Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-23 / 197. szám
1987. AUGUSZTUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Alkotmányát ünnepelte az ország alapján — a termelési és termékszerkezet rugalmas módosítását. Minél több, minél értékesebb hazai munkát tartalmaznak termékeink, annál jobban, annál többért tudjuk azokat értékesíteni a külpiacokon. Szolnok megyében és itt Kisújszálláson is ugyanazok tehát a feladatok, amelyek az egész ország előtt állanak. Ismerve az itt élők tenniakarását, szorgalmát és kitartását, biztosak vagyunk abban, munkájuk országunk javára fog kamatozni. Maróthy László a következő szavakkal fejezte be beszédét; — Országunk becsületének megőrzése, további felemelkedésének biztosítása nagy munkát kíván. De bizonyítanunk kell, hogy mi sem vagyunk ailábbvalóak, mint eleink, és meg tudjuk oldani és meg fogjuk oldani azt a tör(Folytatás az 1. oldalról) és ez is végül is közpénzből történik. Valahonnan és va- laikitől azt a pénzt el kellett venni. Mi tagadás, ebben a pártszervek, a szakszervezeti szervek felfogásának és köz- megítélésének is változni kell, a kormánynak pedig nagyobb állhatatosságot kell tanúsítania. A stabilizációs, 'kibontakozási program céljainak megvalósításához hatékonyabb kormányzati munkára van szükség. A kormányzati tevékenységet úgy is módosítani kell, hogy a szocialista demokráciák intézmény- rendszerének bővülésével, ezen belül a helyi önállóság növekedésével, a vállalati önállóság megvalósulásával, a pénzügyi intézményrendszerünk bővülésével egy sor döntést nem kell a kormánynak meghozni, hanem meghozzák azt a tanácsok, és eldől a gazdálkodás folyamatában. A kormány felelőssége viszont növekszik a gazdaságfejlesztés fő irányainak megjelölésében, a külgazdasági mozgástér bővítésében, a népgazdaságban lezajló folyamatok gyors megítélésében, a gazdálkodásban részt vevők tájékoztatásában. A Minisztertanács ezt a kormányzati tevékenység egységének megteremtésével, a társadalmi-gazdasági fejlődéshez igazodó átfogó jellegű szervezeti változtatásokkal, a döntési jogkörök, a feladatok és a felelősség, mindenekelőtt a miniszteri felelősség egyértelmű meghatározásával tervezi elérni. És szigorúbb követelményeket támaszt az államapparátus dolgozóival szemben. A fontos állami döntések előkészítése nálunk széles körű társadalmi részvétellel történik. Ennek érdekében gazdagítjuk a kormány, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezetek kapcsolatrendszerének formáit és tartalmát. A program a szocialista nemzeti megújulás programja isi, amely eredményesen a Hazafias Népfront és a kormány érdemibb és sokoldalúbb együttműködésével valósulhat meg. Tovább nő a szakszervezetek és a KISZ részvétele is a döntések kialakításé ban. Azonban világosan el kell Irüiöníteni a kormány és a társadalmi, valamint az érdekképviseleti szervezetek felelősségét a döntések meghozatalában. A kormánynak ugyanakkor az a meggyőződése, hogy az érdekegyeztetési folyamatot, az érdekek ütköztetését az érdekképviseleti szervezetek között intézményesíteni kell, mert a különféle érdekek csak egymás rovására érvényesíthetők. A gazdasági fejlődésben szükséges fordulathoz elengedhetetlen a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények eredményes munkája. Nem véletlenül fogalmaz úgy Központi Bizottságunk programja, hogy a kibontakozás döntően azon múlik, hogy a vállalatok és szövetkezetek mennyire lesznek a gazdasági élet valódi önállósággal rendelkező szervezetei, amelyek nagyobb mozgékonysággal és ésszerű kockázatvállalással működnek. Ennek érdekében a gazdálkodó szervezetek vezetőinek és kollektíváinak, az egyes dolgozóknak a tevékenységében nagyobb szerepet kell kapnia az egyéni és kollektív érdekeltségnek, a teljesítménnyel arányos jövedelmek elismerésének. A kormány szándéka, hogy csak a vállalkozóbb, a piaci követelményekhez jobban igazodó, eredményes gazdálkodással lehessen boldogulni. Ennek megfelelően alakítjuk a gazdasági szabályozás eszközeit is. Arra törekszünk, hogy állandóbb, a vállalatok, szövetkezetek számára jobban kiszámítható szabályozás működjön, javuljanak az eredményes gazdálkodás hosszú távú feltételei. A vállalati adórendszer átalakítása, a vállalati