Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-03 / 181. szám
m SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvm. trt. Hl. n, un. himb x. mim A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vasárnapi reggel(i) Hol vásárolhat — és meddig — tejet, kenyeret, illetve hol és hogyan reggelizhet Szolnokon, akinek erre „szottyan kedve”. Körképünk a 3. oldalon A szerkesztőség postájából Válogatás olvasóink leveleiből, észrevételeiből a 4. oldalon Hagvmiáiiyjirzés a Felvidéken A szlovákiai magyarság népdalainak és népi hagyományainak gyűjtőjével készült interjúnk az 5. oldalon A hét végén Súlyos összetűzések Mekkában Irán Szaúd-Arábiát vádolja a vérengzésért A hét végén az egész iszlám világot izgalomban tartották a pénteken Mekkában lezajlott véres események, amelyek több száz halálos áldozatot követeltek. Pénteken csapott össze a szaúdi állampolitika ellen tüntető iráni zarándoktömeg és a karhatalom. Az eseményeket Teheránban és Dzsiddában eltérően magyarázták. A szaúdi kormányzat tagadja, hogy a rendőrség tüzet nyitott volna az irániakra, Teherán viszont fenntartja ezt a vádját és közeli bosszúval fenyegetőzik. Szombaton te- heráni tüntetők megrohanták és azóta is megszállva tartják a szaúdi és a kuvaiti missziót. Több nagykövetségi munkatárs eltűnt. Vasárnap a kuvaitiak szabadon bocsátásáról érkezett hír. Az iráni vezetés felhívására vasárnap az egész országban tömegtüntetéseket tartottak a szaúdi uralkodóház, Kuvait és az őket támogató Egyesült Államok ellen. Az incidensnek szaúdi adatok szerint 402 halálos áldozata és 649 sebesültje van, a teheráni rádió azonban vasárnap már 650 ember haláláról vagy eltűnéséről, és hetszáz sebesültről tájékoztatott. Rafszandzsanl, a teheráni vezetés mind radi kálisabb vonalát képviselő tagja, parlamenti elnök, vasárnap a szaúdi monarchia megdöntésére, valamint az öbölben tartózkodó amerikai hadihajók megtámadására és általában arra szólította fel a muzulmán világot, hogy sújtsanak le az Egyesült Államok érdekeire mindenütt. Szavai szerint a mekkai mészárlással a szaúdi udvar eljátszotta a szent helyek — Mekka és Medina — őrzésének jogát. A szaúdi kormány rendkívüli ülését követően Ali As-Saer tájékoztatási miniszter leszögezte, hogy az ország rendfenntartó erői csak könnygázzal, víziágyúkkal és elektromos botokkal avatkoztak be, miután a másfélszázezres iráni zarándokcsoport politikai tüntetésbe kezdett, s arab or- szágokbeli zarándokokra támadt. A miniszter szerint (Folytatás a 2. oldalon) Eddig három ogyoati/ot alakult Városvédők a megyében Hazánkban a két világháború között szinte fénykorukat érték az egyesületek, és mintegy húszezer szerveződött belőlük. Szinte nem akadt község, vagy falu. ahol ne lett volna legalább egy önkéntes tűzoltó egyesület, vagy gazdakör. Ez így volt 1948-ig, amikor nagyobb részük teendőit állami intézmények, vállalatok vették át. Mondván, nincs szükség efféle összejövetelekre, hiszen az állam, és a társadalmi szervezetek mindenki érdekeit képviselik. Időközben eltelt pár évtized, és kiderült, téves ez a nézet, hiszen a mai, sokszor elidegenedettnek tűnő világunkban ezek a társulások az azonosságot, az összetartozást keresik. Az Elnöki Tanács 1981-ben hozott törvényerejű rendeletet az egyesületekről. Ebben leszögezte, hogy ezeknek minden nagykorú, magyar állampolgár tagja lehet. Azóta ez a kitétel változott, hiszen akadnak kifejezetten ifjúsági egyesületek is, főleg a sport területén. Sőt, a magyar állampolgárság sem mindig alapfeltétel. Napjainkban a legtöbb egyesület kulturális, művelődési célú. Az alakulást a tanács területileg illetékes igazgatási osztályán kell bejelenteni^ és ehhez legalább tíz aláírás, azaz tag kell. Ez nem engedély, csupán a tény bejelentése, amely ellen ha az Igazgatási osztály harminc napon belül nem jelent be kifogást, ki lehet mondani és rögzíteni a megalakulás tényét. Ami a településcsinosító- kat illeti, ezek pontos neve város-község védő és szépítő egyesület, amelyekből július végéig már országszerte százöt alakult Mintegy kilencven százalékuk városban, de néhány dunántúli és északi-középhegységi faluban is szerveződött már efféle közösség. Hasonló egyesület eddig a megyében három létesült. A legelső tavaly tavasszal, Mezőtúron. ök mint kezdeményezők, az alapító okmányban ilyen célokat fogalmaztak: mint a város szépítése, a szocialista hazafiságra nevelés, a történelmi, a régészeti és a természeti értékek megóvása, valamint a köztisztaság védelme. Nem utolsósorban tevékeny részvételt kértek a város rendezési és zöldövezeti tervének a megvalósításából. A második az idén április végén létesült, Kisújszálláson. Célul tűzték a városnak és környékének a szépítését, a helyi történelmi emlékek iránti