Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-09 / 160. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚLIUS 9. Kommentár Karibi rengések Barikádok Port-au-Prince utcáin, jelszavakat harsogó, a kormány távozását követelő felvonulók, habozás nélkül a tömeg ellen vezényelt rendőrség — a kép kísértetiesen emlékeztet arra, amikor Haiti fővárosában a gyűlölt diktátor, Jean-Claude Duvalier megbuktatásáért folyt a kiélezett, véres áldozatokban bővelkedő küzdelem. Pedig a felvillantott kép egész friss; az elmúlt hetekben nap-nap után ilyen jelenetekkel találkozhattak a kis karibi államban tartózkodó újságírók. Hiába kényszerült hát lemondásra és menekülésre tavaly év elején „Baby Doc”, semmi nem változott Haitin? A külső jelek arra utalnak, s az általános sztrájkokat meghirdető népi szervezetek vezetői is épp azzal vádolják a jelenlegi kabinet vezetőjét, ami miatt annak idején életüket kockáztatták: egyeduralmi törekvésekkel, a nemzeti, demokratizálódási törekvések elfojtásával, a változatlanul tömegeket sújtó nyomor elleni határozott intézkedések elmaradásával. Az indulatok kirobbanásához az vezetett, hogy a Duvalier nyomdokain hatalomra került jobboldali kormányzótanács módosítani akarta a korábban elfogadott választási törvényt. A tömegnyomás korábban is arra irányult, hogy váltsa fel választott, új vezetés a Henri Namphy tábornok által irányított juntát, amikor pedig nyilvánosságra került, hogy a hadseregre támaszkodó gárda egyetlen tollvonással át akarja húzni a polgári erőket is tömörítő választási tanács eddigi indítványát. elszabadult a vihar. Halottak tucatjai, sebesültek százai jelzik a több szakaszban meghirdetett általános sztrájk, pontosabban a megtörésére kirendelt karhatalmi egységek „működésének” szomorú mérlegét. Valószínű azonban, hogy a nyers erőszak — ahogy korábban a Fülöp-szigeteken vagy mostanában Dél-Ko- reában — napjaink Haitijén már nem vezet eredményre. Nő az esélye annak, hogy a legfőbb patrónus, az Egyesült Államok szintén engedmények megtételére próbálja rávenni Namphy tábornokot és társait, hogy ezzel vegye elejét egy esetleges még nagyobb robbanásnak az amúgy is feszültségtől terhes latin-amerikai térségben. Hiszen az utóbbi napokban nem csupán Haitiről érkeznek összecsapások, tüntetések hírei, hanem például Panamából vagy épp az adósság-válság terheit cipelő Brazíliából. Márpedig az apróbb politikai rengések könnyen egy nagyobb földindulás előjelei lehetnek. Port-eu-Prince-ben tehát vélhetőleg meghátrál majd a junta. Kérdés, hogy addig hány áldozatot szednek még az ismétlődő utcai összetűzések. Szegő Gábor Kényszerleszállás Tbilisziben Egy belföldi vonalon közlekedő TU—134-es szovjet utasszállító repülőgép kedden 160 emberrel a fedélzetén sikeres kényszerleszállást hajtott végre Tbiliszi repülőterén. Az uráli Szverd- lovszkból érkező gép első futóműkibocsátó berendezése meghibásodott, s a tartalék rendszerekkel sem sikerült az első kerekeket kiengedni. A gép erre körözni kezdett a repülőtér felett, hogy elfogyassza tűzveszélyes üzemanyagát. A földön is megtették a szükséges óvintézkedéseket, s a TU—134-es a tűzoltó habbal végigöntözött leszállópályára ereszkedett. Nyikolaj Rizskov Bécsbe érkezett Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő szerdán négynapos hivatalos látogatásra érkezett Ausztriába. A miniszterelnököt felesége, valamint Borisz Arisztov külkereskedelmi miniszter, Anatolij Kovaljov első külügyminiszter-helyettes és más vezető személyiségek kísérik. A vendégeket Franz Vranitzky kancellár és Alois Mock alkancellár-külügymi- niszter üdvözölte a Schwec- hati repülőtéren. Nyikolaj Rizskov az osztrák rádiónak adott rövid nyilatkozatában kitűnőnek minősítette a szovjet—osztrák kapcsolatokat és rámutatott, hogy látogatása alkalmából a két ország gazdasági és politikai kapcsolatainak fejlesztése áll előtérben. A