Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

Nemzetközi körteép 1987. JÚLIUS 4. A tábornok búcsúja Ausztrália Választás a kenguruk országában Látkép Sydney-ről, az ország gazdasági—kulturális központjáról Üí főparancsnok áll a múlt hét óta a NATO egyesített haderői élén. az 58 éves John Galvin tábornok. A főpa­rancsnok a belgiumi Le Casteau-ban székel (Mons mellett) egy hatalmas, rész­ben föld alá épített bunker­ben. amelynek hadműveleti terméből háború esetén irá­nyíthatja az egész európai hadszíntér hadműveleteit, Norvégia északi f jordjaitól a Földközi-tengerig. Anatólia kopár fennsíkjáig a szovjet— török határnál. A legfontosabb poszt 14 NATO-ország szárazföl­di, légi és tengerészeti grői tartóznák irányítása alá (a francia és a spanyol hacUyő nem). A főparancsnok köte­lessége, hogy állandóan meg­felelő szinten és készenlét­ben tartsa e haderőket, ame­lyek békeidőben nemzeti pa­rancsnokság alatt állnak, de fegyveres konfliktus esetén a NATO-főparancsnokság alá kerülnek. Tiszte az is. hogy megfelelő hadműveleti ter­veket dolgoztasson ki. tart­son készenlétben, hogy a fegyverzeteket folyamatosan korszerűsítsék. A főparancsnoké a legfon­tosabb poszt az Atlanti Szö­vetségben, fontosabb a főtit­kárénál is, aki a politikai szervezetet irányítja Mindig amerikai tábornok tölti _ be. Az első főparancsnok Eisen­hower volt. aki innét egye­nesen a washingtoni Fehér Házba „lépett elő”. Haig, aki 1974—79-ig volt főpa­rancsnok. Reagan első kül­ügyminisztere lett. Bernard Rogers tábornok, a múlt hé­ten leköszönt főparancsnok viszont nyugdíjba vonult, méghozzá idő előtt. Menesz­tették. miután nyolc évet, minden elődjénél hosszabb időt töltött a Shape (szövet­séges haderők európai főpa­rancsnoksága) élén. Az ok: Rogers nyíltan szembe került a washingtoni kormányzat­tal az eurorakéták leszerelé­se kérdésében, és többször is nyilvánosan bírálta a nulla­megoldást. (Nemcsak a ket­tős nullát, a rövid távú raké­ták leszerelésének szándékát, hanem az 1983-tól hadrend­be állított közép-távú atom­eszközök leszerelését sem tartotta helyesnek.) Utolsó sajtóértekezlet Utolsó sajtóértekezletén — mint valami stratégiai és po­litikai végrendeletet — ismét kifejtette e nézetet. A szov­jetekkel kötendő megállapo­dás. amelynek értelmében le­szerelnének Európában min­den 500—5500 km hatótávol­ságú atomeszközt. Rogers szerint Reagan elnök egyéni politikai céljait szolgálja csupán, katonailag „káros, és nélkülözi a kellő megfonto­lást”. Ha a NATO megfoszt­ja magát a Pershing—2 ra­kétáktól. amelyek percek alatt képesek halálosan pon­tos csapást mérni mélyen bent a szovjet területen ki­választott célpontokra. a NATO rugalmas válasz-stra­tégiájának hitele csökken — fejtegette. ,.A szovjetek tar­tanak ezektől a fegyverek­től. ezért nagy hiba lemon­dani róluk” — mondta. Elismételte, amit csendes megszállottsággal állandóan hajtogatott az elmúlt évek­ben: a NATO-nak atomfegy­verek fenyegetése alatt kell tartania a Szovjetuniót, kü­lönben az — a hagyományos fegyverek terén meglévő nagy fölénye révén — foko­zatosan „finnesíti, puskalö­vés nélkül is behódolásra készteti Nyugat-Európá’t”. Rogers nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem az el­múlt években, hogy arra buz­dítsa a nyugat-európai