Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-06 / 157. szám
1987. JÚLIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Abádszalóki nyár Nyitás sokszínű, gazdag programmal Barcsay-kiállítás — Medosz-nap — Szörfverseny Koncertek Pénteken délután három órakor rekkenő hőségben gyülekeztek néhányan az Abádszalóki Nagyközségi Tanács székháza előtt. Ott tartották ugyanis immár ötödik alkalommal az augusztus végéig zajló Abádszalóki nyár rendezvény- sorozat ünnepélyes megnyitóját, amelyet a szervezők mindig összekötnek egy-egy képzőművészeti kiállítás megnyitójával is. Így történt ez most is, hiszen a hónap végéig Barcsay Jenő festőművész munkáit csodálhatják meg az odalátogatók. A kiállítás helyszínéül szolgáló modern házasságkötőterem méltó keretbe foglalja az idős — nyolcvanhét éves művész — finom ívű tusrajzait, rézkarcait, szénrajzait és olajfestményeit. A helyi művelődési ház nevében Heinrich Tamás igazgató nyitotta meg a kiállítást, s egyben a nyári rendezvénysorozatot, majd Buhály József festőművész, a kiállítás rendezője méltatta az idős mester munkásságát. Az Abádszalóki nyár rendezvénysorozata, már másnap, szombaton olyannyira gazdag programot kínált az odalátogatóknak, hogy még talán az „ínyencek” sem panaszkodhattak. Már kora reggel beindult a „nagyüzem”, mivel hét órától a pecabotok mesterei áztathatták a vízben zsinegjeiket, próbálgathatták ügyességüket, s persze szerencséjüket, hogy kinek mennyi hal akad a horgára. A szombati nap üde színfoltjaként ugyancsak Abádszalókon rendezték meg a Medosz Szolnok Az abádszalóki szabadstrand a hétvégén egy újabb létesítménnyel, egy százhúsz méteres csúszdával gazdagodott megyei kulturális- és sportnapját — egyébként a horgászverseny is ennek része volt — amelyen huszonkilenc vállalat ezerkétszáz dolgozója vett részt, családostól. Nos, a jó hangulatot a különböző játékos vetélkedők csak fokozták, hiszen volt ott családi futás? rönkhajító verseny, cseréptörés, célba- dobás, a gyerekeknek kólaivó verseny, sőt még a lasz- szódobást is gyakorolhatták a résztvevők a műanyag lófejekre. Az időre sem lehetett panasz, hisz kellemes szél fújdogált, így aztán ugyancsak szombaton a Ti- szatour Kupáért deszkára szálló huszonkilenc szörfös sem panaszkodhatott, mivel feszülő vitorláikkal jó ütemben haladhattak céljuk felé. Három kategóriában versenyeztek a „deszkalovagok”, s bizony a férfiak most a versengésben' alulmaradtak, mivel két női és egy férfi győzelem született. A fel-feltámadó szél nemcsak a szörfösöknek kedvezett, de a fürdőzőket sem zavarta abban, hogy a vízbe merészkedjenek. Legfeljebb amikor ismét partra léptek, kicsit jobban lúdbőrzött a hátuk meg a lábuk, mint szélcsendes időben. Délutánra a szabadstrand már leginkább egy nagy össznépi fürdőkádra hasonlított, ugyanis azon a pár száz méteres partszakaszon — amely egyébként szombaton újabb létesítménnyel, egy százhúsz méteres csúszdával is gazdagodott — szinte egy tűt sem lehetett volna elejteni, olyan nagy volt a tömeg. Nos, a már sokat emlegetett szél volt akiknek mégsem kedvezett, hisz a sárkányrepülők éppen arra vártak, hogy csökkenjen a szél erőssége, s mihamarabb magasba emelkedhessenek. Késő délutánra ez is sikerült a gyerekek nagy örömére. Az apróságoknak ezen a napon valóban nem kellett szótlansági fogadalmat tenniük, sőt énekelhettek is, mivel délután két óra körül a nagy népszerűségnek örvendő 100 Folk Celsius együttes adott koncertet a szabadtéri színpadon. S mivel Abádszalókon már nemcsak a nyári rendezvénysorozat — hanem a helyi téesz jóvoltából a lótenyésztés is — kezd hagyománnyá válni, így