Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-03 / 181. szám

m SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvm. trt. Hl. n, un. himb x. mim A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vasárnapi reggel(i) Hol vásárolhat — és meddig — tejet, kenyeret, illetve hol és hogyan reggelizhet Szolnokon, akinek erre „szottyan kedve”. Körképünk a 3. oldalon A szerkesztőség postájából Válogatás olvasóink leveleiből, észrevételeiből a 4. oldalon Hagvmiáiiyjirzés a Felvidéken A szlovákiai magyar­ság népdalainak és né­pi hagyományainak gyűjtőjével készült in­terjúnk az 5. oldalon A hét végén Súlyos összetűzések Mekkában Irán Szaúd-Arábiát vádolja a vérengzésért A hét végén az egész isz­lám világot izgalomban tar­tották a pénteken Mekkában lezajlott véres események, amelyek több száz halálos áldozatot követeltek. Pénte­ken csapott össze a szaúdi állampolitika ellen tüntető iráni zarándoktömeg és a karhatalom. Az eseményeket Teheránban és Dzsiddában eltérően magyarázták. A szaúdi kormányzat tagadja, hogy a rendőrség tüzet nyi­tott volna az irániakra, Te­herán viszont fenntartja ezt a vádját és közeli bosszúval fenyegetőzik. Szombaton te- heráni tüntetők megrohan­ták és azóta is megszállva tartják a szaúdi és a kuvai­ti missziót. Több nagykövet­ségi munkatárs eltűnt. Va­sárnap a kuvaitiak szaba­don bocsátásáról érkezett hír. Az iráni vezetés felhí­vására vasárnap az egész országban tömegtüntetéseket tartottak a szaúdi uralkodó­ház, Kuvait és az őket támo­gató Egyesült Államok ellen. Az incidensnek szaúdi ada­tok szerint 402 halálos áldo­zata és 649 sebesültje van, a teheráni rádió azonban va­sárnap már 650 ember halá­láról vagy eltűnéséről, és hetszáz sebesültről tájékoz­tatott. Rafszandzsanl, a teheráni vezetés mind radi kálisabb vonalát képviselő tagja, par­lamenti elnök, vasárnap a szaúdi monarchia megdönté­sére, valamint az öbölben tartózkodó amerikai hadiha­jók megtámadására és álta­lában arra szólította fel a muzulmán világot, hogy sújtsanak le az Egyesült Ál­lamok érdekeire mindenütt. Szavai szerint a mekkai mészárlással a szaúdi udvar eljátszotta a szent helyek — Mekka és Medina — őrzésé­nek jogát. A szaúdi kormány rendkí­vüli ülését követően Ali As-Saer tájékoztatási mi­niszter leszögezte, hogy az ország rendfenntartó erői csak könnygázzal, víziágyúk­kal és elektromos botokkal avatkoztak be, miután a másfélszázezres iráni zarán­dokcsoport politikai tünte­tésbe kezdett, s arab or- szágokbeli zarándokokra tá­madt. A miniszter szerint (Folytatás a 2. oldalon) Eddig három ogyoati/ot alakult Városvédők a megyében Hazánkban a két világháború között szinte fény­korukat érték az egyesületek, és mintegy húszezer szerveződött belőlük. Szinte nem akadt község, vagy falu. ahol ne lett volna legalább egy önkéntes tűzoltó egyesület, vagy gazdakör. Ez így volt 1948-ig, amikor nagyobb részük teendőit állami intézmények, vállala­tok vették át. Mondván, nincs szükség efféle összejöve­telekre, hiszen az állam, és a társadalmi szervezetek mindenki érdekeit képviselik. Időközben eltelt pár évti­zed, és kiderült, téves ez a nézet, hiszen a mai, sokszor elidegenedettnek tűnő vilá­gunkban ezek a társulások az azonosságot, az összetar­tozást keresik. Az Elnöki Tanács 1981-ben hozott tör­vényerejű rendeletet az egyesületekről. Ebben leszö­gezte, hogy ezeknek minden nagykorú, magyar állampol­gár tagja lehet. Azóta ez a kitétel változott, hiszen akad­nak kifejezetten ifjúsági egyesületek is, főleg a sport területén. Sőt, a magyar ál­lampolgárság sem mindig alapfeltétel. Napjainkban a legtöbb egyesület kulturális, művelődési célú. Az alaku­lást a tanács területileg ille­tékes igazgatási osztályán kell bejelenteni^ és ehhez legalább tíz aláírás, azaz tag kell. Ez nem engedély, csu­pán a tény bejelentése, amely ellen ha az Igazga­tási osztály harminc napon belül nem jelent be kifogást, ki lehet mondani és rögzíte­ni a megalakulás tényét. Ami a településcsinosító- kat illeti, ezek pontos neve város-község védő és szépí­tő egyesület, amelyekből jú­lius végéig már országszer­te százöt alakult Mintegy kilencven százalékuk város­ban, de néhány dunántúli és északi-középhegységi falu­ban is szerveződött már ef­féle közösség. Hasonló egyesület eddig a megyében három létesült. A legelső tavaly tavasszal, Me­zőtúron. ök mint kezdemé­nyezők, az alapító okmány­ban ilyen célokat fogalmaz­tak: mint a város szépítése, a szocialista hazafiságra nevelés, a történelmi, a ré­gészeti és a természeti érté­kek megóvása, valamint a köztisztaság védelme. Nem utolsósorban tevékeny rész­vételt kértek a város rende­zési és zöldövezeti tervének a megvalósításából. A második az idén április végén létesült, Kisújszállá­son. Célul tűzték a városnak és környékének a szépítését, a helyi történelmi emlékek iránti érdeklődés