Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-11 / 162. szám

1987. JÚLIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kádár János és Lázár György találkozója Jegor Ligacsovval Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára tegnap a Központi Bizottság székiházában talál­kozott Jegor Ligacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizott­sága tagjával, a Központi Bizottság titkárával, aki üdü­lésen tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egymást az MSZMP KB júli­usi és az SZKP KB júniusi üléséről, t Megerősítették, hogy pártjaik kölcsönösen támogatják egymást, a szoci­alista társadalom fejlesztésé­re, a gazdasági fejlődés meg­gyorsítására irányuló tevé­kenységben. Véleményt cse­réltek a nemzetközi hely­zet, a marvar—szovjet kap­csolatok néhány kérdéséről. A találkozón részt vett Lázár György, az MSZMP fő­titkár-helyettese. Jelen volt Borisz Sztukalin. a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. Lázár György tegnap meg­beszélést folytatott Jegor Li­gacsovval. Áttekintették az MSZMP és az SZKP együtt­működésének főbb területe­it. A megbeszélésen jelen volt Borisz Sztukalin. Jegor Ligacsov pénteken délután hazautazott a Szov­jetunióba. A népfront és az ifjúságpolitika Induljon a „Harmadik évezred” mozgalom ülést tartott a HNF Országos Tanácsa A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa pénteken a Parlament kongresszusi ter­mében tartotta ülését. A _ ta­nácskozást Kállai Gyula,' a HNF OT elnöke nyitotta meg — majd Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára adott tá­jékoztatót az MSZMP KB július 2-i állásfoglalásáról, a gazdasági-társadalmi kibon­takozás programjáról. El­mondta, hogy a kibontakozá­si program alapos tanulmá­nyozásával. a feladatok meg­határozásával készül a nép­front az őszi országos ta­nácsülésre, ahol széles körű vitában foglalnak majd ál­lást a népfront-mozgalom tennivalóiról. Az ülés második napiren­di pontjaként Pozsgay Imre előterjesztésében a HNF if­júságpolitikai feladataival foglalkozott a testület. Az írásos előterjesztésből ki­tűnt; már eddig is ért el eredményeket a népfront a fiatalok körében az állam- polgári jogokról, kötelessé­gekről tartott fórumokkal az iskolai, kollégiumi önkor­mányzatok munkájának se­gítésével. A jövőben a neve­lés, az ismeretterjesztés mel­lett nagyobb szerepet kap majd a népfront-munkában a fiatalok képviseleti, érdek­érvényesítési fórumainak tá­mogatása is. A népfront a gazdasági megújulás, mo­dernizálás támogatása érde­kében javasolja a fiatal köz­gazdászoknak, mérnököknek a „Harmadik évzered” moz­galom beindítását, ezzel is hozzá kívánnak járulni a szá­mítógépek széles körű hasz­nálatának meghonosításához. Támogatják tovább a mun­kásfórumok ifjúsági tagozata létrehozását, ahol a munkás- fiatalok párt-, állami veze­tőkkel találkozhatnak, s cse­rélhetnek véleményt. Pozs­gay Imre szóbeli kiegészíté­sében hangsúlyozta, hogy a népfront nem saját ifjúsági szérvezetet akar létrehozni, hanem hozzá kíván járulni a párt. a KISZ, a szakszerveze­tek és más szervezetek ifjú­ság körében végzett munká­jának sikeréhez. Lényeges szempont, hogy a HNF nem­csak a KISZ-en és más szer­vezeteken kívüli, hanem minden fiatallal, foglalkoz­ni kíván, teret biztosítva a politizáláshoz, a közéletiség- hez, gondjaik, törekvéseik megvitatásához. A vitában felszólaló Há­mori Csaba, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára is. Kiképzés és munkacsicsok Befejeződött a munkásőrök idei felkészítésének egyik fontos szakasza: az egységek országszerte sikeresen telje­sítették összevont tábori ki­képzési programjukat, s ez­zel az 1987-es kiképzési terv mintegy hetven százaléka már megvalósult A testület tagjainak felké­szítése során az idén is foko­zott figyelmet fordítottak a munkaidőalap védelmére. Ennek megfelelően az egy­ségparancsnokságok — a munkahelyi vezetőkkel egyeztetve — úgy állították össze a kiképzési terveket, hogy lehetőleg munkaidőn kívül, a nyári munkacsúcsok előtt, illetve után teljesíthes­sék