Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-08 / 159. szám

1987. JÚLIUS 8.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

I.

Szolnok megye közlekedésének és úthálózatának fejlesztése a megyei pártbizottság 1978. évi határozata szellemében történt. Az elmúlt időszak alapján megállapítható, hogy e határozat célkitűzései helyesek voltak, jól határozták meg azokat a fontosabb feladatokat, amelyeket az ágazat fejlesztése során végre kellett hajtani. Ennek eredményeként:

— több vasútvonalat építettek át, újítottak fel, jelentősen fejlődött a villamosítás, a vasúti átjárók /biztonsága növekedett,

— a közúti közlekedésben az áru- és személyszállítási ■igényeket javuló színvonalon elégítették ki,

— fejlődött az úthálózat, ia

32-es, 33-as és 46-os főutak egyes szakaszain jelentős korszerűsítések valósultak meg,

— a települések belterületi útjainak kiépítettsége tovább növekedett,

— a megye gépjárműén cm mánya a gazdasági helyzettel összhangban fejlődött,

— előrelépés tapasztalható a közlekedési infrastruktúra területén,

— a közlekedésben dolgozók élet- és munkakörülményei, továbbá a munkahelyeken biztosított szociális ellátás javuló tendenciát mutatott.

A végrehajtás évei alatt azonban megváltozott a gazdasági környezet, amelynek következtében csökkent a beruházások száma, mérséklődött a szállítási igény, az igen költséges út- és közműépítésekre, felújításokra a tervezett pénzügyi keretek nem álltak kellő meny- nyiségben rendelkezésre. Ebben az időszakban jelentősen emelkedtek az útépítésben alapanyagnak számító bitumen és kő árai, drágult a szállítás. Jelentős mértékben öregedett a gépjárműállomány, az autóbuszok 30 százaléka amortizálódott, a személygépkocsik átlagéletkora elérte a kilenc évet.

Az anyagi eszközök hiánya miatt még nem valósult meg a megyeszékhely közúti közlekedését alapvetően érintő országos jelentőséggel bíró, Szolnok várost elkerülő útszakasz és az új TiszaJhíd építése. A vasúti fejlesztés során elmaradt a Szolnoki MÁV rekonstrukció III. üteme. A közlekedési hálózatok fenntartására és üzemeltetésére rendelkezésre álló anyagi források ma már a szinten- tartást sem biztosítják. Ezért azok állagában az utóbbi években romlás következett be. A közlelekedés mai helyzete, színvonala meghatározza a szükséges fejlesztések irányát és mértékét. A jelenlegi állapot szükségessé teszi, hogy szervezetten, de egyes területeken a gazdasági lehetőség függvényében sürgősen kell fejleszteni. A közlekedés, ezen belül a hálózat és eszközpark tartalékai lényegében kimerültek, a leromlás érzékelhető mértéket ért el. A közlekedés termelést kiszolgáló szerepe növekszik, a fejlesztések elmaradása akadályozója lehet a gazdasági fejlődésnek.

Szolnok megye közlekedésfejlesztési feladatainak meghatározásánál figyelembe kell venni:

a) a megye gazdaságföldrajzi helyzetét, mely szerint a vasúti és közúti közlekedésben Kelet-Magyaror- szágon centrális helyet fog- laL el. A közép- és délkelet magyarországi, valamint a Szovjetunióban és a balkáni országokba irányuló és onnan érkező személy- és áruforgalom jelentős része a szolnoki vasútállomáson és a szolnoki tiszai átkelőhelyen keresztül bonyolódik le;

b) a megye gazdasági pozícióját, mely növekvő, ma már az ország ipari termelésének közel négy, a mező- gazdasági termékeknek több mint hét százalékát itt termelik. Az előállított termékeknek döntő hányada szállítási igényes, 23—25 százaléka exportra, mintegy 70 százaléka az egész ország termékellátásába kerül. A beérkező hazai termékek aránymegoszlása megközelítően a kiszállítással azonos. A lakóhelyek és munkahelyek elkülönülése tovább folytatódik, ami a helyközi és a helyi személy- szállítással szemben újabb követelményeket támaszt.

