Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS

(Folytatás a 2. oldalról)

és igazságügyi bizottság — mondta az előadó — együttesen és egyhangúlag javasolja, hogy az általános forgalmi adó és a személyi jövedelem adó új rendszerére való rátérést az Országgyűlés egészében fogadja el. Ugyancsak javasolja a két bizottság, hogy a megalkotandó két új törvényt a jövő év elején egyidejűleg léptessék életbe.

Dobi Ferenc (Pest m., 6.

vk.), a Medosz főtitkára az adóreformmal kapcsolatos szakszervezeti véleményeket összegezte, hangsúlyozva, hogy a kialakult álláspontok szerint a bevezetendő adórendszernek biztosítania kell az állam,! a gazdálkodó egységek. a lakosság, illetve annak különböző rétegei között az arányos teherviselést.

Kiemelte: fontos a fogyasztói áremelkedések széles körű és méltányos kompenzálása egy átfogó, és a társadalom igazságérzetével összhangban álló szociálpolitikával. Az ár- és adóreformnak össze kell kapcsolódnia egy megfelelően előkészített bérreformmal, továbbá az egészségügy, a tár- sadálombiztosításv a szociálpolitika és a lakásgazdálkodás átfogó megújításával.

Elmondta, hogy az előkészítés időszakában egy sor kérdésben a szakszervezetek vezető testületéi viták során állapodtak meg állami partnereikkel. 1A megállapodások eredménye például a főmunkaviszonyból származó keresetek bruttósítása, a szociális ellátások, a gyes, a természetbeni juttatások adómentessége, a 48 ezer forint adómentes jövedelem- határ, a 12 ezer forintos alkalmazotti kedvezmény és a testi fogyatékosoknak nyújtott kedvezmény, a nyugdíjasok nyugdíj melletti keresetének kedvezőbb adóztatása. a lakásépíttetők adóterheinek mérséklése, a kitüntetések adómentessége, az, hogy a szakszervezeti tagdíjjal csökken az adóalap, valamint a 25 milliárdos szociálpolitikai csomagterv.

Szólt azokról a kérdésekről is, amelyekben még nem sikerült megállapodni. Szükséges például — a szakszervezetek véleménye szerint — az újítási díjak adóztatását egy év múlva felülvizsgálni. Fontos lenne a bérpótlékok reálértékének megőrzése is adómentességgel, vagy megfelelő bruttósítással. Arra is figyelmeztetett, hogy az adóreform nem lehet forrása a munkanélküliségnek.

Végezetül javasolta: a kormány biztató szociálpolitikai szándékainak ellenőrzésére a törvényeket olyan záradékkal lássák el, hogy egy év múltán az Ország- gyűlés tekintse át az addigi tapasztalatokat, s döntsön a módosításra szoruló kérdésekben.

Elkerülni a nivellálási törekvéseket

Boldizsár Iván (országos lista) író, a magyar Pen Club elnöke elöljáróban arról szólt: nincs meggyőződve arról, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése valóban hozzájárul az igazságosabb közteherviseléshez. Ügy vélekedett: ez az intézkedés éppen azokat a kis- és közép jövedelműeket sújtja, akiknek megélhetésük érdekében mellékfoglalkozást is kell vállalniuk.

A lakosság körében tapasztalható rossz közérzettel kapcsolatban kifejtette: a közvéleményre ismeretlen fogalomként zúdult rá az adó, s az alapfogalmakat nem tisztázó, türelmetlen, olykor kioktató szakzsargont használó tájékoztatás is ludas abban, hogy az értetlenség az idő előrehaladásával csak fokozódott.

Eck Tibor (Komárom m.,

5. vk.), a Lakástextil Vállalat tatai szőnyeggyárának igazgatója hangsúlyozta, hogy nem érvényesül az a rendezőelv, miszerint nem vállalatokra, hanem termék- csoportokra alakították ki az új termelői árindexet. Az ilyen, már a starthelyzetben meglévő hátrányos megkülönböztetésből következik, hogy az eddig jól gazdálkodó termelők veszteségessé válnak, vagy alaphiányos pozícióba kerülnek. Kérte, hogy felvetését még a szeptember végére jelzett végleges döntés előtt vállalati szakemberek bevonásával ismételten vizsgálják meg, s azonos termékekre, azonos termelői árindexet állapítsanak meg.

Tétényi Pál, akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke arról beszélt felszólalásában, hogy a műszaki fejlesztés szempontjából milyen kedvező változásokat vár az új adórendszertől.