feladataikat. E törekvé­sekkel összhangban a kikép­zés több mint kétharmad ré­szét szabadidejükben végzik ej a munkásőrök. Fiatal újságírók nemzetközi találkozója Megkezdődött tegnap a fi­atal újságírók nemzetközi fó­ruma a Budapesti Nemzetkö­zi Újságíró Iskolán a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetsége szervezésében. Az eseményre kilenc nyugat-eu­rópai országból, az Egyesült Államokból és Kanadából érkeztek résztvevők A ven­dégek a hazánkban töltött három hét során találkoznak a magyar társadalmi és gaz­dasági élet képviselőivel, kol­légáikkal, közöttük az egy­házi és a nemzetiségi lapok munkatársaival. A fórumot Pálfy József, a MUOSZ elnöke nyitotta meg. Jelen volt Németh Jenő. a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnökhelyette­A szakszervezetek támogatják a kibontakozás programját (Folytatás az 1. oldaról) sági feladatok megvalósítá­sához szükséges források megteremtésében, a terhek viselésében megengedhetet­len mindenféle egyoldalú­ság, abban megfelelő arány­ban részt kell vállalnia az állami költségvetésnek, a termelő szférának és a la­kosságnak egyaránt — han­goztatja az állásfoglalás. Kellő figyelmet kell fordíta­ni a költségvetés kiadásai­nak ésszerű mérséklésére, az egyes területeken tapasztal­ható pazarlás felszámolásá­ra. Az állásfoglalás rámutat, hogy a szociálpolitika lehe­tőségei nagymértékben függ­nek a gazdaság teljesítmé­nyeitől, ugyanakkor a meg­felelő szociális intézmény- rendszer és ellátás visszahat a társadalom teljesítő ké­pességére. Ezért fontos, hogy a szociálpolitika csökkentse a gazdaság negatív hatásait, például a foglalkoztatási fe­szültségeket, s megfelelő tár­sadalmi környezetet teremt­sen az átrendeződéshez szük­séges források megteremté­séhez. Az állásfoglalás a szociál­politika legfontosabb fel­adatai között említi a lakás- kérdést, mindenekelőtt a pá­lyakezdő, családalapító fia­talok lakáshoz juttatásához szükséges feltételek javítá­sát, továbbá a többgyerme­kes családok életszínvonalá­nak, életkörülményeinek vé­delmét, az alacsony nyugdíj­jal rendelkezők helyzetének javítását, a nyugdíjak reál­értékének fokozatos megőr­zését. — Az adórendszer terve­zett reformját — megfelelő előkészítés esetén — tudo­másul veszik a szakszerve­zetek. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy az álta­lános forgalmiadó, valamint a személyi jövedelemadóbe­vezetése körültekintő számí­tások, a várható gazdasági, társadalmi hatások mérlege­lése alapján, a szükséges szo­ciálpolitikai intézkedések egyidejű megvalósítása mel­lett történjen. A személyi jö­vedelemadó bevezetésével összefüggésben alapvetőnek ítélik, hogy az adó a bérből és fizetésből élők fő-munka­viszonyból származó nettó keresetét ne csökkentse, az adó a szociális ellátás szín­vonalát ne befolyásolja ked­vezőtlenül, méltányosan ke­zelje a nyugdíj melletti ke­reseteket; ne fokozza a gyer­mekes, mindenekelőtt a többgyermekes családok hátrányos helyzetét, ne ront­sa a teljesítményösztönzés feltételeit, tartalmazzon gaz­daságilag ésszerű, társadal­milag indokolt kedvezmé­nyeket és mentességeket. Ugyanakkor megfelelő esz­közök szükségesek a munká­val nem arányos, kiugróan magas jövedelmek, ezen be­lül az úgynevezett láthatat­lan jövedelmek adóztatásá­hoz. Mindkét adónem beve­zetésénél olyan megoldáso­kat és mértékeket kell al­kalmazni, amelyek, még át­menetileg sem teremtenek elfogadhatatlan helyzetet sem a fogyasztói árszínvo­nal és az árarányok alakulá­sában, sem a foglalkoztatás­ban. A szakszervezetek fon­tosnak tartják, hogy akkor szülessen döntés a beveze­tésről, illetve annak idő­pontjáról, amikor az említett feltételek megnyugtatóan megítélhetők és biztosítha­tók. A SZOT helyesnek tart­ja, hogy a nyugdíjrendszer módosításának előkészületei az adórendszer kidolgozásá­val párhuzamosan, azzal összhangban történnek. A szakszervezeti mozga­lom nagy jelentőségűnek ítéli, hogy a Központi Bi­zottság állásfoglalása a gaz­dasági-társadalmi kibonta­kozás szerves részének te­kinti a szocialista demokrá­cia fejlesztését, a