Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-31 / 204. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. AUGUSZTUS 31 A kibontakozási program megvalósítása nemzeti ügy Hasznosítsuk ésszerűbben erőforrásainkat Vendégünk Lubomír Strougal Lubomír Strougai 1924-ben született Veseli Nad Luznici- ben, munkáscsaládban. Ap­ját, aki 1921-től volt a CSKP tagja, a német megszállás alatt az antifasiszta ellenál­lási mozgalomban való rész­vétele miatt elítélték, s a börtönben meghalt. Lubomír Strougal a trebo- ni gimnázium elvégzése után, a háború végéig mun­kásként dolgozott; a felsza­badulás után Csehszlovákia Kommunista Pártja tagjai­nak sorába lépett. Felsőfokú tanulmányait a híres prágai Károly Egyetem jogi karán végezte, majd különböző pártfunkciókban dolgozott Dél-Cseh megyében. 1957- ben a CSKP megyei bizott­ságának vezető titkárává vá­lasztották. 1958-tól — a CSKP XI. kongresszusa óta — tagja a Központi Bizottságnak. 1959 és 1961 között a mezőgazda- sági, erdő- és városgazdálko­dási miniszteri, majd 1961- től 1965-ig a belügyminiszte­ri posztot töltötte be. Lubo­mír Strougalt 1960-ban a Nemzetgyűlés, 1969-ben pe­dig a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselőjévé választották. A politikus 1965-ben visz- szatért a pártmunkához: há­rom éven át a CSKP KB tit­kári tisztjét látta el, majd szövetségi miniszterelnök- helyettesi megbízatást ka­pott. A CSKP KB 1968 no­vemberi ülésén a párt Elnök­ségének és Végrehajtó Bi­zottságának tagjává, a Köz­ponti Bizottság titkárává, il­letve a cseh területen folyó pártmunka irányításával fog­lalkozó iroda elnökévé vá­lasztották. Lubomír Strougalt 1970- ben nevezték ki, a CSSZK szövetségi kormányának el­nökévé, s megbízatását e funkcióban 1976-ban, 1981­ben és 1986-ban megújítot­ták. Kiemelkedő párt- és álla­mi munkáját több magas csehszlovákiai és külföldi ki­tüntetéssel ismerték el. Lengyel kormányjelentés A ’80-as megállapodások megvalósításáról flz ötödik Az első kommentárok sze­rint ez volt a legveszélyesebb és legvéresebb puccs Aquino asszony elnöksége alatt a Fülöp-szigeteken. Ez nem akármilyen minősítés, hi­szen a Marcos bukása óta el­telt másfél év alatt immár ötödik alkalommal próbálták meg a katonák megdönteni a kormányt. Szombaton még mindig tartották magukat kisebb zendülő csoportok, de a hadsereg döntő többsége ismét csak hű maradt eskü­jéhez. A negyedmilliós fülöp-szi- geteki hadsereg tisztjeinek és legénységének zöme ezúttal sem dőlt be a lázadók felhí­vásainak, nem volt hajlandó a széles népi támogatást él­vező Aquino ellen fordulni. Ez végső tanulság lehet azok­nak a főtiszteknek, akik még mindig egykori hatalmukat, Marcos alatt élvezett kivált­ságaikat sírják vissza és nem számolnak a realitásokkal. A mai fülöp-szigeteki hely­zetképhez ugyanis éppúgy hozzátartozik a polgári poli­tikusok előretörése, mint a baloldali és muzulmán geril­lákkal folytatott tárgyalások — és a hawaii szigeteken élő, száműzött, magányos Marcos, ö egyébként sietett közölni, hogy kész hazatérni és ismét átvenni a hatalmat. Szemlá­tomást nem érti, hogy soha többé nem lesz erre alkalma. Ezt azért is lehet ilyen biz­tosan tudni, mert a lázadás első hírére mind Ronald Reagan, mind pedig a közös piaci országók csoportja sie­tett tisztázni álláspontját: ki­állnak Aquino asszony kor­mánya mellett