Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-17 / 219. szám
: I ' ■ \ héMj, ’ vi Megkezdődött az őszi ülésszak a Parlamentben (Folytatás a 4. oldalról) fontos területeit elhanyagoljuk. Ez így nem igaz. Valóban sóikat és nagy súllyal foglalkozunk a gazdaság ügyeivel, de jelentőségüknek megfelelően, folyamatosan áttekintjük a tudomány, a közoktatás, a kultúra időszerű kérdéseit is. A pártvezetés nevében mondhatom, hogy nagyra értékeljük és tiszteljük a kulturális tevékenységet. A szocialista fejlődéshez hozzá tartozik kultúránk gyarapodása és fejlődése minden területen. Fontos feladata, hogy segítse a közösség iránti felelősségérzet kialakulását, erősödését, a közer- köilcs formálódását. Annál is inkább, mert e tekintetben aggasztó jelek tapasztalhatók a társadalomban. Kitől várhatjuk, ha nem elsősorban a kultúra munkásaitól, hogy a haza, a család, a szülő, a gyermek, az emberi normák tiszteletére intessenek? Kérem, hogy a kultúra művelői segítsenek ebben. Való igaz, manapság a legtöbbet a gazdaság dolgaival foglalkozunk. Nogy miért? Világosan meg kell érteni: mindennek ez az alapja! Bármely tennivalót veszünk sorra, azonnal felmerül megvalósításának az anyagi fedezete. Amikor tehát gazdasági kérdéseket tárgyalunk, és azok jobb megoldására Ez eldőlt, Magyarországon népi hatalom született. Magyarország a szocialista fejlődés útjára lépett. Ez politikánk két állandó eleme, ami másodszor abban a történelmi krízisben erősödött meg. amikor ugyancsak erről volt szó: Magyarországon fennmaradjon a népi hatalom, s népünk a szocializmus útján menjen tovább. Politikánk állandó eleme, hogy kétfrontos harcot folytatunk. Bizonyos értelemben még ma is meg kell küzde- nünk szektás, dogmatikus nézetekkel, amelyek mostanában leginkább a változás igényével szembeni vonakodásban jelennek meg. A másik irányzat, a revizioniz- mus, a jobboldaliság is jelen van a közéletünkben. Harcolni fogunk mindkettő ellen, úgy ahogyan eddig is tettük, építve bevált szövetségi politikánkra, a társadalom osztályainak szövetségére, a politikai erők összefogására. A szövetségi politika eredménye az is, hogy a magyar állam és egyház viszonya rendezett. Ideológiájához természetesen mindenki ragaszkodik, az állam is, az egyház is végzi a maga dolgát, de mégis ki lehet alakítani a találkozási pontokat. Ezt fejezi ki az a tény is, hogy Budapesten teret netörekszünk. akkor ezt a közoktatás, a tudományos fejlődés, a kultúra érdekében is tesszük. A gazdasági és politikai intézményrendszer összefüggéseinek elemzésébe most nem akarok bele bocsátkozni, azt azonban meg akarom említeni: meg vagyok győződve arról, hogy a gazdasági irányítás korszerűsítése. a struktúraváltás hatással van — s kell, hogy legyen — a társadalom politikai szervezetére is. A változást igényelik is — ebben nincs vita. Nálunk egypárt rendszer van — történelmileg így alakult. De nem lehet nem észrevenni: lassan ugyan, de valami változott, önállóbbak lettek a különböző állami, társadalmi, gazdasági szervek, szervezetek. Lehet, hogy a szükségletekhez mérve még nem eléggé önállóak de ilyen irányba léptünk, s lépünk a jövőben is. A Központi Bizottság — a politikai struktúrával ösz- szefüggésben napirendre tűzi a párt vezető szerepének megvizsgálását. Pártunk politikájának vannak állandó, és változó elemei. Ezek kapcsán emlékeztetnék arra, hogy közvetlenül a II- világháború befejezését követő időszakban vagy három évig folyt a harc, milyen útra lépjen az ország. veztek el Lékai bíborosról, aki hazafi volt, mint ahogy azoknak tekintjük az egyházak, felekezetek más felelős vezetőit is. * A társadalom egységét erősíteni akarjuk. Ezt célozza a szocialista demokrácia fejlesztése, az egész reformpolitika. Ez is forradalmi törekvés, mert a forradalom — győzelme után — reformok útján fejlődik tovább. Ennek semmi köze sincs a reformizmushoz. Mi úgy akarjuk megválaszolni az új kérdéseket és úgy akarunk változtatni a gyakorlaton, hogy rendszerünk, politikánk állandó elemed változatlanul fennmaradnak. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk nemzetközi téren is aktívan dolgozik, ápolja kapcsolatait a szocialista országokkal, a világ haladó erőivel. Én is csatlakozom Grósz elvtárs megállapításához: nem könnyű, de világtörténelmi jelentőségű az a megújulási folyamat, amely most végbe megy a szocialista világban. Különböző okok miatt ez nem egyformán zajlik a Szovjetunióiban, a többi európai szocialista országban, Kínában, de mindenütt napirenden tartják. Ennek örülünk. Volt egy időszak, amikor a reformok nyomán olyan hírbe keveredtünk, hogy kapitalista módszereket alkalmazunk. Most már nem vagyunk egyedül a szükségszerű újításokban. Magyarország is része az átfogó megújulási folyamatnak, amely nemcsak a szocialista rendszer, hanem az egész emberiség szempontjából igen jelentős. A Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés tagállamainak, más szocialista országoknak a külpolitikai programja: harc az atomfegyvermentes világért A kapitalista országok egy részében még mindig az atomelrettentés szükségességéről beszélnek, ezzel szemben a szocializmus országaiban arra törekednek, hogy az emberiség atomfegyvermentes világban éljen. A nemzetközi helyzet — a szocialista országok fellépésének eredményeként — az utóbbi időben enyhült, reális közelségbe került a megegyezés a közepes és rövid hatósugarú rakéták felszámolásáról. A Szovjetunió az úgynevezett kettős nullamegoldást javasolta Európáiban és a világ más részeiben. Mi is emellett vagyunk. Pártunk, kormányunk aktívan tevékenykedik a nemzetközi küzdőtéren. Erejéhez, lehetőségeihez képest kiveszi a részét a béke és a haladás közös céljaiért folytatott harcból. Tisztelt Országgyűlés! Kijelentem, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt minden erejével támogatni fogja a kormányt 1990 végéig szóló munkaprogramjának és a kormányelnök nyilatkozatában elhangzott törekvéseknek a megvalósításában. A párt számít arra, hogy a társadalmi és tömegszervezetek — a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, a népfrontmozgalom — is segíteni fogják ezt a folyamatot. S mindenekelőtt építünk népünk megértésére, cselekvő támogatására. A kibontakozás lehetővé teszi, hogy tovább haladhassunk a szocialista fejlődés, népünk szebb és jobb jövőjének útján. Én bízom a jövőben. Pártunk, népi rendszerünk felelős kormányai már voltak ennél nehezebb helyzetekben, megoldottak nehezebb feladatokat is. Ezzel nem akarom csökkenteni mostani teendőink súlyát, de azt igenis mondom, hogy most több és nagyobb az erőnk, mint a korábbi nehéz helyzetekben volt. Nagyobb az erőnk azért is, mert népünk sokat tanult a történelmi tapasztalatokból, s politikailag érettebbé vált. Értékeli eddig elért, alapvető vívmányainkat, és ennek tudatában lát hozzá a mostani feladatok megoldásához — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János. Kétfrontos harc ma is Egymással összefüggő piaci rendszerek Fodor László (Borsod- Abaúj-Zemplén m. 19. vk.), a Népszava főszerkesztője kijelentette, hogy a kormány munkaprogramjának fő törekvéseit — megyei képviselőként. s a SZOT-elnök- ség tagjaként is — támogatásra és elfogadásra alkalmasnak tartja. Czoma László (Zala m. 5. vk.). a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója hangsúlyozta: a parlamenti ülést megelőző viták során két ponton keletkezett feszültség: a bizalom és a garancia pólusán. A