Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
Ára: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxviii. évf. 156. *z., 1987. július 4., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Rz MSZMP Központi Bizottságának 1987. július 2-i állásfoglalása A gazdasági-társadalmi kibontakozás programja A szocializmus építésének évtizedeiben népünk munkájának eredményeként gyökeresen megváltoztak hazánk társadalmi és gazdasági viszonyai: kivívtuk a nép hatalmát, felszámoltuk a nagybirtok-rendszert, az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdonba ikerültek, megteremtettük a szocialista nagyüzemi mezőigazdaságot. Fejlődésünk nem volt töretlen. A szocialista építés első éveit követő megrázkódtatás után azonban pártunkban, társadalmunkban volt erő a megújulásra. Kibontakozott a szocialista demokrácia, társadalmi közmegegyezés jött létre, a szocializmus építése nemzeti - programmá vált. Rugalmas gazdaságirányítást vezettünk be, a népgazdaság fejlődésnek indult, nemzetközileg elismert eredményeket értünk el. 1960 óta a nemzeti jövedelem mintegy háromszorosára, az ipari termelés három és félszeresére, a mezőgazdasági termelés kétszeresére, a lakosság fogyasztása, reál- jövedelme két és félszeresére nőtt. Az ország jelentős anyagi és szellemi értékekkel gyarapodott. Javultak a munka- és életkörülmények; munkalehetőséget, teljes foglalkoztatottságot, szociális és létbiztonságot teremtettünk. Hazánk gazdaságilag közepesen fejlett országgá vált. Népünk jogosan lehet büszke munkájának eredményeire. Az utóbbi másfél évtizedben gyökeres változások mentek végbe a világgazdaságban, Ezék, valamint a szocialista társadalom építésének megváltozott feltételei, az intenzív gazdálkodásra való áttérés együttesen új követelményeket támasztanak, nagyobb és nehezebb feladatok elé állítják a magyar népgazdaságot. Mindennek népgazdaságunk eddig csak részben tudott megfelelni. Késlekedtünk a megváltozott helyzethez való alkalmazkodásban. A gazdaságirányítás egésze nem ösztönzött és nem kényszerített eléggé az intenzív szakaszra való áttérésire. a termelési szerkezet átalakítására, a nemzetközi versenyképesség javítására. Növekedtek a gazdasági nehézségek. A fejlődés jelentősen eltér a XIII. kongresszus határozatában megjelölt iránytól és a VII. ötéves tervben kitűzött céloktól. A nemzeti jövedelem nem fedezi a felhasználást, az adósságállomány és a költségvetési hiány tovább növekszik, eközben a közületi és a lakossági fogyasztás emelkedik. A népgazdaság teljesítménye alapvetően meghatározza társadalmi életünk minden területének fejlődését. Ezért a Központi Bizottság halaszthatatlannak tartja, hogy megkezdődjön a felhalmozódott nehézségek felszámolása. a fejlődésünk útjában álló akadályok leküzdése, a termelési szerkezet átalakítása, a műszaki fejlesztés felgyorsítása. Szocia lista fejlődésünk, a termelés elkerülhetetlen korszerűsítése. az életkörülmények javítása. az életszínvonal további fejlesztése szilárd alapokat követel. A jelenlegi helyzetben szükség van egy olyan stabilizációs szakaszra, amelyben meg kell teremteni a termelés és a felhasználás összhangját, és érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy csak. azt lehet elosztani, amit megtermeltünk. Ebben a szakaszban vállalni kell az átalakítással együtt járó küzdelmeket, konfliktusokat és terheket. A fő feladat: szocialista társadalmunk humánus alapelveinek szem előtt tartása mellett határozottan érvényesíteni a racionális gazdálkodás követelményeit. Az egyensúly javítását most a kiadások csökkentésével. tartósan csak a jövedelemtermelő képesség fokozásával lehet megalapozni. Több területen szakítani kell a helytelen gyakorlattal. Az elosztás nem előzheti meg az anyagi fedezet megteremtését. Változtatni kell a támogatások és elvonások áttekinthetetlen, a hatékonyságot elfedő rendszerén. Határozott lépéseket kell tenni a támogatások leépítésére, mivel az eredményesen dolgozó vállalatok rovására tartósan nem' finanszírozható a veszteséges tevékenység. Meg kell valósítani a teljesítmény szerinti differenciálást. A Központi Bizottság 1986. novemberi ülésén átfogóan elemezte népgazdaságunk helyzetét, és elhatározta, hogy gazdasági-társadalmi kibontakozási programot kell kidolgozni. A tervezetet a párt-, állami, társadalmi és tudományos szervezetek 38 vezető testületé véleményezte. A