szinte természetes, hogy a szombati programból a lovasbemutató sem maradhatott ki. S ha valakinek még ez sem volt elég, láthatott MHSZ-modellezőket, elmehetett a kajakbemutatóra vagy megnézhette a méltán nagyhírű Jászsági Népi Táncegyüttes műsorát, s mire besötétedett, a szabadtéri színpadon Felkai Miklós és barátai hangoltak a kilenc órakor kezdődő rockkoncertre. A lovasbemutató egy pillanata. Feke Csilla az akadály fölött — enté Környezetvédő Zalai fiatalok építőtábor Szolnokon gondozzák a parkokat Az ország más településeihez hasonlóan Szolnokon is sokáig gondot jelentett a közterületek, parkok karbantartása, ápolása, a kertészeti munkák elvégzése, a játszótéri felszerelések javítása, a virágágyások gyom- lálása és még sorolhatnánk .. . Éppen ezért 1985- ben a városi tanács közterületfenntartó intézménye úgy határozott, hogy a megyeszékhelyen környezetvédelmi építőtábort szervez annak érdekében, hogy a táborban résztvevő középiskolások elvégezzék azokat a feladatokat, amelyekről az előzőekben szó esett. Az első tábort követte a második, s most pedig a harmadik, amelynek ünnepélyes megnyitóját tegnap délután tartották a szolnoki KlSZ-tá- borban. Mint eddig minden évben, az idén is Zala megyei — nagykanizsai — középiskolások dolgoznak Szolnok utcáin. A tavalyi tevékenységük mindenképpen hasznos és eredményes volt, hisz mint hallottuk, félmillió forint értékű munkával járultak hozzá a város fejlődéséhez. Talán ezért is mondta György Gyula táborvezető — aki egyébként tanár és Nagykanizsáról a gyerekekkel együtt érkezett —, hogy kevesen tudják, egy várost olcsón is rendbe lehet tenni. Hiszen a diákok úgy jöttek el ide, hogy egy fillért sem kapnak a munkájukért, csupán az ellátásért és a programokért dolgoznak. Persze, ez sem lehet kevés pénz, hisz a tábort nem véletlenül támogatja seregnyi üzem, intézmény anyagilag is. A szabadidőben gazdag programot "kínálnak a rendezők, lesz ugyanis hajókirándulástól kezdve múzeum- látogatáson, orgonahangversenyen keresztül a videó- diszkóig sok minden. Szükség is van ezekre, hisz mint a táborozok egyikétől. Makrai Bernadett másodikos kereskedelmi szakközépiskolástól hallottam, többek között a gazdag programok miatt meg azért jöttek el ide, mivel közülük többen nem hogy Szolnokon, de még az Alföldön sem jártak. Legfeljebb csak átutazóban. Ebben az évben egyébként nemcsak a megyeszékhelyen,' hanem Jászberényben is nyitottak városvédő tábort, ahol jelenleg húsz miskolci fiatal dolgozik. Hazánkba érkezeti Jegor Ligacsov Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szombaton rövid pihenésre hazánkba érkezett. Élettani társaság Vándorgyűlés Pécsett Pécsett tartja 52. vándor- gyűlését az elméleti orvos- tudomány legrégibb, legpatinásabb társasága, a Magyar Élettani Társaság. Az első ülését 1931-ben rendezte Tihanyban, a másodikra pedig ötvenöt évvel ezelőtt éppen Pécsett került sor. A mostani vándorgyűlés vasárnap nyílt meg négyszáz szakember — köztük több külföldi kutató — részvételével az orvostudományi egye'em aulájában. A háromnapos munka- program bevezető előadását a vándorgyűlés elnöke. Kovács Sándor professzor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének igazgatója tartotta a bányamunka élettani és kórélettani hatásainak elemzéséről a mecseki bányászok körében. Hétfőn szekciókban folytatja munkáját a vándorgyűlés. Az ország mintegy hetven intézményének szakemberei olyan témákról tanácskoznak. mint a snort- és munkaélettan, a hőszabályozás. az anyagcsere, a magatartás fiziológia, az immunológia. a keringési és légzési rendszerek, az agy- és