Különösen fontosnak ítélte meg, hogy a gazdasági eszköztárba rendszerszerű- en épüljenek be a műszaki fejlődés dinamizálására ösztönző sajátos, közvetlen adó- politikai és jövedelemszabályozási eszközök. Az OMFB elnöke a személyi jövedelemadó hatásáról szólva kifejtette: nagy a veszélye annak, hogy a rendszer bevezetésének időszakában sokhelyütt felerősödnek a nivellálási törekvések, csökken a

jövedelem-differenciálódás már elért szerény mértéke is.

Varga Imre (országos lista) szobrászművész, a kultúra és/a gazdaság összefüggéseit vázolva az alkotók helyzetének alakulásával foglalkozott. Egyetértett az adóreformmal, mindkét törvényjavaslattal'. A személyi jövedelemadó egyes elemeit bírálva, a többi között felhívta a figyelmet, hogy a művészeket, a nagyobb értékű műtárgyak készítőit hátrányosan érinti, hogy az alkotás létrehozása a legtöbb esetben meghaladja a maximálisan kedvezményezett 200 ezer forintot. Különösen nehézzé, majdnem lehetetlenné teszi a 200 ezer forintos határ a fiatal művészek pályakezdését, és sújtják őket a felhalmozás progresszív adóterhei is.

A jövedelmekkel arányos közteherviselést

Zslgmond Attila (Budapest 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója hangoztatta: a törvényjavaslat igazságos, a jövedelmekkel arányos közteherviselés megteremtését tűzte zászlajára. Ennek azonban ellentmondani látszik a nyugdíjasok adóztatásának kérdése. A tervezet szerint ugyanis bármilyen magas nyugdíj után nem kell adózni, ugyanakkor a kis nyugdíj vagy a szerényebb nyugellátás — a kiegészítő jövedelemmel ösz- szevonva — könnyen az adózó sávba csúszhat, holott esetleg jóval elmarad a magas nyugdíj összegétől, ja: vasolta, hogy a nyugdíjak és a kiegészítő jövedelmek együttes összege évi 120 ezer forintig legyen adómentes.

Elek József (Borsod-Aba- új-Zemplén m. 13. vk.), az ózdi Kohászati Üzemek hengerésze a személyi jövedelemadóhoz fűzött észrevételeket. Megítélése szerint sokak számára nehezen érthető az új adórendszer, s az ebből származó aggodalmakra nem kaptak kielégítő magyarázatot.

Felhívta a figyelmet a jövedelmek és juttatások lakhelyszerinti indokolatlan különbségeire — különösképpen az áramdíj egységesítését szorgalmazta — és indítványozta, hogy a lakosság közcélú befizetéseit például a közműfejlesztési hozzájárulást, részesítsék adó- mentességben.

Elek József hozzászólása után az elnöklő Péter János köszöntötte az Országgyűlés jogi bizottságának meghívására hazánkban tartózkodó francia parlamenti küldöttség tagjait, akik pénteken ismerkedtek a magyar törvényhozás munkájával,

módszereivel, s „belehallgattak ”a parlamenti vitába.

Ezután Vári Miklós (Csongrád m., 16. vk.), az

Apátfalvi Aranykalász Termelőszövetkezet művezetője elmondotta, hogy a korábbinál is nagyobb gondot kell fordítani meglévő javaink védelmére, a tűzesetek elleni védekezés fejlesztésével, a tűzoltók munkájának hatékonyságának javításával. Javasolta a képviselő, hogy a Magyar Szabványban szereplő tűzoltó-felszerelések átalános forgalmiadó-kulcsa nulla legyen.

Kállai Ferenc (országos lista) színész. Mint elmondta, a jobb munkáért több pénz, a becstelen életért pedig mellőzöttség járjon. Ez így lenne helyes, de attól kell tartani, hogy a még oly jó törvények sem mindig érvényesülnek, mert fennakadnak a tehetségtelen végrehajtók mélaságán.

Ezért is kérte, hogy a kormány munkaprogramját és az adóval kapcsolatos törvényeket olyan tehetséges emberekre bízzák, akik vigyáznak a következetes végrehajtásra.