szovjet kormányfő megérkezése után látogatást tett Franz Vranitzkynél és Alois Mocknál, majd a délutáni órákban a két kormányfő kísérete bevonásával tárgyalt. Este a vendéglátó osztrák kormányfő díszvacsorát adott Nyikolaj Rizskov tiszteletére. Az ország belső változásait tükrözve a Szovjetunió külpolitikája dinamikusabb, rugalmasabb lett — hangoztatta Nyikolaj Rizskov miniszterelnök pohárköszöntőjében a vacsorán. Rizskov méltatta Ausztria építő hozzájárulását az európai bárbesaédihez. Franz Vranitzky kancellár szólt arról, hogy osztrák részről „nagy rokonszenv- vel, érdeklődéssel” és várakozásokkal kísérik a szovjet társadalom átalakításának folyamatát. A kancellár is aláhúzta a szilárd együttműködésen nyugvó szovjet—osztrák viszony, a Szovjetunióhoz fűződő baráti, jószomszédi kapcsolatok jelentőségét. Nyikolaj Rizskov vendéglátója, Franz Vranitzky kancellár kíséretében elvonul a díszszázad előtt (Telefotó — AP — MTI — KS) MOSZKVA Közös hadgyakorlatot tartanak a szovjet középső hadseregcsoport és a csehszlovák néphadsereg egységei július 15-e és 21-e között, a csehszlovákiai Jáchi- mov, Karlovy Vary, Libe- rec, Decin, Melnik térségében, a csehszlovák kormánnyal történt egyeztetés alapján — jelentették be szerdán Moszkvában. TUNISZ Burgiba tunéziai elnök kedden elutasította a Líbiával való kibékülést, amelynek gondolatát a két ország között közvetítő algériai elnök vetette fel tuniszi látogatása alkalmával. A két ország viszályainak előzménye az, hogy Moamer el-Kadhafi líbiai vezető 1985 szeptemberében több mint 30 ezer tunéziai vendégmunkást kiutasított Líbiából. Mubarak elutazott Belgrádból Hoszni Mubarak egyiptomi államfő egynapos hivatalos látogatásának befejeztével szerdán elutazott Jugoszláviából. Hoszni Mubarak a jugoszláv államelnökség meghívására érkezett kedden Belgrádba. Az egyiptomi politikus kedden találkozott Lazar Mojszov joguszláv elnökkel. A megbeszélésen elősorban a kétoldalú kapcsolatokról, ezen belül is a gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről volt szó. Nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az iraki—iráni konfliktust mihamarább békés úton kell rendezni. Hoszni Mubarak egyiptomi látogatásra szóló meghívást nyújtott át a jugoszláv államelnökség elnökének. Az egyiptomi államfő szerda délelőtt különgépén Belgrádból Genfibe utazott, ahol részt vesz az UNCTAD (az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Értekezlete) konferenciáján. Súlyos vádak Thatcher ellen Óriási izgalmat váltott ki brit politikai körökben Ken Livingstone munkáspárti képviselő kedden elhangzott alsóházi szűzbeszéde, amelyben az MI—5-összeesküvés „haszonélvezőjének” nevezte Margaret Thatchert. Megvádolta a kormányfőt, hogy azért akadályozza meg a vizsgálatot az MI—5-botrány ügyében, mert maga is tudott a brit kémelhárítás tisztjeinek a hetvenes évek munkáspárti kormányának megdöntésére, illetve Edward Heath volt tory pártvezér megrágalmazására irányuló tevékenységéről. VARSÖ A lengyel—NSZK kapcsolatok normalizálásáról, a politikai párbeszéd továbbfejlesztéséről, a gazdasági együttműködés kiszélesítésének lehetőségeiről cserélt véleményt szerdán Varsóban Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Államtanács elnöke és a Nyugatnémet Szabaddemokrata Párt parlamenti frakciójának elnöke, az FDP alednöke, Wolfgang Misch ni ok. Megtárgyalták az időszerű nemzetközi helyzetet, mindenkelőtt az európai együttműködés és a leszerelés kérdéseit. Befejeződtek a szovjet-nyugatnémet államfői tárgyalások Moszkvában befejeződtek a szovjet—nyugatnémet államfői tárgyalások. Aindrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke szerdán nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú viszonyról, a két ország együttműködéséről folytatott eszmecserét. Egyetértettek aban, hogy a jelentős ideológiai nézet- különbségek ellenére