Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-22 / 223. szám
1987. SZEPTEMBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Csesztvén található Madách Imre emlékmúzeuma. A hatalmas „anglus park” közepén álló kúriában, hat teremben látható az íróval és fő művével, Az ember tragédiájával kapcsolatos kiállítás. (Bencze Péter felvétele — KS) A Pártélet legújabb számában Értékrend és nyilvánosság A folyóirat közli a Központi Bizottság 1987. június 23-i határozatát a párttagsági könyvek cseréjéről. Domonkos László megvilágítja a párttagsági könyvek cseréjének célját. Rámutat: a tag- könyvcsere nem korlátozódik pusztán az új tagsági könyvek átadására, hanem egy átfogó politikai eseménysort foglal magába. A közmegítélés a gazdasági helyzettel foglalkozó határozatokat nemigen különbözteti meg egymástól. Talán azért, mert az utóbbi Üdékben számuk jelentősen gyarapodott. Markó István kimutatja, miben mutatkozik meg a gazdasági-társadalmi kibontakozás 1987. július 2-án elfogadott programja az előző határozatoktól, miben áll jelentősége, újszerűsége. A szocializmus értékrendjétől idegen jelenségek elleni fellépés, a fegyelem és rend terén mutatkozó súlyos anomáliák megszüntetése, a köz- és jogos magánérdek érvényre juttatása a hatóságoktól olyan magatartást követel, amely határozottan elébe megy a dolgok, folyamatok alakulásának, és nem pusztán szemlélője annak. Bálint Tibor a tanácsok hatósági tevékenységének társadalmi környezetét vizsgálja. A párt- állami és társadalmi szervek, szervezetek flwnnyire igénylik a nyilvánosságot? Mit kell tennünk a politikai nyilvánosság szélesítése, fejlesztése érdekében? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szerkesztőség által rendezett ke- rekasztal-beszélgetésen. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet főszerkesztője vezette. Napjainkban és közelgő éveinkben módosulnak a művelődés feltételei, a kultúra iránti igények, a művelődési szokások és a műveltség szerkezete. Ez a társadalom változásainak kísérő jelensége. Nem elhanyagolható kérdés, hogy a szórakozás-szórakoztatás mekkora mértékben és milyen minőségben képes részt vállalni a művészeti értékek közvetítésében, terjesztésében. Szőke Sándor a hazai szórakozás és szórakoztatás helyzetének ellentmondásait elemzi. Gyenes László megvilágítja, milyen szerepet töltenek be a kompromisszumok a társadalmi közmegegyezés kialakításában, megőrzésében. Tagadhatatlan, hogy fordulatot kell elérnünk a vállalati gazdálkodásban, és az ehhez szükséges makroszintű feltételek kialakításában. A folyóirat összeállításában három vállalatvezető vall erőfeszítéseiről, eredményeikről, gondjaikról. Az 1980-as évekre nyilvánvalóvá vált, hogy gazdasági, társadalmi, politikai és tudományos életünk fejlődése fokozódó, és sok tekintetben új típusú igényeket támaszt a közoktatással, mindenekelőtt a közoktatási rendszer alapját jelentő általános iskolával szemben. Ezért kapott kiemelt helyet az általános iskola fejlesztése a hetedik ötéves tervidőszakban. Kelemen Elemér áttekinti, milyen feltétel- rendszerben működik a mai általános iskola. J Téma: az alapkészségek feilesztése Fórum '87 Jászberényben A Jászberényi Tanítóképző Főiskola a Debreceni Akadémimiai Bizottsággal, s más intézményekkel közösen fórumot rendez október 9-én és 10-én az úgynevezett alapkészségek fejlesztéséről az óvodában, s a különböző iskolatípusokban. A tanácskozás alkalmából hályázatot hirdettek olyan dolgozatok írására, amelyekben az alapkészségek — beszéd, olvasás, írás, számolás stb., — fejlesztésének lehetőségeit vizsgálják illetve tárják fel. A pályázatra mintegy harminc munka érkezett be, többségét Szolnok megyei pedagógusok készítették. A pál37ázókat természetesen meghívják a fórumra, amelynek első napján neves szakemberek tartanak előadást a tanácskozás központi témájáról. Ezt követően szekcióülésekre kerül sor, majd a záró ülésen átadják a pályázat díjait. Hadtörténeti emlékek kiállítása A Nyírbátori Báthori István Múzeum hadtörténeti anyagából nyílik kiállítás ma délután öt órakor Szolnokon , a Damjanich múzeum közművelődési termében. A nem mindennapi emlékeket szeptemberben és októberben nézhetik meg az érdeklődők hétfő kivételével naponta 10—18 óráig. Mi mennyi sörben? Szellemes átszámítási rendszer kezd terjedni a konyhai közgazdaságtanban, ösz- sze