Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-19 / 195. szám

1987. AUGUSZTUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei tanács vb napirendjén Az üvegiparban Mérsékelni kell ar érem fogyasztást I Öntözéses gazdálkodás ma es Közismert, megyénk meny­nyire ki van téve az idő­járás szeszélyeinek, hogy mily gyakori ezen a tájon az aszályos esztendő, ami­kor a szükséges csapadék­nak csupán a töredéke hull a földekre. S ez bizony visz- szatükröződik a mezőgazda­sági termelés bizonytalanná válásában, a szerényebb ter­melési eredményekben is. A termelés nagyobb biztonsá­gé, és a jövedelmezőbb, ered­ményesebb gazdálkodás szükségkép pen követeli meg megyénkben az öntözéses gazdálkodás minél jelentő­sebb területre való kiterjesz­tését. A mennyiségi szem­pontok mellett azonban legalább olyan szükséges ügyelni a minőség korsze­rűbb követelményeire — állapították meg tegnap a megyei tanács soron lévő végrehajtó bizottsági ülésén amelyen az egyik fontos té­ma volt az öntözéses gazdál­kodás helyzetének vizsgála­ta, majd az ebből fakadó tennivalók meghatározása. Az öntözés nem olcsó mu­latság és nem végcél, csu­pán eszköz — hangzott el a vitában — méghozzá az esz­közök közül is az egyik a termelés jövedelmezőségé­nek növelésében. Olyan esz­köz, amely bizony nem min­denütt hasznosítható egyfor­ma eredményességgel. Épp ezért a mezőgazdasági üze­meknek mérlegelniük kell most és a jövőiben is, milyen növényi kultúrák öntözésiére használják a mesterséges csapadékot. Ebből eredően a korszerű öntözéses gazdál­kodás felveti Szolnok me­gyében is a termékszerke­zet szükség szerinti átalakí­tását. A legdrágább beruhá­zást ugyanis csak ott érde­mes alkalmazni, ahol meg is térül a befektetés. Jó példa erre a zöldségfélék ön­tözéses termesztése. Olyan növényi kultúrákat kell te­hát bekapcsolni az öntözés­be, amelyek a legjobban tudják meghálálni a kaipott vizet. A kérdéses téma vitá­jában néhány ellentmondás is szóba került, többek kö­zött az az áldatlan állapot, ami annak a következménye, holnap hogy ma még az öntözés so­rán kizárólag arra irányul a figyelem, hogy miként jutas­sák ki a vizet a földekre, de arra már kevesebb figyelem jut, hogy szükség szerint mi­ként lehet a vizet el is vin­ni egy adott területről. Mert sajnos már ma is vannak je­lei a károsító elvizesedésnek. Ellentmondás az is, hogy je­lenleg a vizet főként a gyen­gébb minőségű talajokra jut­tatják ki, holott a jobb mi­nőségűnek nagyobb hatás­fokkal volnának képesek hasznosítani a mesterséges csapadékot. Szóba került a megyében folyó melioráció és az öntözéses gazdálkodás kialakítása közötti, a jelen­leginél szarosabb összhang megteremtésének feladata is; e feladat komplex megol­dásának célszerű igénye. To­vábbá megfogalmazódott a hazai mezőgépgyártással szembeni sürgető kívána­lom: korszerű, de olcsó be­rendezések gyártása. Az öntözéses gazdálkodás összetett, sokrétű tevékeny­ség, nem szűkíthető le egy­szerűen a víz kijuttatásának tényére. A jövő szempontjá­ból csak ebben az össze­függésben érdemes foglal­kozni vele, így hozhat való­ságos eredményeket. Annál is inkább szükséges ez, mert már jelenleg is megyénk­ben található az ország ön­tözhető területének több mint egyötöde, Szolnok me­gyében a legelterjedtebb az öntözés — jó lehet „az ön­tözőtelepek és -berendezé­sek műszaki állapota csak részben elégíti ki a korszerű öntözéses technológia és gazdálkodás követelmény rendszerét” — állapítja meg a reális helyzetképet adó vb-jelentés. 