Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-24 / 198. szám

Több mint 1200 hektáron folytat erdőgazd álkodást a Jászberényi Kossuth Tsz. A ki­termelt nyárfát elsősorban papírgyári alapanyagként értékesíti. Felvételünk Pórtel­ken készült (Fotó: T. Katona L.) Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVIII. ívi. 198. is*., 1987. aususzius u„ hétre A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Grósz Károly a TOT-ban Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke vasárnap délután látogatást tett a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában, ahol találkozott a TOT elnökségé­nek tagjaival, és eszmecse­rét folytatott velük a gazda­ságpolitika időszerű kérdé­seiről, a mezőgazdasági éí ezen belül a termelőszövet­kezetek előtt álló feladatok­ról. Pénteken kezdődik Kongresszus a fővárosban Téma a faluegészségügy A falun élők, valamint a mezőgazdaságban dolgozók egészségének megóvásához szükséges legfontosabb ten­nivalókat fogalmazzák meg a X. Faluegészségügyi Vi­lágkongresszuson, amelyet augusztus 27. és 30. között Pécsett rendeznek — közöl­ték a szervezők vasárnap, a MTESZ-ben megtartott saj­tótájékoztatón. A Nemzetkö­zi Mezőgazdasági és Falu­egészségügyi Társaság ta­nácskozásán 36 ország 400 szakembere vesz részt. Világbajntkságok, világrekord Darnyi-csűcs, Csipes, Fldel: aranyérem Vasárnap délelőtt Duis- burgban, a kajak-kenu vi­lágbajnokságon Csipes Fe­renc és Fidel László a K—2 500 méteres számban arany­érmet nyert. Reisenbeckben a kettesfo­gathajtó vidágbajnokságon Kecskeméti László aranyér­met szerzett, a csapatver­senyben a magyar váloga­tott az NSZK mögött a má­sodik helyen végzett. A strasbourgi úszó euró- pa-bajnokságon Darnyi Ta­más a 200 méteres vegyes­úszásban 2:00.56 perces vi­lágrekorddal aranyérmes lett. A magyar férfi vízilabda válogatott utolsó mérkőzé­sén a torna leggyengébb csa­pata, a pont nélkül álló Bul­gária ellen mérkőzött. Ma­gyarország — Bulgária 7:5. így a magyar csapat az ötö­dik helyen végzett. A női vízalabda-torna utolsó játéknapján a magyar együttes a házigazdákkal mérkőzött, s a tét az ezüst­érem volt. A magyar csapat 10:5 arányban győzött, ezzel, akárcsak két éve Oslóban, Hollandia mögött a máso­dik helyen végzett. Műanyagból gyártanak bójákat a Buda-Flaxnál. Az igen könnyű és puha színes vízi jelzőtáblák nem drágábbak, ugyanakkor sokkal szebbek az eddig használt, vaslemezből készített bójáknál, kevésbé balesetveszélyesek, és fényvissza­verő változatban is előállíthatok, hogy éjszaka könnyebben észlelhetők legyenek. Egyaránt használhatók kikötőkben, eve­zőspályákon és strandokon. Balatonföldváron, a Kiskörei víz­tározónál és a gyulai strandon már sikeresen próbálták ki az újfajta bójákat. A képen: Tóth Béláné és Gödi József ellenőrzik a már elkészült bójákat (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Munkaügyi és munkavédelmi ellenérzések B bírságok felét ittasság miatt szabták ki Halálos balesetek a közutakon Minisztertanácsi határo­zatra az év elején alakult meg az Országos Munkavé­delmi és Munkaügyi Főfel­ügyelőség: a korábban csak a munkavédelemmel kapcso­latos országos szervezet — az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség — hatásköre a munkaviszonyra vonatko­zó hatósági jogszabályok al­kalmazásának hatósági el­lenőrzésével, illetve az el­lenőrzési tevékenység össze­hangolásával bővült Az OMMF Szolnok Megyei Felügyelőségnek is szélese­dett tevékenységi köre, az idei első félévben már há­rom témakörben végeztek munkatársai munkaügyi el­lenőrzést. A felmondási, il­letve