számos olyan terület van, ahol a Szovjetunió és az NSZK álláspontja közel áll, vagy megegyezik. Andrej Gromiko hangsúlyozta, hogy a szovjet vezetés jószándékkal, a kölcsönös érdekek figyelembevételével tekint az NSZK-val folytatott együttműködésre és ugyanezt várja el a nyugatnémet féltől is. A politikai kérdések megvitatása során Andrej ©.romi ko hangsúlyozta: a Szovjetunió jelentős javaslatokat tett az európai közepes hatótávolságú és hadműveleti- harcászati rakéták felszámolása érdekében. Sajnálatos, hogy az NSZK ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett a területén elhelyezett Pershing—1A rakéták kérdésében. Ez az álláspont ronthatja az esélyeket — mondotta a szovjet vezető. A megállapodás lehetőségét ki kell használni. A tárgyalásokon szóba került Nyugat-Berlin is. amelyet egyes államok provokációk kiindulási oont jaként használnak fel. Ezzel kapcsolatban szovjet részről remélik, hogy az NSZK latba veti befolyását a Nyugat- Berlinre vonatkozó érvényes megállapodás szigorú betar- tása érdekében.^ A kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok áttekintésekor külön kitértek a közös vállalatokra, amelyek létesítése mindkét ország számára csak előnyös lehet. Andrej Gromiko és Richard von Weizsäcker kiterjedt véleménycserét folytatott a műszaki-tudományos együttműködésről is. A megbeszélések zárásaként Richard von Weizsäcker hangsúlyozta: nyugatnémet részről mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy szilárd baráti alapokra helyezzék a két ország kapcsolatait. Tűzkatasztrófa az NSZK-ban Egy benzinszállító tartály- kocsi felrobbanása következtében többen meghalták és megsebesültek az NSZK-beli Hessen tartomány Herborn városának központjában. A tartálykocsi — eddig * tisztázatlan okból — nagy sebességgel belerohant egy lakó- és űzletházba. majd felrobbant. Az épület romba dőlt. A kiömlő benzin hatalmas tűzvészt — és a csatornarendszerbe behatolva — ■további robbanásokat okozott. A kedden a késő esti órákban bekövetkezett katasztrófa hatásáról a helyi hatóságok az oltási és mentési munkálatok nehézségei miatt csak szerda estére tudtak átfQgó képet adni. Eszerint összesen nyolc ház pusztult el. negyvenen hajléktalanná váltak. A romok alól eddig két nő holttestét sikerült kiásni, ketten kórházban- haltak bele sérüléseikbe. A sebesültek száma 38. A szerencsétlenség színhelye (Telefotó — AP — MTI — KS) ENSZ-erők a Perzsa-öbölben? Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár szerint a világszervezet fegyveres erőivel lehetne szavatolni a hajózás biztonságát a. Perzsa(arab)-öbölben. A főtitkár a napokban Moszkvában nyilatkozott. Hangoztatta, hogy az ENSZ az egyetlen intézmény, amelynek nagy gyakorlata van a nemzetközi békefenntartásban. Az ötletnek különös jelentőséget ad a tény, hogy a biztonsági tanács öt állandó tagja éppen most egyezett meg határozati javaslatban arról, hogy véget kell vetni a hetedik éve tartó iraki—iráni háborúnak. A nemzetközi diplomácia e legmagasabb fórumának mértékadó tagjai először foglaltak egyöntetűen állást ebben az ügyben, bár még mindig nincs egyetértés, hogyan szerezzenek érvényt is egy esetleges biztonsági tanácsi határozatnak. Az ENSZ 1948 óta foglalkozik fegyverszünetek ellenőrzésével és béke- fenntartással. Az első fegyverszünetellenőrző csoportot, az UNTSO-t. 1948. májusban szervezték meg, az első közel-keleti háborúban részt vevő országok, az Izrael és arab szomszédai közötti tűzszünet ellenőrzésére. Az ENSZ-erők azóta is szinte csak a közel-keleten állomásoznak, a biztonsági tanács megbízásából. Békefenntartó feladatokat láttak el az ENSZ-tagállamok által rendelkezésre bocsátott kéksisakos katonák kétszer is — 1957 és 1967 között, majd 1974 és 1979 között — a Sinai-félszigeten Egyiptom és Izrael között, és most is — 1974 óta — a Golarv-magaslaton, Izrael és Szíria között. Ezek az erők