Lásztity Radomir (Budapest, 31. vk.), a Budapesti Műszaki Egyetem tanszék- vezető tanára elmondta, hogy a törvénytervezet előkészítése során javaslatot terjesztett be az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint terv- és költségvetési bizottságához a magas szintű tudományos, kutató-fejlesztő munkához kapcsolódó egyes tevékenységek preferálására. Á két bizottság együttes ülése nem fogadta el ezeket az indítványokat,' ezért Lásztity Radomir kérte az Országgyűlést, hogy ezúttal megismételt kompromisszumos jellegű javaslatait bocsássa szavazásra. Indítványának megfelelően a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénytervezet vonatkozó részének tartalmaznia kellene a kutatás-fejlesztés fogalmát is, a végrehajtási rendeletben pedig az ezekhez tartozó néhány tevékenység is szerepelne a felsorolásban.

Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m„ 13. vk.). a Nagyalföl- di Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üzemigazgatója a törvényalkotási folyamat következetlenségeit bírálva rámutatott, hogy a személyi jövedelemadó várható hatásai ellentétbe kerülhetnek a családjogi és a földtörvény elveivel és céljaival. Ezért javasolta. hogy a személyi jövedelemadó-rendszert 1990- íg fokozatosan formálják át családi adórendszerre.

A gépikocsivásárlásna befizetett előlegekkel kapcsolatban két lehetőséget ajánlott megfontolásra. A jelenlegi kamatfeltételek fenntartása esetén illesse adómentesség a vételár-előleget, vagy — az általa igazságosnak .tartott megoldás szerint — az általános kamatozási feltételek szerint kezeljék ezeket a pénzeket.

Balogh László (Békés m.,

14. vk.), a Békési Egyetértés Mgtsz elnöke a választópolgárok véleményét tolmácsolva kiemelte: tapasztalható az aggodalom, hogy a személyi jövedelemadó bevezetésével az életszínvonal nagy mértékben csökkenni fog. Ezért fontosnak tartotta, hogy a kormány gondoskodjék arról: a főállású munkaviszonyból származó nettó kereset. ne csökkenjen az adóreform bevezetésekor, még akkor se, ha ez kedvezőtlen hatású lesz a termelőszövetkezetek és a vállalatok eredményeire.

Dr. Horváth Jenő (Budapest 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke többek között utalt arra, hogy egyetért a kormány munkatervével és a két adótörvény elfogadásával, de fenntartotta egy korábbi módosító javaslatát, amely a nyugdíjasok adóztatásának méltányosabb rendezésére irányul.

Búzás Józsefné felszólalása

Búzás Józsefnét, Szolnok megye 14. sz., választókerületének képviselőjét, a Jász- árokszállási Hímző- és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet elnökét mint felszólalásának kezdetén elmondott ta, -a törvényjavaslat ismeretében a magyar nép szellemi vagyona legszebb és legbecseseibb kincsének, a népművészeti tevékenység jövőjének kérdése késztette hozzászólásra. Az ország népi iparművészeti és hagyományos háziipari termelésének 80 százalékát mintegy 800 millió forint nagyságrendben ötven szövetkezet állítja elő. Ezek a termékeik esztétikai értéket is jelentenek, s mint egyszerű követek — exportjuk révén — elviszik nemzeti kultúránk egy-egy darabját a világ minden tájára. A népi ipar- művészeti tárgyak előállítása nem szokványos ipari tevékenység. Itt általában gépek nélkül zajlik a termelés, ezek a tárgyak a népművészetet értő és szerető ember kétkezi munkája nyomán jönnek létre. A rendkívüli munkaigényesség következménye, hogy amíg az ipari szövetkezeteknél a bérköltség átlagosan a termelési költség 15 százalékát sem teszi ki, addig ez az érték a népi iparművészeti és hagyományos háziipari szövetkezeteknél 30—40 százalék. A munkabérterheknek az elmúlt időszakban lezajlott egyre nagyobb mértékű emelése jelentős mértékben megterhelte az érdekeltségi alapokat, már már előrevetítve az alaphiányos gazdálkodás árnyékát. A tervezett adó és árreform a népi ipar- művészeti tárgyakat előállító szövetkezeteket még az eddiginél is kedvezőtlenebb helyzetbe hozza. Ezek a termékek ugyanis napjainkig mentesek voltak a forgalmi adó alól. A tervezett magas adókulcs alkalmazása azzal jár, hogy az eddig is viszonylag drága termékek fogyasztói ára átlagosan 15—18 százalékkal emelkedik, ami jelentős keresletcsökkenéshez vezet.