továbbiakban hangoztatta, hogy az emberek egyfelől szintén a bizalmat várják a kormányzattól, vagyis azt. hogy világosan lássa: az állampolgárok felnőtt emberként alkalmasak és készek a nemzet és a maguk ügyének, sorsának felelős irányítására. Méhes Lajos (Budapest 44. vk.) a SZOT nyugalmazott főtitkára elmondotta: fontos, hogy a jelenleginél tisztább, áttekinthetőbb politikai, gazdasági, kormányzati viszonyok alakuljanak ki- Így lehet a közóhajnak megfelelően az irányítás minden szintjén jobbam megkövetelni a rendet, a fegyelmet, a szervezettséget és a névre szóló felelősséget. Szabó Imre (Hajdú-Bilhar m„ 11. vk.), a Hajdú-Bihar Megyei Tanács elnöke arról szólt, hogy a becsületesen dolgozó emberek, tudomásul veszik, hogy áldozatokat kell a jövőben hozniuk, ha látják, hogy ennek a jövő megalapozása érdekében van értelme. őszinteséget, teljes nyíltságot, igazságos megoldásokat. következetességet várnak a kormányzattól, halaszthatatlanul szükségesnek tartják a „kiskapuk” teljes bezárását, az intézményesített ügyeskedés megakadályozását. Pásztohy András (Somogy m. 4. vk.), a Szentgáloskéri Béke Tsz elnöke megfontolásra ajánlotta: hosszabb távon a mezőgazdasági termékek felvásárlási árát úgy állapítsák meg, hogy a rosz- szabb minőségű földekkel «^rendelkező gazdaságok is képesek legyenek az önfinanszírozó gazdálkodásra, a 'bővített újratermelésre. Fekete János (Békés m. 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese egyebek között hangsúlyozta: hazánk tőkeszegény ország lévén mindenképpen rászorul arra, hogy hiteleket vegyen igényibe, de azokat jó fejlesztési célokra kell felhasználni. A hiba nem általában a hitel fölvételében, hanem a külföldi kölcsönök helytelen felhasználásaiban keresendő. Apró Antal (Csongrád m. 1. vk.), az Országgyűlés nyugalmazott elnöke, az MSZBT elnöke felszólalásában javasolta, hogy a kormány vizsgálja felül az Országos Tervhivatal tevékenységére vonatkozó törvényeket, rendeleteket, és az intézmény elnökét mint miniszterelnök- helyettest kötelezné arra, hogy évenként egyszer, a zárszámadás idején —. rendszerint júniusban —, az Országgyűlésen számoljon be a munkaprogram végrehajtásáról. Tóth János (Budapest 37. vk.). Műszaki- és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára hangsúlyozta: a tennivalók sorában az elsők között kell visszaállítani a tudás becsületét. A kibontakozást a legközvetlenebb módon az segítheti, ha sikerül megállítani a mérnöki pálya presztízsének csökkenését. Kapolyi László ipari miniszter felszólalásában hangsúlyozta: az ipar felelőssége a kormányprogram végrehajtásában a súlyából adódik. Idén az év első 8 hónapjában az ipari termelés a tervezettnél nagyobb ütemben. 2,8 százalékkal emelkedett. Növekszik a konvertibilis kivitel, mérsékeltebb javulás következett be a szocialista exportban. Az ipar által felhasznált konvertibilis import gyakorlatilag szinten maradt, a rubelelszámolású behozatal pedig a bázishoz képest csökkent. Az ipar jövedelemtermelése, mintegy 4 milliárd forinttal javult a múlt esztendő első félévéhez képest. A szűkös erőforrásokat szelektíven. a már ma is hatékony. versenyképes, s a nemzeti jövedelem gyors bővítésére képes termelési kulKapolyi László rámutatott: az ipari beruházásokon belül növelni szükséges a feldolgozóipar részesedését, mégpedig elsődlegesen az alacsony anyag- és energia- igényes technológiákét. A jövőben elsőbbséget kapnak a korszerűséget javító, viszonylag kis ráfordítást igénylő beruházások, kiemelten fejlesztik a számítógéppel segített tervezést, gyártást és irányítást, az összes behozatalon belül növelik a .konvertibilis Viszonylaté fejlett technika és technológia importját. Kiemelt figyelmet