idegműködés. Munka, szabadságon Pihenésre, utazásra csábít a nyár. Nem véletlen, hogy ilyentájt veszik ki szabadságukat az emberek. Ám aa utóbbi években mégsem — vagy legalábbis ritkábban találkozhatunk a városok, falvak utcáin ráérősen sétálgató felnőttekkel. kurjongató, az iskolát legalább egy időre elfelejtő kórincáló gyerekekkel. Az üdülőhelyek strandjain is mintha csupa vendég — külföldiek — múlatnák az időt. Pedig hétágra süt, vakítóan tűz a nap, szóval ragyogóbb nyáridőt álmodni sem lehet. De akkor meg hol lehetnek azok, akik épp most töltik nyári szabadságukat? Hol lennének? Hát dolgoznak — válaszolok mosolyogva csak úgy magamnak, pedig egyáltalán nem nevetséges dolog. Legalábbis ismerőseim, barátaim nagy része kemény munkával tölti szabadságát. Ugyanis jóval előtte már számolgatják — mint az apróságok egy-egy nagyobb ünnep előtt —, hogy hányat kell aludniuk, amíg hozzáfoghatnak a meggy vagy a cseresznye szedéséhez, a kert ápolásához, a ház építéséhez. a kaszáláshoz, a kapáláshoz, az ajtók festéséhez. S ha felvirrad a nap, elkezdődik a hajsza. Persze előtte szépen, alaposan megterveznek mindent. Hiszen még télen vagy tavasszal elhatározták: ha eljön a nyár és szabadságon lesznek, kitapétázzák a szobát, kimeszelik a konyhát, vagy fölhúzzák a hobbira térvezett hétvégi házat. Így aztán már a szabadság előtt két-három héttel sorra járják az ismerősöket, kilincselnek és mondjuk sablon, malterosláda vagy éppen vakolókanál után szaladgálnak. S amint lehet, olyan légszamjjal vetik magukat a munkába, hogy a szabadság leteltével alig győzik kipihenni fáradalmaikat a munkahelyen. S ez sajnos kortünet. amely láncreakció- szerűen gyűrűzik át életünkön, hiszen ha ezen a nyáron mondjuk az én hobbimon segédkeztek a barátok és az ismerősök, akkor jövőre nekem kell visszasegíteni és — a példánál maradva — beállni a malterhordók közé. Pedig — ha már egyébként nem tudjuk — legalább a szabadság ideje alatt jó lenne betartani azt a bizonyos háromszor nyolcat . .. S a malterosláda meg a sör között nem ártana olykor-olykor hónunk alá csapni egy-egy könyvet; pótolni hiányzó műveltségünket. Erre is kell, hogy jusson idő. Mert a kikapcsolódás, az üdülés, a pihenés nem luxus. Hisz’ a szabadság tulajdonképpen az az időszak, amikor a munkaerő felfrissül, megújho- dik. Egyébként úgy gondolom. hogy elsődlegesen ez a célja, s talán nem túlzás: ennek elérése vállalati, s végső soron nép- gazdasági érdek. Mondhatnánk úgy is, hogy okosabban kellene gazdálkodnunk magunkkal, a magunk javára, a köz hasznára. N. T. Társadalombiztosítási helyzetkép (Folytatás az 1. oldalról) munkaviszony, ipari szövetkezeti tagság vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság alapján részesültek gyermekgondozási díjban, ennek lejártát követően folytatólagosan gyermekgondozási segélyt vehettek igénybe. Ugyan e naptól a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek szüléi a gyermekgondozási segély összegének dupláját kapják. Lényegesen, 32 százalékkal emelkedett a gyermekápolási táppénzes napok száma is az új rendelkezés lehetőségeként. Tavaly 264 913 (!) táppénzes napot vettek igénybe a gyermekes szülők. Megjegyzendő, hogy a szülések száma mindössze 1,4 százalékkal nőtt. Szolnok megyében a táppénzesek aránya az előző évi 5,6 százalékról 6,1 százalékra emelkedett. Kevesebb volt viszont a baleseti napok száma, mert csökkentek és nem voltak súlyosak az üzemi balesetek. Nőtt — a keresetek növekedésével párhuzamosan — az egy napra jutó táppénz összege. 1985-ben átlag 139,75 forintot fizettek egy napra. 