és elítélnek minden erőszakos hatalomát­vételi kísérletet. Az Egyesült Államok tá­mogatása nagyon sokat je­lent Aquinónak, hiszen a hadsereg tisztikara zömében amerikai iskolákban tanult és az ország gazdasági élete is sokban Washington jó- szándékától függ. A Fehér Ház viszont egy pillanatig sem felejti el, milyen szere­pet játszanak a Pentagon fülöp-szigeteki támaszpont­jai az amerikai katonai el­képzelésekben. A puccs előtti napokban kétmillióan sztrájkoltak Ma­nilában a bejelentett benzin­áremelés ellen. Ám ez nem azt jelentette, hogy a lakos­ság a kormány ellen, a láza­dó katonák mellett van. A véres puccs vezetője sem a kormány ellen általában, csupán annak a gerillákkal szemben folytatott „enyhe” politikája ellen emelt szót. A polgári demokrácia azonban ebből az összecsapásból is győztesen került ki, s ezzel hosszú időre megszilárdította helyzetét a Fülöp-szigeteken. Az egyetlen kérdés az, hogy meddig tart ki Aquino asszony személyes eltökéltsé­ge. Férjét meggyilkolták, hu­szonéves fiát most megsebe­sítették a jobboldali katonák. Ez egyéni tragédia csak egy kegyetlen korunk sokmillió kegyetlen sorsa közül. Horváth Gábor Dél-Korea Tömeggyilkosság egy kézműipari Szemben Egy dél-koreai szekta 32 tagjának —. köztük gyerme­keknek — holttestére buk­kantak a Szöul melletti Jon- gin város egyik kézműipari üzemének területén — kö­zölte a dél-koreai rendőrség. A jelek arra utalnak, hogy tömeggyilkosság történt. Az áldozatok többségének kezét hátrakötötték, orrukat papír- és rongydarabkákkal tömték be, többükön fojto- gatásra utaló jeleket fedez­tek fel. amelyekből a rend­őrség arra következtet, hogy az áldozatok egy részét kény­szerítették a méreg bevételé­re. A szektaalapító Park Szun Dzsa asszonyról kiderült, hogy a világvégét hirdette, s e „tannal” egy sor embert vett rá, hogy elhagyják ott­honukat és Park asszony üzemébe költözzenek. (Folytatás az 1. oldalról) nemzedéknek ad munkát, kenyeret. — A gazdaságos, a nemze­ti jövedelmét gyarapító mun­ka követelménye, gazdasági életünk problémái, a köze­lebbi és a távolabbi jövő az egész magyar társadalmat foglalkoztatja. A kialakult helyzet szemléletben és munkában egyaránt alkal­mazkodást követel mindany- nyiunktól. A következetes cselekvés igényével A határozott és következe­tes cselekvés igényével fo­gant a gazdasági-társadalmi kibontakozást szolgáló prog­ram, amelyben a párt az előzetes vitákat, véleménye­ket is figyelembe véve fel­tárta és megfogalmazta: a helyzet, a jövő megalapozá­sa egyszerre követeli meg a gazdaság modernizálását és a gazdasági, társadalmi re­formfolyamatok összehangolt kibontakoztatását. Ez az élet, a fejlődés megkerülhe­tetlen parancsa számunkra. Pártunk a program végre­hajtását nemzeti ügynek te­kinti, egész tevékenységével ezt fogja szolgálni. A kibontakozás érdekében a közvetlenül előttünk álló időszakban stabilizálnunk kell gazdaságunkat. Utat kell nyitnunk a jövőt szolgá­ló strukturális átalakításnak; mérsékelnünk kell, majd meg kell állítanunk az or­szág eladósodását; meg kell teremtenünk a termelés és a fogyasztás összhangját, az életszínvonal későbbi emel­kedésének stabil feltételeit A szociális biztonság védel­mét a nehezebb gazdasági Paul Warnke. az Egyesült Államok Fegyverzetellenőr­zési és Leszerelési Hivatalá­nak volt igazgatója nem lát­ja lényeges