fordítanak a vállalatok közgazdasági feltételrendszerének kialakítására. hogy az hosszabb tóvon is kiszámítható gazdasági környezetet adjon, s a vállalatok érdekeltsége egybeessék a nép- gazdasági szintű célok megvalósításával. A stabilizációs program sikere a vállalatoknál dől el. Nemcsak a termelési, hanem a fejlesztési célokat is — a piac igényeinek alárendelten — a vállalatoknál kell kijetúrák intenzív fejlesztésére koncentrálják, előmozdítva a progresszív iparágak, szakmakultúrák. vállalatok fejlődését. Kijelölték azokat a visszafejlesztendő területeket is, amelyek korszerűtlenségükből, piaci hátrányaikból, gyártó kapacitásaik kihasználatlanságából eredően rontják a gazdálkodás hatékonyságát. A piacépítés során a belső. a rubel, illetve a dollárelszámolású piacot egymással összefüggő rendszernek kell tekinteni — hangsúlyozta a miniszter. Ennek megfelelően a belső piac rangját emelni kell. mert megfelelő fejlettségű belső piac nélkül nem lehet az export- orientációt növelni. A külpiacba való bekapcsolódás elsősorban vállalati feladat, a központi irányításnak a piacépítés minél surlódás- mentesebb feltételeit kell megteremteni. lölni, vállalva a fejlesztések kockázatát is. Az emberi tényező megnö- vekedett szerepéről szólva kiemelte: értékének, jelentőségének megfelelő helyre kell állítani a műszaki tervező. és általában a szellemi alkotó munkát. Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy az ipart fejleszteni a társadalom modernizálása nélkül elképzelhetetlen. A racionális cselekvés, a teljesítmények értékelése és elismerése a modernizáció elengedhetetlen feltétele. Ezt az összefüggést, igazságot mindaddig hangsúlyozni kell, amíg annak érvényesülését nem érzékeljük a .társadalom valóságos folyamataiban — mondotta végezetül Kapolyi László. Nyers Rezső (Bács-Kiskun m. 1. vk.), az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója hangsúlyozta, korszerűsítsük és tegyük politikai vélemény-egyeztetésre alkalmasabbá az állami költségvetés előkészítését és országgyűlési tárgyalását. Kívánatos a tárca-igényeket is ellenőrizni és véleményezni, a kritikus témákban pedig a pénzügyi és a szakszempontokat egymással összevetni. Az Országgyűlés vegyen részt a jelentős külföldi kö- telezettség-vállaliás itthoni megtárgyalásában és komoly pénzügyi kihatás esetén az előzetes döntésben. A kormány évenként hozza nyilvánosságra az «ország fizetési mérlegét és adósság-állományát. A népgazdasági tervezésben ki kell fejleszteni a pénzügyi, külkereskedelmi és szociálpolitikai „ellen-: tervek” készítését és nyilvánosságra hozatalát a helyzet követelményei szerint. Növelni kell a Magyar Nemzeti Bank szerepét és súlyát a gazdasági kormányzásban, az Országgyűlés pedig fokozottabban vonja be a bankot a kormányzás ellenőrzésébe. Juratovics Aladár (Csongrád m., 7. vk.). a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője szorgalmazta a hazai szén-, ásvány-, szénhidrogén-bányászat lehetőségeinek kiaknázását, s állást foglalt amellett, hogy a hazai energiaforrások tervezésénél az eddigieknél fokozottabb figyelmet fordítsanak a termálenergia hasznosítására. Kasé József (Baranya m„ 13. vk.), a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója rámutatott: elégedetten nyugtázta, hogy a kormány munkaprogram az agrárágazatnak a továbbiakban is stabilizációs szerepet szán. Ezt alátámasztják a mezőgazdaságnak a belföldi ellátásban és az exportban elért eredményed. A jövőbeni várakozásnak azonban csak úgy tud megfelelni, ha a külpiaci versenytársaihoz hasonló színvonalon és minőségben juthat hozzá a kulcsfontosságú anyagokhoz és eszközökhöz. Ezzel az Országgyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Sarlós