Központi Bizottság az észrevételek figyelembe vételével és mérlegelésével alakította ki állásfoglalását. I. A gazdasági-társadalmi kibontakozási program alapvető célja, hőgy a társadalmi és gazdasági élet minden szféráját megújítva új lendületet adjunk a szocializmus építésének, megteremtsük a gazdaság fejlődéséhez szükséges forrásokat, s meghaladjuk a közepes gazdasági fejlettség szintjét. • A Központi Bizottság *■ úgy ítéli meg, hogy gazdasági életben jelen levő kedvezőtlen folyamatok megállítása, kedvező irányú fordulat előkészítése érdekében egy rövidebb stabilizációs és egy hosz- szabb távú kibontakozási szakaszra van szükség. Az első szakaszban fokozatosan meg kell állítani az eladósodás folyamatát, csökkenteni, majd meg kell szüntetni az állami költség- vetés hiányát. A kibontakozás érdekében fel kell gyorsítani az intenzív fejlődéshez, a világgazdasági folyamatokhoz történő igazodást, a tartós változásokat szolgáló szerkezetátalakítást. a műszaki fejlődést. a ráfordítások csökkentését, s mindezekkel a hatékonyság javítását. A gazdasági reformfolyamat széles körű kibontakoztatására van szükség. n A termelés differen- ciáltan. elsősorban az exportképesség növelését szem előtt tartva fejlődjön. A gazdaságos konvertibilis elszámolású kivitel — főként a feldolgozóiparban — erőteljesen növekedjen. Ezt a meglévő teirnelési kapacitások jobb kihasználásával, azok kiegészítésével és korszerűsítésével, a termékek minőségének és műszaki színvonalának emelésével, a piaci munka javításával kell elérni. A korábban jóváhagyott központi gazdaságfejlesztési programok fe lülvi zsgá tatával. módosításával, a végrehajtás eszközrendszerének a javításával gyorsítani kell az egyes ágazatok szerkezeti átalakítását. A fejlesztéseket a nemzetközileg versenyképes területekre kell összpontosítani. q A gazdaságtalan ter- melés és export támogatásának a leépítését határozottabban kell folytatni. Azt a termelést, amely nem tehető gazdaságossá, meg kell szüntetni, egyidejűleg más hazai termeléssel vagy importtal gondoskodni kell a szükségletek kielégítéséről. A fizetésképtelen vállalatok és szövetkezetek esetében szigorúan a felszámolási és szanálási jogszabályok szerint kell eljárni. A felszabaduló tőkét és munkaerőt a nagyobb hatékonyságú termelésben kell hasznosítani. m A népgazdaság egyen- **" súlyának átfogó javítása érdekében a nemzetközi együttműködés lehetőségiéinek eredményesebb kiaknázására kell törekedni. — A magyar népgazdaság tudományos-műszaki haladásában, fejlődésében meghatározó szerepe van a Szovjetunióval, a szocialista országokkal kialakított együttműködésnek. Tovább kell fejleszteni a KGST keretében kialakult, kölcsönösen előnyös műszaki-tudományos és gazdasági együttműködést, a szocialista gazdasági integrációt. A szocialista országok viszonylatában a lehetőségek jobb feltárásával, a forgalom kölcsönös bővítésével biztosítani kell a kiegyensúlyozott áruforgalmi és fizetési kapcsolatok megőrzését. Az együttműködést az igényekhez igazodva, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésével és a kölcsönös érdekeken alapuló közös vállalkozások útján is bővíteni keli. — A fejlett tőkés országokkal külkereskedelmi forgalmunk bővítésére és a fejlesztési-termelési kapcsolatok elmélyítésére kell törekedni. Kínálatunkban növelni kell a nagyobb feldol- gozottsági fokú és a jelentős szellemi munkát igénylő termékek arányát. Kapcsolatainknak jobban kell segíteni ök a hazai műszaki haladást, a korszerű termelési eljárások elterjedését. Erősíteni kell a vállalatok közötti tartás és közvetlen kapcsolatokat, a termelési kooperációt. Kedvező feltételek megteremtésével elő kell segíteni a működő töke nagyobb arányú bevonását. — A fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmünkben a kölcsönösen előnyös együttműködést úgy leéli alakítani, hogy az jobban szolgálja a hazai termelés szerkezetátalakítási céljainak a megvalósítását. II. A rövid és hosszabb távú feladatok eredményes megoldásának egyaránt feltétele a népgazdaság tervszerű irányításának javítása és a piac fejlesztése, törvényeinek figyelembevétele. I A központi irányítás ’* alakítson ki olyan köz- gazdasági és társadalmi környezetet, amely ösztönöz a vállalkozásra, értékeli annak eredményeit, kikényszeríti a teljesítmény szerinti differenciálódást, és képes elviselni a konfliktusokat. a) A központi