Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-17 / 219. szám
(Folytatás a 2. oldalról) Sofcan felvetik, hogy a kis- vagy közepes jövedelműek miért adózzanak? Erre azt lehet válaszolni: azért, mert a jövőben az állam az ő borítékjaikban is elhelyezi azt a pénzt, amit eddig a vállalattól, vagyis a dolgozótól vont eL Azért teszi ezt, hogy világossá váljék: a közkiadások fedezetét nem a társadalom felett álló állam, hanem az állampolgárok állítják elő, s ha rajtuk keresztül jut a költségvetésbe, jobban odafigyelnék a közpénzek felhasználására, a közpénzből gazdálkodók pedig nagyobb felelősséggel sáfárkodnak a közkiadásokkal, az adófizetők pénzével. Az adórendszer eszköz, amit használni lehet jól is, rosszul is. A kormányzat felelőssége, hogy jól alkalmazza, legyen ereje és bátorsága legyőzni az indokolatlan ellenállást, és ugyanakkor engedjen utat minden olyan éssizerű javaslatnak, ameUy a rendszer menet közbeni tökéletesítését szolgálja. A kormány — összhangban a Központi Bizottság 1987. júliusi határozatával — úgy ítéli meg, hogy bérrendszerünk reformjára is szükség van. Ennek napirendre tűzését éppen a népgazdaság, ezen belül az állami szektor nem kielégítő teljesítménye kívánja meg. Nem folytatható tovább az a gyakorlat, hogy a népgazdaság nehéz helyzetére való hivatkozással — az egyén, illetve a dolgozó kollektíva teljesítményére való tekintet nélkül — visszafogjuk a bért és nivelláljuk a bérarányokat. A bérreform tehát nem olyan tennivaló, amellyel majd akkor kell megbirkóznunk, ha ehhez a feltételek rendelkezésre állnak. Ellenkezőleg: nélküle, a teljesítésben való tényleges egyéni és kollektív érdekeltség megszilárdítása, létrehozása nélkül nincsenek reális esélyeink arra, hogy a népgazdaság helyzete érdemben javuljon. Az államigazgatás ésszerűsítései Megengedhetetlen leegyszerűsítés lenne ugyanakkor a bérreformot általános, ellenszolgáltatás nélküli reálbéremelésként felfogni, mint köztudott, a reálbérek általános emelésére a közeli években nem nyílik módunk. A bérreform — amely elgondolásaink szerint széles önállóságot ad a vállalatoknak a bérrel mint termelési költséggel való gazdálkodásban —, a gazdasági reform- folyamat szerves része. A kormány a közeljövőben programot dolgoz ki a bérreformra, amelynek folyamatos megvalósítása már 1988-ban megkezdődhet. Olyan esztendők előtt állunk, amikor azt sem lehet elosztanunk, amit megtermeltünk, amiért megdolgoztunk. Ha átmenetileg is, és szerény mértékben is, de csökkentenünk kell a lakossági fogyasztást. A fogyasztói áraiknak az előző években megszokottnál jelentősebb emelése most elkerülhetetlen. A kormány szilárd elhatározása, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel csökkenti az inflációs nyomást. Az 1988-ra tervezett 14—15 százalékos átlagos fogyasztói áremelést követően már 1989-től csökkentjük az áremelkedés ütemét. A kormány munkaprogramja ebben a jelenlegi helyzetben is felelősen foglalkozik az élet- színvonal, a társadalmi, szociális gondoskodás feladataival. Az átrendeződéssel együttjáró feszültségek enyhítésére külön intézkedéseket tervezünk. Az elhelyezkedésben, s foglalkoztatásban várható nehézségek ellenére a kormány garantálja a szociális biztonságot. A kiegyensúlyozottabb szociális viszonyok érdekében tervbe vettük a szociálpolitika megújítását. Ennek keretében a központi és helyi eszközöket elsősorban a fiatalok, a gyermekes családok, az időskorúak, a hátrányos helyzetűek ellátására összpontosítjuk. Ilyen szellemben terjesztjük az Országgyűlés elé 1988-ban a nyugdíjrendszer módosítását. Család- és népesedéspolitikai céljainkkal összhangban gondoskodunk az ezt szolgáló eszközrendszer fokozatos kiépítéséről, korszerűsítéséről. A következő három évben a lakásépítést, -felújítást és a minőségi cseréket is számítva mintegy 550— 600 ezer család lakáshelyzete változik kedvezően. Ehhez új lakásgazdálkodási rendszert