nem illő dolgokat vetnek egybe olykor a legkülönbözőbb termékek piacán, ezzel magyarázva meg egy-egy irritáló árkalkulációt. Mind gyakrabban hagzik el megnyugtatásul: a rendezvény magasnak tűnő belépőjegye nem is olyan borsos, ha azzal vetjük egybe, hogy a bilétára szánt summát két-három — akárhány üveg sörön meg lehet spórolni. De ugyanígy áll aránypárba az üveg sörrel a könyv, a luxus árú fogkrém, a mozijegy, hús, tej, kenyér vagy a strandbelépő. Egyszóval a testi épülés és a szellemi gyarapodás kellékeinek az üveg sör lett a mérőszáma. A dolog nem újdonság, régen is voltak olyan árucikkek, melyek mezsgyeköveivé váltak a napi értékeknek. A zsák búza, a pár csizma, a bakancs hitelesebben igazított el a piaci viszonyok útvesztőiben, mint a mindenkori pénz, hiszen volt idő, amikor a bankjegyeken a nullák száma naponta megsokszorozódott. De a zsák búzáért akkor is egy választási malac jártl Most lön a sör... Miért lenne drága a tévé-előfizetési díj, amikor ellenértékeként mindössze négy üveg sört kell csak nem meginni. Ugyanígy lesz szinte elenyésző az operabérlet, a hanglemez, vagy egy eltöltött óra a testkultúraszalonban. Rendben van; az, aki felesküdt híve a folyékony kenyérnek, jól eligazodik ebben az értékrendben. Di mi lesz azokkal, akik mondjuk fröccsöt isznak? Félő, hogy ők soha nem tudják meg, milyen olcsón jutnak hozzá korunk áldásaihoz. — Pb — W Oz, a nagy varázsló Zenés mesejáték a Szigligeti Színházban A Szigligeti Színházban az idei évad első darabjaként Frank L. Baum — Schwaj- da György — Tamássy Zdenkó: Óz, a nagy varázsló című mesejátékát mutatták be. örvendetes, hogy a kánikulai vasárnapon is telt ház tapsolta meg az előadást. S az előzőből következik: a sikeres előadást. Ez esetben ugyanis a taps, az elragadtatás, az elismerés kifejezése, nem az udvariasságé. Köztudott, a gyerek közönség a leghálásabb, s őszinte is, hiszen az udvariassági formulákhoz még nem ragaszkodik. Tehát hihetünk a második szolnoki „Óz” igazi sikerében. (Először 1974- ben játszotta az akkori társulat a mesejátékot Bor József rendezésében.) A gyerek közönség becsap- hatatlan, mindent észrevesz, ami fölött talán a szórakozott vagy kevésbé odafigyelő felnőtt néző figyelme el- siklik. A gyermek fejlett igazságérzete nem legenda, hanem valóság. De nincs olyan jóravaló színész, aki ne keresné a gyermek „kegyét”, — aki ne akarna a kisközönségnek teljességet adni. S mindenki tudja, aki a gyermekközönség elé színpadra lép — vagy a kicsinyek számára ír! — hogy a legnehezebb feladat a gyerekekhez érdemben szólni. Számos olyan példát tudunk, hogy a drámairodalom legnagyobb szerepeit eljátszott színművészek sikereik csúcsán vagy életük alkonyán a gyermekközönséggel is „megmérettették” magukat. Egy öreg „színházi róka” szerint a gyermekelőadások sikerét a nézőtéri büfében lehet legjobban lemérni. Ha a színpadról csak a dinamikus színészi szó hallatszik fel, akkor rég rossz, viszont ha mindent elnyom a gyermekek kiabálása, akkor jó az előadás, a színészi játék elérte célját. Kissé talán felületes, netán ironizáló ez a megállapítás, de van benne némi tapasztalat, az kétségtelen. Annyi föltétlenül, hogy a gyerekeknek szóló előadás sikerét legbiztosabban a nézői aktivitás jelzi. Az „Óz” ebből a megközelítésből maradéktalan siker. A Babarczy László — Mohácsi János rendezte előadás igen tiszteletre méltó munka, az értelmi és érzelmi kötődésekre a legkisebb gyerekek számára is alkalmat ad. Ha meggondoljuk, ez a cél! Az eszköz az emberi szó, a látvány, a zene. Külön is figyelemre méltó és dicséretes, hogy az „Óz” szereplői — szinte kivétel nélkül — milyen szépen, tisztán, jól érthetően beszélnek. Mondhatná bárki: ez természetes, hiszen magyar színpadon, magyar gyerekekhez szólnak! Igen, igen, csakhát ha már a sok rossz tapasztalatról nem beszélünk, vagy alig, akkor adjuk meg azoknak a színészeknek a tiszteletet, akik fontosnak tartják a szép magyar beszédet, védik a színészi szó tekintélyét. Az „Óz” esetében ez különösen figyelemre méltó, hiszen a Bádogember, a Gyáva oroszlán. Totó és a Majmok királya maszk mögül beszélnek. Ez a szerephelyzet első sorban Halmá- gyi Sándort „sújtja” legjobban. hiszen saját maszkjának rezonanciáját, hangelnyelését is le kell küzdenie. Ráadásul nem is erős hang- orgánumú színész, arcából szinte semmi sem látszik, a