Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-09 / 160. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚLIUS 9. IA tudomány világa 1 Növekvő veszély Szeméttelep a kozmoszban? Okozhatja-e egy elejtett csavarhúzó egy leendő űrhajó vagy űrállomás katasztrófáját? A kérdés csak első pillantásra, s csak a laikusok számára meghökkentő — jónéhány szakember számára viszont annál ismerősebb. Ahogy szaporodik ugyanis bolygónk körül a meteorológiai és távközlési műholdak száma, s ahogy élénkül az ember tevékenysége a kozmoszban, úgy nő a (Földön egyre súlyosabbá váló) probléma: a szemét problémája. Közismert tény, hogy az űrfizika törvényei nemcsak a magasba röppenő rakétákra hatnak, hanem minden, akarattal vagy véletlenül a világűrbe került tárgyra, legyen szó parányi fémszemcséről yagy kiöregedett alkatrészről. Ezek egy része persze besodródik a Föld légkörébe és elég. ám egy másik, tekintélyes hányaduk hosszú ideig Föld körüli pályán kering tovább. Korántsem kicsmyelhető le az a veszély, amit e ki- sebb-nagyobb tárgyak,. az egyre növekvő mennyiségű „űrszemét” okoz. Hozzávetőleges becslések szerint jelenleg mintegy hatezer futball- labda nagyságú, vagy annál is termetesebb tárgy kering szülőbolygónk körül. Ebből csak néhány száz a működő műhold, a többi kiöregedett rakéta. lekapcsolt üzemanyagtartály, világűrbeli szerelések mellékterméke, vagy korábbi robbanások maradéka. Ennél jóval nagyobb a következő kategória: a tenisz- labdányi tárgyakból a teleszkópos vizsgálatok szerint vagy 40 ezer bolyong közvetlen röppályán. Az ennél is kisebb világűri hulladék milliárdnyi apró szemcséből áll, de még ezek hatása sem hanyagolható el. Amikor például megvizsgálták az amerikai Solar Maximum műhold maradványait. 160 kisebb, kráter alakú lyukat találtak felületén. A magyarázat egyszerű: hiába oly kicsinyek a kószáló űrtör- melék darabjai, ha ugyanakkor óriási. 24—29 ezer kilométeres sebességgel ütköznek a műhold burkolatának Az 1983 júniusában fellőtt Challenger űrrepülőgépnek pedig a szélvédője sérült meg visszatérés közben. A később lefolytatott vizsgálat kiderítette, hogy akkor sem egy meteorit, hanem egy ember készítette tárgy volt a ludas. Donald J. Kesslemek a houstoni űrközpont e kérdésre szakosodott tudósának nyilatkozata érthetően aggodalmas hangvételű: „Ha tovább halmozódik a hulladék, növekedni fog az összeütközés veszélye, és minden tíz évben tönkremegy egy műholdunk” — mondta a szakember a Dallas Marning News munkatársának. A legveszélyesebb a pólusok fölötti űrpályák. A legtöbb időjárási és felderítő, valamint tudományos kutató holdat ugyanis a sarki övezetbe lövik ki. s adott időközönként körbejárják a Földet. Pályájuk a pólus fölött gyakran metszi egymást. ezért itt különösen sok h u 1 ladék gyűlik össze. Nyilvánvaló, hogy az állandó űrobjektumok számának ‘ (és kiterjedésének) növekedése egyaránt fokozza majd a fenyegetettséget, hiszen a közeljövőre megálmodott, váltott legénységgel benépesített űrkomplexumok a napelemek kiterjesztett szárnyaival immár jelentős méretűek lesznek. „Aggódom az űrállomásért, mert nagyon nagy lesz, tízszer nagyobb, mint a Shuttle” — fejtette ki Kessler. Ezért például rendszeresen figyelmeztetik felkészülés, kiképzés közben az asztronautákat, akik várhatóan kilépnek majd a világűrbe, hogy egy-egy elejtett szerszám vagy felszerelésdarab is katasztrofálissá válhat egy másik űrhajó leendő legénységére nézve. A karikaturisták pedig — kínálkozó poénként — egyszerűen egy táblát biggyeszthetnek a földgolyó mellé rajzaikon, rajta a felirattal: „Szemetelni az űrben is tilos!”