kell kidolgoznunk, igazságosabb támogatási rendszer kialakításával kell segítenünk az otthonteremtés feltételeit. Tisztelt Országgyűlés! A kormány tisztában van azzal, hogy csak akkor szerezheti meg a programhoz nélkülözhetetlen társadalmi támogatást, ha érezhetően megnő a társadalmi ellenőrzés, ha az állampolgárok képviselőik útján és közvetlenül is felelősen szólhatnak bele a gazdasági célok és eszközök kijelölésébe. A kormány munkamódszerének megújítása szempontjából az államigazgatás központi szervei munkájának ésszerűsítése és összehangolása, valamint a döntési jogkörök és a felelősségi viszonyok világos elhatárolása a legsürgetőbb feladatunk. Azt ákarjuk elérni, hogy a Minisztertanács elsősorban nagy horderejű kérdéseikben döntsön, és ne terheljék részletkérdések. A kormány mellett olyan szakértői hálózat kialakítására van szükség, amely képes az egyébként nélkülözhetetlen hivatali szakértelmet és ágazati szemléletet kontrolálni, és az egységes kormányzati szempontokat megfogalmazni. A Minisztertanács munkájának testületi jellegét olyan módon kívánjuk erősíteni, hogy ezzel együtt az adott államigazgatási terület irányításában növekedjen a miniszteri önállóság és felelősség. Külpolitikánk alapelvei - nemzetközi viszonyok A vállalati önállóság fejlesztésével párhuzamosan oldani szándékozunk az irányítás túlzott ágazati zártságát, a népgazdaság egészében pedig a merev funkcionális és ágazati elkülönülést. Célunk annak elősegítése, hogy a gazdasági minisztériumok egy adott népgazdasági ág átfogó, tulajdonformáiktól független szabályozására, befolyásolására, ne pedig a vállalatok hierarchikus irányítására koncentráljanak. Közeli teendőink sorába tartozik, hogy rendezzük egyes országos hatáskörű államigazgatási szervek jelenlegi ellentmondásos helyzetét. Azokat a szerveket, amelyeknek valójában nincs államigazgatási jellegük, sajátosan szabályozott vállalattá vagy költségvetési intézménnyé tervezzük átalakítani. A Minisztertanács, mint az államigazgatás központi szerve, megkülönböztetett figyelmet fordít az államapparátus munkájára, munkafeltételeire, s minden szinten növelni kívánja a munka szakszerűségét és a törvényességet. A nehezedő gazdasági körülmények nemcsak az állampolgári, hanem a hivatali fegyelmet is lazítják, kedveznek a korrupciónak, a pozícióval, a gazdasági hatalommal” való visszaélésnek. A kormány a gazdasági okok lehetőség szerinti megszüntetése mellett, minden lendelkezésre ál ó eszközzel fel akarja venni a harcot a negatív társadalmi tendenciák ellen. Céljainkból következik, hogy magát az államot is olcsóbban kell működtetnünk. Nagyon fontos természetesen, hogy az állami költségvetés kiadásainak csökkentésére irányuló törekvéseink során ne kergessünk illúzióikat és ne kövessünk el hibákat. Az egészségügyre vagy az oktatásra fordított összegek csökkentése például nem lehet célunk, de a hatékonyabb működést, a gazdaságosabb felhasználást itt is elő kell mozdítani. Biztonságunk és nemzetközi kötelezettségeink teljesítésének garantálásával egyidejűleg takarékosabban kell gazdálkodnunk a védelmi kiadásokkal. Álláspontunk szerint az állami szerveknél kisebb létszámú, de képzettebb, jobban megfizetett apparátusra van szükség. Ezt már régen hangoztatjuk, de érzékelhető eredményeket még alig mutathatunk fel. Ezért itt is fordulatra van szükség. Elhatározott szándékunk, hogy munkánkat az eddiginél jobban az Országgyűlés ellenőrzése alá helyezzük. A nagyobb jelentőségű kormánydöntések, illetve minisztertanácsi jogszabályok előkészítésénél fokozottabban támaszkodunk az országgyűlési bizottságok, illetve a képviselők vélemé- ményére és javaslataira. A kormány parlamenti kapcsolatainak szervezésére már a közeljövőben létrehozzuk a Minisztertanács munkaapparátusa részeként működő parlamenti titkárságot. A kormány szándékairól és döntéseinek indokairól, a népgazdaság helyzetéről az