Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-23 / 224. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. SZEPTEMBER 23. Döntü szakaszához érkezett a bécsi utótalálkozó A nyári szünet után Bécsben folytatódott az európai biztonsági és együttműködési konferencia. A képen: Juris Kasev a szovjet, és Warren Zimmermann (jobbról) az amerikai küldöttség vezetője üdvözlik egymást a konferenciateremben (Telefotó — KS) Forró Öböl Forróvá vált a Perzsa- (Arab)-Öböl vize. A szó szoros és az átvitt értelemben egyaránt. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország flotta-demonstrációjához az utóbbi napokban Olaszország is csatlakozott aknaszedőhajókkal, sőt Belgium és Hollandia is képviselteti magát az Öbölben. A térséghez földrajzilag nem tartozó államoknak immár legalább nyolc hadihajója cirkál itt, s akkor még nem is említettük az öbölmenti országok, így elsősorban Irán flottáját. Tucatszám érkeznek a felvételek az Öbölben manőverező hadihajókról. Van közöttük néhány valóban művészi fotó is: a párolgó, több mint harminc fokos víz köd- páráján át homályos hajósziluettek. A jelentések szerint egyes napszakokban előfordul, hogy a látótávolság 50—60 méterre csökken. Kézenfekvő a veszély, a véletlen — fogalmazzuk úgy vétlen — incidens kockázata. Hétfő este az ENSZ New York-i székházában is felforrósodott a hangulat annak a hírnek kapcsán, hogy egy amerikai helikopter tűzet nyitott egy iráni hajóra. A Pentagon sietett indokolni a súlyos incidenst, miszerint az iráni kis hajó aknákat telepített Bahrein partjánál, olyan körzetben, ahol az Egyesült Államok flottájának védelme alatt kőolaj- szállító hajók szoktak horgonyt vetni. A Pentagon szóvivője elismerte, hogy ugyan sötét éjszaka volt, de a helikopter különleges berendezései segítségével „meggyőződtek” az aknatelepítésről. Irán viszont hivatalos hír- ügynöksége útján cáfolta a hírt, mondván, a hajó élelmiszert szállított, amikor amerikai rakétatalálat érte. Az eset ismételten bizonyította, hogy mennyire súlyos veszélyeket hordoz magában az öböl militarizálá- sa. Sevardnadze szovjet külügyminiszter újságíróknak adott nyilatkozatában megerősítette a Szovjetunió álláspontját: minden nem térségbeli ország vonja ki hadihajóit az Öbölből, hiszen ezek jelenléte mind bonyolultabbá teszi az amúgy is válságos helyzetet. A szovjet külügyminiszter Ali Ak- bar Velajati iráni kollégájával találkozván azt is kifejtette, hogy Irak és Irán háborúját egyes nyugati államok öbölbeli katonai jelenlétük példátlan méretű fokozására használták ki. Ezzel jelentősen megnehezítik az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzszüneti határozatának végrehajtását, amelyet pedig ők maguk is jóváhagytak. Így gyengítik Pérez de Cuellar főtitkár közvetítő erőfeszítéseinek hatékonyságát. Ortutay L. Gyula (Folytatás az 1. oldalról) kölcsönös kompromisszumok kialakítására, hogy ne kelljen azután mindent újra kezdeni, hangoztatta Kaslev. A Szovjetunió egyébként nem vár a találkozó végéig, hanem folyamatosan oldja meg a nyitott kérdéseket, mondotta. Az emberi jogokról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban mintegy 50, úgynevezett nem-hivatalos csoportosulás kapott országában működési engedélyt, különböző területeken. Ez év első 9 hónapjában mintegy 20 000 személy kapott kiutazási engedélyt, köztük zsidó, német és egyéb nemzetiségűek — ami sokszorosa a múlt év hasonló időszakában adott engedélyeknek. A Szovjetuniót mindig élesen bíráló „Helsinki föderáció az emberi jogokért” nevű szervezet népes küldöttsége hamarosan látogatást tesz a Szovjetunióban, ahol találkozik ügyészekkel, az útlevélhivatal képviselőivel is, Helmut Schäfer, az NSZK külügyi államminisztere is szólt arról, hogy jó előjelek közepette folytatódik a találkozó és kiemelte az NSZK szerepét a szovjet—amerikai megállapodás létrejöttében. Bonn képviselője méltatta a kapcsolatok gyakorlatias fejlődését. William Friis-Moeller, dán nagykövet, aki