... Sz. G. Tűk a fülcimpában Az akupunktúra — a tű- szúrásos gyógymód — sokat vitatott eljárás. Története évezredekre nyúlik vissza, Kínában, ahol felfedezték, mindmáig a legelterjedtebb gyógyítási módszer. Európában viszonylag későn szereztek tudomást róla, amikor az utazók a távol-keleti országokba is eljutottak. De csak a második világháború után kezdték komolyan venni az akupunktúrával elért eredményeket. Az orvostudomány csak akkor kezdett magyarázatot találni az akupunktúra fájdalomcsillapító hatására, amikor felfedezték az agy saját fájdalomcsillapító molekuláit, az endorfinokat és az enkefalinokat. Sikerült kimutatni, hogy a tűszúrá- sos kezelés növeli a természetes fájdalomcsillapítók szintjét a szervezetben. A kínai szakértők a bőrön 365 olyan pontot határoztak meg, amelyek meg- szúrása révén reflexes gyógyhatás érhető el. A kutatók azt is meghatározták. Szülés Egy 31 éves finnországi asszony terhességének huszonnegyedik hetében kómába esett (eszméletét veszítette). s abból többé már nem ébredt fel. Mesterséges lélegeztetéssel és gyógyszerekkel azonban sikerült őt. életben tartani, miközben magzatának életjeleit állandóan rögzítették. Amikor terhességének harmincegyedik hetében az a veszély támadt, hogy a vérkeringése összeomlik, az orvosok császármetszésre határozták el magukat. A fiúgyermek életben maradt, de az anya két nappal a beavatkozás után meghalt. A boncolás szerint a kómát súlyos agyvérzés okozta. Nincs kizárva: a nő terhessége szintén hozzájárult ahhoz, hogy a legfontosabb élettani folyamatait több héten át sikerült fenntartani. Nem kell messzire utaznia, szállítania! Építőanyagipari Vállalat f — festékeit, — ragasztóit, — szigetelőanyagait, — epoxibevonatait és egyéb, építkezéshez, felújításhoz szükséges anyagait megvásárolhatja a július 10-én megnyíló szakáruházban Debrecenben, a Monos tor pályi u. 5. alatt. Telefon: 52/ 13-241. (8703) hogy melyik pont megszú- rása melyik szervre gyakorol hatást. Az előírások szerint van, amikor a test megfelelő részén a helyükön hagyják egy ideig, máskor mozgatják, sodorgatják a tűket. De van úgy is, hogy néhány voltos elektromos áramot vezetnek a tűkbe (elek- troakapunktúra) és legújabban a tűk helyett lézersugarat használnak (lézerakupunktúra), amely fájdalommentesen kb. 10 mm mélyen hatol be a bőrbe. Képünkön az egyik nyugatnémet klinikán végrehajtott akupunktúrád altatást láthatjuk. A beteg fülében két tűt helyeznek el, amelyeket gyenge elektrostimu- lá torral kötnek össze. Így mindaddig fenntartható az alvó állapot, amíg az áramot ki nem kapcsolják. Alvás addig amíg az áramot ki nem kapcsolják A sajtok sajátságai Izek, vitaminok tárháza A sajtok olyan tejtermékek, amelyekben koncentrálódnak a tápanyagok. Ez elsősorban a fehérjékre vonatkozik. Az úgynevezett natúr sajtok (tehát a minőségi. nem ömlesztett sajtok) 20—25 százalék fehérjét tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy kb. 200 gramm sajttal egy felnőtt ember egy napi fehérjeszükségletét fedezni lehet. Hozzá .kel! tenni, hogy ennek nemcsak a mennyisége, hanem a biológiai értéke is kielégítő. A tejfehérje ugyanis nagyjából ugyanolyan értékes, mint a tojás- vagy a húsfehérje; ezt i gazol ta minden eddigi megfigyelés, és az amino- sav-összetétel nagyfokú hasonlósága is. Ma az emberek jelentős hányada okkal üzen hadat a felesleges kilóknak, a túlzott energiabevitelnek. Hogy állunk ezen a téren a sajtokkal? A válasz nem egyértelmű, mivel ebből a szempontból a sajtokat osztályozni kell. Fogyókúrázóknak nagyon előnyös a sovány sajt, amelyben a zsírtartalom 10 százaléknál kevesebb. A félzsíros sajtok zsírtartalma 10—20 százalék között van, ezeket is fogyaszthatják még a fogyókúrázóle. A 20 százaléknál nagyobb zsírtartalmú sajtok viszont nem ajánlatosak számukra. A tejzsír biológiai értéke nem kedvező, mivel nagyon kevés — 1—2 százalék — található benne az emberi szervezet számára szükséges linolsavból. Annál nagyobb szerepet játszhatnak viszont a sajtok a szervezet vitaminellátásában. Elsősorban a zsírban oldódó A- és D-vitamin van bennük nagy mennyiségben (napi 100 gramm sajt például fedezi egy felnőtt ember napi D-vitamin igényét.) A D-vitamin a jelentős kal- ciumtartalommal együtt nagymértékben segíti a gyermekek egészséges csont- fejlődését. A sajtok koncentrálják a B-vitaminokat is. A sajtgyártás megmenti és összesűríti a vitaminokat, az érleléskor, a fermentáció során a nemes baktériumtörzsek és penész-gombák Bt, B2, és B12 vitaminokat is „dolgoznak” bele. A sajtok viszonylag nagy B(! -vitamin-tartalmát a fogamzás- gátló tablettát szedő nők hasznosíthatják, akiknek