a munkaviszony alóli felmentési idő kiadását a vizsgált 11 gazdálkodó szer­vezetnél a kollektív szerző­dések a központi előírások­nak megfelelően szabályoz­zák — állapították meg. Há­rom vállalatnál ellenőrizve, a felügyelőség ellenőrei azt tapasztalták, hogy a géphi­ba, áramszünet, anyaghiány miatti állásidőkhöz kapcso­lódó jogszabályokat betart­ják, az állásidőre fizetendő munkabért azonban eseten­ként helytelenül állapítják meg. A munkarendet, a munkaidő beosztását, a munkaidő vége előtti eltá­vozást is az előírásoknak megfelelően szabályozzák a vállalatoknál (a kollektív szerződésben, illetve válla­latvezetői utasításokban), a munkaidő közbeni távozás nyilvántartása azonban nem egységes és a legtöbb helyen nem szabályszerű. A felügyelőség a munka­ügyi vizsgálatokkal párhu­zamosan is fokozott figyel­met szentel hagyományos feladatai, a munkavédelmi helyzet, a dolgozók egészsé­gének megóvását szolgáló jogszabályok betartásának elenőrzésére. A Szolnok me­gyei felügyelők az első fél­évben 727 ellenőrzést végez­<Folytatás a 3. oldalon) Hz Országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Sarlós Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének veze­tésével vasárnap a Parla­mentben munkamegbeszélést tartottak az Országgyűlés tisztségviselői, az állandó bi­zottságok elnökei, a megyei képviselő csoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is — Medgyessy Péter pénzügy- miniszter tartott tájékoztatót az általános forgalmiadóról, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vényjavaslatok főbb elvei­ről. majd válaszolt a felme­rült kérdésekre. Japán megrendelésre Sörgyári melléktermék exportra Sörgyári mellékterméket, szárított élesztőt exportál Japánba a külkereskedelem útján a martfűi szövetkeze­ti sörgyár. Az első 15 tonna szállítmányt 25 kilogrammos kartondobozokba csomagol­va, konténerekbe rakva va­sárnap indították útnak. A rakomány Európából hajón teszi meg az utat a távol­keleti országba. Az évente 260 ezer hekto­liter sört előállító gyárban az ital alkoholos erjesztésé­hez használt élesztő fehér­jében gazdag maradványát — havi 10—15 tonnát — ed­dig takarmány kiegészítő­ként az állattenyésztésben használták fel, míg rá nem jöttek arra, hogy sokkal hasznosabb^ ha valutáért a külpiacon értékesítik. A sörgyártáskor keletkezett mellékterméket a japán megrendelő igénye, szerint dobszárítóban finom, vilá­gos színűre megszárítják és utána csomagolják. A por­alakú mellékterméket Japánban egyes élelmiszer- ipari termékek gyártásához, ízesítéséhez használják fel. Szeptemberben újabb 15 tonnás-, szárított élesztőport indítanak útnak, s amennyi­ben minősége megfelel a megrendelőnek, további je­lentős exportra számítanak. bések és az ablakok Az első bések még alig kéit hete voltak gimnazisták. Éppen csak kezdték meg­szokni az; új közösséget, és a nyári szünetben viduló sárgára festett, patyolat tantermet. De a szünetek­ben — a sokfelől összese- reglett, hirtelen „naggyá” serdült — fiúk között már nagy elánnal folyt a leg­többször test-test elleni küzdelemmé transzformá­lódott barátkozás. Az egyik tízperc legönfeled- tebb pillanatában aztán megtörtént a bai: észre sem vették először, hogy a tét nélküli civakodás, du­lakodás közben benyom­ták a tanterem egyik ab­lakát. Az ijedt csend után gyorsan eltüntették az árulkodó nyomokat, be- csengetésre pedig már ké­szen állt a haditerv: ho­gyan is fogják reggelre jó­vátenni a köpenyben la­puló zsebpénzüket alapo­san igénybe vevő hibát. A takarító nénivel le­zajlott előzetes megbeszé­lés alapján