akadályát annak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megálla­podjon a közepes és a rövi- debb hatótávolságú rakéták leszerelésében. Warnke erről abban az interjúban beszélt, amelyet a TASZSZ hírügy­nökségnek adott. Az amerikai politikus azt mondta, hogy a genfi tár­körülmények között is első­rendű közügynek tekintjük. Az előttünk álló években javítani akarjuk a segítség­re szoruló időskorú és ala­csony jövedelmű nyugdíja­sok, a többgyermekes csalá­dok, a családalapító fiatalok helyzetét. A Központi Bizottság ál­lásfoglalása alapján a kor­mány kidolgozta munka- programját, amelyet a közel­jövőben az Országgyűlés elé terjeszt. Hiba lenne azon­ban. ha a központi intézke­désekre várva bárhol is ha­lasztást szenvednének a he­lyi tennivalók. Ami nem A fő feladat most — és az előttünk álló években — az, hogy ésszerűbben hasznosít­suk a nemzet anyagi és szel­lemi erőforrásait. Elodázha­tatlan, hogy a magyar nép­gazdaságot, az egyes válla­latok, szövetkezetek, gazdál­kodó egységek, intézmények tevékenységét a nemzetkö­zi feltételekhez, fejlődési irányzatokhoz igazítsuk. A kiélezett nemzetközi ver­senyben — és a hazai piacon is — csak azok számíthatnak sikerre, akik gazdaságoson termelnek, az igényekhez al­kalmazkodva jó minőségű, korszerű árut és szolgáltatá­sokat kínálnak partnereik­nek. A jó munkának legyen rangja, megfelelőbb anyagi és erkölcsi megbecsülése A hanyag, rossz munka pedig ne maradjon következmé­nyek nélkül. Az Elnöki Tanács Elnöke ezután fejlődésünk külső • feltételeiről szólt, hangsú­lyozva: nemcsak mi, hanem a szocialista országok több­sége is arra törekszik, azon munkálkodik, hogy intenzív gyalóasztalnál helyet foglaló amerikai és szovjet küldött­ségnek már csupán másod­rendű kérdéseket kell tisz­táznia. olyanokat, amelyeket igen gyorsan meg lehet ol­dani, feltéve, hogy mindkét fél rendelkezik a politikai akarattal ehhez. Ügy vélte, hogy egy ilyen megállapodás szilárd alapul szolgálhatna az előrelépéshez más leszerelési kérdésekben is. igényel központi döntést, azt megfontoltan, de késedelem nélkül végezni, csinálni kell. Véget kell vetni a még ma is tapasztalható, cselekvést bénító kivárásnak, a haloga­tó magatartásnak. Erőfeszí­téseinket most az élet min­den területén, az iparban és a mezőgazdaságban, minden gazdálkodó egységben és in­tézményben az idei népgaz­dasági terv minél jobb telje­sítésére, a jövő esztendő megalapozására kell fordíta­nunk. Ebben a saját munka­helyén mindenkinek megvan a maga személyes szerepe és felelőssége. pályára terelje a fejlődést, megtalálja az élet által fel­tett új kérdésekre a saját hagyományainak, adottsá­gainak legjobban megfelelő szocialista választ. Majd így zárta beszédét: — Népünk története azt bi­zonyítja, hogy amikor ösz- szeíogtunk a felismert, he­lyes célokért, a közös hit és akarat történelmi változáso­kat tudott eredményezni, le­győzte a nehézségeket. Ez bizonyára így lesz most is. Céljaink világosak. Megva­lósításuk lehetséges. Bátran, kezdeményező szellemiben, felelősségteljesen neki kell tehát vágni a munkának! Ehhez kívánok most, a bá­nyásznap alkalmából az ün­nepeltek köszöntésével „jó szerencsét!”