felkeltését, azok fenntartásáról való gondoskodást, olyan alkotá­sok létrehozását, amelyek a várost nemeseik szépítik, de az itt élők többségének szempontjából előnyösek Is. A közel százötven tag tag­díjat is fizet, és a résztvevők négy szakosztályban: a vá­rosrendezési és építésiben, a várostörténeti és honismere­tiben, a környezetvédelmi­ben, valamint az ifjúsági­ban fejthetik ki véleményü­ket, álláspontjukat. Ponto­sabban fogalmazva például figyelemmel kisérik az ut­caképek alakítását, az utcai dekorációk, díszek, padok, virágtartók elhelyezését, se­gítik a környezetet szépítő társadalmi munkák szerve­zését, a városi honismereti, néprajzi gyűjtőmunkát, tá­mogatják a temetők rende­zését stb. A megyében a harmadik hasonló egyesület június 6- án alakult Karcagon, .azzal (Folytatás a 3. oldalon'X K épek és szobrok a Szolnoki Galériában Két művész alkotásaiban hazatért A kiállítás megnyitóján sokan érdeklődték az alkotások Iránt Vasárnap délelőtt a Szol­noki Galériában két külföl­dön élő jeles magyar mű­vésznek, Hamza Dezső Ákos festőművésznek és Borbereki Kovács Zoltán szobrásznak nyílt közös kiállítása. A Szolnokon először látható tárlatot Tálas László megyei múzeumigazgató bevezető szavai után Vass Lajos, a Megyei Tanács művelődési osztályának helyettes veze­tője nyitotta meg Köszöntő szavaiban méltatta a két művész hazaszeretetét, kö­tődését a mai Magyarország­hoz. „Valamennyiünk szá­mára öröm és megtisztelte­tés ezzel a kiállítással ott­hont adni Szolnokon két olyan művésznek, akik a tör­ténelem viharában a világ két különböző tájára kerül­tek. mégis magyar maradt a szívük. Évtizedek óta kül­földön élnek, mégsem tépték el — és nem is akarják el­tépni — az őket Magyaror­szághoz kötő szálakat”. Borbereki Kovács Zoltán 1950 óta Dél-Afrikában él. A ma 80 éves művész még mindig aktívan dolgozik, s napjainkban is meglepi tisz­telőit egy-egy rendhagyó, rangos alkotással. A Szolno­ki Művésztelepre 1933-ban vendégtagként hívták meg bár festőnek indult, Aba No- vák Vilmos, a Művésztelep hírneves festője felfedezte a fiatal Borberekiben a szuny- nyadó plasztikai tehetséget. Egy római tanulmányút után a művész Szolnokon megve­tette a szobrászat alapjait. Ekkortájt alkotta többek között a Kubikusok című munkáját, a Verseghy-mell- szobrot, a besenyszögi hősi emlékművet, Aba Novák és Kohner Adolf portréit. Keze nyomát ma tizenhét közté­ri szobor őrzi Magyarorszá­gon, de második hazájában, Dél-Afrikában és a világ más tájain is tizenkét alko­tása gazdagítja a környeze­tet. Hamza Dezső Ákos képe­it májusban ismerhette meg a jászberényi közönség ami-^ kor is az életműkiállitásra hazaérkezett Brazíliából az idős, 84 éves mester. Az izgató képi világú művész sok évtizedes munkásságlát! napjainkban ismerjük meg itthon, jóllehet a világ más (Fotó: T. K. L.) tájain már régóta ismerős­ként cseng a Hamza név. A negyvenes évek elejének nagyszerű filmrendezője az évtized végén Rómába köl­tözött, majd Brazíliában te­lepedett le. Festészete js itt bontakozott ki igazán; kü­lönleges képi világú alkotá­sai kezdettől fogva tág moz­gásteret nyújtanak a képze­let számára. Színeivel szi­porkázó hangulatot teremt a vásznon, gazdag színpompa lüktet például a Dinnyeáru­sok című Rómában festett képén is. Hamza Dezső Ákos a Jász­sághoz való kötődését tavaly és az idén 113 festményének a hazaküldésével is elmélyí­tette. Alkotásainak jelentős része ezentúl Jászberény vá­rosát gazdagítja. E művek legjavát láthatja a tegnap megnyílt kiállításon a szol­noki közönség. Két művész alkotásaiban hazatért, hogy lerója tiszte­letét a szülőföldnek, .hogy művészi életük lényegét be­mutassa, illetve felajánlja egykori hazájának. J. J. Vásári forgatag Túron Nekem ekkora szívem van, s aa mind a vásárló­ké! „Ide nézz! Ide nézz! Itt a török méz! Hordókat tessék! Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki lesz gazdám ez új évben? Isten szeme mindent lát, el ne lopd a portékát!” Emitt fazekasok, fafara­gók, amott mézeskalácsosok, cukorkaárusok kínálják hangos kiáltásokkal porté­káikat. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere. A túri vásár mindig arról volt hí­res, hogy onnan aztán senki emberfia üres kézzel nem térhetett haza — legfeljebb csak üres zsebbel. öt esztendei szünet után újra benépesült a mezőtúri Erzsébet-liget, hogy az idén is helyet adjon a hagyomá­nyos és hagyományápoló A ringispil önfeledt szóra­kozásra késztette * gyerme­kemet kirakodóvásárnak. Az or­szág minden tájáról ide se­reglett árusok, iparosok, népművészek most is több ezres tömegnek kínálták áruikat. A színes forgatag ellenére fotós kollégánk csak néhány fekete-fehér képpel tud szolgálni ízelítő gyanánt — az otthonmara­dottak számára vásárfiának talán ez is elég. Tükröm, tükröm, mondd meg nékem...

Next

/
Thumbnails
Contents