Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-20 / 196. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. AUGUSZTUS 20. Az országgyűlési munkáról Megélénkült légkör, fokozottabb nyilvánosság Korokasztal-beszólgotés képviselőkkel Sziráki András Tőrök Sándor Dr. Király Ferenc Milyen lesz az új szolnoki Tisza-híd? Út halad ét a Holt-Tisza fölött lm A közelmúltban Urbán Lajos közlekedési miniszter kerékpárút is helyet kapna, lapunkban nyilatkozott arról, hogy a megyeszékhelyen áthaladó 4-es számú főútvonal és a túlterhelt Tisza-híd immár olyan közlekedési feszültséget okoz, melynek megszüntetése nem várathat magára. Űj hidat kell létesíteni, és a 4-est úgy kell átépíteni, hogy az elkerülje a város- központot. „Gazdasági-társadalmi programunk megvalósításához elengedhetetlenül szükség van a szocialista demokrácia fejlesztésére, a politikai intézményrendszer működésének korszerűsítésére.” (A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának július 2-i állásfoglalása.) A korszerűsítés az Országgyűlés munkájában tulajdonképpen a parlament mostani tagjainak 'megválasztásakor megkezdődött. Hazánk utóbbi négy évtizedében először több jelölt közül választottuk meg képviselőinket. A megye országgyűlési képviselői közül hármat hívtunk meg kerékasztalunkhoz, és kérdeztük őket elsőként arról; miként látják az Országgyűlés. a képviselők munkáját? Meghívásunkat dr. Király Ferenc. Martfű. Rákóczifal- va. Rákócziújfalu. Szajol és Tiszaföldvár országgyűlési képviselője. tiszaföldvári körzeti orvos. Sziráki András. a megyeszékhely egyik országgyűlési képviselője, a Szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatója és Török Sándor, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti. Jászivány. Jászjá- kóhalma. Jászkisér. Jászla- dány és Jászszentandrás országgyűlési képviselője, Jászapáti tanácselnöke elfogadta. Mindhárman a legutóbbi választáskor kerültek be a parlamentbe. SZIRÁKI ANDRÁS: — Hiszem. hogy új minőség tanúi vagyunk az országgyűlési munkában. Egyfelől azért, mert a törvényjavaslatok, a parlament elé kerülő napirendek előkészítése formalitásoktól mentes a bizottságok ülésein. Lehetőségünk van vitatkozni, nagyon határozottan elmondani véleményünket. A bizottsági ülések megélénkült légköréről a sajtó is rendszeresen tudósít. Való igaz. tehetné még job- ban.annak érdekében, hogy a parlamenti bizottságokban elhangzó javaslatok mintegy alapjául szolgálhassanak a döntések előtti társadalmi vitáknak. Társadalmi vita alatt persze nem csupán a (mostani gyakorlatot értem, hanem a vélemények, a nézetek legszélesebb nyilvánosság előtti ütköztetését. Merthiszen. nemcsak az információk közvetítéséről van szó. hanem arról is. hogy meg kell győznünk egymást, nyílt vitában kell megnyernünk az embereket! A parlamentben azt tapasztaltam, hogy az újítás, amely szerint a hozzászólásokat 'most már nem kell előzőleg írásban benyújtani, meglepte a régebbi, „rutinosabb” országgyűlési képviselők egy részét. A képviselők vitatkoznak egymással, ellen- véleményüknek adnak hangot. a parlamentben ellenszavaznak vagy tartózkodnak. A törvények értékét pedig egyáltalán nem csökkenti. ha nem egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés a javaslatot. TÖRÖK SÁNDOR: — Gazdasági célkitűzéseink megkövetelik a politikai intézményrendszer működésének korszerűsítését. Ha most csak az Országgyűlés szerepét ragadjuk ki. azt hiszem, lassacskán a nyilvánosság előtt is bebizonyosodik, hogy a képviselők nem csak bólo- gatójánosok. Hátha még nagyobb nyilvánosságot kapnának azok a viták, amelyek a különböző bizottságokban. az egyes törvény- tervezetek előkészítése során zajlanak! KIRÁLY FERENC: — A mostani képviselői kar történelmileg jól eltalált választási törvény alapján állt össze, ebből adódik az Országgyűlés frissessége. A képviselők közvetlenül, manipulációmentesen adják elő képviseltjeik