kor­mányokat: költsenek többet katonai célokra, hogy „meg- védhessék a demokráciát a fenyegető szovjet veszéllyel szemben.” A tábornok szerint igen veszélyes Európa atommen­tesítésének útjára lépni. Ugyanakkor azzal is eldi­csekedett: működése idején, az utóbbi években jelentősen megnőtt az atlanti haderők harci képessége a hagyomá­nyos fegyverek terén is. A legkorszerűbb elektronika és egyéb modem technológiák óva intette a nyugat-euró­pai kormányokat, hogy ne engedjenek bármiben is a „szovjet csábításnak és zsa­rolásnak”. Gorbacsov re­formjai csak a megtévesztést célozzák — hangoztatta —, a nyugat rosszul tenné, ha hin­ne ennek, és engedne katonai készültségéből. Tanácsokat adott, hogyan fokozható a NATO elrettentési doktríná­jának hitele: a hadászati atomhordozó repülőgépeket tegyék észrevétlenné (Stealth), fejlesszenek ki kor­szerű kisméretű atomtölte­teket, hordozható töltetek atomaknák, vagy tüzérségi lövedékek formájában. Me­legen ajánlotta az elektro­nikai és rádiózavarás fej­lesztését. Végül javasolta, lé­tesítsenek az NSZK és ' az NDK határán végig bariká­dot föld alatti csővezeték-há­lózattal, amelyet robbanó fo­lyadékkal töltenek fel. Rogers szemrehányással il­lette a nyugati sajtót, mert „felül a szovjet félrevezetési kampánynak”, amikor tálal­ja Gorbacsov „csábító retori­kával” előadott leszerelési javaslatait, és őszinte fájda­lommal ismerte el: a NA- TO-t megzavarta ez a kam­pány, a szövetségesek máig 2gm tudják kellően összehan­Laoszban beállt az esős évszak. Az ég sötét a monszunfelhőkből 1 ilyen­kor özönvízszerűén ömlik az eső. A földek víz alatt állnak. Ez jó előfeltétele a rizspalánták fejlődésének. Minthogy Laosz mezőgaz­daságának — az erdőgaz­daság mellett — ez a leg­fontosabb ága, sok függ a jó rizsaratástól. A Laoszi Forradalmi Néppárt tavaly meg­tartott IV. kopignesz- szusa az 1986—1990. kö­zött második ötéves tervben (az 1985-ben elért csaknem 1,5 millió tonnával szemben) 1990-ne 1,7—1,8 millió ton­na rizstermelést irányzott elő. A terv reálisnak tűnik, hiszen a megelőző tíz év 12,6 mázsás hektáronkénti átlag­hozamát 1985-re 21,2 má­segítségével a fegyverek új kifinomult nemzedéke áll ki- fejlesztés alatt, és állítják azt folyamatosan hadrendbe. Ro­gers kezdeményezésére dol­gozták ki azt az új hadmű­veleti elképzelést is (Rogers- terv). amely szerint háború esetén a Varsói Szerződés te­rületére mélységben, az után­pótlási vonalak elvágásával, raktárak, létesítmények meg­semmisítésével kell csapáso­kat mérni. Ehhez több ezer kilométerre nagy pontosság­gal behatoló fegyverekre, például hagyományos tölte­tekkel felszerelt cirkálóraké­tákra van szükség. Rogers nyilván azért ragaszkodik ezekhez a kettős alkalmazá­sú (atom- és hagyományos töltettel egyaránt felszerel­hető) eszközökhöz, mert ez a terv is igényli tömeges al­kalmazásukat. golni álláspontjukat vele szemben. „Gorbacsov úr saj­nos nagyobb hitelre talál és karizmatikusabb személyi­ség. mint én” — jelentette ki óriási derültség közepette. Rogers nem értette, min nevetnek az újságírók. Ez a szigorú, szemüveges puritán katonatiszt egész életét úgy élte le, hogy „a szabadságot védelmezi” a félelmetes szovjet hadigépezettel szem­ben. Nem tartozott kifejezet­ten a héják közé, többnyire józan és