érdeklődés felkeltését, azok fenntartásáról való gondoskodást, olyan alkotások létrehozását, amelyek a várost nemeseik szépítik, de az itt élők többségének szempontjából előnyösek Is. A közel százötven tag tagdíjat is fizet, és a résztvevők négy szakosztályban: a városrendezési és építésiben, a várostörténeti és honismeretiben, a környezetvédelmiben, valamint az ifjúságiban fejthetik ki véleményüket, álláspontjukat. Pontosabban fogalmazva például figyelemmel kisérik az utcaképek alakítását, az utcai dekorációk, díszek, padok, virágtartók elhelyezését, segítik a környezetet szépítő társadalmi munkák szervezését, a városi honismereti, néprajzi gyűjtőmunkát, támogatják a temetők rendezését stb. A megyében a harmadik hasonló egyesület június 6- án alakult Karcagon, .azzal (Folytatás a 3. oldalon'X K épek és szobrok a Szolnoki Galériában Két művész alkotásaiban hazatért A kiállítás megnyitóján sokan érdeklődték az alkotások Iránt Vasárnap délelőtt a Szolnoki Galériában két külföldön élő jeles magyar művésznek, Hamza Dezső Ákos festőművésznek és Borbereki Kovács Zoltán szobrásznak nyílt közös kiállítása. A Szolnokon először látható tárlatot Tálas László megyei múzeumigazgató bevezető szavai után Vass Lajos, a Megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője nyitotta meg Köszöntő szavaiban méltatta a két művész hazaszeretetét, kötődését a mai Magyarországhoz. „Valamennyiünk számára öröm és megtiszteltetés ezzel a kiállítással otthont adni Szolnokon két olyan művésznek, akik a történelem viharában a világ két különböző tájára kerültek. mégis magyar maradt a szívük. Évtizedek óta külföldön élnek, mégsem tépték el — és nem is akarják eltépni — az őket Magyarországhoz kötő szálakat”. Borbereki Kovács Zoltán 1950 óta Dél-Afrikában él. A ma 80 éves művész még mindig aktívan dolgozik, s napjainkban is meglepi tisztelőit egy-egy rendhagyó, rangos alkotással. A Szolnoki Művésztelepre 1933-ban vendégtagként hívták meg bár festőnek indult, Aba No- vák Vilmos, a Művésztelep hírneves festője felfedezte a fiatal Borberekiben a szuny- nyadó plasztikai tehetséget. Egy római tanulmányút után a művész Szolnokon megvetette a szobrászat alapjait. Ekkortájt alkotta többek között a Kubikusok című munkáját, a Verseghy-mell- szobrot, a besenyszögi hősi emlékművet, Aba Novák és Kohner Adolf portréit. Keze nyomát ma tizenhét köztéri szobor őrzi Magyarországon, de második hazájában, Dél-Afrikában és a világ más tájain is tizenkét alkotása gazdagítja a környezetet. Hamza Dezső Ákos képeit májusban ismerhette meg a jászberényi közönség ami-^ kor is az életműkiállitásra hazaérkezett Brazíliából az idős, 84 éves mester. Az izgató képi világú művész sok évtizedes munkásságlát! napjainkban ismerjük meg itthon, jóllehet a világ más (Fotó: T. K. L.) tájain már régóta ismerősként cseng a Hamza név. A negyvenes évek elejének nagyszerű filmrendezője az évtized végén Rómába költözött, majd Brazíliában telepedett le. Festészete js itt bontakozott ki igazán; különleges képi világú alkotásai kezdettől fogva tág mozgásteret nyújtanak a képzelet számára. Színeivel sziporkázó hangulatot teremt a vásznon, gazdag színpompa lüktet például a Dinnyeárusok című Rómában festett képén is. Hamza Dezső Ákos a Jászsághoz való kötődését tavaly és az idén 113 festményének a hazaküldésével is elmélyítette. Alkotásainak jelentős része ezentúl Jászberény városát gazdagítja. E művek legjavát láthatja a tegnap megnyílt kiállításon a szolnoki közönség. Két művész alkotásaiban hazatért, hogy lerója tiszteletét a szülőföldnek, .hogy művészi életük lényegét bemutassa, illetve felajánlja egykori hazájának. J. J. Vásári forgatag Túron Nekem ekkora szívem van, s aa mind a vásárlóké! „Ide nézz! Ide nézz! Itt a török méz! Hordókat tessék! Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki lesz gazdám ez új évben? Isten szeme mindent lát, el ne lopd a portékát!” Emitt fazekasok, fafaragók, amott mézeskalácsosok, cukorkaárusok kínálják hangos kiáltásokkal portékáikat. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere. A túri vásár mindig arról volt híres, hogy onnan aztán senki emberfia üres kézzel nem térhetett haza — legfeljebb csak üres zsebbel. öt esztendei szünet után újra benépesült a mezőtúri Erzsébet-liget, hogy az idén is helyet adjon a hagyományos és hagyományápoló A ringispil önfeledt szórakozásra késztette * gyermekemet kirakodóvásárnak. Az ország minden tájáról ide sereglett árusok, iparosok, népművészek most is több ezres tömegnek kínálták áruikat. A színes forgatag ellenére fotós kollégánk csak néhány fekete-fehér képpel tud szolgálni ízelítő gyanánt — az otthonmaradottak számára vásárfiának talán ez is elég. Tükröm, tükröm, mondd meg nékem...