II.

A közlekedés fejlesztési feladatait meghatározó

alapelvként megfogalmazandó, hogy a hosszú távú tervidőszakban a közlekedési ágazatnak biztosítani kell a népgazdasági ágak jó színvonalon történő kiszolgálását, a lakosság közlekedési igényeinek mennyiségi és minőségi kielégítését. A megbízhatóság fokozása mellett a hangsúly egyre jobban a minőségi igények 'kielégítésére kerüljön. Ahhoz, hogy a közlekedés eleget tehessen a vele szemben támasztott követelményeknek, a népgazdasági és helyi érdekeket is kielégítő rekonstrukciót, fejlesztéseket, valamint a folyamatos karbantartást párhuzamosan kell végrehajtani. Szükséges a közlekedési rendszer megújulása mind a hálózat, mind az eszközpark vonatkozásában. A közlekedésen belül továbhi intézkedések teendők a szervezettség és a hatékonyság javítására. A hálózathoz és eszközparkhoz a kor színvonalának megfelelő kiszolgáló, fenntaró létesítményeket is kívánatos biztosítani. Követelmény, hogy mind a vasúti, mind a közúti közlekedés megfejelő mennyi-j ségben és minőségben tudja kielégíteni az ipar és mezőgazdaság expo’rt-import szállítási igényeit. A közlekedésfejlesztési tevékenység során kiemelt figyelmet, kell fordítani a közlekedés biztonságának fokozására, a környezetvédelmi és az energa takarékossági feladatok megvalósítására. E téren a terület- és település- rendezéssel való szaros együttműködés elengedhetetlen. Létre kell hozni a mainál magasabb szolgáltatási színvonalú, megbízhatóan és gazdaságosan működő közlekedési rendszert.

A fenti célok megvalósítása a megyei párt- és állami vezetés és az országos irányító szervek szoros együttműködését kívánja. Ennek során

1) a vasúti közlekedés területén

— a megye vasúthálózatának egyes szakaszain és az állomásokon az átbocsátási képesség növekedjen, a MÁV fejlesztési céljai között szerepeljen Szolnokon a konténer, a rakodó és a kereskedelmi pályaudvar megépítése, Tiszatenyő—Gyo- ma, Szolnok—Szajol vasútvonalak kapacitás bővítése,

Tiszatenyő—Kunszent- márton, Kunszentmánton— Szentes, Kecskemét—Kun- szentmárton és Mezőtúr— Szarvas vasútvonalak átépítése;

— a törzshálózathoz 140— 160 km/h, az egyéb fővonalakon 100—120 km/h sebességű vonatközlekedés, továbbá az ezredfordulóra a teljes vas- úthálózaton a 21 tonnás engedélyezett tengelyterhelés valósuljon meg, folytatódjon a hálózat villamosítása; — javuljon a vasúti közlekedés biztonsága, az export-import és tranzitszállítások növekedésére fel kell készülni;

— a megye vasútállomásai és azok épületei fokozatosan korszerűsödjenek, az igényeket magasabb szinten elégítsék ki;

— a vasúti személyszállításban Szolnak és Jászberény vonatkozásában megvizsgálandó a városkörnyéki, elővárosi vasúti utazási igények megoldása, továbbá a nagyvárosok közötti gyorsvasúti közlekedés kialakítása;

— a szállító eszközpark kerüljön felújításra, illetve korszerűsítésre.

2 > a közúti közlekedés területén

— Szolnokon épüljön meg a 4. sz. főút déli tehermenDioptriamérés — Várnai Csaba optikus, a készülék kezelője

Csiszolás előtt kiválasztják a keretnek megfelelő sablont

Automata lencseesiszoló segítségével készül az üveg

lepülésrészeken parkolók létesítésével kell elősegíteni a járművek elhelyezését;

4) a tömegközlekedés feltétel mek biztosítására autóbuszpályaudvarok, buszöblök, peronok és utasvárók létesítése szükséges;

5) a gyalogosátkelóhelyek biztonságát növelni kell, a környezet rendezésével el kell érni, hogy a járművezetők kellő időben és távolságról észlelhessék az áthaladni szándékozó gyalogosokat;

6) a települések belterületi útjainak kiépítettségét dinamikusan növelni kell. A la- kóutak szilárd burkolattal való ellátásánál alkalmazzák' a korszerű, energiatakarékos és helyi anyagokat nagyobb mértékben igénylő technológiákat. E tevékenység során fokozottabban támaszkodjanak a lakosság önkéntes hozzájárulására, vegyék igénybe a társadalmi munkát.