hangjával és a jelmezével kell életre keltenie az írói- lag is gyengébben megírt figurát. S még valami: amikor egy „valódi” oroszlán és egy nagybundájú kiskutya van a színpadon, akkor kevesebb figyelem és szimpátia jut a „bádogemberre”. Nem az említett szimpátia, hanem a színészi játék alapján Tóth József „kiskutyáját” és Takács Gyula „gyáva oroszlánját” véljük az előadás két legsikerültebb alakításának. A meg- jelénítésben egymást múlják felül, testtartásukkal és rövidke közbeszólásaikkal frappírozzák szerepüket. Szerémi Zoltán Madárijesztője kedves ügyefogyottsá- got árasztva egészíti ki Dorka álombéli „csapatát”. Vlahovics Edit Dorka szerepében a szokvány várakozásnak nem felel meg. Az ő Dorkája az eddig ismerteknél keményebb, ha úgy tetszik maibb. Akik tehát több bájjal, kedvességgel ruházzák fel a maguk képzeletbeli figuráját, talán egy kicsit csalódnak. De nem biztos, hogy igazuk van, valószínű, hogy a mai csitrik ilyenek, amilyennek Vlahovics Edit játssza — ahogy a Judy Garland-féle szépség- ideál is a múlté. Sztárek Andrea Gonosz Boszorkánya nemcsak hatásosan gonosz, ráadásul szép is, így aztán különösen hatásos, jó pedagógiai útrava- lót ad a mai öt-tízéves Jancsikáknak, Pistikéknek. Az író és a rendező humora igen jól érvényesül Sztárek Andrea játékában. A színpadi látványon mintha kissé-kissé érződne a nadrágszíj meghúzás tendenciája, de amennyit látunk, az Pauer Gyula ötletességét dicséri, s valójában elegendő a játék hangulatához. — ti — Hogy miket tud egy C Szolnoki sláger a rádióban A sorompó megtévesztő. A Kristóf és a C 64 előtt szabad az út Mostanában egyre gyakrabban lehet hallani a rádióban egy dalt, amelyet — bízvást mondhatjuk — megillet a sláger titulus is. A népszerű szám Távolodom címmel fut a popzenei kívánságműsorokban. Szőkébb pátriánkban bizonyára sokan ismerik Kerekes József (Fantom együttes) nótáját, különösen a harmincasok nemzedéke, hiszen a legendás hatvanas évek könnyűzenéjéhez elválaszthatatlanul hozzánőtt, s mint a „hőskor” muzsikájának hy lenyomata vonult be a popzenerajongók magnófelvételei közé. Mint minden örökzöld slágernek, ennek is „megpecsételődött”, ugyanakkor ki- teljesedett a sorsa, amikor az idén februárban két egykori szolnoki pol-beat énekes, Törőcsik Kristóf és Koncsek Ferenc lefújta róla a port. A televízió Zenebutik című műsorában előadott Távolodom egyelőre csak gitárkísérettel hangzott el, de már akkor megcsillantak a dalban rejlő lehetőségek. Márciusban munkához is látott egy hármasfogat, s megalakította a Kristóf és a C 64 együttest, amely —i mint elnevezése is mutatja — a komputermuzsikával jegyezte el magát. A zenekar két tagja régi zenész; Törőcsik Kristóf pol-beat énekes volt. jelenleg taxisofőrként dolgozik, Koncsek Ferenc (ma videótechnikus a Ságvári körúti iskolában) tagja volt az 1970-ben Szolnokon alakult Pop együttesnek. (Az 1972- es Ki Mit Tud?-on másodikok lettek a Generál mögött, s egy ideig Vikidál Gyula is velük énekelt.) A C 64-hez csatlakozott még Koncsek László számítástechnikus is, aki a zenekar „lelkét”, a Commodore 64-es számítógépet zenére programozza, s egyben zeneszerző is. A dal tehát adott volt, de hogy valami kuriózuma is legyen a kísérletnek; a zenekar tagjai „kitoldották” még két egykori szolnoki sikerrel — nevezetesen az Integrál Tűzben ég és a Pop Kismadár volnék című szerzeményével. A nóták természetesen mai „fazonra” vannak igazítva, hangszerelésükkel korunk zenei hangzását igyekeznek követni. Nem is rosszul! Mert ki hinné, hogy a felvételen a pontos, telített zenei kíséretet egy C 64-es készülék adja? Pedig így van, élő hangszer alig hallható — szinte minden effektust a gép szolgáltatja. A szolnoki fiúk tehát három sláger ötvözésével a tarsolyukban útnak indultak, hogy a Marcellina PJT stúdiójában rögzítsék a számot. (A felvételen egyébként Novai Gábor, a Dolly Roll vezetője is közreműködött zongorán.) Az elkészült dalt aztán elküldték a rádiónak, ahol elfogadták, következésképp bármelyik szerkesztett műsorban leforgatható; játsszák is elégszer. A Távolodom befutott sláger lett a nyáron: állandó résztvevője a popzenei összeállításoknak, illetve a kívánságműsoroknak. Leegyszerűsítve a mögötte álló kitartó munkát; a dal története tulajdonképpen ennyi. Sláger született a hazai könnyűzene dömping- jében, itt, Szolnokon. J. J.