politikai intézményrendszer korsze­rűsítését. A kibontakozás­hoz ugyanis elengedhetetlen a társadalomban és a mun­kahelyeken a demokrácia olyan irányú fejlesztése, amelyben növekszik az egyé­nek, a kisebb-nagyobb kol­lektívák hatása a társadalmi folyamatokra, nő a munka­helyi és a lakóhelyi önkor­mányzat szerepe, bővül a döntések előikészítésének nyilvánossága. A szocialista demokrácia szélesítése azt is jelenti, hogy a döntések elő­készítése során kellő türel­met tanúsítsunk a különböző vélemények iránt, de a szé­les körű eszmecsere, a kifej­tett nézetek érdemi mérlege­lése után meghozott dönté­sek végrehajtásakor követel­jük meg az egységet, a kö­vetkezetességet. A szakszervezetek vélemé­nye szerint tovább kell nö­velni a kormányzat önálló­ságát és felelősségét. Olyan irányú változások történje­nek a döntési mechanizmus­ban, amelyek lehetővé te­szik, hogy az állami és ér­dekképviseleti szervek na­gyobb mozgásteret kapjanak a döntések előkészítésében, meghozatalában, a jelentős társadalmi, gazdasági kérdé­sekre vonatkozó megállap>o- dások alkalmazásában. Mindehhez szükség van az érdekfeltárás, érdekegyezte­tés továbbfejlesztésére. Végül a tanácsülés állás- foglalásában kimondta, hogy a SZOT, megfelelő időpont­ban áttekinti a szakszerve­zeti tevékenység korszerűsí­tésének kérdéseit, s kialakít­ja azokat a szervezeti for­mákat, munkamódszereket, amelyek ésszerűbb működés­sel, a működés költségeinek csökkentésével hatékonyab­ban szolgálják a tagság ér­dekeit. A Tiszaszentímrei Aranykalász Tsz nyom­da- és dobozüzemében több mint 12 millió fo­rint értékben különböző méretű csomagoló­anyagokat gyártanak hullámkartonból és szür­kelemezből, ezen kívül hatmillió forint értékben különféle nyomtatvá­nyokat, öntapadó cím­kéket vállalatoknak, a lakosság részére pedig meghívókat, névjegy- kártyákat készítenek. (Fotó: D. G.) Elődeitől örökölte hivatását Ulük Pintér Bélával szem­ben a szolnoki Ságvóri kör­úti lakásukban, és élvezettel hallgatom, milyen szabato­san. milyen választékosán fogalmaz. A szemüvege mö­gött keresném a tekintetét, ám az okos mondatoknak nyomatékot adó csillogó szempár homályban marad. Amikor megkér, hogy tölt­sék a kettőnk közé helyezett poharakba, mert ő az egyik szemére semmit nem lát, és a másikkal is csak halovány körvonalakat tud kivenni, pillanatra arra gondolok, hogy talán ugrat, talán tré­fa az egész. Aztán elmond­ja a kálváriáját — miként ment rá egy ínybe szorult fogzománc darabra az egyik szemevilága —. akkor meg azon csodálkozom. milyen emberfeletti elszántsággal kap>aszkodik bele a látható világba. Fehér botról hal­lani sem akar. a lámpánál az utcán csak akkor indul el. ha legalább három em­ber lépteit hallja maga kö­rül. De emegy és bevásárol és buszra le és buszra fel... A remény a szó szoros értel­mében dereng számára és ez élteti. A megmenthetőnek számító szemgolyójába több mint 300 injekciót kapott idáig, de most kezdődik egy újabb kúra. és ha az sem használ, biztos, hogy jön egy újabb, majd ismét egy újabb. Hát így kezdődik a beszél­getésünk az egyik legna­gyobb — ha nem a legna­gyobb — szolnoki vasutas dinasztia tagjával. De ne­hogy valaki is azt higyje, hogy egy megkeseredett, ösz- szetört ember mesél a csa­lád kötődéséről ahhoz a szak­mához. melynek művelői vol­tak irigylésre méltó egzisz­tenciák és jóllehet, valame­lyest hátrább csúsztak nap­jainkra a rangsorban, erről egyszerűen nem hajlandó tu­domást venni a szakma. Tisz­teletre méltó álláspont min­denképp! — Apai nagyapám vonat­vezető kalauz volt. anyai nagyapám mozdonyfűtő. Ten­gelyen töltötték szinte az egész életüket. Ez még a múlt században lehetett. Edesapámék tizenketten vol­tak testvérek, a fiúk — egyet­len kivétellel — valamennyi­en vasutasok lettek, a lá­nyok pedig valamennyien vasutas férjet választottak maguknak. Édesapám ... Különös em­ber volt. Egy hitvallásra tet­te fel az egész életét. Ami­kor még csak udvarolt az édesanyámnak, el-elkísérte a templomig, de soha be nem lépett volna. A Tanácsköz­társaság idején vöröskatona