Búzás Józsefeié javasolta, hogy a zsűrizett népművészeti termékek mentesüljenek a 25 százalékos forgalmi adó alól. A képviselő döntő érvként megemlítette: szabályozórendszerünk álBuzás Józsefné felszólalását mondja

tálában arra ösztönöz, hogy a gazdálkodó szervezetek termelésük hatékonyabbá tételére a gépesítésre és az élőmunka ésszerűbb felihasználására törekedjenek. Csakhogy a népművészeti és háziipari szövetkezetek a gazdálkodáson 'kívül még egy sajátos szerepet is betöltenek: hagyományőrző feladatai hasonlóan fontosak mint a gazdaságiak. A népművészeti termékeket ugyanis éppen az teszi értékessé, hogy azok hagyományos módon kétkezi munkával készülnek. Amennyiben a kormány e tevékenységet fenn kívánja tartani, úgy ezekre a szövetkezetekre a tömeg- termelésre méretezett szabályozókat nem szabad ráerőltetni. Tetézi a gondokat, hogy elbben az ágazatban sok a megváltozott munkaképességű és a bedolgozó, akiket nem lehet átcsoportosítani a népgazdaság hatékonyabb munkaterületeire. Sok közöttük a kis nyugdíjjal rendelkező idős ember is, aki ráutalt erre a munkára. S ugyanakkor értéket tesz le a társadalom, asztalára.

Búzás Józsefné arról is szólt, hogy a tervezett bértömegszabályozás éppen a bedolgozói foglalkoztatás visszafejlesztését diktálja, hiszen a létszám csökkentésére ösztönöz. Elmondta, hogy ebből eredően munkájuk nem jelenne meg termelési értékként, szociális problémáik pedig a jelenleginél is nagyobb terhet rónának a népgazdasági költségvetés számára.

Viola Károly (Pest m. 14. vk.), műszaki előadó felszólalásában megismételte a jogi, igazgatási és igazság- ü‘»vi, illetve a terv- és költségvetési bizottság legutóbbi együttes ülésén előterjesztett javaslatát, s e kérdésben külön szavazást kért.

Javaslatában a magánszemélyek jövedelméből az általuk eltartottak után személyenként évi 9600 forint adó- mentességet indítványozott. Ez nemcsak a kiskorú gyermekekre. hanem az anyagilag tartásra szoruló nyugdíjas hozzátartozókra is vonatkozna.

Horváth Miklós (Fejér m„

3. vk.), a Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer- ellenőrző Állomás állatorvosa javasolta, hogy a költségvetés kezelje külön a társadalombiztosítási összegeket, és akikor nem fog gondot okozni a nyugdíjak, a családi pótlók, a gyes. a gyed vásárlóértékének megőrzése, sőt esetenként emelése sem. Nem indokolt viszont az — hangsúlyozta —. hogy a

szakszervezeti tagdíjak, ne számítsanak be az adóalapba. Ez ugyanis ellenkezik az adórendszer azon elvével, hogy miinél kevesebb kedvezményt és kivételt adjon. Ilyen meggondolásból — hangsúlyozta a képviselő — a párt-, a KISZ-, a Vöröskereszt- és a sportköri tagdíjak is levonhatók lennének.

Fehér Tibor (Veszprém m„ 1. vk.), a Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Gép- gyártásteohniikai Szerelő- ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója szomorúan vette tudomásul, hogy a személyi jövedelemadó törvénytervezete az innovatív tevékenységek kapcsán meg sem említi a szinte valamennyi reál-egyetemen, főiskolán külső intézmények megbízásából végzett munkákat. A megbízásos kutatások megkülönböztetés nélküli megadóztatása jelentősen csökkentheti az oktatók, kutatók érdekeltségét a fejlesztésben. az újítótevékeny- ségben, s egyúttal mérsékelheti fontos állami és egyetemi bevételeket.

Az exporttámogatás megszüntetésének gondjai

Tölgyes István (Szabolcs- Szatmár m„ 10. vk.), a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbátori gyáregységének üzemfenntartó osztályvezetője életkorából adódóan a fiatalok szemszögéből vizsgálta a törvénytervezeteket, s feltette a kérdést: hogyan változik az ifjúság helyzete, a közeljövőben milyen elérhető életcélokat tűzhetnek maguk elé, miként változik az önálló életkezdés, a lakáshoz jutás, a gyermeknevelés feltételrendszere. A szociálpolitikai intézkedések mindezek megkönnyítésére törekednek, ám sem a visszaigényelhető adó. sem az előta- karékosség, sem a különböző kedvezmények, sőt még a családi pótlék-emelés a gyed és a gyes sem javít —a segítő szándék ellenére sem — a fiatalok várható helyzetén. Legfeljebb az eddig is meglévő feszültségek növekedő ütemét fogja lassítani.