az EGK-álla- mok nevében szólt, ugyancsak méltatta a megváltozott nemzetközi légkört és azt mondta, „fordulat” történt az európai folyamatban. A találkozó döntő szakaszába lépett, hangoztatta Rudolf Torovsky nagykövet, az osztrák küldöttség vezetője, hozzátéve: rugalmas, kötetlen munkaformákra van szükség, hogy megoldhassák a problémákat és megállapíthassák, milyen területeken van egyetértés. A tanácskozások szerdától ismét javarészt bizottságokban folytatódnak. NSZK: Reagan-üdfüzlet Persbing-lebontás Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok és a Szovjetunió elvi rakétamegállapodása után személyes üzenetben fejezte ki köszönetét Helmuth Kohl nyugatnémet kancellárnak, amiért a Pershing- rakétákkal kapcsolatos augusztus 26-i nyilatkozatával és a washingtoni tárgyalások zárószakaszáig tartó szoros konzultációkkal hozzájárult a megegyezés lehetőségéhez. A nyugatnémet külügyminisztériumhoz közel álló General-Anzeiger című bonni napilap diplomáciai főtudósítójának keddi jelentése szerint Shultz és Sevardnadze külügyminiszterek tárgyalásain az említett nyugatnémet rakéták és amerikai robbanótölteteik tárgyköre volt az utolsó tisztázandó probléma. Az NSZK leszerelési szakértői most ismételten hangot adtak annak a reményüknek, hogy a washingtoni amerikai—szovjet egyezség más területeken is jelentékenyen előmozdítja a tárgyalásokat. A haladás kedvező távlatokat nyit Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár találkozója számára, amelynek időpontja valószínűleg november 26., az Egyesült Államok hálaadó ünnepének napja lesz. A szovjet—amerikai leszerelési megállapodás lehetősége felderítette, a Per- zsa-öbölbeli válság beárnyékolta az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakának politikai vitáját az első napon. Bár a legfrissebb fejlemények, az iráni hajó ellen intézett amerikai támadás hírei már a délutáni ülés bezárása után érkeztek meg, az esti órákban a delegátusok találkozóin ez volt a fő téma. A szovjet—amerikai leszerelési megállapodás fontosságát kivétel nélkül minden felszólaló hangsúlyozta. Na- kaszone Jaszuhiro japán kormányfő. Roberto Costa de Abreu Slodre brazil külügyminiszter, Kalevi Sorsa finn külügyminiszter és több más felszólaló egyaránt megállapította, hogy a megállapodás történelmi jelentőségű, mert első ízben szünteti meg a nukleáris fegyverek egy teljes osztályát. Az Irak és Irán között dúló háború, az öbölbeli feszültség kérdése is visszatérő téma volt. A felszólalók sürgették, hogy a felek tegyenek eleget a Biztonsági Tanács tűzszüneti felhívásának, bár egyikük sem ismételte meg azt az ultimátum- szerű hangvételt, amelyet Reagan amerikai elnök használt beszédében. A vita első napján több latin-amerikai delegátus is aláhúzta, hogy maximális támogatást kell adni a közép-amerikai békés rendezés tervezetének. A brazil külügyminiszter a Contadora- csoport és az őket támogató négy további állam nevében méltatta az öt közép- amerikai ország közös tervezetét. A Perzsa (Arab)-öböl térségében kialakult válság és a világhelyzet sok egyéb problémája szerepelt továbbra is az ENSZ közgyűlés ülésszakának általános politikai vitájában. Kedden szólalt fel az ülésen Ali Hamenei iráni elnök. Rajta kívül többek között Guatemala elnöke, Marco Vincio Cerezo Arevalo, valamint Bernardo Sepulveda mexikói és Uffe Ellemann-Jen- sen dán külügyminiszter mondott beszédet. Új lendületet kaptak a genfi tárgyalásik A külpolitikai peresztrojka első hatalmas gyakorlati eredménye a múlt héten Washingtonban a szovjet— amerikai külügyminiszteri tárgyalásokon elért megállapodás. E szavakkal kezdte szokásos keddi sajtóértekezletét a szovjet külügyminisztérium szóvivője. Borisz Pjadisev elmondta, hogy a nukleáris. rakétafegyverek két osztályának teljes felszámolására vonatkozó megállapodás elvi jelentőségű, ennek nyomán felújultak és új lendületet kaptak a genfi tárgyalások. A következő egy hónap — az amerikai partnerekkel egyeztetett — zsúfolt programot ígér. Genfben ki kell dolgozni a közepes hatótávolságú és a harcászatihadműveleti rakéták felszámolásáról szóló szerződés részleteit. Októberben Moszkvában folytatódnak a külügyminiszteri megbeszélések. azzal a céllal, hogy megvonják az addig elvégzett munka mérlegét, s áttekintsenek egy sor más kérdést, köztük a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásának és a rakétaelhárító rendszerek kiépítését tiltó szerződés tiszteletben tartásának problémáit. Nagy munka vár rájuk és a genfi delegációkra, hiszen már ma mintegy hetven oldalas a szerződés tervezete. A következő időszak legfőbb eseménye — mondta Pjadisev — Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök találkozója lesz. A csúcstalálkozón írják alá a két rakétaosztály megsemmisítéséről szóló szerződést, s áttekintik a kétoldalú kapcsolatok alapkérdéseit. A részletek tisztázása nehéz munka — folytatta a szóvivő. — A nézetek egyeztetésén, az álláspontok közelítésén dolgoznak a tárgyaló küldöttségek. BUDAPEST Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Fahd királyt, a szaúd-Arábiai királyság uralkodóját az ország nemzeti ünnepe alkalmábóL BELGRAD A hivatalos baráti látogatáson Belgrádban tartózkodó Gustáv Husák, a Csehszlovák Kp KB főtitkára kedden délelőtt Bosko Krunics- csal, a JKSZ KB-Elnökség elnökével a két párt együttműködésének további erősítéséről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről tárgyalt. BECS UNIDO beruházás-ösztönző iroda létesült a Konjunktúra és Piackutató Intézetnél. Az ENSZ IparfejlesztőRakéta-leltár A régen várt szovjet—amerikai megállapodás a közepes és rövidebb Hatótávolságú atomrakéták felszámolásáról csak karnyújtásnyira van, a világsajtó már a csúcstalálkozó pontos idejét találgatja. Amennyire a gyakran eltérő szám- cdatokból meg lehet ítélni, az atomrakéták két kategóriájának felszámolására vezető tárgyalásokon főleg 108 amerikai Pershing—2 (ható- távolsága 1800 kilométer); 208 szintén amerikai robotrepülőgép (2500 km); 72 Pershing—1A (720 km); valamint szovjet részről 270 SS—20-as (4600 km) 112 SS—4-es (1800 km); 80 SS—12/22-es (900 km) és 50 SS— 23-as (500 km) rakétáról volt szó. E fegyverek pusztító ereje együttesen (de külön-külön is) rendkívüli, ösz- szehasonlításul: a fentiek közül korántsem legfajsúlyosabb robotrepülőgép robbanótöltetének hatóereje a Hirosimára dobott „Kövér Ember” százszorosa. Ha mindezek mellett megemlítjük, hogy a szovjet—amerikai tárgyalások napirendjén ugyan nem szerepel, de azért az öreg földrészen (illetve annak vizein) jelen van további 162 brit és francia közép-hatótávolságú nukleáris rakéta is, akkor nyilvánvaló, hogy Európa többszörösen is telítődött atomfegyverekkel. A mai óriási készletekhez vezető fegyverkezési verseny valamikor az ötvenes évek elején kezdődött. Akkor tűntek fel először Nyugat-Euró- pában azok a középhatósugarú bombázók, amelyek már atomfegyverekkel felszerelve voltak képesek szovjet célpontokat elérni. Ezt a fenyegetést tették markánsabbá 1957-ben az első — amerikai és brit fennhatóság alá tartozó — Keletre irányzott szárazföldi atomrakéták. Mindezekre az első egyensúlyozó jellegű szovjet válaszlépés az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején következett csak: akkor állították hadrendbe az SS—4-es és SS—5-ös (1800 illetve' 3800 kilométer hatótávolságú) rakétákat. Ezzel egyidőben kezdtek megjelenni mind az amerikai, mind a szovjet arzenálban az interkontinentális óriás-rakéták is. A későbbiekben felgyorsuló rakétafegyverkezés az egyes országokban eltérően alakult Washington 1963-tól felszámolta európai szárazföldi rakétáit, és a továbbiakban a kevésbé sebezhető tengeralattjárókra, illetve a középhatósugarú bombázókra koncentrált. A hatvanas évek végétől kiépülő francia atomütőerő döntő része ugyancsak — mindmáig — tengeralattjárókra került; a brit arzenál pedig ma már kizárólag „vízi” (pontosabban: tengeralattjáróról indítható) atomfegyverekből