javaslatait, bátran beszélnek a gondokról. Egészen új stílus bontakozott ki. s közben kiderült például, hogy az Országgyűlésnek nincs számlálásra alkalmas apparátusa! Közismert, hogy gondjainkat csak közmegegyezéssel tudjuk megoldani. A közmegegyezéshez pedig világosságra és nyíltságra van szükség. Ebben juthatnának nagyobb szerephez az ország- gyűlési képviselők, akik közvetlenül érintkeznek az emberekkel. közöttük élnek, ezt az előnyt érdemes volna jbbban kihasználni, hiszen gondjainkat csak úgy tudjuk enyhíteni, megszüntetni, ha az ellentmondásokat gyorsan és határozottabban felismerjük. SZIRÁKI ANDRÁS: — Számomra sem kétséges, hogy a parlament hatáskörét növelni, bővíteni kell. Hogy mást ne mondjak; az Országgyűlés évről évre elfogadja az éves állami költségvetést. ugyanakkor az utóbbi négy évben a költségvetési hiány fokozódik. Kérdezem; a végrehajtó apparátus a parlament által elfogadottak szerint végzi a munkáját? Az Országgyűlésnek senki sem számolt be a többletkiadások sorsáról. A jövőben remélem nem ismétlődik meg a dolog, ha igen kellő magyarázattal, higgadtan, idejében tárgyaljuk meg ezt a kérdést, vagy föl kell vetnünk a kormány felelősségét! TÖRÖK SÁNDOR: — Az Országgyűlés szerepének feltétlen növelését látom szükségesnek. tehát a törvények megalkotásában, végrehajtásuk ellenőrzésében. KIRÁLY FERENC: — Alapvető gondunk a költségvetésben. hogy megcsontosodtak a nemzeti jövedelem újraelosztásának szabályai. Ezzel a kérdéssel a parlament még nem foglalkozott vagy nem foglalkozhatott, ám mindenképpen foglalkoznia kell! — Kérem szóljanak saját képviselői munkájukról, arról. mit vállaltak! TÖRÖK SÁNDOR: — A bizalom kötelez, nehéz viszonozni. hiszen hét települést képviselek. Jól esik, hogy az emberek bíznak bennem, bíznak a jövőben, annak ellenére, hogy rendkívüliek az ország gondjai. Arra bíztatnak, hogy illetékes helyeken képviseljem őket. számítanak a hathatós intézkedésekre, a feszültségek feloldására. KIRÁLY FERENC: — Hivatásomnak tartom. hogy olyan közéletet segítsek szervezni. amelyre a nyílt felelősségvállalás. az egyenesség jellemző és a közéleti tisztaság uralja a viták légkörét. A közelmúltban a fogyasztási szövetkezetek struktúrájával ismerkedtem választókerületemben. Csupán példaként említem, hogy érdekképviseleti szerveik felépítése valósággal kikényszeríti az elvtelen összefonódást. mód nyílik a kéz kezet mos politikájára. jelentős népgazdasági erők forgácsolódnak így el. A küldöttgyűléseken hiányosan tájékozott emberek hoznak határozatokat a formális demokrácia jegyében. SZIRÁKI ANDRÁS: — Az emberek bíznak a képviselőben. folyamatos a „félelmem”. hogy ennek a bizalomnak meg tudok-e felelni. Mert a nagyobb horderejű megoldandó feladatokat lassan számonkérik rajtam. Mondjam azt. hogy lelkiis- meretfurdalásom van? Jócskán akad tennivalóm. Az apróbb sikereket hadd ne említsem most. Választókerületem a megyeszékhely központjának egyik része, a déli iparnegyed és a város ..peremkerületei”; a Pletykafalu. a Fodor telep, a Partoskápolna. a Vágóhíd környéke. A városnak olyan részei ezek. amelyekben az életviszonyok szinte fél évszázados távolságot mutatnak a város központjában vagy az új lakótelepeken megszokottakhoz viszonyítva. Az Újvárosi Általános Iskolában. a város legrégebbi iskolájában kétműszakos a tanítás. Vállaltam, hogy a környékbeli üzemek támogatásával — nem feledve, hogy az oktatás fejlesztése állami feladat —. közös erőfeszítéssel megteremtjük az iskola felújításához szükséges 30 millió forintnak a felét. Nos, az összeg közel 50 százaléka rendelkezésünkre áll. a jövő hónapban talán megkezdődnek a beruházás előkészítésének munkálatai. Lassan elodázhatatlan a Vörös Hadsereg út újjáépítése, fölbe- csülhetetlen értékű volna Szolnok szennyvíztisztítójának a megépítése és említek még egyet, a 4-es számú főútvonal városunkat elkerülő szakaszát. TÖRÖK SÁNDOR: — Nehéz