. Az ünnepi beszéd elhang­zása után Németh Károly, Virizlay Gyula, Kapolyi László és Kovács László ki­tüntetéseket adott át a ter­melő, a szakszervezeti és a kulturális munkában kitűnt dolgozóknak. Dél-Afriha Véget ért a sztrájk Vasárnap a Dél-afrikai Köztársaságban véget ért a három hete tartó, 330 ezer feketebőrű bányászt mozgó­sító sztrájk. A munkáltatók képviselő­je, Johann Lindeberg el­mondta, hogy a szakszerve­zetek kénytelenek voltak el­fogadni a munkáltatóknak azt a javaslatát, amelyet szerdán még visszautasítot­tak. Eszerint a bányászok 30 százalékos követelésük he­lyett csak 17—23 százalékos béremelést kapnak. A lengyel kormány terje­delmes jelentést tett közzé arról, mi milyen mértékben valósult meg azokból a kö­vetelésekből. amelyek telje­sítésére még az 1980-as mun­kásmegmozdulások nyomán a munkások és a kormány képviselői között létrejött gdanski, szczecini és jastrze- biai megállapodásokban vál­lalt kötelezettséget. Mint a jelentés emlékez­tet: a ’80-as megállapodá­sok megvalósítását a kor­mány szinte azonnal meg­kezdte, de a közben létre­jött „Szolidaritás” vezetősé­gében felerősödött, majd el­uralkodott szocializmus- és államellenes irányzatok meghiúsították ezeket a tö­rekvéseket, elkerülhetetlen­né tették a rendkívüli esz­közök alkalmazását, 1981 decemberében a szükségál­lapot bevezetését. Ez átme­netileg lehetetlenné tette a megállapodások valóraváltá- sát. Az ország vezetése azon­ban a társadalmi-politikai helyzet normalizálódásának ütemében, különösen a szük­ségállapot 1983-as teljes fel­oldása után, gyors ütembe megkezdte a megállapodá­sokban foglaltak teljesítését. Az 1982-ben beindított gaz­dasági reform keretében új vállalati és vállalati önkor­mányzati törvényt hoztak, szakszervezeti törvényt al­kottak, amely garantálta a munkásérdekvédelmi szer­vezetek teljes függetlensé­gét az államigazgatástól, önkormányzatukat és végső esetben jogukat a sztrájk eszközének alkalmazásához is. A jelentés ismerteti azo­kat a szociális intézkedése­ket is, amelyeket az akkori követelések szellemében az elmúlt hét évben vezettek be. TAJPEJ Nem járt nukleáris kör­nyezetszennyezéssel az a tűz, amely a dél-tajvani f úngtungi atomerőmű terü- efcén ütött ki szombaton. A lángok az erőmű két reak­torától 400 méternyire lévő épületben pusztítottak, de nem terjedtek át a reakto­rokra. A nagy erőkkel kivo­nult tűzoltóság egy óra le­forgása alatt eloltotta a tü­zet CHAUTAUQUA A New York állambeli Chautauquában péntekén véget ért a szovjet és ame­rikai közéleti személyiségek harmadik találkozója. Az ötnapos tanácskozás résztvevői — politikusok, közéleti személyiségek, tu­dósok, újságírók, művészek, egyházi vezetők — áttekin­tették a két nagyhatalom közötti kapcsolatok minden területét. Magyar kultúra Csehszlovákiában Mai magyar festők „utazók tárlata” Csehszlovákiában, fiatal iparművészek stúdiója, film- és zenei bemutatók so­kasága a csehszlovák fővárosban — egyebek között ezeket kínálja napja­inkban a prágai közönségnek és szak­embereknek az ottani Magyar Kultu­rális Központ. Közel az enyhén lejtő Vencel-tér alsó csücskéhez, az óváros és az újváros találkozásánál, tehát igen kedvező helyen működik ez. „Étlapja” ■iránt igencsak mutatkozik érdeklődés, ■noha „menüjének” fő fogásai nem a szalámi vagy magyar borok. Tán meglepő, hogy a magyar kultú­ra „intézményi képviselete” csupán egy évtizedes múltra tekint vissza. A fel­adatot korábban a Kultúra Külkereske­delmi Vállalat látta el magyar