mérsékelt maradt állásfoglalásaiban, dé igye­kezett hatékonyan és szak­szerűen működni, kiaknázni minden lehetőséget, amit a nyugati technológiai forrada­lom katonai téren kínál. Eb­ben hitt. S abban is. hogy a jelszavak és az ideológia, amely a NATO-t áthatja, ma­ga a valóság. Amikor a wa­shingtoni politika fordult «gyet, s a megegyezés kere­sését tette elsődlegessé. Ro­gers hirtelen nem találta fel magát, és kényelmetlenné vált. Ekkor javasolták nyug­díjazását. zsára sikerült növelniük. Am ez az eredmény is messze el­marad a környező országok átlagától. A megoldás a rizs­földek öntözése lenne, ami évente két aratást tenne le­hetővé. Jelenleg az összes rizsiföldeknek csupán 2,2 szá­zalékát, 15 ezer hektárt ön­töznek. 1990-ig ezt meg akarják háromszorozni. A nehézséget az jelenti, hogy a ritka népsűrűség (15 fő négyzetkilométerenként), miatt kevés a munkás kéz. A parasztok szövetkezetbe tömörülése — jelenleg 53 százalékuk választotta ezt az utat — kétségtelenül ked­vezőbb feltételeket teremt az öntözési berendezések lét­rehozásához. Választásra készülnek a kenguruk országában. az anrra jogosultak július 11-én járulhatnak a szavazóumák- hoz. A kormány megbízatá­sa csak jövő áprilisban jár­na le, Bob Hawke minisz­terelnök azonban úgy látta, hogy az előrehozott válasz­tások előnyösek pártja szá­mára. Elhatározását azzal indolkolta, hogy az ellenzék gátolja a gazdaság helyreál­lítására irányuló törekvé­seit (A kormányzó munkás­párt az 1984-ben tartott leg­utóbbi választásokon a kép­viselőház 148 helye közül A jelenlegi évi 2,9 száza­lékos népességnövekedés mellett Laosz lakossága 1990- ig eléri a 4 milliót. A fejen­kénti élelmiszertermelést az 1985. évi 407 kilóról az évti­zed végére 430. kilóra kíván­ják növelni. A cél elérése bőségesen kielégíti majd a lakosság szükségletét rizsből és egyéb élelmiszerekből. A belső ellátás növelése mel­lett a mezőgazdasági termé­nyek fokozott exportjára is törekszenek. Ezért a rizs mellett kávé, fahéj, dohány, tea, cukornád, rostnövény, szója és gyógynövény ültet­vényeket telepítenek. Az állattenyésztés hozamát (Fotó: MTI — Newsweek — KS) 82-t, a szenátus 76 helye kö­zül 34-et nyert el.) A munkáspárt számára a jelenlegi időpont azért is előnyös mert áprilisiban összekülönböztek egymással a konzervatív ellenzék párt­jai. A Liberális Pártban nyílt szakadás következett be a sikertelen pártelnök, John Howard és az egykori pártvezető és külügyminisz­ter, Andrew Peacock kö­zött. Peacock az 1985. évi választási vereség után vesz­tette el a pártban viselt ve­zetői pozícióját, majd a he­lyébe került Howard az öt év alatt 40 százalékkal kívánják növelni. A feladat teljesítésére takarmány, ál­lattenyésztési és állattegész- ségügyi központokat hoz­nak létre. Fokozatosan beve­zetik a műtrágya és a nö­vényvédő szerek használa­tát. A mezőgazdaság elé három fő cél megoldását tűzték ki: az élelmiszerszük­séglet fedezését, az ipar ellá­tását nyersanyaggal és az export növelését. A mezőgazdaság mellett különleges jelentősége van az erdőgazdaságnak. Ez a gazdasági ág hozza, a Nam Ngam-i vízi erőmű elektro­mos energiája mellett, a leg­több devizát az országnak. 