vagyon gyarapításában való érdekeltség megteremtése is ezt szolgálja. A reformlépések részét képező személyi jövedelem adóról a következőiket mondotta: — A társadalmi igazságosság azt igényli, hogy a nagyobb jövedelemijeik fokozott mértékben járuljanak hozzá a közterhek viseléséhez. Ugyanakkor a jövedelmi és szociális helyzetük alapján leginkább rászoruló rétegek megsegítésére fokozott figyelmet kell fordítani. Szociálpolitikánkban az állami intézményihálózat fejlesztésével az eddigieknél nagyobb szerepet szánunk a nagycsaládosok, a pályakezdő fiatalok, az idősek, az alacsony jövedelmű nyugidíjasok életkörülményei javításának. Tisztelt Elvtársak! Tisztességgel megmondjuk itt is, hogy ennek forrását a megtermelt javak tudják biztosítani. A stabilizációi, majd a kibontakozás garanciáit csak magunkban, magunk megújulási készségében kereshetjük. Nincs más olyan belső és külső gazdasági feltétel, amelytől csodát lehet várni. A továbbiakban a jövőért való küzdelem vállalására, s annak megvívására példaként említette Szolnok megyét; — Szolnok megye, a Nagykunság népének erős akaratú, végtelen szorgalmú elődeit dicséri, hogy a történelem viharai után mindig, újna és újra sikerült benépesíteni a pusztáikat. A felszabadulást követő első napokiban is már pezsgő, demokratikus közélet alakult ki e vidéken. Legújábbkori történelmünk egyik jeles lapja, hogy a közeli Túrkeve Átadták Jászapátit! a Makovecz Imre tervezte új művelődési házat volt az ország első szövetkezeti városa. Példáját követte a többi nagykun település és az ország többi falva. Az itteni közös gazdaságokat 1956 vihara sem tudta megtépázni. Pártunk IX. kongresszusát követően indult meg Szolnok megye iparosodása. Az ipari termelés — célkitűzéseinkkel összhangban — az országos átlagnál intenzívebben 'bővült. örvendetes, hogy az 1987. első félévében elért négyszázalékos termelésnövekedést a termelékenység javításával, a belső tartalékok jobb hasznosításával érték el. Ami Szolnok megye mezőgazdaságát illeti, a meglévő problémák nagy része itt is jelentkezik, de talán a sikerekből nagyobb rész jut az ország ezen területének. Az elmúlt öt évben évente több mint 5 százalékkal emelkedett a megye mezőgazdasági termelése, és értéke elérte a 25 milliárd forintot. Mint másutt, itt is gondot okoz a konvertibilis exporttevékenységben az élelmi- szénipari termékek világpiaci leértékelődése. A piachoz való gyors alkalmazkodás az élelmiszer- gazdaságban is szükségessé teszi — az adottságok és feltételek figyelembevétele ténelmi leckét, ami ránk hárul. Az ünnepi beszéd után Kovács Ferenc, a Nagykun Tsz elnöke nemzetiszínű szalaggal átkötött, úi búzából készült kenyeret adott át Me- róthy Lászlónak. A politikai nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. Ezt követően Maróthy László elvegyült a gyűlés résztvevői között. Derűs percekkel, baráti szóval telt az idő. Az egyik asz- szony — látva, hogy egy társa a szocialista brigád naplóját nyújtva kéri Maróthy Lászlót néhány sor beírására — hirtelen ő is odalépett a Minisztertanács elnökhelyetteséhez: — Maróthy elvtárs, otthon felejtettem a brigádnaplót. — Nem baj, — derült Maróthy László. Az asz- szony azonban hajthatatlannak bizonyult. — Itt ez a kis papírzászló, írjon valamit erre, majd beragasztjuk a brigádnaplóba. Ezzel aztán lavinát indított el. Pillanatok alatt tucatnyi zászló került elő, és megannyi indok hangzott el a „beírásra”. A véget érni nem akaró aláírásgyűjtésnek csak a programra szánt idő szigorúsága vetett véget. Maróthy László és kísérete folytatta programját, és Papi Lajos szobrászművész emlékházát tekintették meg, ahol Ponyokai Bálint köszöntötte, a kalauzi teenLátogatás a Papi Lajos emlékházban dókét pedig Bel Ion Tibor, a karcagi múzeum igazgatója látta el. Az emlékházban tett látogatás után Maróthy László visszautazott Budapestre. A helybeliek a nap további részében gazdag kulturális és sportprogramokon vettek részt. És nemcsak ők meg a szomszédos települések küldöttei, sok-sok idegen is, mivel a városszéli réten felállított sergők, sátrak, lacikonyhák, lovasbemutatók a 4-es főút számos utasát is becsalogatták az ünnepi forgatagba. Jászberényben nemcsak a rendező szervek, de az időjárás is kedvezett