egykori SS-tisztet, aki 194? és 1945 között a drezdai Gestapo vezető munkatársa volt. A bíróság ezzel elfogadta az államügyész indítványát, amely az NDK törvények szerint kiszabható legsúlyosabb büntetést javasolta. NEW YORK Latin-amerikai és közép- amerikai külügyminiszterekkel tanácskozott New Yorkban hétfőn George Shultz. Az amerikai kül- ügymdmiszter igyekezett megnyerni partnereit arra, hogy támogassák a középamerikai rendezési tervvel kapcsolatos washingtoni fenntartásokat és szabjanak feltételeket a nicaraguai kormány számára ahhoz, hogy támogassák a rendezést. VSZ—NATO-tárgyalások Bécs Megállapodások újabb napireadekrúl Jó légkörben folytatódtak hétfőn a VSZ és a NATO tagállamai képviselőinek tanácskozásai a hagyományos haderők össz-európai csökkentéséről tervezett fórumról. A két katonai szövetség képviselői — az európai utótalálkozóval párhuzamosan — február óta tanácskoznak az osztrák fővárosban. A nyári szünet után tartott első ülésen, amelynek helyszíne ezúttal a kanadai nagy- követség volt. mindkét részről rámutattak: az eddigi munka alapján mód van az előrelépésre, a sok közös elem jó alapot ad a szerkesztési munka megindításához. A VSZ államai javasolták: összegezzék immár az egybevágó elgondolásokat s ennek érdekében a hétfői, teljes ülések mellett kötetlen formájú további tanácskozásokon, nem-hivatalos munkacsoportokban közelítsék az álláspontokat, gyorsítsák a munkát. Húszezer dolgozó nem kapott kórt flz Bgrokomerc pénzügyi összeomlása A Borba jelentése szerint az Agrokomerc váltóbotránya következtében Ve- lika Kladusán, a város környékén, s az egész cazini járásban az utóbbi napokban szinte teljesen megbénult a gazdasági és pénzügyi élet. Több bosszniai—'hercegovinál bank csekkjeit sehol sem fogadják el. Mintegy 20 000 dolgozó nem kapta meg augusztusi bérét és fizetését, sőt sokan még a júliusit sem. A személyi jövedelem kifizetésére várva egyes vállalatok és intézmények vezetői lisztet, cukrot, olajat és szappant osztanak szét a dolgozók között, úgy, mint a háború utáni első években. A vidék nagy pénzügyi összeomlásából senki sem látja a kiutat — írta a belgrádi lap. Vendégünk Dr. Franz Vranitzky Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja 1937. október 4- én született Bécsben. Az osztrák főváros egyik kerületi szövetségi gimnáziumában érettségizett, majd 1960- ban a bécsi kereskedelmi főiskolán szerzett diplomát. Doktori disszertációját 1969- ben védte meg. Pályafutását a Siemens— Schuckert cégnél kezdte, ahol 1961-től könyvelőként dolgozott. Még ugyanebben az évben az Osztrák Nemzeti Bank közgazdasági osztályára került. 1970-ben az akkori pénzügyminiszter, dr. Hannes Androsch tanácsadója lett a Pénzügyminisztériumban. 1976-ban a C-e- ditanstalt—Bankverein el nökségének, öt esztendővel később pedig az österreichische Länderbank elnökségének elnökhelyettesi tisztét töltötte be. 1981 áprilisában a Länderbank elnökévé nevezték ki. Franz Vranitzky 1984-ben lett a szövetségi kormány pénzügyminisztere, s e tisztségében 1986. június 16-ig, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjává történt megválasztásáig tevékenykedett. E minőségében 1987. január 21-én alakította meg második kormányát. Lengyel—amerikai gazdasági kapcselatek Közös megállapodást írtak alá Varsóban Lengyel—amerikai tudományos és technikai együttműködési megállapodást írt alá Varsóban hétfőn Kazi- mierz Barcikowski. a lengyel államtanács elnökhelyettese és George Bush az Egyesült Államok alelnöke, aki szombat óta tartózkodik hivatalos látogatáson Lengyelországban. A mindenekelőtt az energetika. a mezőgazdaság a szállítás és az egészségügy területén megvalósítandó közös feladatokat előirányzó dokumentummal kapcsolatban Barcikowski reményét fejezte ki, hogy az jelentős segítséget nyújt majd a ’70- es éveket jellemző magas szintű együttműködés újjáépítéséhez, sőt az akkori szint meghaladásához is. Bush a dokumentumot szükséges és fontos, a legmegfelelőbb időben tett lépésnek nevezte a két ország közeledését szolgáló folyamatban. Az amerikai alelnök ezt megelőzően a lengyel—amerikai kapcsolatok egészét tekintette át Zbigniew Messner lengyel kormányfővel. Bush különösen nagy érdeklődést tanúsított a lengyel gazdasági reform tervezett intézkedései iránt. Nagy hangsúlyt fektettek a lengyel adósságok hosszú távú és komplex rendezésének témakörére. A tervezettnél hosszabbra nyúlt megbeszélést — jelentette a PAP lengyel hírügynökség. — a konstruktiv légkör és kölcsönös megér tés jellemezte. Bush ugyancsak hétfőn találkozott Roman Malinows- kival, a lengyel szejm elnökével. Rövid városnézésen vett részt. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat felvételre keres bér« és társadalombiztosítási csoportvezetőt, valamint jászberényi kirendeltségére területfelelőst Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: a vállalat személyzeti osztályán, Szolnok, Kossuth téri Irodaház, II. era. 14. (12969) Szovjet feketepiac Színházjegy ős felvágott Az élvonalbeli moazkyai színházak művészei sokat szenvedtek attól, hogy a legjobban kidolgozott, kritikus szellemű poénokra újra és újra másképp reagált a premierek közönsége, mint várták. A rejtély azóta megoldódott. Az Ogonyok című szovjet lap feketepiacot elemző cikkéből kiderül: az érintett színházak vezetői a legjobb előadásokra szóló legjobb jegyeket éveken át a legjobb moszkvai boltok és kereskedelmi intézmények dolgozóinak adták, akik cserébe állami árakon juttattak a vezetőknek egyébként hiánycikknek számító árukat. Az ilyen esetek azonban távolról sem csak a szovjet emberek művészet iránti fokozott érdeklődéséről tanúskodnak. Az elmúlt évtizedek egész szovjet gazdaságának inkább sajátja, mint csak hiányossága lett a hiánygazdálkodás. A központosítás árnyékában pedig szinte törvényszerűen virágoztak az árucsere „ösztönös” formái. A feketepiacra persze itt sem lehet csak úgy kimenni. Ismeretségeket kell kötni, idővel hasznossá váló barátokat gyűjteni. Lehetőleg külföldön dolgozókat. akik bármit beszerezhetnek maguknak, a családnak és — jó pénzért — minden erre áhítozó honfitársuknak. A tengerészek és a nemzetközi vonatok kocsikísérői apróságokra, például di~ vatkiegészítőkre specializálódnak. A külkereskedők, és más utazó hivatalnokok szórakoztató elektronikát szállítanak. Két márkás hi-£i-berendezés feketepiaci árából kitelik egy kétszobás szövetkezeti lakás beugrója. VégüJ a színészek és a sportolók a ruhák fő importőrei. A felsoroltak közül — ki tudja miért? — csak a sportolók botrányait szokás kiteregetni. A spekuláció persze törvényessé válik, ha a bizományi bolton keresztül zajlik. A kényes, vagy feltűnő mennyiségű áru azonban más közvetítőket igényel. A közvetítők (egyebek közt az értelmiségiek körében való) elszaporodásának egyik legsúlyosabb következménye, hogy a mindennapos spekuláció nyomán széles körben bizonytalanná és könnyen mozgathatóvá válik az erkölcsi határ a törvényes és törvénytelen, a tisztességtelen és tisztességes között — irja az Ogonyok. De a feketepiac nem csaik erkölcsi meghasonláshoz vezet. Majd mindenütt két kereskedelmi és szolgáltatási szféra működik. A mindenki számára nyitott és a „saját”, amely ismerősöknek és barátoknak dolgozik. Felmérések szerint a lakosság 83 százaléka rendszeresen borravalót ad (saját henteshez, fodrászhoz jár). Bármely szolgáltatásért lehet felárat fizetni. Már azért is, ha a fodrász úgy nyír meg, hogy utána az utcára lehet lépni. Jóval nagyobb összeg révén előre lehet lépni a lakásra várók sarában vagy elérhető, hogy a megboldogultat az övéi mellé temessék. A kereskedelemben a kenőpénzek nagy részét hiánycikkekért fizetik. Gyengén ellátott településeken minden kicsit is szép áru vevőre talál, mielőtt a pultra kerülhetne. A legkelendőbb az élelmiszer. A szovjet emberek, csak felvágottak vásárlásánál, évi 1,5 milliárd rubellel fizetnek többet a hivatalos árnál. Sokhelyütt a kereskedők saját klienseiknek adják el az élelmiszer többségét, miután a rokonok és a „fontos” emberek megkapták, ami nekik jár. Az „önkéntes” feketepiacon kívül ott van a másik, amelyben a vásárló akarata ellenére vesz részt. Ide tartoznak a kárára elkövetett tévedések, tárolásnál végzett súlygyarapító ügyeskedések. Az eladók körében szinte sarkigazságnak minősül, hogy becsületesen, nem lehet megélni. Ez a rendszer természetes úton morzsol le mindenkit, aki becsületes vagy egyszerűen nem elég „ügyesen” keni az embereit. Felmérések szerint a kereskedelmi dolgozók kiadásai átlag 60 százalékkal haladják meg hivatalos bevételeiket. Az így szövődő „megható” barátságok, amint a moszkvai színházak esete tanúsítja, egész kollektívákat is összeköthetnek és a kultúra „terjed”: a hiánycikkek felett rendelkezők orvosokkal. ügyvédekkel és egyetemi tanárokkal is barátkoznak, akik a hiánycikkeket szociális vagy szellemi szükségletek kielégítésével egyenlítik ki. A hiánycikkek és szolgáltatások bizonyos körének spontán kisajátítása káros gazdasági és erkölcsi következményével együtt megkérdőjelezi végül a hivatalosan is zárt, egyes körzetekre, vállalatokra vagy magas beosztású emberekre kiterjedő ellátási rendszerek létjogosultságát. A probléma nem csupán az, hogy a kiemelt ellátás megteremti az állami szektorban megtermelt áruk feketepiacra való áramlásának feltételét. Sokkal nagyobb gond. hogy a többféle, hivatalosan is elismert piac létezése miatt a rosszabbul ellátott rétegek kiszorulnak a különféle „szabadáras” piacokra, míg a jobban ellátottak alacsony, állami árakon jutnak hozzá hiánycikkekhez, s ez feszültséget kelt. Az átalakítás egyik legégetőbb kérdése ma az, hogyan lehet felszámolni a hiánygazdálkodást, annak negatív következményeivel együtt. A szovjet közgazdászok készen állnak az elméleti válaszokkal. A fogyasztási ágazatok azonban, habár az átalakítás első fecskéi között vannak, tényleges eredményekről idén még alig számolhatnak be. Harsányi György