1990-ig a fakitermelés hoza­mát duplájára, 500 ezer köb­méterre akarják emelni, s a kitermelt faanyag jelentős részét fűrészáru, furnér és parketta formájában kíván­ják forgalomba hozni. A mező- és erdőgazdaság eredményeire támaszkodva kívánják az ipart fejleszteni. (Jelenleg 295 üzemiben 19 ez­ren dolgoznak.) A terv sze­rint 1990-ig évi 14 százalék­kal kívánják növelni az ipari termelést. Fontos beruházás­ként jelenleg egy olajveze­ték és egy cementmű épül, az előbbi egy vietnami ki­kötőbe vezet. Az ipar 70 szá­zaléka jelenleg a fővárosban, Vient'iane-ben összpontosul. Ezen a kedvezőtlen elosztá­son a vidéki ipar fejleszté­sével akarnak segíteni. C- 1. úgynevezett ,.árnyékkor­mányból” is kitette a szűrét, mert bebizonyult, hogy a volt pártelnök áskálódott ellene. Nem kevés a gondja a konzervatív koalíció 'kisebb pártjának, a Nemzeti Párt vezetőjének, lan Sinclaimek sem. A párt jobbazámya, élén a 76 éves Bjelke Peter- sennel, Queensland szövet­ségi állam volt miniszter­elnökével, fel akarja mon­dani a jelenlegi koalíciót a liberálisokkal és az úgyne­vezett „új jobb”-bal kíván szövetségre lépni. Ez a poli­tikai csoportosulás Ausztrá­lia növekvő gazdasági ne­hézségeinek kihasználására spekulál. Az ország külföl­di adóssága több mint 100 milliárd ausztrál dollár (kb. 70 milliárd amerikai dollár), 9 százalékos az infláció, 8 százalékos, .növekvő mun­kanélküliség, csökkenő re­álbérek jellemzik a gazda­sági helyzetet. A kormány a múlt évben az Ausztráliá­iban közismerten magas szo­ciális ellátást is kénytelen volt némileg csökkenteni. Konzervatív politikusok,' mint az egyokri pénzügyimi­niszter, John Stone, bánya- tulajdonosok, nagybirtoko­sok és vállalkozók, az „új jobbra” támaszkodva, ki­használva a nehezülő gazda­sági helyzetet, hajtóvadásza­tot szeretnének indítani a hagyományosan erős szak- szervezetek és az állami bér­egyeztetési rendszer ellen. Ez utóbbi kötelező .bérmini­mumokat ír elő az egyes gazdasági ágak számára. Az „új jobb” jellegzetes kép­viselője, Charles Copeman építési vállalkozó például demagóg módon azt követe­li, bogy neki se a szakszer­vezet, se a .bíróság ne írja elő, mi történik az üzemé­ben: a vállalkozók legyenek végre Ausztráliában ismét „urai a saját üzemeiknek” — ihangzotatja. Munkáspárti politikusok és gazdasági szakemberek ismételten leszögezték, hogy a súlyos gazdasági helyze­tért sem a szakszervezeteket, sem a kiterjedt szociális gondoskodást nem lehet fe­lelőssé tenni, sokkal inkább a vállalkozók régóta tartó hibás gazdasági stratégiá­ját. Ausztráliában még ma is alig van feldolgozó ipar, emiatt jelentős az ország függése az importtól. A mo­nopóliumok évtizedek óta az agrártermékek és az ér­cek exportját erőltették a mi­előbbi profitérdekében. Az új technológia megteremtésére alig gondolák. A mezőgaz­dasági és a nyersanyagárak esése és a készáruk árainak emelkedése a világpiacon ezért rontotta az ötödik kon­tinens gazdasági helyzetét. A közelgő választásokon a munkáspárt a gazdasági élet megjavítására irányuló prog­rammal indul. A választók bizalmát jelzi, hogy a közvé­leménykutatások a munkás­párt újabb győzelmét vár­fiáli István Osszeillitotta: Zsoldos György „Csábítás és zsarolás ” Magyar Péter NTRf= RRI/RQRi Az előrejelzések a Bob Hawke vezette Munkáspárt újabb sikerét vetítik elő Fejlődő rlzatermolós Monszun Laoszban

Next

/
Thumbnails
Contents