azoknak, akik augusztus 20-án délelőtt a város főterén adtak randevút egymásnak. Ott, ahol a népművészeti vásár gyönyörű termékeiből ajándékozhatták meg egymást vagy önmagukat. A délutáni órákig tartó rendezvényen a népművészeti alkotásokon kívül a Kertbarát Klub méreteivel, rekordnak számító termékeivel is megismerkedhettek a résztvevők. Sok látogatója és csodálója volt annak a díszítőművészeti kiállításnak is, amelyet a Déryné Művelődési Központ előcsarnokában nyitottak meg, és a tárlat az intézmény szakkörének alkotásait mutatta be. Mezőtúron az únm^i eseményekhez kapcsolódóan a városi tanács nagytermében tanácsülést tartottak, amelyen Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese is részt vett, s amelyen huszonhét lokálpatriótának és közösségnek adták át a társadalmi munkáért járó kitüntetések különböző fokozatait. Érdekes színfoltja volt az ünnepnap programjának az aratódalokat éneklő, kaszás legényeknek és marokszedő lányoknak öltözött felvonuló csapat, a szociális otthon néhány lakója; lovaskocsin vitA nagygyűlés után felszabadult hangulatban szórakoztak Kisújszállás lakói a Kossuth téren szabadtéri koncert, illetve a helyi sport- csarnok udvarén diszkó. A csendesebb időtöltést kedvelők a téglagyári tónál horgászversenyen bizonyíthatták halfogó tudományukat, és újra indult az immáron itt már hagyományosnak számító nosztalgia sétakocsi járat is a Kossuth térről a Barátság parkba, illetve vissza. Kunszentmártonban is megemlékeztek alkotmányunk 38. születésnapjáról. Az ünnepi esemény színhelye az újonnan átalakított városi rendezvényterem volt. Az ünnepi megemlékezés után a település gyarapodásáért végzett társadalmi munkáért elismeréseket. kitüntetéseket nyújtottak át. Ezen a napon, illetve ezt megelőzően, augusztus 19-én megyénk több településén is megemlékezést, rendezvényt tartottak és új létesítményeket avattak. Így többek között Tiszavárkonyban nép- művészeti vásár várta az ünneplőket, Cserkeszőlőn átis érintő összefogást, melynek eredményeképp a művelődési házat mindössze két év alatt, jelentős társadalmi munkával, huszonhatmillió forintos költséggel sikerült tető alá hozni. A községi könyvtár elkészülte után a helység így egy olyan létesítménnyel lett gazdagabb, amely a szabad Idő hasznos és kulturált eltöltése mellett lehetőséget ad arra, hogy a falu apraját-nagyját még inkább közösséggé formálja. Ezt követően Kökény Gábor igazgató átvette a művelődési ház jelképes kulcsát, és azt az albumot, melyben megörökítették a Makovecz Imre Ybl-díjas építész tervezte ház építésének minden jelentősebb mozzanatát. Az avatóünnepséget a művelődési ház nagytermében rendezett alkotmánynapi nagygyűlés, illetve a Jászapáti Szövetkezeti Néptáncegyüttes és a termelőszövetkezet énekkarának műsora zárta be. Hatalmas nézősereg gyönyörködhetett Szolnokon is az immár hagyományosnak számító tűzijátékban ték a nemzetiszínű szalaggal átkötött aratókoszorút, a marokszedő gamót és a kaszát. A vidám menet bejárta a várost a nézők sokaságától kísérve, majd a hírvivő megállította a lovakat a XVII. úti, az Alsórészi és az Áchim úti idősek klubja előtt, és meghívta az ott tartózkodókat a szociális otthonba az aratóbálra. Karcagon több helyen színes, érdekes program várta az érdeklődőket. Délelőtt a Barátság ligetben rövid ünnepi köszöntő hangzott el, majd a szabadtéri színpadon szórakoztató műsor, illetve karatemérkőzések követték egymást. Volt még MHSZ modellező bemutató, a városi lőtéren díjmentes lövészet, valamint futball- és kosárlabdamérkőzés. Este pedig adták az általános iskola társadalmi összefogással készült tornatermét, míg Tiszasason megnyitották a várva várt új szolgáltató házat. Üj, szemet gyönyörködtető: építménnyel gazdagodott a megye illetve a Jászság köz- művelődésének intézményhálózata. Az alkotmánynapi ünnepségek keretében adták át | rendeltetésének az új művelődési házat Jászapétin. Az' avatóünnepségen a jászberé- nyi és a helyi párt-, állami1 és társadalmi szervezetek, az építőmunkában közreműködő vállalatok, intézmények képviselői, illetve a község lakóinak jelenlétében Török Sándor, a nagyközségi tanács elnöke mondott köszöntő beszédet. Kiemelte a nemcsak Jász- j apátit, de az egész Jászságot