áll. A Szovjetunió, megfelelő kikötők híján kezdettől fogva a szárazföldi rakéták fejlesztését részesítette előnyben; az időközben tengeralattjáróra telepített SS—N—5-ös középhatótávolságú rakéták aránya ma is elenyésző. Mind az amerikai, mind a szovjet hadvezetés — a nagyobb rakéták mellett — kisebb hatótávolságú, harcászati, hadszíntéri fegyvereknél is alkalmazott nukleáris tölteteket. (Ezek között tűntek fel a hatvanas években a most oly sok vihart kavart 720 kilométeres ható- távolságú — Pershing—lA-k is). A hatvanas évek végére a szovjet és az amerikai interkontinentális fegyverrendszerek között egyensúly alakult ki, ennek nyomán megkezdődhettek a tárgyalások. Az akkor indult SALT-folyamat azonban csak a nagy hatótávolságú fegyvereket érintette, s amikor a Szovjetunió 1977-ben megkezdte — akkor már közel húsz éves — SS—4-es és SS— 5-ös rakétáinak a korszerűbb SS— 20-asokkal történő felváltását, Nyu- gat-Európa meghúzta a vészharangot. Megjelent a „szürke zóna”"fogalma. Ennek lényege, hogy a két nagyhatalom egyezkedése közepette (Nyugat-) Európa, a védtelenül maradt a szovjet rakétákkal szemben, a nyugat-európai vélemény szerint. (Valójában a brit és a francia nukleáris arzenál, valamint a tengeralattjárókon és légibázisokon elhelyezett előretört amerikai erők már akkor is jelentékeny tényezőt képeztek). A riadalom végül is elvezetett a NATO 1979. december 12-i kettős határozatához, majd ennek nyomán 1983-ban megkezdődött az „eurora- kéták” (az amerikai Pershing—2- esek és a robotrepülőgépek) telepítése. Erre válaszul szovjet S&—12-ese- ket helyeztek el Csehszlovákiában az az NDK-ban. Ezzel lényegében el is jutottunk a mai „telítettséghez”. Ha a Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter múltheti washingtoni tárgyalása eredményeként elérhető közelségbe került genfi megállapodás megvalósul, akkor világszerte leszerelik a közepes és rövidebb hatótávolságú szovjet és amerikai atomrakétákat. Ez a második világháború óta az első tényleges leszerelés lenne. Utána Európa szárazföldjén csak 18 francia közepes hatótávblságú rakéta maradna. Az emberiség szempontjából ez nagy lépés előre, bár a világon felhalmozott atomrakétákhoz viszonyítva csak csepp a tengerben. Ám biztatásban mostanában nincs hiány: Shultz külügyminiszter szavai szerint is az a következő lépés, hogy felére kellene csökkenteni a két fél interkontinentális támadó rakétáinak számát. A baj csak az, hogy közben az Egyesült Államok ragaszkodik űrfegyverkezési terveihez és ez még sokáig akadályozhatja a nagyobb léptékű megállapodást. Fóris György si Szervezetének hasonló típusú irodája működik eddig hét fejlett országban, többek között New York-i, tokiói és kölni székhellyel, a szocialista országok közül Varsóban. VARSÖ Stabilnak, mélynek és a konjunkturális ingadozásoktól mentesnek nevezte a lengyel—osztrák kapcsolatokat Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár, aki hétfőn kezdett tárgyalásokat Varsóban vendéglátójával Zbigniev Messner lengyel kormányfőveL ROMA Rómában letartóztatták azt a három személyt, aki januárban súlyosan megsebesítette Kolumbia budapesti nagykövetét. Bár a merénylőket — egy argentin származású párt és egy olasz férfit — néhány nappal ezelőtt vették őrizetbe, a hírt csak kedden közölték az olasz tájékoztatási eszközök. Rakétamegállapodás — Középkmerika Mozgalmas nap az ENSZ közgyűlésén Megtörtént a francia elnökválasztási hadjárat első televíziós vitája: az 5. csatorna műsorában André La- joinie, az FKP jelöltje és Jean-Marie Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltje fejtette ki programját. Az éles, helyenként kíméletlen összecsapásban a fő különbség az volt, hogy Lajoinie bizonyított is) amikor megbélyegezte Le Pen fajgyűlölő, náci szimpatizáns, munkásellenes meggyőződését, a Nemzeti Front vezére viszont minden bizonyság nélkül gyalázta Lajoinie pártját egy ellenséges hatalom ügynökeként Franciaország Lajoinie - Le Pen tévépárbaj
