Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. AUGUSZTUS 27. Elosztó illúziók Ha lett volna valamilyen, bármilyen sovány illúzió Washington karibi politiká­jának alakulásáról, (bár a tájékozottabb szakértők kö­rében eddig sem a felhőt­len optimizmus volt a jel­lemző) akkor mostanra az a kevéske is eloszolhatott. A jelek szerint ugyanis, hiá­ba fogadtak el az érintett közép-amerikai államok el­nökei átfogó rendezési ter­vet a hónap elején, s hiá­ba biztosította azt azóta tá­mogatásáról a válságban régóta közvetítő Contadora- csoport, az amerikai kor­mányzat magatartása haj­szálnyit sem változott az ügyben. Sőt, a legfrisebb hírek alapján még visszafele is kanyarodtak egy kicsit a fehér házi állásfoglalások. Nemcsak a kontráknak jut­tatandó pótlólagos segély­milliókról esik egyre töjáb szó, (sőt, felmerült annak szándéka is, hogy az újabb, kiegészítő összegeket, eset­leg törvényhozási jóváha­gyás nélkül is, folyósítanák), hanem feltűnést keltő rádió­üzenet hangzott el Reagan elnöktől is, amelyben — ha kétségek éltek volna a ni- caraguai ellenforradalmárok egyes vezetőiben — további változatlan támogatásáról biztosította a Managua el­len harcoló csoportokat. Nem sok reményt kínál tehát az események alakulá­sa a sandinista kormányzat számára, hiába tanúsított a nicaraguai vezetés igen konstruktív magatartást > a rendezési tárgyalásokon. Sú­lyos gondok forrása (a dip­lomáciai és katonai szféra mellett) a gazdasági helyzet is, legutóbb például az or­szág kőolaj-tartalékainak ki- apadása miatt adtak ki Ma- naguában drámai hangú je­lentést. Mégis, hiába diktál­ná esetleg a hevesebb poli­tikusoknak az ellenkezőjét a történtek logikája — a san­következete- a létrejött dinista vezetés sen ragaszkodik békeokmány előírásaihoz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy épp Nicaraguá­ban alakult meg az a nem­zeti megbékélési bizottság), amely a rendezési terv el­lenőrzésére, a tűzszünet -iét- rejöttének figyelemmel kísé­résére hivatott. Mindehhez azonban arra is szükség lenne, hogy a ma­ga részéről Washington is teljesítse a kontrák támoga­tásának megszüntetését elő­irányzó programot. A Mia­miban és Hondurasban mű­ködő titkos rádióadókon el­hangzott Reagan-üzenet yi- szont aligha erre utal. Szegő Gábor Reagan-beszéd a szovjet—amerikai viszonyról Megismételt követelések Reagan amerikai elnök ál­lást foglalt a szovjet—ame­rikai kapcsolatok további javítása, a leszerelési egyez­mények megkötése mellett. Los Angelesben szerdán mondott beszédében azonban ismét feltételeket szabott a viszony elmélyítése elé, és bár trésedének hangvétele a korábbiaknál mértéktar­tóbb volt, bizonyos vonatko­zásokban megismételte azo­kat a követeléseket, amelye­ket az úgynevezett Reagan- doktrina tartalmaz: azt sür­gette, hogy a Szovjetunió fo­gadjon el más országokra vonatkozóan olyan politikai megoldásokat, amelyeket Washington követel. Az el­nök egyúttal megerősítetté a nicaraguai kontrák és más kommunistaellenes csopor­tok iránti „amerikai elköte­lezettségre'’ vonatkozó téte­leit is. Reagan beszédét ugyan valamennyi nagyobb ameri­kai televíziós hálózat egyenes adásban sugározta, de azt külön zártláncú televízión közvetítették a New York állambeli Chautauqua üdü­lőhelyen folyó szovjet—ame­rikai társadalmi konferen­cia résztvevőinek. Az amerikai elnök a két­oldalú kapcsolatokról szól­va elismerte, hogy a Szov­jetunió „reális lépéseket” tett az utóbbi időkben nem csak a leszerelés, hanem más vitatott kérdések meg­oldásának előmozdítása cél­jából is, de egyúttal kije­lentette, hogy a kapcsolatok szélesebb körű fejlesztése az általa megjelölt keretek kö­zött, vagy más szóval az amerikai követelések telje­sítése esetén képzelhető csu­pán el. Kijelentette, hogy a Szovjetuniónak „meg kell ál­lítania az általa kikénysze- ritett forradalmakat”, és — egyebek között — Washing­ton számára megfelelően kell elősegítenie az afganisztáni, a nicaraguai és