1986-ban már 147,63 forintot, s ez 5.6 százalékos növekedést jelent. A táppénzes fegyelem megszilárdítása érdekében az igazgatóság a felügyelő szakfőorvossal egyetértésben rendkívüli táppénzes felülvizsgálatot is kezdeményezett tavaly Ennek keretében ezerkétszázhetven beteg közül háromszázhetvennégyet keresőképesnek minősítettek. Érdekes különben, hogy az úgynevezett könnyűipari munkahelyeken — a bőriparban, a textil- és ruházati iparban —. valamint az egészségügyben és a vasas munkahelyeken nőtt jelentősen a betegek száma. Örömteli csökkenés: kevesebb temetési segélykérőnek természetesen kevesebb segélyt folyósítottak ilyen célra. A betegek közül többen utaztak gyógykezelésre, mint 1985-ben, s ezért az utazási költségek 8,8 százalékkal nőttek. A megyei igazgatóság az alacsonyjövedelmű, kis nyugdíjjal rendelkező és huzamosabb ideig orvosi ellátást igénylők számára rendkívüli segélyeket is fizet. Tavaly kétszázhetvennégyen kaptak ilyen szociális segélyt, 430 ezer fórint értékben. Különös tekintettel voltak » 75 éven felüli kisnyugdíjasokra, részükre 60 ezer forint pótkeretből is utalhattak segélyt. Bár a családi pótlék kifizethető összege 1986-ban nem változott, könnyítés azonban történt. A térítés mellett intézetben. nevelőotthonban, csecsemőotthonban, vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek után járó családi pótlék összege nem haladhatta meg a szülő által fizetett térítési díj összegét — 1986 március elsejéig. Attól kezdve — a rendelkezés hatályát veszítette — a szülők a különböző otthonokban elhelyezett gyermek után is teljes összegű családi pótlékra jogosultak. Mivel sem a gyermeklétszám, sem a családi pótlék összege nem változott. az előbbi könnyítés mégis 1,1 százalékkal emelte családi pótlék kiadását. Egyébként tavaly Szolnok megyében 48 393 család részesül családi pótlékban 84 706 gyermek után. Sajnos, tovább emelkedik az egy- és kétgyermekes egyedülállók száma, csökkent, a kétgyermekes családok száma, — nem változott lényegesen a három és ennél több gyermeket nevelők aránya. Szomorú, hogy évről évre emelkedést mutat az emelt összegű családi pótlékot kapók száma. ami állami gondozottak és beteg gyermekek neveléséért. jár. Tovább nőtt megyénkben a nyugellátásban részesülők száma. 1985-ben a megye 438 ezer lakosából 91 900 nyugdíjast keresett föl havonta a postás, — tavaly már 93 700 nyugellátásban részesülő lakosunk volt, 1985-ben az új nyugdíjasok átlag ellátása havi 4318. 1986-ban pedig 4604 forint volt. A társadalombiztosítás több. mint 55 ezer nyugdíj mellett dolgozót tar- ott számon tavaly. S. J. Építészeti tanulmánypólyázat Felnőttnevelési nyári akadémia Békéscsabán vasárnap megnyitották az iskolai és a munkahelyi felnőttneveléssel foglalkozó szakemberek XI. nyári akadémiáját; az eseménynek hagyományosan a békési megyeszékhely ad otthont. Az akadémia 6 napján elhangzó 24 előadás alapján dolgozzák fel a felnőttkori képzés-önképzés időszerű kérdéseivel foglalkozó időszerű témákat. A Magyar Építőművészek Szövetsége, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium pályázatot írt ki építészetkritikai és építészettörténeti tanulmányok kidolgozására. A pályázóktól javaslatokat kérnek többek között az építészeti alkotások. környezeti egységek, tervek értékelésének elveire, a bírálat módszertanára. Az építészettörténeti kutatások témakörében városépítészeti és szakmatörténeti tanulmányokat is várnak a pályázat kiírói. A kész tanulmányokat október 19-ig kell benyújtani a MÉSZ titkárságán. A legjobb munkák díjazása és megvásárlására 160 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb december 15-ig hirdeti ki a pályázat eredményét.