III.

A megyei pártbizottság a közlekedés és úthálózat fejlesztésére vonatkozó irányelvei végrehajtásában kéri a megye kommunistáinak aktív részvételét.

A párt megyei és helyi szervei gondoskodjanak az irányelvekben foglaltak megvalósításáról. A helyi feladatok kialakításánál a határozat szellemében legyenek kezdeményezők, irányítók és politikai eszközökkel segítsék elő a végrehajtást.

A megyei pártbizottság felkéri a megyei tanácsot, hogy dolgozza ki a megye hosszú távra (ezredfordulóig) szóló közlekedés- és úthálózatfejlesztési programját, amelyben fogalmazza meg az ezredfordulón túli időszakra vonatkozó koncepciót is. Ennek előkészítése során vegye figyelembe az országos fejlesztési alapelveket is.

A megyében működő és a közlekedéssel, úthálózattal összefüggő tevékenységet végző állami, gazdálkodó, társadalmi szervek határozzák meg az irányelvek konkrét végrehajtásának feladatait. Középtávú és éves terveik összeállítása és megvalósítása során dolgozzanak következetesen annak teljesítésén.

Az egyéb társadalmi és tömegszervezetek a maguk eszközeivel segítsék a közlekedés fejlesztését az irányelvek szellemében.

A megyében működő hírközlő szervek (sajtó, rádió, városi televízió) rendszeresen foglalkozzanak a közlekedés és úthálózat helyzetével, legyenek propagandistái az irányelvekben meghatározott célok elérésének.

Kamarai

névváltozás

Rövidesen megváltozik a Magyar Kereskedelmi Kamara neve — erről Határozott a közelmúltban a Kamara elnöksége. Az MKK státusza, feladatköre az elmúlt években bővült, tevékenysége megváltozott, s így szükségessé vált, hogy ezt neve is kifejezze. Az MKK leendő új neve: Magyar Gazdasági Kamara. A névváltozás okairól Zányi Jenő, a Kamara alelnöke elmondta: nemrégiben kezdeményezték a Kamaráról szóló 1965. évi 11. számú törvényerejű rendelet módosítását. Erre várhatóan — az Elnöki Tanács döntése alapján — még az idén sor kerül és ezután Magyar Gazdasági Kamarára változik az MKK neve.

A megyei pártbizottság állásfoglalása

a megye közlekedése és úthálézata bosszú távú fejlesztésének irányelveiről

tesítő szakasza, új Tisza- híddal együtt;

— a városok nagyforgalmú belterületi szakaszai párhuzamos vagy elkerülő útszakaszok kiépítésével kerüljenek tehermentesítésre;

— a közúti forgalom dinamikus növekedése miatta forgalom gyorsabb és biztonságosabb levezetése érdekében annak megfelelő úthálózat épüljön a megyében is;

3) A megye közlekedésének fejlesztése során a műszaki tudományos haladás igényelte újszerű módszerek kerüljenek bevezetésre. A közlekedés irányításában, vállalatai működtetésében váljon meghatározóvá az újszerű gondolkodás és cselekvés, valamint a kockázatot is felvállaló vállalkozási magatartás.

4) Kísérjék figyelemmel és segítsék elő a közúti tömeg- közlekedés eszközállományának a szükséglettel összhangban álló minőségi és mennyiségi fejlesztését. A közúti járművek elhasználódásának csökkentése érdé- . kében teremtsék meg a feltételeit, hogy a kor követelményeinek megfelelő (energiatakarékos, környezetkímélő) járművek álljanak forgalomba, illetve ezek szervizellátása, alkatrészutánpótlása is biztosítva legyen.