Nagyiványi András (Budapest. 19. vk.), a Villan yszere- lőipari Vállalat vezérigazgatója többek között a törvénytervezet hibájaként rótta fel, hogy nem tárgyalja a táppénzzel kapcsolatos kérdéseket. holott ez önmagában a kiáramló jövedelemnek mintegy 10 százalékát /teszi ki. Ezzel kapcsolatban javasolta, hogy szüntessék meg azt a rendeletet, amely ■kimondja, hogy a táppénz első három napra jutó összegét a vállalat költségei között köteles1 elszámolni.

Fodor Pál (Csongrád m..

15. vk.). a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát makói gyárának igazgatója felhívta a figyelmet arra. hogy a termelői árindexek nyilvánosságra hozatalánál nem derült ki egyértelműen, milyen elvek alapján csökkentették a termelőd árakat. Szólt arról. hogy az export-,támogatások gyors megszüntetése nehézségeket akozhat, kivált azoknak a gazdálkodó egységeknek. amelyeknek jelentős az exportja. Amennyiben változik a konvertibilis export támogatásának rendszere — mondotta — számolni kell azzal, hogy több vállalat kénytelen lesz csökkenteni kivitelét.

Borbély Sándor (Budapest,

34. vk.), a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat csoportvezetője az egyik fő gondként említette az adósávok és adókulcsok olyan meghatározását, ami szerint az adózási kötelezettség' számottevően sújtja az „át- Lagdolgozót”, az anyagi javak megtermelőjét. Javaslata szerint az átlag fölötti jövedelemmel rendelkezőket kellene nagyobb mértékben megadóztatni.

Szentágothai János (országos lista) akadémikus a tervezett adóreformról szólva elöljáróban leszögezte: nincs vesztegetni való idő, annak ellenére, hogy az adózás pozitív és negatív, pszichikai és gazdasági hatásainak megjóslása a hosszú távú meteorológiai előrejelzésnél is nehezebb.

Gazdaságunk válságszituációjánál sokkal nagyobb baj

— vélekedett a képviselő — társadalmunk gyorsan mélyülő erkölcsi válsága. Ennek keserű gyógyszereként üdvözölte a személyi jövedelem megadóztatását.

Fetter Gyula (Pest m. 23. vk.). a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat (PEMÜ) főművezetője véleménye szerint a jogszabálytervezet éppen azokat érinti legkedvezőtlenebbül — még ha csak időlegesen is —. akik már ma is nehezen tudják szinten tartani életszínvonalukat. A főmunkaidőben 15— 20 ezer forintot keresőknek valószínűleg nem lesz. majd szükségük túlmunkára, másodállásra, mellékfoglalkozásra. de az a fiatal, aki csupán a társadalmi átlagnak megfelelő 5—6 ezer forinthoz jut munkahelyén, akinek egy-két gyermek nevelése mellett még önálló otthont is kell teremtenie

— rákényszerül a mellékjövedelem utáni hajszára.

A vita a negyedik munkanapon folytatódik

Pregun István (SzabolcsSzatmár m.. 1. vk.), a Nyíregyházi Hittudományi Főiskola rektora nyugtalanítónak ítélte, hogy sem a tömegtájékoztatási eszközök, sem pedig a pénzügyi szakemberek nem szóltak teljes részletességgel az ‘ ország nyilvánossága előtt arról, milyen következményekkel járna, ha az Országgyűlés elutasítaná a törvényjavaslatot. Ha ez így lenne, akkor a „nagyobbik rosszat” választanák, vagyis gazdaságilag, anyagilag, erkölcsileg még rosszabb helyzetbe kerülne az ország népe.

* * *

Ezzel az Országgyűlés őszi ülésszakának harmadik munkanapja — amelyen Sarlós István. Péter János és Cser- venka Ferencné felváltva elnökölt — befejeződött. Szombaton a képviselők az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek .jövedelem- adójáról szóló törvényjavaslatok feletti vitával folytatják munkájukat.

* * *

Pénteken, a plenáris tanácskozást követően — az esti órákban — együttes ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi. igazgatási és igazságügyi bizottsága, hogy megvizsgálja azokat az újabb módosító javaslatokat. amelyeket több képviselő fogalmazott meg a két törvényjavaslat parlamenti vitájában. Az ülésen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke is.

A két bizottságnak a szóban forgó javaslatokkal kapcsolatos állásfoglalását a parlament szombati ülésén ismertetik.