Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxviii. évi. 186. sz., 1987. augusztus 8., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Bankválasztás Fél év a bankrendszer éle­tében nem nagy idő. E né­hány hónap alatt jószerivel csak az új pénzintézetek lét­rehozására, munkájuk meg­szervezésére futotta. Pedig július elsejével újabb fordu­lóponthoz érkezett a magyar pénzintézeti szféra; hosszú évtizedek óta először ismét megvalósul a szabad bank- választás. Az előzményekről nem árt röviden elmondani, hogy mintegy két esztendei előké­szítő munka után a kor­mányzat a bankrendszer korszerűsítése mellett dön­tött, s célul tűzte ki a két­szintűség kialakítását. Ez egyszerűbben fogalmazva azt jelentette, hogy kereske­delmi bankok jöttek létre. A Magyar Nemzeti Bank a továbbiakban jegybankként) — központi bankként — funkciónál, a vállalatok hi­telezését, számláik vezetését, egyáltalán mindenféle szol­gáltatást a ‘kereskedelmi bankok végeznek. S termé­szetesen alapvető követel­mény számukra, hogy nye­réséit érjenek el. Az első félévet minden­képpen átmeneti időszaknak tekintették a szakemberek. Hiszen az újonnan létrejött bankok eleinte szinte kivétel nélkül az átszervezés prob­lémáival voltak elfoglalva. Éppen ezért döntöttek úgy, 'hogy a szabad bankválasz­tás lehetőségét csak 1987. jú­lius elseje után kapják meg a vállalatok és a szövetkeze­tek. Egyelőre érdekes módon nem tapasztalható robbanás- szerű átrendeződés. Talán azért sem, mert még nem különülnek el élesen egy­mástól a kereskedelmi ban­kok, illetve nincsen sajátos jellege üzletpolitikájuknak. Másrészt a vállalat a bank­jához ezer szállal kötődik, kapcsolatuk nemcsak szoros, hanem bizalmas jellegű is, hiszen a pénzintézet tökéle­tesen áttekintheti a válla­lat helyzetét. Éppen ezért ilyen szálakat elvágni csak hosszas megfontolások után érdemes. A másik probléma sokkal inkább gyakorlati, jelentősé­gű, de szintén a mozgás gát­ja lehet. Az új kereskedelmi bankok között a Magyar Nemzeti Bank vidéki háló­zatát osztották szét. Monda­nunk sem kell, így még a nagyobb városokban s^m nyílt minden kereskedelmi banknak fiókja. Ez viszont nagyon megnehezíti a vál­toztatni akaró cégek sorsát. Hiszen miért menjenek el egy olyan bankhoz, amely­nek nincs az adott városban vagy a közelben fiókja és a kapcsolattartás egyetlen módja az olykor több száz kilométeres utazás? Az egész országot' átfogó bankhálózat kialakítása nélkül tehát alig­ha indulhat meg a kívána­tos átrendeződés, amelynek rendezőjét a magas betéti kamatok és az olcsó hitelek jelenthetnék, ám e terüle­ten nagyon kevés mozgáste­ret ad a szigorú jegybanki szabályozás. De az egyéb hi­telfeltételekkel, például a törlesztési idővel már ver­senyezhetnek egymással. Bár egyelőre nyári szél­csend jellemzi a bankszférát, előbb-utóbb megindul az át­rendeződés és így valódi ver­seny alakulhat ki. Ez alap­vető célja volt a kétszintű bankrendszer létrehozásá­nak. L. M. NSZK—Pershing 1A rakéták El kell távolítani az atomtölteteket Eduard Sevardnadze sajtóértekezlete Genf ben „Arra a következtetésre jutottunk, hogy a sok meg­oldatlan kérdés és mély vé­leményeltérés ellenére a tár­gyalásokon vannak bizonyos tartalékok ahhoz, hogy job­ban felkészüljünk a külügy­miniszteri találkozóra, né­hány kérdésben pedig hatá­rozottan előrehaladjunk, kü­lönösen ami a közepes ható- távolságú és a hadműveleti­harcászati rakéták felszámo­lását illeti” — ilyen értelem­ben nyilatkozott Eduard Se- vardnadze szovjet külügymi­niszter Genfben, miután há­rom órán át megbeszélést folytatott Max Kampelman- nal, a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezető­jével. — Kampelmannal egyetértet­tek abban: a szovjet és az amerikai küldöttség a lehető legjobban használja ki a ta­lálkozóig hátralévő rövid időt, hogy kidolgozzon