Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-29 / 229. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. SZEPTEMBER 29. Brigbtoni viharok Tudjuk, másképp számít­ják az ősz kezdetét a mete­orológusok és másképp a csillagászok. Nagy-Britan- niában azonban a hagyomá­nyok szerint inkább politi­kai eseményekhez, mégpedig a szeptember táján kezdődő pártkonferenciák időszaká­hoz szokás kötni az ősz be­álltát. évente ekkor tartja ugyanis soros értekezletét a szigetország minden na­gyabb politikai csoportja. Az elmúlt hetekben a szociál­demokraták. majd a liberá­lisok megbeszélése került az érdeklődés középpontjába, e két csoport tervezett egye­sülése jelentősen átrajzol­hatja a brit politikai erővi­szonyokat. Hétfőin pedig a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt négyezer delegátusa ült ösz- sze az ismert dél-angliai üdülőhelyen, Brightonban, hogy megvitassa a párt előtt álló feladatokat, a sorozatos választási kudarcokból le­vonható következtetésekei. illetve kidolgozza a jövőben követendő irányvonalat. Könnyű dolga aligha lesz a Labour vezetésének, sőt a megfigyelők jó része heves viharokat jósol az értekezle­ten szembekerülő jobb-, és balszárny küldöttei között. Az előbbiek az immár har­madszori konzervatív vokso­lási győzelemből. Thatcher asszony rekordhosszúságú kormányzati időszakából ugyanis azt a tanulságot vonják le. hogy a „szélsősé­gesek” kiszorítására, a túl­zottnak bizonyult gazdaság- és katonapolitikai elvek fe­lülvizsgálatára lenne szük­ség. s mindenekelőtt az egy­oldalú nukleáris leszerelés elgondolását hibáztatják. A balszárny vezéralakjai viszont figyelmeztetnek: alaposan visszaüthet az a tö­rekvés, hogy a tory-prognam egyes elemeinek átvételével, a haladóbb irányvonal mó­dosításával igyekezzenek nö­velni a párt támogatóinak táborát. Ezzel ugyanis — ér­velnek — a hagyományos Labour-hívek egy részét riaszthatják el. A jelek sze­rint a pártvezér. Neil Kin- nock mégis ezt a „centrum­hoz igazodó” vonalvezetést pártolja, abból kiindulva, hogy az elmúlt esztendők megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyai között parancsoló szükséglet a Munkáspárt programjának megújítása. Valószínűleg igaza lesz te­hát a kemény vitákat, szik­rázó szócsatákat jósoló szak­értőknek. Kinnock és gárdá­ja mégsem igen tehet mást mint hogy a rugalmas mó­dosítást sürgető szárny párt­ját fogja. Ha ugyanis az el­következő években nem si­kerül ismét a konzervatívok­kal szemben reális esélyek­kel kiálló erővé formálni sa­ját pártját, akkor azt koc­káztatja, hogy a Labour re­ménytelenül háttérbe szorul. Brightonban tehát egyfajta reformprogram elfogadása forog kockán — s ez olyan jelentőségű döntésnek ígér­kezik. amely hosszabb tá­von is befolyásolhatja Al­bion politikai életét. Szegő Gábor Eduard Sevardnadze brazíliai tárgyalásai Hétfőn délután a brazil fővárosba érkezett Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter. A bnasiliai légiki­kötőben Abreu Sodre brazil külügyminiszter köszöntötte a magas rangú vendéget. Sevardnadze és Sodre nem sokkal ezután megtartotta első hivatalos tanácskozását, majd a szovjet diplomácia vezetőiét Jósé Sarney köz- társasági elnök fogadta a Planalto palotában. A szovjet—brazil külügy­miniszteri tárgyalásokon Se­vardnadze ismerteti a Szov­jetunió álláspontját napja­ink legfontosabb nemzetközi kérdéseiről, különös tekin­tettel a fegyverzetkorláto­zásra és az enyhülés kibon­takoztatására. Brazil részről üdvözölték a szovjet kor­mány békére és leszerelésre irányuló kezdeményezéseit. Nagyra értékelték a Szovjet­unió és az Egyesült Államok megállapodását a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetek felszámolásá­ról. A brazil fél érdekeltsé­gét hangoztatta a Szovjet­unióval való tudományos- technikai együttműködésben. Brazília önerőből kifejlesz­tette az urándúsítás techno­lógiáját. s fontos eredmé­nyeket ért el a biotechnoló­gia. a szupervezetők, az