országgyűlési időszakban járunk. Országunk gazdasági helyzete a lakosság életszínvonala egyre romlik, egészen más módon kell szót értenünk az emberekkel, mint a korábbiakban. Körzetemben, a Jászságban az idős emberek, a fiatalok sorsának jobbra fordítását, a közrend, a köz- biztonság javításának segítségét tűztem ki célul megválasztásomkor. Az eredmény közismert; igen változó a kép.. KIRÁLY FERENC: — A vidéki települések infrastruktúrájának fejlesztése olykor a reménytelen küzdelem látszatát kelti. Kultúra? íTi- szaföldváron roskadozik a művelődési ház. Rákóczifal- ván összedőlt. Martfűn a kereskedelmet és a szolgáltatást szükséges nagyon gyorsan fejlesztenünk. A tisza- földvárí melegvíz nemzeti kincs. Alig tudunk előre lépni a hasznosításáért. Két éve folyik a huzavona a minősítéséről. a fejlesztés lehetőségei kilátástalanok. pedig bűn kihasználatlanul hagyni a lehetőséget. Mindebből kitűnik, tennivaló van bőven. Egri Sándor fotó: Korányi Éva A megye és a város illetékes vezetői régóta latolgatják a szóba jövő megoldásokat; mondhatni az elmúlt évtizedben egyetlen percre sem került le a különböző fórumok napirendjéről a téma. Napjainkra készen áll az elkerülő útszakasz döntéselőkészítő tanulmányterve és a hid vázlatterve. Csík Józsefet, a Szolnok Megyei Tanács közlekedési osztályának helyettes vezetőjét arra kértük, nyissa ki a dossziét és vezessen végig bennünket a ma még képzeletbeli útvonalon. — Kezdjük talán a gondolat születésénél: 1980-ban a Közlekedési Minisztérium, a megye és a város meghívásos országos tervpályázatot írt ki olyan koncepciók kidolgozására, amelyek megoldanák a szolnoki közlekedési csomópontot az átkelési problémákat, figyelembe véve persze a tiszántúli megyék forgalmának irányultságát és a nemzetközi szállítások igényeit is. Egyetlen dologban valamennyi tervező egyetértett: komoly, nagy áteresztőképességű hídra van szükség, és egy olyan kétszer kétsávos autóútra, amely délről kerüli el a várost. A jelenleg érvényes orEbben a Tisza-parti kisközségben 1979 óta vajúdik az új óvoda építése. Szüksé- kességét mi sem bizonyítja jobban, hogy jelenleg 2 ezer 100 lelkes településen már száznál is több a három és a hat év közöttiek száma, noha helye mindössze hetvenötnek akad. Abban a régi, toldozott, foldozott hosz- szúkás, ki tudja hányszor tatarozott épületben, amelyre ma már csak jóadag túlzással illik az óvoda elnevezés. Egy szó mint száz: sokáig késett az építkezés. A korábbi, községi vezetésnek pénze sem volt, és évekig kellett gyűjteni, mire elkezdhették a munkát. Azután olyan hangok is elhangzottak, minek ide óvoda, amikor a település lakóinak jelentős százaléka már annyi esztendőt számlál, hogy a postás hordja nekik a fizetést. Mindezek ellenére az idén elkezdődött az építkezés, és a tervek szerint év végére elkészül a létesítmény. Ámbár a látottak után az állítás igazának második felében kételkedtünk, hiszen ott- jártunkkor is a Fegyverneki Költségvetési Üzemnek 5, azaz öt embere szorgoskodott. — Az alapok leállítása után a feltöltést végezzük — mondja Fodor György bri- gádvezető-helyéttes. — És a többiek? Hiszen most úgy halad az egész, akár a Luca széke. — Tiszaroffon az iskola- bővítésen dolgoznak. Augusztus 20-ra ott befejezik a munkát,, és utána több mint háromszor ennyien leszünk. — Maga szerint december 31-re, az eredeti határidőre elkészül a létesítmény? Megvakarja a halántékát, habozik. — Nehéz kérdés: mivel hatalmas lesz az épület, sok helyiséggel. — A főnöke azt mondta. — Akkor biztosan úgy lesz — nevet. — Jöttünk volna mi hamarabb is, de állnunk, várnunk kellett, sőt még az alapok ásását se kezdhettük. szágos közúthálózat fejlesztési koncepcióba ez már így került bele. — Ezután lássuk, milyen elképzelések várnak megvalósulásra a tanulmányterv és a vázlatterv alapján? — Ha Abony felől haladunk Szolnok felé, nem messze a megyehatártól, a 90.6 km-nél ágazik