István. Péter János és Cservenka Ferencné — befejeződött. Csütörtökön reggel a kormány beterjesztett munkaprogramjának vitájával folytatódik az ülésszak. A program sikere a vállalatoknál dől el Közlemény a KGST VB üléséről A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága szeptember 14—15-én tartotta meg Moszkvában 124. ülését. A tanácskozás munkájában a tagországok állandó KGST- képviselői — köztük Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője —. valamint Jugoszlávia képviselője vett részt. A Végrehajtó Bizottság megvitatta a sokoldalú együttműködés és a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának, valamint a KGST tevékenységének átalakítására vonatkozó javaslatokat. Megvitatták a KGST-tag- országok műszaki-tudományos haladása 2000-ig szóló komplex programja megvalósításának menetét, ezen belül a ,.komplex automatizálás” kiemelt irányvonalát. A résztvevők ezzel összefüggésben megállapították, hogy gyakorlatilag az összes problémában együttműködés alakult ki. Alapjaiban megteremtették a program teljesítésének szerződéses és jogi, valamint szervezeti feltételeit. Az első. kidolgozott elképzeléseket már átadták a termelői szférának. A KGST-tagországoknak a következő ötéves időszakra vonatkozó népgazdasági fejlesztési tervei koordinációs munkáinak megszervezése érdekében a Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a KGST- tagországok 1991—1995-ös évekre szóló népgazdasági tervei koordinációs programjának tervezetét, valamint a sokoldalú egyeztetést igénylő gazdasági együttműködési problémák listáját. Megvitatták a KGST-tag- országok együttműködésének kérdéseit a villamosenergetika fejlesztésében a 2000. évig. egyebek között az energetikai potenciál növelését, elsősorban az atomenergia fejlesztésével. E területen felvázolták az együttműködés kiszélesítésének útjait beleértve az új műszaki megoldások közös felkutatását, egyebek között az energetikai berendezések korszerű fajtáinak kifejlesztését és bevezetését. A Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a KGST és a Latin-amerikai Gazdasági Rendszer (SELA) közötti együttműködés fejlesztését szolgáló intézkedéseket az 1987—1988-as esztendőkre. Négyszemközti megbeszélések, plenáris ülés Sevardnadze washingtoni tárgyalásai NDK — lengyel csúcstalálkozá Szorgalmazták a kapcsolatok bővítését NDK—lengyel csúcstalálkozót tartottak szerdán Berlinben. A Hubertusstock vadász- kastélyban lezajlott találkozón, amelyen a két testvérpárt külügyi titkárai, valamint a két ország tervhivatalainak vezetői is részt vettek, a kétoldalú viszonyt elemezve szorgalmazták a politikai, társadalmi szervezetek, kulturális intézmények és a gazdálkodó egységek közötti alacsonyabb szintű, közvetlen kapcsolatok bővítését. Az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének közlése szerint a két külügyminiszter délelőtti négyszemközti megbeszélése egy óra húsz percen át tartott. Ezt követően még rövid plenáris ülésre is sor került. Az ülés napirendjén továbbra is mindenekelőtt a genfi szovjet— amerikai leszerelési tárgyalások három kérdésköre szerepelt, de szó volt más leszerelési témákról is, így a vegyi fegyverek eltiltásának kérdéséről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásában kialakított együttműködésről, a hagyományos fegyveres erőkről. A szóvivő közlése szerint külön munkacsoport foglalkozik a nukleáris fegyverkísérletek korlátozásának, illetve eltiltásának kérdéseivel. A délelőtti ülést követően Eduard Sevardnadze a szovjet nagykövetségen ebéden látta vendégül George Slhultzot és az amerikai küldöttség tagjait. A második plenáris ülést közép-európai idő szerint este kilenc órai kezdettel hirdették meg.