eddigieknél rendszeresebben kívánjuk táiékoztatni az ország közvéleményét. A társadalmi-érdekképviseleti szervekkel való kapcsolatok fejlesztésében a kormány abból indul ki, hogy az államigazgatás feladatkörének és szervezeti túlméretezettségének csökkentésével együtt fokozottabban kell kérnie a társadalmi szervezetek, érdek- képviseletek támogatását. Valódi társadalmasításra gondolunk, amely módot ad arra, hogy a kormány partneri együttműködést folytathasson a társadalmi szervezetekkel, érdekképviseletekkel. egyesületekkel. A kormány gondoskodni kíván a tanácsi önkormányzat gazdasági és személyi feltételeinek javításáról, a tanácsi szakigazgatás színvonalának emeléséről. Tisztelt Országgyűlés! A kormány munkaprogramjának végrehajtásában bizakodva épít a nemzetközi viszonyok kedvező alakulására. Külpolitikánk alapelvei ismertek és változatlanok. Ezeket mind a cárt XIII. kongresszusa, mind az 1985- ben itt elfogadott kormány- program egyértelműen jelölte meg. A Magyar Nép- köztársaság kormányának külpolitikája a következő időkben is ezekre épül. Megelégedéssel és bizakodással vesszük tudomásul, hogy a Szovjetunió és más országok következetes politikájának eredményeként érezhetően javulnak a világbéke megőrzésének esélyei. A világpolitikát döntően meghatározó szovjet—amerikai viszony alakulásában örömmel tapasztaljuk, hogy a legfontosabb területeken felismerték a kölcsönös egymásra utaltságukat és azt, hogy egy biztonságosabb világ megteremtéséért erősíte- niök kell kapcsolataikat, az egymás iránti bizalmat. E folyamat kedvezően befolyásolja a nemzetközi légkört. Az utóbbi évek talán legnagyobb figyelmet keltő és érdemlő világpolitikai fejleménye, hogy a szocialista országokban mélyreható társadalmi -gazdasági átalakulások kezdődtek. E folyamatban kiemelkedő jelentőségűek a Szovjetunióban megkezdett reformok, radikális változások és a vezetés egyre inkább meghonosodó új stílusa. A szocialista országok újszerűén válaszolnak a társadalmi fejlődés, valamint a gazdasági, tudományos-mű- szaki világméretű haladás kihívásaira, s ez a tény is jó irányba, érdemben befolyásolja a nemzetközi viszonyokat. S bár mindez — természetszerűleg — az adott országok sajátosságainak megfelelően más és más módon történik, mégis mind erőteljesebb a szándék, hogy okuljunk egymás tapasztalataiból. Hazánk kapcsolatai a fejlett tőkés országokkal, a béke megőrzésében meglévő köaös érdekeltségre, a kölcsönösen előnyös együttműködésre való törekvés jegyében fejlődnek. A magunk részéről a továbbiakban is minden szinten fenn kívánják tartani az érdemi párbeszédet. Történelmi hagyományainkkal, földrajzi helyzetünkkel összhangban és a helsinki záróokmány szellemében kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk és cselekvő részesei vagyunk az európai együttműködési folyamatnak. A gyakorlatiban bizonyítottuk, hogy hazánk társadalmi-gazdasági kibontakozását olyan irányokban keressük, amelyek összhangban vannak a Helsinki által felszínre hozott politikai értékekkel. Ennek jegyében határoztuk el, hogy az utazási lehetőségek további könnyítésével — többek között az utazások gyakoriságára vonatkozó korlátozás megszüntetésével is — előmozdítjuk a népek közeledését, együttműködését. A fejlődő országokhoz fűződő kapcsolataink alakításában továbbra is alapelvnek tartjuk a valamennyiünk számára hasznos együttműködés fejlesztését Hazánk — erejéhez mérten — a jövőben is támogatja erőfeszítéseiket, amit a társadalmi feLemelkedésért, az igazságos gazdasági világrend megteremtéséért kifejtenek. Tisztelt országgyűlési képviselők! A kormánynak saját munkaprogramjáért magának kell viselnie a felelősséget, s ezt nem is szándékozik másra áthárítani. Minthogy azonban a program az egész társadalmat érinti, senki — sem az állampolgárok, sem a társadalmi szervezetek, és különösen nem a gazdálkodó egységek — nem érezheti magát a kívülálló