in­formatika és az űrkutatás terén is — mutatnak rá Brasil iában. Értesülések szerint a Szov­jetunió és Brazília tíz évre szóló, további ötévenként megújítható gazdasági-ipa- r i -műs zaki - tud omány os együttműködési megállapo­dást készül aláírni. Várható­an kulturális megállapodást is kötnek. Ez lesz az első ilyen jellegű megállapodás Brazília és egy európai szo­cialista ország között. (Bra­zíliának jelenleg csak Kíná­val van érvényes kulturális megállapodása.) Kinai tiltakozás II dalai láma pontjai Tibet ..státusáról” »r A kínai külügyminiszté­rium szóvivője hétfőn saj­nálkozását és erőteljes elé­gedetlenségét fejezte ki azért, mert az amerikai kor­mány nem akadályozta meg az Egyesült Államokban tartózkodó dalai lámát ab­ban, hogy Kína nemzeti ér­dekeit sértő politikai tevé­kenységet fejtsen ki. A szóvivő utalt arra, hogy a dalai láma az amerikai képviselőház emberi jogok­kal foglalkozó albizottsá­gában öt pontos tervet ter­jesztett elő Tibet „státusá­ról”. Ennek a tervnek a lé­nyege Tibet úgynevezett függetlensége. Tibet azonban közismerten Kína elidege­níthetetlen része. Ezt a tényt elismerték a világ or­szágai, beleértve az Egye­sült Államokat is. KAIRO Caspar Weinberger, az Egyesült Államok hadügy­minisztere öböl menti kör­útja zárásaként néhány órás villámlátogatáson Egyip­tomban tartózkodott. Az előző napokon megszemlél­te a Perzsa(Arab)-öbölben felvonultatott amerikai ha­diflotta egységeit, majd az együttműködés erősítéséről folytatott tárgyalásokat Bahrein és Szaud-Arábia vezetőivel. BERLIN Az emberiség elleni bűn­cselekményekért életfogy­tig tartó szabadságvesztésre .ítélte a drezdai megyei bí­róság hétfőn Henry Schmidt egykori SS-tisztet, aki 194? és 1945 között a drezdai Gestapo vezető munkatársa volt. A bíróság ezzel elfogadta az államügyész indítványát, amely az NDK törvények szerint kiszabható legsúlyo­sabb büntetést javasolta. NEW YORK Latin-amerikai és közép- amerikai külügyminiszte­rekkel tanácskozott New Yorkban hétfőn George Shultz. Az amerikai kül- ügymdmiszter igyekezett megnyerni partnereit arra, hogy támogassák a közép­amerikai rendezési tervvel kapcsolatos washingtoni fenntartásokat és szabjanak feltételeket a nicaraguai kormány számára ahhoz, hogy támogassák a rende­zést. VSZ—NATO-tárgyalások Bécs Megállapodások újabb napireadekrúl Jó légkörben folytatódtak hétfőn a VSZ és a NATO tagállamai képviselőinek ta­nácskozásai a hagyományos haderők össz-európai csök­kentéséről tervezett fórum­ról. A két katonai szövetség képviselői — az európai utó­találkozóval párhuzamosan — február óta tanácskoznak az osztrák fővárosban. A nyári szünet után tartott el­ső ülésen, amelynek helyszí­ne ezúttal a kanadai nagy- követség volt. mindkét rész­ről rámutattak: az eddigi munka alapján mód van az előrelépésre, a sok közös elem jó alapot ad a szer­kesztési munka megindítá­sához. A VSZ államai javasolták: összegezzék immár az egybe­vágó elgondolásokat s ennek érdekében a hétfői, teljes ülések mellett kötetlen for­májú további tanácskozáso­kon, nem-hivatalos munka­csoportokban közelítsék az álláspontokat, gyorsítsák a munkát. Húszezer dolgozó nem kapott kórt flz Bgrokomerc pénzügyi összeomlása A Borba jelentése sze­rint az Agrokomerc váltó­botránya következtében Ve- lika Kladusán, a város kör­nyékén, s az egész cazini já­rásban az utóbbi napokban szinte teljesen megbénult a gazdasági és pénzügyi élet. Több bosszniai—'hercegovi­nál bank csekkjeit sehol sem fogadják el. Mintegy 20 000 dolgozó nem kapta meg augusztusi bérét és fi­zetését, sőt sokan még a júliusit sem. A személyi jö­vedelem kifizetésére várva egyes vállalatok és intézmé­nyek vezetői lisztet, cukrot, olajat és szappant osztanak szét a dolgozók között, úgy, mint a háború utáni első években. A vidék nagy pénzügyi összeomlásából senki sem látja a kiutat — írta a belgrádi lap. Vendégünk Dr. Franz Vranitzky Franz Vranitzky, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárja 1937. október 4- én született Bécsben. Az osztrák főváros egyik kerü­leti szövetségi gimnáziumá­ban érettségizett, majd 1960- ban a bécsi kereskedelmi fő­iskolán szerzett diplomát. Doktori disszertációját 1969- ben védte meg. Pályafutását a Siemens— Schuckert cégnél kezdte, ahol 1961-től könyvelőként dolgozott. Még ugyanebben az évben az Osztrák Nemze­ti Bank közgazdasági osztá­lyára került. 