egy kölcsönösen elfogadható megállapodástervezetet. A globális kettős nullamegol- dá&ról (vagyis az 500—5500 kilométeres hatótávolságú összes szovjet és amerikai nukleáris rakéta felszámo­lásáról) szóló megállapodás bármikor létrejöhet, amikor a két fél akarja, akár hol­nap is — mondta a szovjet külügyminiszter, de hozzátet­te, hogy egyelőre ez a hol­nap „el van halasztva”. Ismeretes, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok már kidolgozta egy ilyen megállapodás közös terveze­tének első változatát. A tár­gyalások azonban megre­kedtek amiatt, hogy az Egyesült Államok ki akarja vonni az NSZK 72 Pershing 1A rakétáihoz tartozó ame­rikai atomtölteteket a meg­állapodás érvénye alól, hol­ott ezek a rakéták a szóban- forgó robbanótöltetekkel hadműveleti-harcászati ka­pacitást képviselnek az ame­rikai oldalon. „Egyszerű a dolog ezeket a robbanótölteteket el kell távolítani. Azt hiszem, erre a kérdésre világos és egyér­telmű választ adtunk teg­nap” — szögezte le Sevard- nadze a sajtóértekezleten. Eduard Sevardnadze pén­teken hazaérkezett Géniből Moszkvába. Ma ér véget a négynapos program Szakmaszeretet ós önbecsülés Záró plenáris ülés a könyvtárosok vándorgyűlésén Tegnap délelőtt a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban szekcióülésekkel folytatódott a Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése. Az ülése­ken négy nagy témakörben hangzottak el előadások. A műszaki-társadalomtu­dományi könyvtáros szek­ció témája az információáru és értékesítése volt. Dr. Huszár Ernőné vitavezető foglalta össze az ülés lénye­gét. Vajda Erik, az OMIKK igazgatóhelyettese az infor­máció sajátosságairól be­szélt. Felhívta a figyelmet a propaganda hiányosságaira ; az információs intézeteknél. Sugár Péter, a Veszprémi NEVIKI osztályvezetője a témához kapcsolódóan az in­formáció monopóliumát emelte ki, s utalt a nagy tu­dományos könyvtárak ket­tős állapotára: az informá­ció-termelés feltételeire és az árképzés körülményeire. Alföldiné Dán Gabriella, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem könyv­tárának munkatársa körvo­nalazta azt a marketing- koncepciót, amellyel javít­ható a könyvtár hitele. A zenei könyvtáros szek­ció résztvevői és a módszer­tani bizottság arra kereste a választ, hogyan felel meg a társadalmi keresletnek a könyvtári kínálat. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója a nyil­vánosság kérdéseiről be­szélt. Gereben Ferenc, az OSZK KMK tudományos munkatársa az olvasáskuta­tás oldaláról közelítette meg a témát. Az ülésen javaslat is született arra vonatkozó­an, hogy az intézményi tag­ság ne csupán anyagi támo­gatást jelentsen, hanem bi­zottság alakuljon, amelynek munkája más egyebekre is kiterjedhetne. A zenei könyvtári kereslet és kínálat kapcsán Hollós Máté zeneszerző egy művét hallgatták meg a jelenlévők, majd a művész vázlatos ké­pet nyújtott a magyar zenei életről. A hosszúra nyúlt vi­tában sokan felszólaltak, egységes álláspont azonban nem alakult ki, éppen ezért a következő vándorgyűlés ugyanezt a témát napirend­re tűzi. Az ifjúsági könyvtáros szekció és audiovizuális bi­zottság ülésén Bíró Ferenc, az Audióvizuális Bizottság elnöke elmondta, hogy a műsoros videokazetták két­harmad részét iskolák ve­szik meg. A hazai videokér- dés és az iskolák központo­sított ellátása még mindig nem megoldott. Gondot je­lent továbbá az OKT támo­gatásának elosztása is. A gyermekkönyvtáros szekció vitavezetője, Pápay- né Kemenczey Judit, a Ver­seghy Könyvtár igazgatóhe­lyettese a változásokra fel­készült ember eszményét he­lyezte előtérbe. Rámutatott, hogy e célt megfelelő peda­gógiai és infrastrukturális háttérrel lehet csak elérni. Meg kell tanítani a gyereke­ket az információk beszerzé­sére és feldolgozására, ám ehhez elegendő könyv, fo­lyóirat és más