gazdaságirányító szervek döntései meghatározóak legyenek a szerkezetátalakítás stratégiai feladatainak megoldásában, az energiatermelés és elosztás, a kitermelőipar, az infrastruktúra. továbbá a KGST- együttműködés nagy horderejű kérdéseiben, a pénzügy- és hitelpolitikai irányvonal kialakításában. A kormány struktúrafejlesztő tevékenysége ösztönözze és segítse a nemzetközi technológiai és technikai fejlődés fő vonalainak követését. b) A feldolgozóiparban, az élelmiszeriparban, az építőiparban, a fogyasztási cikkek termelésében, a szolgáltatásokban tudatosan nagyobb teret kell biztosítani a keresleti-kínálati viszonyok érvényesítésének. c) A gazdálkodásban aktív szerepet kell kapniuk az áru- és pénzviszonyoknak, a keresletnek és a kínálatnak, a hitelnek, az áraknak, az árfolyamnak, a jövedelmezőségnek és a nyereségnek. Szigorú pénzügyi, hitelezési és költségvetési gyakorlatot alkalmazva fokozni kell a vállalati kollektívák érdekeltségét és felelősségét az eredményességben. m A kibontakozás döntően azon múlik, hogy mennyire sikerül a vállalatokat. szövetkezeteket, a gazdálkodó egységeket a gazdasági élet valódi önállósággal rendelkező, a jövedelem- és vagyongyarapításban közvetlenül érdekelt szervezeteivé tenni. A vállalatok nagyobb mozgékonysággal és ésszerű ikookázatvállalással elégítsék ki a piaci igényeket, kerüljön összhangba a termelés és a kereslet. Gondoskodni kell, hogy a dolgozók a követelményeknek megfelelő képzésben és továbbképzésben részesüljenek. Javítani kell a munkafegyelmet, a munka- erlkölcsöt. a munkakultúrát. Jelentősen fejleszteni kell á vállalatok közötti együttműködést. erősíteni a kooperációs és szerződéses fegyelmet; biztosítani kell. hogy a vállalatok megállapodásaikat következetesen betartsák. Az állam és a vállala“■ tok viszonyában (legyen kiszámítható és áttekinthető a szabályozás; az egyedi beavatkozások jelentős csökkentésével erősíteni kell a gazdálkodó szervezetek önállóságát, a vállalati vezetés felelősségét. A társadalmi és a vállalati érdekek egyeztetésében kapjanak nagyobb szerepet az érdekképviseleti szervezetek. Intézményessé kel! tenni a kormány, valamint a szak(Folytatás a 2. oldalon) TMkLlS üttäötäbor fl szülői szerétéiről Júniusi vendég voltam Cserkeszőlőn Kedvező tapasztalatok az oktatási törvényről Elindultak a kombájnok Aratnak Jászberényben Tegnap a Jászberényi Kossuth Termelőszövetkezetben a gépszemlét követően a megyében elsőként megkezdték az őszi árpa betakarítását. A tíz E—516-os kombájnnak 150 hektár őszi árpát és 1700 hektár búzát kell learatnia, s ha semmi sem akadályozza a munkát a szakemberek úgy számolnak, hogy 12 nap alatt biztonságba helyezik a termést, amely a tervezettnek megfelelően — hektáronként 4 tonna körül — alakult. Élónkülós a külpiacon A Chemolimpex külkereskedelmi vállalat az év első felében mintegy 10 millió dollárral túlteljesítette idei konvertibilis export-előirányzatának időarányos részét. Az első hat hónap eredményei alátámasztják a vállalatnak azt a törekvését, hogy az idén a múlt évihez képest körülbelül 4—5 százalékkal bővítsék a magyar vegyi cikkek exportját. Kedvez a kivitel növelésének, hogy a vegyi cikkek világpiacán fokozatos élénkülés tapasztalható. A kőolaj világpiaci ára a tavalyi mélypont után amikor volt olyan időszak, hogy 10 dollár alá esett — most 17 dollár körül ingadozik. A kőolaj árának emelkedését kisebb-nagyobb mértékben követték az ebből készült vegyi termékek árai is. Főként az aromás vegyületek, s közöttük is elsősorban a benzol ára változott számunkra kedvezően, ez a termék a magyar vegyiexportban jelentős tételt képvisel. Most a korábbiaknál többre értékeli a világpiac a műanyagokat is. Kedvezően befolyásolja exportunkat az is, hogy a Tiszai Vegyi Kombinátban a tervezettnél előbb megkezdődött a lineáris polietilén gyártása, s így az idén ebből a műanyagféleségből már nagyobb tételek szállítására vállalkozhat a gyár. Ugyancsak kedvező változás, hogy valamelyest elmozdult a mélypontról a műtrágyák világpiaci ára is. A külkereskedelmi vállalat szakembereinek megítélése szerint az idén összességében kedvezőbb a helyzetünk a vegyi cikkek külpiacán, mint tavaly volt. Az árak emelkedése mellett a tőkés gazdaságokban a konjunkturális javulás jelei tapasztalhatók. s ezeknek az ortitá- goknak a növekvő kereslete kihat a mi exportlehetőségeinkre is.