1985-től már megkezdődött és jelenleg is folyik a berendezések kor­szerűsítése és a távlati el­képzeléseik szerint az ezred­fordulóra 123 ezer hektár vá­lik öntözhetővé a megyében. A végrehajtó bizottság megvitatta a szolnoki temető állapotáról és a polgári (gyászszertartásokról szóLó beszámolót, amelyet a váro­si tanács elnöke teljesztett a vb-testület elé. Uj iskolák, felújított tantermek (Folytatás az 1. oldalról) pókban zökkenők, a kivite­lező ígérete szerint azonban ez nem veszélyezteti a szep­temberi tanévkezdést. Nem tudják befejezni határidőre a cibakházi iskolabővítést, ezért az év végéig váltakozó tanításra kell felkészülniük a pedagógusoknak és a diá­koknak. A kunmadarasi hat új tanterem átadásának ere­deti időpontja azért válto­zott meg, mert az ablakokat a kivitelező nem tudta az építésügyi követelmények­nek megfelelően beüvegez- tetni. Tószegen három, ör­ményesen négy tanteremmel több áll szeptembertől az is­kola rendelkezésére, az új cserkeszőlői tornatermet, a martfűi óvodát, valamint a négy tanteremmel kibővített kenderesi iskolát augusztus 19-én adják át rendeltetésé­nek. Várhatóan november­ben vehetik birtokba a diá­kok a jászboldogházi általá­nos iskola új tornatermét, ugyanekkor adják át a já- noshidai száz személyes óvo­dát. Néhány nagyobb fel­újítás esetében szeptember­ben tovább folytatódnak a külső karbantartási munkák, ez azonban — az ígéretek szerint — nem fogja zavarni a tanítást. A megyeszékhelyen több mint húszmillió forintot for­dítottak a felújításokra. Saj­nálatos tény, hogy ebből mintegy hárommillió forin­tot a Csanádi Körúti Általá­nos Iskola hibás technológia miatt beázott tetejének fel­újítása emésztett fel. Igen gyors ütemben készült el a Széchenyi lakótelepi új, két fázisú megvalósításra terve­zett általános iskola első ti­zenkét tanterme. 140 közép- iskolást és 70-nél több kato­nai kollégistát fogadhat szep­tembertől a Tanácsköztársa­ság útján lévő új kollégium, melyet az ÁÉV volt munkás­szállójából alakítottak ki. A Verseghy Ferenc Gimnázi­um tornatermének építése előre láthatólag szeptember végére fejeződik be, folyta­tódik a Varga Katalin Gim­názium felújítása, többek között a majdani gimnázi­umhoz tartozó épületek ki­sajátításával. Elkészült — illetve néhány nap múlva lesz kész — töb­bek között a Költői Üti Ál­talános Iskola, fűtésrendszere, kialakították a Kodály isko­la új főzőkonyháját, felújí­tották az Abonyi üti iskola homlokzatát és tetőszerke­zetét. Az óvodai férőhelyek számát növelték: a mosoda átépítésével összesen negy­ven gyerekkel tudnak többet fogadni a Jászi és a Barta úti óvodákban: ugyanitt, ugyanezzel a céllal alakítot­ták át a volt körzeti orvosi rendelőt. Az új létesítményekhez — melyeket szeptemberig át is adnak rendeltetésének — már megvannak a szükséges berendezések is, így az első becsöngetéskor gyakorlatilag a megye legtöbb településén zavartalanul megindulhat az oktató-nevelő munka. Az első félévben nőtt az energiafogyasztás Biztonságos ellátásra számíthatunk a (Utési szezonban Míg az előző esztendőben a minimális termelésnöve­kedést az energiafelhasználást mérsékelve sikerült elér­ni, az idei első félévben az energia igényesség fokozó­dott: az energiafelhasználás — a hidegebb időjárás és remélt megtakarítások elmaradása miatt — országosan 20 petajoule-lal haladta meg a tervezettet. A lakossági kommunális fogyasztás 16, az anyagi ágazatok energia­felhasználása pedig 4 petajoule-lal volt több az előirány­zatnál. Az első félévre az is jellemző volt, hogy a veze­tékes energiahordozók iránti igény növekedett; villa­mos energiából a hazai termelés fokozásával ki is tud­ták a szükségleteket elégíteni, földgázból viszont ezen kívül a behozatalt is növelni kellett. Magyar-japán vegyes vállalat Magyar—japán üveggya­potgyár létrehozására és működtetésére vegyes válla­latot alapít az Üvegipari Művek más magyar, továb­bá japán partnerekkel. Az erről szóló szerződést már aláírták az érdekeltek. A részvénytársasági formában működő vegyes vállalat alaptőkéjéből az Üvegipari Művek 47, a Skála-Coop 10 százalékkal, a legnagyobb japán üvegszálgyártó, a Nitto Boseki cég és a Toyo Menka Kaisha kereskedőház együt­tesen 26, az IFC nemzetközi pénzügyi társaság pedig 17 százalékkal részesedik. A Salgótarjáni Síküveg­gyárban kap épületet az új üveggyapotgyár, amely évente 4400 tonna üvegszálat állít majd elő. A tervek sze­rint 18 hónap alatt rendezik be az új gyárat, s így az 1989 közepén megkezdheti a termelést. A japán partne­rek gondoskodnak