az átlagosnál nagyobb a Bi; -vitaminigényük. A sajtokban elég sok magnézium is található, amely fontos szerepet játszik az érrendszeri megbetegedések megelőzésében. Hozzá kell azonban tenni, hogy egyes kutatók szerint ez a hatás éppen a sok kalcium miatt érvényesül. Vegyes táplálkozással azonban e hátrány könnyen kivédhető: a sajt mellett gyümölcsöket és zöldségféléket kell fogyasztani. A nyomelemek közül a sajtokban cink és króm fordul elő. A cink elengedhetetlen a hasnyálmirigy inzulin nevű hormonjának és sok enzimnek a létrejöttéhez, ezenkívül előmozdítja a sebgyógyulást. A krómnak a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában van fontos szerepe. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a sajtok fogyasztását nagy biológiai értékük miatt érdemes növelni. Az ízek megőrzéséhez fontos tudnivaló, hogy a sajtokat hűtőszekrényben kell tárolni, a többi élelmiszertől elzárva, és nem felszeletelve, hogy elkerüljük a kiszáradásukat. Képünkön: a híresnevezetes holland sajtok étvágygerjesztő bemutatóját láthatjuk. Magányos fa alá ne álljunk! MUyan massza van a zivatar? Nyári kirándulásokon gyakran megtörténik, hogy útközben távoli mennydörgés ijeszt meg bennünket. Ilyenkor tanácsos valami védett helyre (házba, erdőbe) menekülni, de felvetődik: vajon lesz-e még ehhez elég időnk a zivatar megérkezése előtt? Ezért hasmos tudni, hogy milyen messze van még tőlünk a zivatar, amelynek dörgéseit meghallottuk. Megállapítása nagyon egyszerű. Azon alapszik, hogy a villám fényét azonnal meglátjuk akkor, amikor keletkezik; ellenben a dörgés hangja aránylag elég hosszú idő alatt jut el hozzánk, mert a hang viszonylag lassan terjed a levegőben A hangnak ugyanis három másodpercre van szüksége egy-egy kilométer befutásához. Húsz kilométer távolságból tehát csak 60 másodperc (egy perc) leforgása alatt érkezik meg hozzánk a dörgés hangja. Ha tehát a villámcsapás távolságát akarjuk kiszámítani, következőképpen kell eljárnunk. A villámlás észlelésétől számoljuk az eltelt másodperceket a dörgés me ghal lásáig. A kapott számot elosztjuk hárommal és máris megvan a villám helyének távolsága kilométerekben. Például: ha a villám meglátásától a dörgés megbánásáig 12 másodperc telik el, akkor a villám 12 osztva hárommal, vagyis négy kilométer. Kivételesen heves zivatar idején azonban ez a módszer felmondja a szolgálatot. Mert ekkor olyan sűrűn következnek egymásra a villámok és a dörgések, hogy nem tudjuk eldönteni, melyik villámhoz melyik dörgés tartozik. S ami nem ismételhető elégszer: zivatar idején magányosan álló fa, kiemelkedő tárgy alá vagy mellé sohase álljunk! Képünkön : egy szépen lefutó zivatarhullámot láthatunk. Géntechnológia Pióca helyett baktérium Járdamászó rokkantkocsi A rokkant háziasszony egyedül, segítség nélkül is bevásárlóútra indulhat az Angliában gyártott újfajta járdaszegélymászó rokkant- kocsival. Kicsi első kerekei a 130 milliméter magasságú járdaszegélyre is felkapaszkodnak, miközben a fő hajtókerekek előre hajtják és feljuttatják a kocsit a járdára. Két 12 voltos telep az erőforrása, és egyetlen gombbal irányítható, szabályozható a sebessége. A hatósugara 25 km, a legnagyobb sebessége 5 km óra. Kézifék, felborulásgátló sta- bilizátorok, különböző szögekbe dönthető háttámasz tartozik még a felszereléshez. Száz éve ismerik a pióca nyálmirigyeiben termelődő hirudin nevű fehérjének a vér alvadását gátló hatását. A pióca ezzel az anyaggal akadályozza meg, hogy az a vér, amelyet az áldozataiból kiszív, a sebben túlságosan -gyorsan megalvadjon. Az embergyógyászat számára a hi rúd innak a pióca az egyetlen forrása, s kenőcs alakjában főképp trombózist és sportsérüléseket kezelnek vele. A nagyon költséges piócatenyésztést fölöslegessé teszi a hirudinnak géntechnológiai úton való termeltetése. Heidelbergi géntechnológusok a hirudin aminosav sorrendjének ismeretében mesterségesen létrehozták, majd az Escherichia coli nevű baktériumba beépítették azt a gént. amely a baktériumban viszonylag nagy mennyiségben termeltet hi- rudint. Az ekként termelődő hirudinból gyógyken ő- csöket gyártanak majd.