le majd az új út a jelenlegi 4-esről, és a városközpontot megkerülve, a 105,4 km-nél — valahol a 6-os buszfordulónál — csatlakozik vissza a 4-es- be. Ez az elkerülés természetesen új létesítményeket igényel. Egy tiszai mederhi- dat és egy ártéri hidat kell építeni, de létesíteni kell két különszintű csomópontot is, egyiket a 442-es kunszentmártoni, a másikat a Tószeg felé haladó kiskunfélegyházi út kereszteződésében. — Hol lenne célszerű elkezdeni az építkezést? — Az első ütem az lenne, hogy a Mezőgép központjánál elindulnánk az ártéren keresztül a 442-es irányába. Valahol a gázfogadó állomással szemben érénénk el a kunszentmártoni utat . közben megépülne a 733,6 m hosszú hídkomplekszum is, amely négysávos lenne és rajta gyalogjárda, valamint Az állításra Csikós Zoltán a helyi tanács vb titkára is bólint. — így igaz: háromszor is ki kellett tűzetni az épület alapjait, mert kiderült, a rendelkezésünkre álló telek nem elég. Így azután a szomszéd portákból kellett vásárolnunk, és mire mindennek befejeződött a hivatalos papírmunkája, jóné- hány hónap elrohant. Pedig nem kevesen az itt- lakók közül már nagyon várják a nyitást. így Csík Sán- dorék is az Ibolya úton, akiknek négy gyerekük van. — Az uram Szolnokra jár dolgozni, így én vagyok otthon, a lurkókkal — mondja a felesége. — Kettő közülük még óvodás, és nagyon örülnék ennek az épületnek, mert tudnám őket kire hagyni, és én is mehetnék valahová dolgozni. Mert az egy •kereset... — tárja szét a kezét. Mága Istvánéknál tizenegy gyerek él: a legidősebb 19 éves, a legkisebb óvodás. Az apa Szolnokon dolgozik, és még eddig nem vállalt társadalmi munkát. Mága Józsefék viszont igent mondtak. — Az uram naponta ingázik Szolnok és Tiszabő köa tervhez kapcsolódva — a József Attila út, Temető út, Vörös Hadsereg út négysávosra való átépítése, így az első ütem befejezésével a Bajcsy-Zsilinszky úti csomópontnál már elterelődhetne a Pest felől jövő forgalom, de a Debrecen felől érkezőknek sem kellene igénybe venni a jelenlegi Tiszafádat. Ez természetesen egy rövid átmeneti állapot lenne, mert épülne a Holt-Ti- szát átszelő híd és haladna tovább az elkerülő útszakasz. — Az alcsiszigeti holtág üdülő és horgászparadicsom, és nemzetközi hírű sportbázis is. Az építés során nem károsodik majd e népszerű pihenőközpont? — Semmiképpen. A tervezésnél e funkcióra figyelemmel voltunk; inkább azt mondhatom, hogy az építkezés során komfortosabbá válik a Holt-Tisza. — Mennyibe kerül ennek a nagyvonalú elképzelésnek a megvalósítása? — A beruházás milliárdos nagyságrendű, ami pedig a határidőket illeti, bízzunk a miniszter ígéretében, hogy 1995-ben már közlekedni fogunk az új hídon és az elkerülő úton. És végre sokkal kisebb zajban, teli tüdővel vehetünk lélegzetet a város- központban is. zött, de ha hívják, megy valamelyik hétvégén. — Miért? — Haszon a gyerekeknek: egy lépcső ez az óvoda ahhoz, hogy a cigány létükre többre vigyék nálunk, és legalább szakma legyen a kezükben. Az apósom hetvenkét éves, de úgy határozott, ő sem húzza ki magát, ha szükség lesz rá. Több mint százan ajánlott tak már eddig kétkezi társadalmi munkát, iratkoztak fel a tanácsnál. Cigányok, nem cigányok vegyesen. Hogy sok ez, vagy kevés, arról most . kár lenne vitatkozni. Egy tény: a 14 millió forint költségből — amelynek nagyobb hányada megyei támogatás — kétmillió a vállalt társadalmi munka. Erre akkor lesz szükség, ha a létesítmény már elkészült. Egyelőre még nem itt tartanak, bár az igyekezet eredménye már látható, de azért a december 31-i határidő a munkák jelenlegi állása szerint túlontúl rövidnek tűnik. Bár ha tévednénk, szívesen módosítanánk állításunkat. Már csak a százegynéhány tiszabői óvodás korú gyerek és szülő érdekében is. D. Szabó Miklós P. B. Tiszabői várakozások Óvodaépítés (nem éppen) ütemterv szerint Ottjártunkkor ennyi látszott a százszemélyes létesítményből (Fotó: T. K. L.)