oktatási anyag szükségeltetik. A vándorgyűlés program­ja tegnap délután záró ple­náris üléssel folytatódott. Dr. Horváth Károly, a Ver­seghy Könyvtár igazgatója zárszavában arról beszélt, hogy a vándorgyűlés jelen­tőségét a szakma szeretete és az önbecsülés affta. E gon­dolat jegyében nyújtotta át a „stafétabotot” a Tolna me­gyei tanács jelenlévő képvi­selőjének. A XX. vándor- gyűlést 1988-ban Szekszárd városa rendezi. A négynapos program ma kirándulásokkal ér véget, a tanácskozás résztvevői meg­ismerkednek Szolnok megye nevezetességeivel, művészeti és néprajzi értékeivel. J. J. A záró plenáris ülés résztvevői a szekcióvezetők beszámolóit hallgatják A TARTALOMBÓL Uj utakat keresünk Embervadászai Összefogás után ráfizetés? Nyári alkotátelep kiállítással Barangolás a Tisza mentén Ruhák Kisújszállásról, táskák Szolnokról Szeptemberben Őszi BNV JlfvS évi modnlljniket mutatják be az ipari szövetkezetek Nyolcvanhatodik alka­lommal rendezik meg a fő­városban, a kőbányai nem­zetközi vásárközpontban az , Őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. A fogyasztási cikkek szeptember 18-tól 27-ig tar­tó szakvásárára megyénkből 13 ipari szövetkezet neve­zett be. A vásárváros 16-os számú pavilonjában, 155 négyzetméter alapterületen idén is együt állítanak ki a Szolnok megyeiek. Kettővel többen mint az elmúlt őszön, a Szolnoki Háziipari Szövetkezettel ég az ugyan­csak a megyeszékhelyen működő Vörös Csillag Ru­házati Ipari Szövetkezettel bővült a jövő évi modelljei­ket piacbővítés reményében bemutatók száma. Gyermek méretű textilru­házati cikkek, sport- és sza­badidő ruhák, valamint strand-, sport- és bevásárló­táskák gyártása a fő profil­ja a Kisújszállási Bőr- és Textilipari Szövetkezetnek, A hatszázötven dolgozót — köztük 58 településen 374 bedolgozót — foglalkoztató szövetkezetben a felsorolt termékek értékesítéséből származó idei első félévi HU. milliós árbevétel mintegy 15 millió forinttal elmaradt a tervezettől. Elsősorban alapanyagellátási gondok nehezítették a megrendelők igényeinek maradéktalan kielégítését. Sikerült viszont teljesíteniük időarányosan az exportvállalásukat. Az őszi BNV-n való első bemutatkozása sikeres volt a Kunszövnek. Egy öt da­rabból álló szabadidőruhá­zati termékcsaládjuk el­nyerte az OKISZ plakettjét. Ebben az évben tovább kor­szerűsítették a termékszer­kezetet, és egy újabb varró­szalag üzembe helyezésével bővítették a textilruházati cikkeket gyártó kapacitásu­kat. Most szeptemberben lányka, bakfis és kamasz méretű ruházati termékeik 1988. évi modelljeivel vesz­nek részt a kőbányai sereg­szemlén. Sikeres első félév után készül az őszi BNV-re a Szolnoki Bőr- és Textilipa­ri Szövetkezet. A Szolnokon és öt környékbeli települé­sen tevékenykedő három­száznyolcvan tagú kollektí­vának az 1986. évi 30 száza­lékos termelésbővítés után is sikerült 6,5 százalékkal többet termelnie az idei első félévben, mint tavaly ha­sonló időszakban. A Szolnoki Bőrtexnek is sikeres volt a tavalyi bemu­tatkozása az őszi BNV-n. Iskolatáskáik — amelyeknek a különböző típusaiból évente 40 ezret gyártanak — szintén OKISZ plakettet kaptak. Evés közben jön meg ugye az étvágy: a ko­rábban kiállításokon még nem szerepelt szövetkezet a kőbányai vásárvárosban szerzett tapasztalatokat hasznosítva, idén már részt vett a szabadkai és a pécsi vásárokon is. A fogyasztási cikkek nemzetközi szakvá­sárán ezúttal újabb iskola-, utazó- és sporttáska típu­sokkal jelentkeznek. Sport- ruházati cikkeik közül a legújabb tervezésű síruhá­kat és dzsekiket mutatják be, valamint a belföldre gyártott Adidas táskák 1988. évi modelljeivel szeretnék megalapozni — merthogy a nemzetközi marketingfó­rum szlogenje: tájékoztatás, közvetítés, döntésre készte­tés — a jövő évi termelésük egyrészét t, r.

Next

/
Thumbnails
Contents