Qa A megyei tanács vezetése és irányító testületéi tevékenységükkel segítsék elő, hogy:

1) a közlekedés fejlesztésének egyes konkrét céljai az országos, térségi vagy helyi rendszerbe illeszkedve, annak részeként valósuljanak „meg. Ennek érdekében fokozzák együttműködésüket a hálózatban illetékes szervekkel ;

2) koordinatív úton, a fuvarozók és fuvaroztatók jobb együttműködésével, a fuvarfeladatok magas szintű megszervezésével javuljon a szállítás minősége (előszállítások fokozott igénybevétele, rakodási technológiák és gépparkok fejlesztése, kirakási késedelmek csökkentése, stb.) A gazdaságosabb szállítás megvalósítása érdekében vizsgálják további iparvágányok létesítésének realitását, illetve a vízi szállítás kiterjesztésének lehetőségeit;

3) a szállítási kapacitások mindenkor közelítsenek a szállítási igényekhez. Ennek során vegyék figyelembe a magántulajdonban lévő járműparkot is, amely elsősorban a lakossági szállítási szükségletek kielégítését kell, hogy szolgálja;

4) a közúti tömegközlekedés minősége javuljon, a településfejlesztéssel jelentkező utazási szükségletek elégíttessenek ki. Szolnokon és Jászberényben egyes zsúfolt vonalakon vizsgálni kell a villamos áramú (trolibusz) járatok létesítésének lehetőségét;

5) a meglévő úthálózat mindenkor a forgalom követelményeinek megfelelő állapotban legyen. Az úthálózat részeként kiemelten kell foglalkozni a hidak állapotával, amire külön program készítése indokolt. Fel kell újítani a tiszaugi Tisza- hidat, a kunszentmártoni régi Hármas-Körös-hidat, a túrkevei Berettyó-hidat. stb.;

6) a megye úthálózatának

fejlesztése a szükségesnek ítélt új kapcsolatokat biztosítsa. Ennek érdekében koordinációban meg kell építeni — többek között — a Martfű—Kunszentmárton, Fegyvernek—Bánhalma, Kunhegyes—Karcag, Jászdózsa— Tamaörs, Tiszakürt—Csé- pa, Túrkeve—Déva vány a,

Tiszasüly—Pély közötti ösz- szekötő utakat;

7) a közlekedésben részt vevők képzését, továbbképzését, vizsgáztatását, továbbá a közlekedési tevékenység ellenőrzését végzők munkakörülményeinek javításával, korszerű eszközök, berendezések beszerzésével és a munka egyéb tárgyi feltételeinek jobb biztosításával váljon hatékonyabbá az oktatás, vizsgáztatás és ellenőrzés, növekedjék a közlekedés biztonsága. Segítse ezt a tevékenységet a felvilágosító és propaganda- munka is;

8) a gépjárművek forgalombiztonsági és minél jobb műszaki állapotának növelése érdekében a javítás, karbantartás minősége, továbbá a forgalmi és műszaki ellenőrzés követelményszintje növekedjék.

0, A helyi tanácsok településfejlesztési és városi, illetve községrendezési feladataik meghatározása és megvalósitása során:

1) a belterületi utak fejlesztése, korszerűsítése ösz- szehangoltan történjen, hogy ennek eredményeként a közlekedők részére egységes úthálózat álljon rendelkezésre;

2) a zavartalanabb és biztonságosabb forgalom érdekében törekedjenek a különféle forgalmak szétválasztására, kiemelten a kerékpárutak, -sávok és gyalogos- • utak, járdák építésével segítsék a „védtelenek” közlekedését;

3) elsősorban a városokban és a nagy forgalmú teMlndenki megtalálhatja az igényeinek, Ízlésének megfelelő szemüvegkeretet

Az Ofotért szolnoki optikai szaküzletének havi forgalma átlagosan 1 millió 700 ezer forint. A műhelyében havonta 2 ezer, 2 ezer 500 új szemüveget készítenek, illetve javítanak. A komputeres szemvizsgálóban átlag hatszáz embert vizsgálnak meg havonta. (Fotó: N. Zs.)

„Szemüveggyár" Szolnokon