egyikük este biciklivel viszajött, lesze­relte a sérült ablakszár­nyat, és még azhap este, a többiek segítségével el­vitte annak az üvegesnek, aki vállalkozott a gyors javításra. Reggel egy má­sik fiú kelt már jó korán: hajnali hat órakor kopog­tatott az üveges kapuján. A többiek az iskolában várták. Valamivel fél hét előtt — mintha misem történt volna —, lestek ki a frissen gittéit ablakon: „a nagy mű előállt.” Az osztályfőnöknek nem szól­tak, de otthon, az esti va­csora vagy beszélgetés köz­ben csak el-elkottyantot- tákí Végül is az első szü­lői értekezleten derült fény a gyógyítással egybe­kötött, titkos machináció­ra. Még egy hét van hátra addig, amíg ismét beindul, vagy csak újra felélénkül a kékköpenyesek közötti barátkozás. Jogos tehát a kérdés: most még minek is emlegetni ilyen — egyébként is régvolt —, legfeljebb csak egy kedves tanulsággal szolgáló histó­riát? A magyarázat egyszerű. A megye városait, apró- falvait járva az embt:r mindenütt megszépült, megújult iskolákat lát, melyek igazi második ott­honként, rendben, tisztán várják szeptember elsején az apró nebulókat és a már-már felnőttszámba menő diákokat. A közok­tatás számára sem éppen gondtalan anyagi helyzet­ben azt is nagyon jó lát­ni, hogy szaporodnak az új iskolák, például Szol­nokon, Tiszafüreden, Abádszalókon és Cibak­házán. Még az sem végzi el igazán az örömünket, hogy egy-egy tornaterem vagy iskolabővítés átadá­si határideje csúszik, hol­ott egy kicsit jobb mun­kaszervezéssel, előrelátó anyagbeszerzéssel sok mindent meg lehetne ol­dani. A jegyzetíróban persze motoszkál a kisördög. Va­jon jövő júniusra hány tanterem falát ékesítik alig lemosható elmacsutka vagy kakaónyomok, vajon hány függönyből nem le­het majd kimosni a bele­törölt krétaport? — kér­dezi kissé -tamáskodva. Vajon lesz-e minden isko­lában egy lelkiismeretes első bé, amely — ha már egyszer betörte —, meg is csináltatja azt a bizonyos ablakot. Persze az lenne a leg­jobb, ha azok az ablakok épéR maradnának. — bálint — Féléves kaptató buktatókkal Kilábal-e válságos fcely- zetéből a Jászkiséri Vis­es Fémipari Szövetkezet. Írásunk a 3. oldalon. ' Régészeti különlegesség Tiszainokán Beszámoló egy középkori templom felkutatásáról az 5. oldalon. Lemondott Iferobos József Benyújtotta lemondását a szövetségi kapitány. Nyilatkozata a 7. oldalon. A sorompó húsz éve Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Pravda-cikk az ENSZ konferenciáról Globális problémák csak közösen oldhatók meg Közép-amerikai válság Külügyminiszteri megállapodás Caracasban, Venezuela fő­városában szombaton tizen­három latin-amerikai ország külügyminisztere kétnapos tanácskozást kezdett a gua- temalai békeokmány gyakor­lati megvalósításának módo­zatairól. Joao Baena Soares, az Amerikai Államok Szer­vezetének főtitkára nyitó beszédében hangsúlyozta, (Folytatás a 2. oldalon) Az augusztus 24-e és szeptember 11-e között New Yorkban megtartandó, a le­szerelés és a fejlődés kérdé­seivel foglalkozó konferencia összehívása az új politikai gondodkodósmód gyakorlati megnyilvánulása, annak fel­ismerése, hogy a nukleáris és űrtkonszakban csak kollektív bölcsességgel oldhatók meg a globális problémák — mondotta a Pravda vasár­napi számában megjelent in­terjújában Vlagyimir Pet- rovszkij külügyminiszter-he­lyettes, a konferencián részt­vevő szovjet küldöttség ve­zetője. Az ENSZ döntése alapján összehívott tanácskozás meg­vitatja a leszerelés és a fej­lődés összefüggéseit azzal a céllal, hogy ezekből gyakor­lati következtetéseket von­jon le.

Next

/
Thumbnails
Contents