1970-ben az akkori pénzügyminiszter, dr. Hannes Androsch tanács­adója lett a Pénzügyminisz­tériumban. 1976-ban a C-e- ditanstalt—Bankverein el ­nökségének, öt esztendővel később pedig az öster­reichische Länderbank el­nökségének elnökhelyettesi tisztét töltötte be. 1981 ápri­lisában a Länderbank elnö­kévé nevezték ki. Franz Vranitzky 1984-ben lett a szövetségi kormány pénzügyminisztere, s e tiszt­ségében 1986. június 16-ig, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi kancellárjává történt megválasztásáig tevékeny­kedett. E minőségében 1987. január 21-én alakította meg második kormányát. Lengyel—amerikai gazdasági kapcselatek Közös megállapodást írtak alá Varsóban Lengyel—amerikai tudo­mányos és technikai együtt­működési megállapodást írt alá Varsóban hétfőn Kazi- mierz Barcikowski. a len­gyel államtanács elnökhe­lyettese és George Bush az Egyesült Államok alelnöke, aki szombat óta tartózkodik hivatalos látogatáson Len­gyelországban. A mindenekelőtt az ener­getika. a mezőgazdaság a szállítás és az egészségügy területén megvalósítandó kö­zös feladatokat előirányzó dokumentummal kapcsolat­ban Barcikowski reményét fejezte ki, hogy az jelentős segítséget nyújt majd a ’70- es éveket jellemző magas szintű együttműködés újjá­építéséhez, sőt az akkori szint meghaladásához is. Bush a dokumentumot szükséges és fontos, a leg­megfelelőbb időben tett lé­pésnek nevezte a két or­szág közeledését szolgáló fo­lyamatban. Az amerikai alelnök ezt megelőzően a lengyel—ame­rikai kapcsolatok egészét te­kintette át Zbigniew Mess­ner lengyel kormányfővel. Bush különösen nagy érdek­lődést tanúsított a lengyel gazdasági reform tervezett intézkedései iránt. Nagy hangsúlyt fektettek a len­gyel adósságok hosszú távú és komplex rendezésének témakörére. A tervezettnél hosszabbra nyúlt megbeszé­lést — jelentette a PAP len­gyel hírügynökség. — a konstruktiv légkör és köl­csönös megér tés jellemezte. Bush ugyancsak hétfőn ta­lálkozott Roman Malinows- kival, a lengyel szejm elnö­kével. Rövid városnézésen vett részt. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat felvételre keres bér« és társadalombiztosítási csoportvezetőt, valamint jászberényi kirendeltségére területfelelőst Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: a vállalat személy­zeti osztályán, Szolnok, Kossuth téri Irodaház, II. era. 14. (12969) Szovjet feketepiac Színházjegy ős felvágott Az élvonalbeli moazkyai színházak művészei sokat szenvedtek attól, hogy a legjobban kidolgozott, kritikus szel­lemű poénokra újra és újra másképp reagált a premierek közönsége, mint várták. A rejtély azóta megoldódott. Az Ogonyok című szovjet lap fekete­piacot elemző cikkéből kiderül: az érin­tett színházak vezetői a legjobb előadá­sokra szóló legjobb jegyeket éveken át a legjobb moszkvai boltok és kereske­delmi intézmények dolgozóinak adták, akik cserébe állami árakon juttattak a vezetőknek egyébként hiánycikknek számító árukat. Az ilyen esetek azonban távolról sem csak a szovjet emberek művészet irán­ti fokozott érdeklődéséről tanúskodnak. Az elmúlt évtizedek egész szovjet gaz­daságának inkább sajátja, mint csak hiányossága lett a hiánygazdálkodás. A központosítás árnyékában pedig szinte törvényszerűen virágoztak az árucsere „ösztönös” formái. A feketepiacra persze itt sem lehet csak úgy kimenni. Ismeretségeket kell kötni, idővel hasznossá váló barátokat gyűjteni. Lehetőleg külföldön dolgozó­kat. akik bármit beszerezhetnek ma­guknak, a családnak és — jó