pozíciójában. Lehetőségeink a cselekvésre különbözőek, felelősségünk sem ugyanaz: a legnagyobb az országot irányító politikai-állami testületeké, szerényebb az egyes állampolgáré. Mégis a legtöbb eredmény az állampolgári közreműködésből születhet, .hiszen végső soron az egyes emberek teljesítményeiből áll össze az, ami a népgazdaság eredménye lesz. Ä változásnak most szorító kényszere hat. Ezt csaknem mindenki látja, felismeri. Nem mindegy azonban, hogy ennek milyen iránya alakul ki s hogy az irányt mi tartjuk-e akaratunk, szocialista értékrendünk szerint, vagy sodródunk az eseményekkel. Meg kell újulnunk, de úgy, hogy eddig létrehozott történelmi jelentőségű értékeink megmaradjanak., sőt alapjait megszilárduljanak. A kormányban megvan az elhatározottság, hogy a helyzetünkből adódó nehéz döntéseket is felvállalva, stabil lizálja a gazdaságot és előkészítse a társadalmi megújulással, a politikai, állami mechanizmus reformjával is együttjáró kibontakozást A kormány nem kívánja sem önöktől, sem pedig a társadalomtól, hogy örüljenek a válható terhelknek. Azt viszont kéri, hogy ha jóváhagyják ezt a programot, és azt önökön keresztül a társadalom is elfogadja, a végrehajtás legyen közös ügyünk. A nemzeti érzés mélyen benne él minden tisztességes emberben. A más népek iránti tisztelet és megbecsülés is akkor hiteles elsősorban, ha a hazánk és népünk szeretőiére épül. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy amikor most honfitársainkat közös cselekvésre szólítjuk, érezzük át annak jelentőségét, hogy a haza sorsáról és jövőjéről van szó — mondotta Srósz Károly. Vita a kormány munkaprogram-tervezetéről A Minisztertanács elnökének expozéját követően megkezdődött a kormány munkaprogram-tervezetének vitája. Gajdócsi István (Bács-Kis- kun m., 13. vk.). a Bács-Kis- kun Megyei Tanács elnöke a Mit várnak a Szolnok megyei képviselők? Vélemények a törvényjavaslatokról Egy országgyűlési ülésszak témája iránti érdeklődést két mérőszám mutatja csalhatatlanul a Parlamentben: az egyik a karzaton helyet foglalók száma, a másik a felszólalók aktivitása. Nos, tegnap a hétszáz karzati helyre nyolcszáz belépőt kellett kiadni, ami pedig a véleménynyilvánításra jelentkező honatyákat illeti: hetvenen jelezték, hogy szólni kívánnak, és ha terjedelmes lesz a mondókájuk. akár négyöt napig is eltarthat az ülésszak. Elképzelhető. hogy valaki felvetéssel él. miszerint maximálják a felszólalások időtartamát, ebben az esetben talán három nap is elegendő lesz ahhoz, hogy közös nevezőre jussanak a képviselők. Mindezzel csak azt kívántam érzékeltetni, hogy a mostani ülésszak nem egy a sok közül, hanem akár sorsfordító mérföldkő is lehet a most zajló tanácskozás. Szerdán 10 óra előtt a Szolnok megyei képviselők közül néhányat arról kérdeztem: milyen várakozással foglalnak helyet a széksorokban? A válaszokból az derül ki, hogy az előkészítés időszakában bőségesen volt idő eszmecserére. Így nem volt hiábavaló a vélemények egyeztetése a legkülönbözőbb fórumokon. A kezdeti véleménykülönbségek a csoportüléseken és a parlamenti bizottság összejövetelén nagyjából egy közös pólus köré rendeződtek. Természetesen: valameny- nyi kétséget nem sikerült eloszlatni az ülésszak kezdetéig, erre a napjainkban kell majd módot találni. Hajós Ferenc, a Törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalat igazgatója például úgy véli, hogy a cél világos, az eszközök is a rendelkezésünkre állnak, de vajon az intézményrendszerünk képes lesz-e megújulni, a kibontakozás időszakában? Egészen konkrétan: a képviselő úgy gondolja, hogy bajainkban benne van az is, miszerint korábban nem az objektiv szükségleteknek megfelelően kapták az üzemek, vállalatok, szövetkezetek az ilyen-olyan támogatást, de még a hitelek visszatérítésének sem volt meg minden esetben a garanciája. Gyakran személyes kapcsolatok döntöttek a közpénzek elosztásában. Jó lenne hinni, hogy