az angolai helyzet rendezését. Reagan — mint mondotta — reméli azt, hogy a kelet— nyugati kapcsolatokban va­lóban új szakasz következik be, de szerinte „a remények mellett bizonytalanságok is vannak”, és „a Szovjetunió­val úgy kell tárgyalni, ahogy a dolgok állnak, s nem úgy, ahogy azokat szeretnénk lát­ni”. Az elnök ismét védelmébe vette űrfegyverkezési prog­ramját, sőt azit mondotta, hogy ,,a hadászati védelem előnyeit kész mindenkivel, így a Szovjetunióval is meg­osztani”. Perzsa-öböl Újabb hadihajók érkeznek Az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetsé­gesei katonai jelenlétük fo­kozására készülnek a Per- zsa/Arab-öbölben — jelezte Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter a Los An­geles Times című lapnak adott interjújában. Weinberger közölte, hogy a térségbe küldendő újabb hajóknak nem kell feltétle­nül amerikai parancsnokság alatt állniuk. Az erősítés célja — mint a hadügymi­niszter közölte — a „lehető­ségeik kibővítése” a térség­ben. Azt azonban nem rész­letezte, hogy pontosan mi­lyen amerikai egységeket akarnak az öbölbe irányíta­ni, sem azt, hogy mely nyu­gat-európai országok csat­lakoznának az ott tartózko­dó amerikai hadihajókhoz. A Los Angeles Times ame­rikai hadügyminisztériumi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy jelenleg Olaszország és Hollandia fontolgat ilyen lépést. A lap értesülései szerint Washing­ton újabb öt nagysebességű ralkétás szárnyashajó átve­zénylését tervezi, és az „Iowa” csatahajót is indulá­si készültségbe helyezték. A francia Cantho nevű aknaszedő hajó áthalad a Szuezi csatornán, hogy csatlakozzék a Perzsa (arab)-öböl felé tartó négy társához (Telefotó — KS) Spanyol—francia csúcstalálkozó Több, mint négy órát tár­gyalt kedd délután a dél- nyugat-fnanciaországi Sous- tonban, a francia államfő nyaralójában Felipe Gonzá- lez spanyol miniszterelnök és Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök. Gon­zález kedden érkezett rövid látogatásra Franciaországba. A tanácskozás befejeztével tartott sajtóértekezleten a két politikus közölte, hogy mindenekelőtt a nyugat-eu­rópai országok katonai együttműködésének elmé­lyítéséről volt szó és ele­mezték egy új nyugat-euró­pai katonai struktúra létre­hozásának lehetőségeit. Francois Mitterrand ez­zel összefüggésben kijelen­tette, hogy a közös francia— nyugatnémet dandár létre­hozása az első lépés lenne az új katonai struktúra meg­teremtésének útján. Felipe González hangsú­lyozta, hogy kormánya ér­deklődik a francia—nyugat­német elgondolás iránt, majd állást foglalt a nyu­gat-európai országok politi­kai integrációjának erősíté­se mellett. González és Mitterrand azt is megvitatta, hogy a két ország miként működ­hetne még szorosabban együtt a baszk szakadárok elleni harcban. Fülöp-szigetek általános sztrájk Egy napos általános sztrájk kezdődött szerdán a Fülöp-szigetek legnagyobb városaiban tiltakozásul a benzinár 18 százalékos eme­lése miatt. A szakszerveze­tek és az ellenzéki pártok a tiltakozó megmozdulás mel­lett döntöttek annak ellené­re, hogy Corazon Aquino kedden — az augusztus 14-i bejelentést követő országos felháborodás hatására — kö­rülbelül felére mérsékelte az áremelést. Az általános sztrájk hatá­sára szerdán megbénult az élet az ország fővárosában. Nem jártak tömegközlekedé­si eszközök, s emiatt több tízezernyi dolgozó maradt el munkahelyéről. Sok helyen szünetelt a tanítás az isko­lákban. A sztrájk miatt több vidéki nagyvárosban is sú­lyos helyzet alakult ki. Az általános sztrájk az el­ső komolyabb gazdasági próbatétel Aquino elnök szá­mára azóta, hogy 18 hónap­pal ezelőtt hatalomra ke­rült. Kohl a Pershing-rakétákról Feltételekhez kötik megsemmisítésüket Helmut Kohl nyugatné­met kancellár szerdai sajtó- értekezletén azt mondta: bizonyos feltételek teljesíté­se esetén hajlandó lenne ki­nyilvánítani, hogy az NSZK- ban lévő Pershing 1A típu­sú rakétákat nem korszerű­sítik, hanem lebontják. A