volt. harcolt a szolnoki front­szakaszon. Később ezért kel­lett segédmunkásként udvart sepernie a Járműjavítóban, holott vizsgázott szakmunkás volt. Már nem volt fiatal­ember. amikor munkásőr lett. Idős korában szinte ki sem járt az egyszobás, félkom­fortos lakásukból, csak ha a munkásőrök közé ment el néha. Agyvérzést kapott, ket­tőt is. arról tudtuk meg, hogy jobban van. amikor el­indult a munkásőrség felé .. . Apámat 1984-ben temettük 83' esztendős korában. — Önök hányán voltak testvérek? — Ketten: Feri bátyámmal mi is a Járműjavítóban kezd­tük a munkás életet. A test­vérem jó futballista volt, többször kiszorította a nagy csapatból Korom Palit is, de volt olyan mérkőzés, ami­kor én. a bátyus, aztán a másik Pintér Feri egy csa­patban játszottunk. Azt mondták, ha Fecó nem ak­kor tűnik fel, amikor a le­gendás „arany csapat” ját­szott a MÁV színeiben, sok­kal többre vihette volna. A Járműjavító mindenesetre biztos kenyeret adott ne­künk. A gyár mindig megbe­csülte azokat, akik a mun­ka mellett más területen is tettek valamit a vasútért. Én a labdarúgás révén kerül­tem az armatúrásokhoz, ami ugye jóval kedvezőbb mun­ka volt annál, amit a szer­kocsik mellett végeztem. Bá­tyám a titkárság vezetője volt. több igazgatót kiszol­gált. onnan is ment nyug­díjba, nagy tisztességben. — A vasutasok nagy csa­ládján belül volt-e különb­ség a „gyerekek” között? — Ha a foglalkozás sze­rinti megoszlásra gondol, úgy mindenképp. A legna­gyobb úr mindig is a moz­donyvezető volt. A „vezér” keresett a legjobban. igaz nekik ezért se ünnepnapjuk, se hétköznapjuk nem volt. De a szakma egyébként is elismerte azt a felelősséget, amit egy masiniszta vállalt azzal, hogy a vonatokat or­szághatárokon át vitte baj nélkül. Igaz, ki is követel­ték maguknak ezt a megkü­lönböztetést. A régi szolnoki mozdonyvezető otthonban táncmulatság volt. és a moz­donyvezető nem engedte ám, hogy a felesége a fűtővel táncoljon. A fűtőház után minden­képp a Járműjavító jött a rangsorban: a jó beosztású embereknek az üzemben, de a városban is megvolt a rangjuk. Ezután a forgalom következett, és végül a pá­lyamunkának volt a legsze­rényebb a presztízse. A fize­tés is nagyjából ezt a rang­sort követte. — A gyerekek? — A két fiam már nem folytatja az én hivatásomat, egyikük a Közterületfenntar­tónál dolgozik, a másik az olajosoknál talált munkát. Én pedig orvostól orvosig já­rok. mert vissza akarom pe­relni a szemem világát. Tud­ja miért fontos az nekem, hogy legalább az egyik sze­mem megmaradjon?. Azt az egyetlen dolgot nem tudom elképzelni az életben, hogy ne láthassam az unokái­mat ... Fal agyi Béla Újdonság a belföldi hitellevél Az Autóklub sajtótájékoztatója A Magyar Autóklub iro­dáiban belföldi hitellevelet is válthatnak ezentúl a klubtagok — erről tájékoz­tatta tegnap a klub székha­zában az újságírókat Ba­logh Tibor főtitkár. A hitellevél — melyet 250 forintért vásárolhatnak meg a klubtagok — két darab 500 forint, két darab 1000 forint és egy 2000 forint ér­tékű szelvényt tartalmaz, amelyekkel autójavító vál­lalatoknál, szövetkezetek­nél hitelbe lehet gépkocsit javíttatni, továbbá a Hun­garHotels és a Pannónia szállodavállalatok szállo­dáiban szobát és szolgálta­tásokat igénybe venni. E két szállodavállalat hat, il­letve öt százalékos kedvez­ményt is nyújt azoknak a vendégeknek, akik az Autó­klub belföldi hitellevelével fizetnek A belföldi hitelle­vél további tartozéka egy 300 és egy 400 forint érté­kű ÁFOR-üzemanyagszel- vény is. A mellékelt városi segélyszolgálati szelvény egy alkalommal a segély- szolgálat díjmentes igény­bevételére jogosítja tulajdo­nosát. A tájékoztatón elmondták azt is, hogy a belföldi hi­tellevelet kizárólag klubta­gok vásárolhatják meg, s a hitellevéllel érvényességi ideje addig tart, ameddig a klubtagsági igazolványé. Egy igazolványra csak egy belföldi hitellevél vásárol­ható. A hitellevelet kész­pénzre átváltani nem lehet. Ugyancsak új szolgálta­tásként a hitellevelet kiváltó klubtagok díjmentesét! Ikap-i n on +mriiC7fílrai

Next

/
Thumbnails
Contents