pénzért — minden erre áhítozó honfitársuknak. A tengerészek és a nemzetközi vonatok kocsikísérői apróságokra, például di~ vatkiegészítőkre specializálódnak. A külkereskedők, és más utazó hivatal­nokok szórakoztató elektronikát szállí­tanak. Két márkás hi-£i-berendezés feketepiaci árából kitelik egy kétszo­bás szövetkezeti lakás beugrója. VégüJ a színészek és a sportolók a ruhák fő importőrei. A felsoroltak közül — ki tudja miért? — csak a sportolók botrá­nyait szokás kiteregetni. A spekuláció persze törvényessé vá­lik, ha a bizományi bolton keresztül zajlik. A kényes, vagy feltűnő mennyi­ségű áru azonban más közvetítőket igé­nyel. A közvetítők (egyebek közt az ér­telmiségiek körében való) elszaporodá­sának egyik legsúlyosabb következmé­nye, hogy a mindennapos spekuláció nyomán széles körben bizonytalanná és könnyen mozgathatóvá válik az er­kölcsi határ a törvényes és törvényte­len, a tisztességtelen és tisztességes kö­zött — irja az Ogonyok. De a feketepiac nem csaik erkölcsi meghasonláshoz vezet. Majd mindenütt két kereskedelmi és szolgáltatási szfé­ra működik. A mindenki számára nyi­tott és a „saját”, amely ismerősöknek és barátoknak dolgozik. Felmérések szerint a lakosság 83 százaléka rendsze­resen borravalót ad (saját henteshez, fodrászhoz jár). Bármely szolgáltatásért lehet felárat fizetni. Már azért is, ha a fodrász úgy nyír meg, hogy utána az utcára lehet lépni. Jóval nagyobb összeg révén elő­re lehet lépni a lakásra várók sarában vagy elérhető, hogy a megboldogultat az övéi mellé temessék. A kereskedelemben a kenőpénzek nagy részét hiánycikkekért fizetik. Gyengén ellátott településeken minden kicsit is szép áru vevőre talál, mielőtt a pultra kerülhetne. A legkelendőbb az élelmiszer. A szovjet emberek, csak fel­vágottak vásárlásánál, évi 1,5 milliárd rubellel fizetnek többet a hivatalos ár­nál. Sokhelyütt a kereskedők saját kli­enseiknek adják el az élelmiszer több­ségét, miután a rokonok és a „fontos” emberek megkapták, ami nekik jár. Az „önkéntes” feketepiacon kívül ott van a másik, amelyben a vásárló aka­rata ellenére vesz részt. Ide tartoznak a kárára elkövetett tévedések, tárolás­nál végzett súlygyarapító ügyeskedések. Az eladók körében szinte sarkigazság­nak minősül, hogy becsületesen, nem le­het megélni. Ez a rendszer természe­tes úton morzsol le mindenkit, aki be­csületes vagy egyszerűen nem elég „ügyesen” keni az embereit. Felméré­sek szerint a kereskedelmi dolgozók ki­adásai átlag 60 százalékkal haladják meg hivatalos bevételeiket. Az így szövődő „megható” barátsá­gok, amint a moszkvai színházak esete tanúsítja, egész kollektívákat is össze­köthetnek és a kultúra „terjed”: a hiánycikkek felett rendelkezők orvo­sokkal. ügyvédekkel és egyetemi taná­rokkal is barátkoznak, akik a hiány­cikkeket szociális vagy szellemi szük­ségletek kielégítésével egyenlítik ki. A hiánycikkek és szolgáltatások bi­zonyos körének spontán kisajátítása káros gazdasági és erkölcsi következ­ményével együtt megkérdőjelezi végül a hivatalosan is zárt, egyes körzetekre, vállalatokra vagy magas beosztású em­berekre kiterjedő ellátási rendszerek létjogosultságát. A probléma nem csu­pán az, hogy a kiemelt ellátás megte­remti az állami szektorban megtermelt áruk feketepiacra való áramlásának feltételét. Sokkal nagyobb gond. hogy a többféle, hivatalosan is elismert piac létezése miatt a rosszabbul ellátott ré­tegek kiszorulnak a különféle „szabad­áras” piacokra, míg a jobban ellátottak alacsony, állami árakon jutnak hozzá hiánycikkekhez, s ez feszültséget kelt. Az átalakítás egyik legégetőbb kér­dése ma az, hogyan lehet felszámolni a hiánygazdálkodást, annak negatív következményeivel együtt. A szovjet közgazdászok készen állnak az elméle­ti válaszokkal. A fogyasztási ágazatok azonban, habár az átalakítás első fecs­kéi között vannak, tényleges eredmé­nyekről idén még alig számolhatnak be. Harsányi György

Next

/
Thumbnails
Contents