vagy az arab ország területén — mint 1957 és 1967 között Egyiptomban —, vagy a szemben álló felek hadseregei közötti csapatszétválasztási övezetben — mint a második sinai erők, vagy a golani ENSZ-erők — saját „testükkel” 'képeztek és képeznek sorompót a szembenálló felek között, amelyek azonban átfogó békés rendezést máig sem értek el. Izrael első libanoni inváziója után, 1978-ban Libanon déli részére is ENSZ-katonák vonultak be, de megbízatásuknak még kevésbé tudtak eleget tenni. A harcoló felek minduntalan „megkerülték” őket. Nem akadályozhatták meg a második libanoni inváziót sem, 1982-ben. A Földközitenger keleti medencéjének bonyolult helyzetére jellemző, hogy a közel-keleten kívül jelenleg csak Ciprus szigetén vannak ENSZ-erők. Ezek az ugyancsak biztonsági tanácsi határozat alapján 1964 óta ott álomásozó erők sem voltak képesek önmagukban előmozdítani a ciprusi rendezést, vagy puszta jelenlétükkel megakadályozni, hogy Törökország 1974-ben elfoglalja a sziget északi részét. Igaz, az ENSZ- csapatok nem harcoló erők. Feladatuk csupán annyi, hogy — mintegy a nemzetközi közösség aggodalmát jelképezve, a felek közötti bizonytalan fegyvernyugvásnak , nemzetközi támogatást adva — lehetővé tegyék, megint csak a közvetlenül érintett a feleknek, a béke nyugodtabb körülmények között való keresését. Am ezekből az eddigi, jobbára sikertelen békefenntartó tapasztalatokból kitűnik: az EíNSZ-erők nem tölthetik be hivatásukat, ha az őket fogadó felek között nincs igazi békeszándék. Annál is kevésbé, mivel az eddigi szabályok szerint az ENSZ-erők nem valamiféle nemzetközi rendőrség: jelenlétükhöz szükséges az érdekelt országok beleegyezése. Az előzmények és a tapasztalatok után várható-e, hogy egy esetleges öbölbeli ENSZ-erő hatékonyabb lesz, mint a korábbi, vagy a jelenleg is tevékenykedő ENSZ-erők? A tanulság fordítva is igaz: ha az érdekelt és érintett felek is őszintén keresnék a békét, hatékony lehet az ENSZ-erő. önmagában nyilván nem tehetne semmit, de már az elképzelés is kifejezi a nemzetközi közösség növekvő türelmetlenségét az öbölmenti háború folytatódásával s növekvő kockázataival szemben. E kockázatok közül a legújabb, hogy növekszik az öbölben az amerikai katonai, légi, haditengerészeti jelenlét. A múlt héten kiadott szovjet- kormánynyilatkozat szerint a térségen kívüli államok összes hadiih a jóját ki kellene .vonni az öböl vizeiről, Iraknak és Iránnak pedig tartózkodnia kellene a nemzetközi hajózás veszélyeztetésétől. Ennek érdekében a Szovjetunió támogatja az ENSZ-főtit- kár béketeremtő erőfeszítéseit — hangzik a kormánynyilatkozat. Ezeknek az erőfeszítéseknek nyilván része lehetne az ENSZ-erők megszervezése is. Egy újabb közel-keleti kéksisakos gárda persze ezúttal sem harcolhatná ki egymaga a békét, de a legkifejezőbben jelképezné a nemzetközi közösségnek az öbölbeli nyugalomhoz és a szabad kereskedelmi hajózásihoz fűződő érdekét, a térségbeli országok érdekeinek sérelme nélkül. m. gy. a terrorakció után Hindu—szikh összecsapások Hindu—szikh összecsapások robbantak ki szerdán India három északi szövetségi államában, Pandzsáb- ban, Hari.jánában, Himacsál Pradesben, valamint a fővárosiban, Űj-Delhiben. Az újra fellángoló felekezeti villongásokat az váltotta ki, hogy szikh szélsőséges fegyveresek hétfőn és kedden megtámadtak három autóbuszt, és többségében hindu utasaikat brutálisan legyilkolták. Az esztelen terrorakcióknak összesen 74 áldozatuk volt. 1983 óta ez volt a legvéresebb szikh terrorakció. Két hónappal ezelőtt Rad- zsiv Gandhi miniszterelnök menesztette Pandzsáb mérsékelt szikhek vezette kormányát,' mert az képtelen volt úrrá lenni a szepara- tisták szította erőszakon. A szövetségi államot központi kormányzás alá helyezték. A merényletek miatt feldühödött hindu lakosság tüntetéseket és sztrájkokat szervezett a tömegmészárlás elleni tiltakozásul.