ez a jövőben másként lesz. Dr. Kádár Magdolna kunhegyest képviselő azt tartotta figyelemre méltónak, hogy a paralmenti bizottsági üléseken egyetlen vélemény sem maradt visszhang nélkül. Valamennyi felvetésre reagáltak az érdekeltek, méghozzá nem tessék-lássék módon ütve el a kérdés élét, de imponáló felkészültséggel, alapos érvrendszerrel magyarázva meg, mit, miérti tesz majd a kormányzat. Dr. Búzás Józsefné, a Jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet elnöke is egyetértett azzal, hogy a vitában elhangzott felvetés nem volt pusztába kiáltó szó. ö, aki a háziiapri ágazat huszonötezer dolgozóját is képviseli, az ipar perifériáján lévő szakma gondjairól beszélt a bizottsági ülésen és nem eredménytelenül. ígéretet kapott arra, hogy a nyereségüket, ha szerény mértékben is. de növelni fogják. Czibulka Péter, a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat vezérigazgató-helyettese nem tagadta, hogy azok közé tartozik, akik maradéktalanul egyetértenek a kibontakozási programmal, és az adó törvénytervezetével. Az indoka a következő: nincs más kiút, adó helyett drasztikus áremelés következne, ami talán még jobban megnyirbálná az életszínvonalat. A bizottsági üléseken a legkülönbözőbb szakmák és ágazatok segélykérő akcióit hallgatta végig, ezekben véleménye szerint kü- lön-külön sok az igazság, ám ha már elkezdjük a kivételezést, félő. hogy ez egy olyan láncreakciót indít meg, amelynek nagyon nehéz lesz véget vetni. Legyen tehát konzekvens a kormányzat és alaposan nézze meg, kik azok. akik bármilyen okból méltányos elbírálást érdemelnek. Boros András és Török Sándor azt magyarázta, hogy a számtalan felvilágosító írás, rádió- és televízióműsor ellenére sem ismerik az emberek az adórendszer következményeit. ígv félri'k tóle. mint minden ismeretlentől. Tóth György Grósz Károly miniszterelnök expozéja hallatán jóleső érzéssel nyugtázta, hogy olyan gondolatok is helyet kavtak a felvázolt koncepciókban, melyeket képviselők hangoztattak az előkészítés időszakában. A szociális kedvezményeket tartalmazó tervezet minden bizonnyal mér a képviselők álláspontja nyomán született meg. és mindenképpen megnyugtató. hogy lesz egy generáció — a nyugdíjasok legidősebbjei — akiket megkímélünk a társadalmi áldozatvállalástól. A közös véleményt dr. Faragó Margit szavaival lehetne summázni. — Tiszteletben tartva a kormányzatot, minket a választópolgárok érdekképviselete motivál. így amikor a törvénytervezet megszavazására kerül sor. egy pillanatra sem feledjük el, kiket képviselünk. — pb — munkaprogramban megfogalmazott célok megvalósításának garanciái közül a szocialista demokrácia gyakorlatának kiterjesztését és az értelmes szervezettséget emelte ki. A szocialista demokrácia ugyanis elérhető közelségbe hozza a kormány törekvéseit és serkenti az állampolgárok 'tettrekészsé- gét azáltal, hogy megteremti az őszinteség és a bizalom légkörét. Ami az értelmes szervezettséget illeti, fontos, hogy a retorikai bravúrok helyett kizárólag az egyes ágazatok, területek teljesítménye váljék a közvélemény formálójává. Korszerű jogalkotásra. az információk szervezett áramoltatására, a minél hitelesebb prognózisra. illetve az ellenőrzésre van szükség és indokolt esetben a közösségre és személyre szóló számonkérésre is. Kürti László (Borsod-Albai- új-Zemplén m. 2. vk.). a Ti- száninneni református egyházkerület püspöke kiemelte. hogy az előterjesztett kormány-munkaprogram végső kicsengésében emberközpontú. szándéka világos: biztosítani népünk számára a feltételeket a haladáshoz, a boldogabb, a tartalmasabb emberi élethez. A képviselő javasolta, hogy a kormány egy év múlva vizsgálja meg a fogyasztói árszínvonal emelkedésének hatását a nyugdíjasok életkörülményeire. Ezt követően Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára emelkedett szólásra. (Folytatás a 4, oldalon) Megkezdődött az őszi ülésszak a Parlamentben