bonni kormányfő — kö­zölve egyben, hogy e kér­désről az utóbhi 48. órában beszélt a washingtoni Fehér Házzal is — e feltételek so­rában említette: az Egyesült ÁlLaimcuk és a Szovjetunió genfi megállapodásának lét­rejöttét az összes közép-iha- tótávolságú eszközök világ­méretű eltávolításáról, a még nyitott ellenőrzési kér­dések minden részvevő szá­mára kielégítő megoldását, a megállapodás ratifikálását és életbe lépését, valamint a fegyverrendszerek felszá­molására megszabott idő be­tartását a szerződő felek kö­zött. Kohl ugyanakkor ismét mesterséges akadály tá­masztására irányuló kísérlet­nek és megalapozatlannak nevezte Moszkvának azt az igényét, hogy az NSZK-ban is sokat vitatott Pershing rakétákat vonják be a genfi megbeszélések témájába. A kancellár — építő jel­legűnek minősítve szerdai megnyilatkozását, szavai szerint saját, de néhány ke- reszténydemokrata-keresz- tényszociális (GDU/CSU) po­litikussal is egyeztetett javas­latát — hangot adott annak az elvárásának, hogy erre a Szovjetunió is konstruktívan válaszol. Mint mondotta, szintén elvárja: a Szovjet­unió és szövetségesei is le­mondanak az 500 kilométer alatti hatótávolságú rakétá­ik állítólag most folyó kor­szerűsítéséről, s a Persihin- gek miatti aggodalmukat hangoztató Lengyelország­hoz, az NDK-hoz és Cseh­szlovákiához fordulva sür­gette: ők is bontsák le az NSZK-na irányuló rakétákat. A kancellár Erich Honec- kernek, az NSZEp KB fő­titkárának, az NDK állam­tanácsa elnökének közelgő NSZK-beli látogatását olyan fontos eseménynek nevezte, amely esélyt ad a két állam közötti kapcsolatok fellendí­téséhez. Hangsúlyozta: a bonni kormány e látogatás sikerén munkálkodik, éppen ezért nem szabad azt túlzott elvárásokkal megterhelni, hanem realista módon kell szemlélni. BELGRAD A spliti „Technogradnja” építőipari kombinát mint­egy 200 dolgozója kedden Sarkvidéki riport A jegesmedvék szeretik a tejkonzervet A szovjet sarkvidék repülőterei­nek többségén az Északi-sark felfe­dezőire, úttörőire emlékezve emlék­műként LI—2-es típusú repülőgé­pet állítottak betontalapzatra. Az „északi teve" — ahogy a sarkvidé­ki repülőket elnevezték — felbe­csülhetetlen szolgálatokat tett a század első felében a sarki expedí­cióknak, s nagy szerepet játszott a kutatóállomások hálózatának kiépí­tésében, illetve ellátásában. A kiszolgált repülő ott áll No- rilszk repülőterén, és hatszáz kilo­méterre északra, a dicksoni kifutó­pálya mellett is. Ma már korsze­rűbb repülőgépek és helikopterek járják a sarkvidék légterét, de a szovjet repülősök szerint még min­dig nem találtak megfelelő pótlást a LI—2-esnek, amelynek tulajdon­ságai — manőverező készsége, könnyű építése, rövid leszállópályá­ja — különösen alkalmassá tették az Északi-sark rendkívül zord idő­járási körülményei közötti repülés­re. Wilhelm Léber, a dicksoni repü­lőtér német származású parancsno­ka így vélekedik, s szerinte nagy a sark- érkezze­szerencse kell ahhoz, hogy vidéken késedelem nélkül nek és induljanak a járatok. Az itt kalandozó utazónak elsősorban tü­relemre van szüksége, hiszen gyak­ran napokat, sőt, heteket kell várni a kedvező időjárásra. Az AN—26-os tehergéppel, külön­böző ládák társaságában minden­esetre pontosan érkeztünk a dickso­ni repülőtérre. A külföldi újságírók másik csoportja viszont több mint 30 órát töltött Norilszkban, mivel megfordult a szél. s az északról ér­kező köd ellepte a Kuszkin szigetén kiépített repteret. Nekünk még si­került átcsúsznunk, a szigetről heli­kopterrel már csak pár perc az út a Jenyiszej-öböl vize felett a száraz­földi Dicksonba. a Tajmir-félsziget, s egyben a szovjet sarkvidék nyu­gati szektorának fővárosába. A tajmír autonóm körzet dicksoni kerülete két magyarországnvi terü­letű, s ezen túlmenően milliónyi négyzetkilométer tenger, több mint száz nagyobb sziget közigazgatási központja. A lakosság száma nem éri el a 15 ezret, közülük négy és fél ezren élnek Dicksonban. A tele­pülés a sarkvidéki tudományos-ku­tatómunkák központja. 