árukat, kulturális termékeket kínáló boltján keresztül, kereskedelmi eszközökkel. Fordult a kocka: a jelenleg is műkö­dő bolt már a prágai magyar kulturá­lis központ „szolgálatában" végzi eddi­gi misszióját. Az üzletben legújabb magyar irodalmi és szakirodalmi köny­veket, hanglemezeket és zeneműveket, valamint népművészeti és iparművé­szeti cikkeket lehet vásárolni, vagy megrendelni. Az intézet alapvetően két irányú munkát végez: elsődlegesen a csehszlo­vák szakembereket tájékoztatja kultu­rális életünk fejlődéséről, lehetőleg leg­frissebb eredményeiről. Másfelől ezek­kel az értékekkel, alkotásokkal a saj­tó — s a már említett üzlet révén — a nagyközönség is megismerkedhet. A rendezvényeket — szakmai előadá­sok, színházi és filmbemutatók, hang­versenyek, tárlatok — főleg itt a Ry- tyrská utcai épületben tartják. A kiál­lítások iránti érdeklődésre mi sem jel­lemzőbb, mint, hogy a most látható fiatal iparművészek stúdiójának kiállí­tási tárgyait sokan szívesen megvásá­rolnák. A szakmai tanácskozások témái változatosak: egyebek között történé­szek, számítógépes szakemberek, az ok­tatás területén dolgozók folytattak itt egymással hasznos véleménycserét. A filmbemutatókat egy-egy évforduló, gondolat, egy rendezői vagy színészi pályafutás köré csoportosítják. A közel­múltban rendeztek vetítéseket Makk Károly filmjeiből, Ruttkay Éva sikere­sebb szerepeiből. A fiatal festőket bemutató tárlat jó példája a „házon kívüli” programok­nak: szeptemberig Karlovy Vary gyö­nyörű galériájában látható az anyag, előzőleg a képek már jártak Brnóban, a nyugat-csehországi fürdőhely után •Prágába „utaznak”. Itt az intézetben és a csehszlovák főváros egyik leghíre­sebb műemlék-épületében, a Klemen­tinámban mutatják be őket. Az intézet kérésre filmet, video-ösz- szeállítást kölcsönöz. Évfordulók kap­csán irodalmi összeállításaik jelennek meg. A közelmúltban a Kassák-évfor- duló adott alkalmat erre. Az intézet munkatársai ilyenkor maguk végzik a szükséges gyűjtést, fordítást, sokszoro­sítást. Az igények és a feladatok növekedé­se tette időszerűvé új kulturális köz­pont létesítését Pozsonyban, amelynek figyelme főként Szlovákia felé fordul­na. Erről már elvi megállapodás szüle­tett, s ez lesz az első eset, hogy egy országban két kulturális intézetünk működik. A Szlovákiában élő magyar nemzetiségi kisebbség szempontjából sem elhanyagolandó nyilván a pozsonyi központ megnyitása. A központ munkája — mondja el Horváth József igazgató — nem men­tes gondoktól sem. Esetenként progra­mok maradnak el, mert nem sikerül időben beszerezni a szükséges anyagot. Kevés a tankönyv, az intézet magyar nyelvtanfolyamaihoz, hiányos a kiállí­tóterem felszerelése, és megfelelő tech­nikára lenne szükség a már működő videoklub számára. Nem utolsó sorban meg kellene oldani az épület tűz- és vagyonvédelmét. A gondok ellenére az intézetben a közeli jövő feladataira összpontosíta­nak. Szeptemberben magyar filmszem­lét tartanak, közeleg Steiner Gábornak, a csehszlovákiai magyar kommunista mozgalom vezetője születésének szá­zadik évfordulója. A távlati tervek­ben a tudományos-műszaki együttmű­ködés fejlesztése, a felsőoktatási kap­csolatok bővítése, és az intézet könyv­tárának gyarapítása szerepel. Kovács Miklós Warnke interjúja a TflSZSZ-nak Van esély a megállapodásra

Next

/
Thumbnails
Contents