a korsze­rű technológiai eljárás know-how-jának meghono­sításáról és az ehhez szüksé­ges gépek, berendezések szállításáról. Magyarorszá­gon jelenleg tőkés import­ból elégítik ki a teljes hazai szükségletet, tehát évente 3000—3500 tonna üveggyapo­tot vásárolnak. Az új gyár mentesíti ettől a beszerzés­től az országot, és lehetővé teszi azt is, hogy mintegy ezer tonna üveggyapotot tő­kés exportra szállítsanak. A távlati elképzelések alapján működésének negyedik évé­ben, 6200 tonnára növelik a gyár termelését. Plazmavágó berendezés Fémek darabolására Űj terméket, úgynevezett plazmavágót fejlesztett ki a fémek megmunkálására a Trakis Transzformátor-, Röntgen- és Villamoskészü­lékgyártó Szövetkezet. A vas, a réz, az alumínium és más fémek darabolására ed­dig elsősorban lángvágást al­kalmaztak. A plazmavágóval darabolt fém a vágási felü­leten nem roncsolódik, és a munka menete is gyorsabb a hagyományos lángvágási technológiáknál. Az sem utolsó szempont, hogy a plazmavágó nemesgázok he­lyett sűrített levegővel dol­gozik, beszerzési költsége többszázezer forint helyett 50 ezer forint, így a kisvál­lalkozók is könnyen hozzá­juthatnak. Az ipari szövetkezet új terméke iránt máris nagy az érdeklődés itthon és külföl­dön egyaránt. Gépkocsi-ka­rosszériák javításához és más vasipari munkákhoz a szövetkezet mintegy 20 mil­lió forint értékben készít az idén e berendezésekből. Gyártmányaiknak mintegy háromnegyed részét külföl­dön értékesítik; eddig Ang­lia vásárolt nagyobb tételt, s az USA-ba is több plazma­vágó berendezést szállítot­tak. Az ország 152 legnagyobb energiafogyasztója közé tar­tozó négy Szolnok megyei válalat, a Hűtőgépgyár, a Tisza Cipőgyár, a Tiszamenti Vegyiművek és a Szolnoki Cukorgyár idei első félévi energiafogyasztása 11,3 szá­zalékkal volt több a tavaly ilyenkorinál. (Leginkább a Hűtőgépgyárban növekedett — részben a termelés bővü­lésének hatására — a föld­gáz és tüzelőanyag felhasz­nálás.) Ha év végéig nem si­kerül ellensúlyozni az év eleji kedvezőtlen tendenciát, az ebbe a körbe tartozó vál­lalatokat igen érzékeny anyagi veszteség érheti, hi­szen idei energiafelhasználá­suk felső határát a tavalyi fogyasztás 98,5 százalékában határozták meg a központi szervei. E mennyiség túllé­pése esetén úgynevezett többletenergiafelhaszná- lási-díjat kell fizetniük. Az ország energiaforásai az elkövetkezendő években sem gyarapodnak számotte­vően, ezért a nemzeti jöve­delem csak az energiafel­használás mérséklésével nö­Tegnap délután, Szolnokon, a városi tanács nagytermé­ben, az elmúlt évben kiemel­kedő társadalmi munkát végző közösségeket, lokál­patriótákat tüntettek to. Az ünnepségen részt vett Varga Sandámé, a városa pártbi­zottság első tiktána is. A Himnusz elhangzása, valamint a Bánták Béla Ka­marakórus rövid műsora után Bekényi Istvánná, a HNF városi bizottságának titkára mondott ünnepi megemlékezést, méltatva al­kotmányunk közelgő napját. Ünnepelni elsősorban a jól végzett munka után illik, és úgy tűnik — modotta az elő­adó —, erre most nekünk jogunk van, hiszen tavaly az itt élők 243 millió fariint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek a megyeszékhely csi­velhető. A tervek szerint kü­lönösen szigorúan kell mér­sékelni a villamosenergia­felhasználás növekedését: a fogyasztás évi növekedése a korábbi években megszokott 6—10 százalék helyett az idén csak 3 százalékos. 1987 után pedig csak 2,5 százalé­kos lehet. A termelő vállalatok csak termékszerkezetüket korsze­rűsítve és alapos, minden le­hetőséget alaposan felmérő takarékossági programot ki­dolgozva tehetnek eleget a központi elvárásoknak. Az utóbbi években legdinami­kusabban növekvő lakossá­gi-kommunális fogyasztás területén viszont csak a ta­karékossági propaganda ha­tékonyabbá tételével, illetve az anyagi érdekeltség erősí­tésével várható eredmény. Természetesen igen nagy szükség lenne több, energia- takarékos háztartási beren­dezésre is. Az esztendő hátralévő ré­szére, az 1987—88-as fűtési szezonra szilárd tüzelő anyagból (szénből, brikett­nosítása, -gyarapítása érde­kében. Ez a lakossági se­gítség a tanács minden ötödik forintjához újabb egyet jelentett, Ezt követően Bálint Fe­renc, városi tanácselnök ki­tüntetéseket .elismeréseket nyújtott át. A kollektívák közül a „Társadalmi Mun­káért" plakett arany foko­zatát vehette át: a Bartók Béla Kamarakórus; a Do­hányfermentáló Üzem Béke Szocialista Brigádja; a vá­rosi tanács egyesített szo­ciális intézmény dr. Ha- rangjhy László Szocialista Brigádja; a városi tanács egyesített szociális intéz­mény dr. Kubimyi Pál Szo­cialista Brigádja: a Gagarin Lakásszövetkezet kollektí­vája; a Szamuely Tibor Gép­ipari és Műszaki Szakközép­ből, kokszból, tűzifából) a Szolnok megyei Tüzép-tele- pek elegendő készlettel ren­delkeznek. A Tigáz tervei szerint a megyében 4200 új fogyasztót kapcsol be a ve­zetékes földgázellátásba, ed­dig azonban több településen is lassabban haladtak a ter­vezettnél a munkálatok, az elmaradások különösen Üj- szászon, Mezőtúron és Zagy- varékason jelentősek. Kun- szentmártonban pedig acél­vezetékek hiánya hátráltat­ja a munkát. A fűtési sze­zonra való felkészülés az el­következendő időszakban sem lesz zavartalan, a Tigáz szakemberei szerint a gáz­mérők és a házi nyomássza­bályozók hiánya okoz majd gondokat. A hálózatba a sze­zon kezdetére bekapcsolt fo­gyasztók földgázellátása a szolgáltató vállalat szerint zavartalan lesz. A megye két bázis telepén — Szajolban s Kunhegyesen — az elegendő folyékony tü­zelő és üzemanyagok tárolá­sához szükséges tárolóterek megvannak, a készletek ele­gendőek és rendszeres után­pótlásuk is biztosított. Az illetékesek pb-gázból is za­vartalan téli ellátást ígér­nek. A villamosenergiaellátás biztonságának jövőbeni javí­tása érdekében a megyében például megkezdődött egy, a kunszentmártoni térség ellá­tását javító transzforímátor állomás és 120 kilovoltos távvezeték tervezése, a me­zőtúri alállomáson szeptem­ber 30-ig befejezik az üzem- biztonságot fokozó, úgyne­vezett síncserét, a szarvasi alállomásról indulva pedig egy új 20 kilovoltos távve­zeték javítja a megye déli részeinek áramellátását. iskola kollektívája; a Szol­noki Ingatlankezelő Vállalat 4. számú gondnokságának Zrínyi Ilona Szocialista Bri­gádja; a MÁV Járműjavító Üzem Clara Zetkin Szocialis­ta Brigádja, a MÁV Jármű­javító Üzem Tyereskova Szo­cialista Brigádja; a MÁV Jár­műjavító Üzem Vörös Októ­ber Szocialista Brigádja, a vá­rosi tanács közterületfennitartc intézményének Rágó Antal Szocialista Brigádja; a Szol­noki Helyőrség egyik alaku­latának Május 1. Szocialista Brigádja; a Szolnoki Papír­gyár Szamuel y Tibor Szo­cialista Brigádja;^ a Rigó út 6. sz. lakóközösség; a Taxi Ipán Szolgáltató Szövetke­zet Április 4. Szocialista Bri­gádja; a Tigáz Szolnoki Üzemigazgatóság kollektívá­ja; a TVM lakatos karban­tartó üzemének Latinka Sándor Szocialista Brigád­ja; a TVM lakatos karban­tartó üzemének Petőfi Sán­dor Szocialista Brigádja és a SZMT Vasipari Vállalatá­nak II. Rákóczi Ferenc Szo­cialista Bridágja. Ezüst fokozatot nyolc, bronzot 19, oklevelet 21 közösség kapott. A lokálpat­rióták közül a „Társadalmi Munkáért” jelvény arany fokozatát ötvenötén, ezüst fokozatát hamínckilencen topták meg. Környezetvé­delmi tevékenységért ebben a tó tüntetésben részesült Szalai Ernőné .házfelügyelő is, aki időközben elhunyt, így az elismerést özvegye vette át. A íki tüntetés bronz fokozatát huszonki­lencen kapták meg, míg ok­levél elismerésben tizennyol­cán részesültek. Az ünnep­ség a Szózat hangjaival feje­ződött be. A Kunszentmár­toni Uniszöv jó­részt könyvesbolti berendezéseket készítő szelevényi telephelyén az utolsó simításokat végzik a Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalat buda­pesti központja számára gyártott egyedi tervezésű irodabútoron. A tölgy furnérozás­sal megmunkált berendezés egy­millió nyolcvan- ezer forintos be­vételt jelent a kis­üzemnek (Fotó: T. Z.) Szolnokon, Ünnepségen Elismerések társadalmi munkáért

Next

/
Thumbnails
Contents