33 - északi meteorológiai állomás és két ob­szervatórium tartozik a dicksoni igazgatósághoz, itt szerveződnek a geológusok, a sarkkutatók expedí­ciói, a tengeri kikötőben itt állítják össze a hajókaravánokat, amelyeket ezt követően jégtörők vezetnek vé­gig az északi tengeri hajózási útvo­nalakon. Az időjárás embert, gépet és épü­leteket egyaránt próbára tesz itt északon: a kilenc hónapig tartó tél átlaghőmérséklete mínusz 22—26 fok, amit a gyakran viharos erejű szél szinte elviselhetetlenné tesz. Az utcákon ilyenkor csakis síszemüveg­ben, vagy műanyag védőálarcban tanácsos közlekedni, az északi ra­gyogás idején pedig sötét szemüveg az általános viselet. Az itt élő gye­rekek (számuk ezerre tehető) a téli hónapokban fokozott) figyelemmel lesik a helyi rádió itíőjárásjelenté- sét, hiszen a januári—februári hó­napokban gyakori hóviharok miatt nem ritkán szünetel a tanítás. Au­gusztusban viszont alig lehetett gye­rekeket látni a település utcáin: különböző táborokban töltik a nya­rat a szovjet déli köztársaságban, élvezik a napfény, a gyümölcssze­zon áldásait. A másfél-két hónapig tartó nyár 7—8 fokos átlaghőmérsékletével csak a talaj 30—40 centis felső réte­Dél-afrikai bányászok Johannesburgban tüntetnek a bá­nyászok kamarájának épülete előtt, hogy támogatásukról biztosítsák a szakszervezet vezetőit a tulajdonosok képvise­lőivel folytatott bértárgyalásokon, (Telefotó — KS) tiltakozó menetben a városi képviselőtestület (tanács) elé Vonult, miután határozatot hoztak a huzamosabb ideje veszteséges vállalat felszá­molásáról. A „Technogradnja,, dolgo­zóinak különböző csoportjai május óta ezúttal negyedszer szerveztek nyilvános tiltako­zó megmozdulást. Havi ke­resetük ugyanis a ráfizeté­ses gazdálkodás következté­ben csak 25 000 és 75 000 di­nár között mozgott. ROMA Rómába érkezett szerdán Mohamed Laridzsani iráni külügyminiszter-helyettes, aki korábban New Yorkban, az ENSZ székhelyén tárgyalt Pérez de Cuellarral, a világ- szervezet főtitkárával. Az iráni politikus csütörtökön az olasz külügyminiszterrel is tárgyalóasztalhoz ül. s e megbeszélés középpontjában az iraki—iráni háború, illet­ve a Perzsa (Arab)-öböl hely­zete szerepel majd. ÚJ-DELHI Ismét véres nemzetiségi villongások helyszíne volt szerdán a pakisztáni Kara- csi. Az urdu-nyelvű mo- hadzsírok és a pandzsábit beszélő patanok között ki­újult összetűzésekben jelen­tések szerint nyolcán vesz­tették életüket és hatvanan megsebesültek. A zavargá­sok érintette Sah Faiszal ne­gyedben kijárási tilalmat rendeltek el és az utcákon a hadsereg alakulatai jár- őröznek. gét képes felolvasztani, a tajgában csak bizonyos füvek és virágok ké­pesek kihasználni a rövid vegetáci­ós időszakot. E rövid időszak alatt kell elvégezni a karbantartási mun­kálatokat, a központi fűtés hálóza­tának javítását, az erős fagy által okozott károk helyreállítását az épületeken. Dicksoni vendéglátóink csak a je­gesmedvékre panaszkodtak: rendkí­vül elszaporodtak (számukat 30 ezerre becsülik) és elszemtelenedtek, télen még Dicksonba is bemerész­kedtek. Megszokták az emberek kö­zelségét — szigorúan védett álla­tokról van szó —, ellustultak, fó­kavadászat helyett a kutatóállomá­sok, halásztelepek moslékjából lak- mároznak. Télen a sirályokhoz ha­sonlóan állandóan a jégtörők mel­lett járnak: a ledobott, sűrített tej­jel teli konzerveket mancsuk egyet­len csapásával lapítják szét, majd lenyalják a kedvenc csemegét. Gyakran az élelmiszerekkel teli konténereket is megpróbálják fel­nyitni, néha tucatnyi méterre is odébbtolják a több tonnás dobo­zokat. s a fém oldalfalakon gyak­ran ottmarad a hatalmas mancs le­nyomata. A jegesmedvék számos esetben az embert is megtámadják, ezért előírás, hogy a kutatók csakis fegyverrel hagyhatják el az állomá­sok területét, hogy időben elriaszt­hassák a hívatlan vendégeket. Xamássy Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents