Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-30 / 178. szám
1987. JÚLIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Beszélgetés a Hazafias Népfront országos családvédelmi tanácsának titkárával Családjogi törvény és a szociálpolitika Szabadidő központot alakít ki a Tiszaroffi Aranykalász Tsz az üresen álló Borbély kastélyban. Folyamatosan újítják föl az épületet, jelenleg a belső vakolási munkálatokon és a nyílászáró szerkezetek javításán dolgoznak. Rendbehozzák a külső területet is, facsemetéket ültetnek és parkosítanak, hogy majdan ideális körülmények között pihenhessenek. (Fotó: Mészáros) Szerdán fél kettőkor... A doktor úr előadást tart Életbe lépett ez év július 1-től a módosított családjogi törvény. Űj feltételek, szerint köthetünk házasságot, másként választ el a bíróság, a gyermekek örökbefogadása egyszerűbb lett. Dr. Gayer Gyulánét, a Hazafias Népfront országos családvédelmi tanácsának titkárát arról kérdeztük, hogy a mai gazdasági helyzetben, az adott szociális körülményeink között hogyan lehet érvényt szerezni az új családjogi törvénynek. A hangszóróból kellemes zene szól. A társalgó bejáratánál megjelenik egy pizsamába öltözött férfi. Tétován belép, leül az egyik székre. Aztán még egy férfi jön be, még egy, majd két nő — köntösben... A zene elhalkul. „Jó napot kívánok minden kedves betegünknek. Itt dr. Horváth József, a kórház igazgató főorvosa beszél” — hallatszik a hangszóróból. Már jó néhányan ülünk a szolnoki MÁV-Kórház ötödik emeleti társalgójában és hallgatjuk az előadást. Az igazgató éppen arról beszél, hogy minden szerdán délután fél kettőkor szeretnének ilyen módon ismereteket átadni a betegeknek. Mert az egészség megőrzéséhez nem elég a gyógyító munka. Meg is kell előzni a betegségeket. És már benne is vagyunk a témában Az igazgató életmódbeli dolgokra tér ki: hogy a mai ember betegre eszi, issza, üli, tévézi, autózza magát. A jelenlévők közül többen helyeslőén bólogatnak. Egy ügyes fordulattal máris a környezetünkről esik szó az előadásban. Néhány mondat, és már itt is vagyunk a kórházban. Bizony a folyosón, a lépcsőn szemetelnek a betegek, nem ügyelnek ■környezetük tisztaságára — mondja dr. Horváth József. Amikor vége az előadásnak, néhány hallgatót megkérek, maradjunk még itt egy kicsit, öten visszaülnek, öt férfi. — Mi a véleményük az előadásról? — Az igazat mondta. — Miben volt igaza? — A dohányzásban. az italozásban, a szemetelésben. Tény és valóság, hogy sokan elhajigálják a gyufaszálakat. Na de hiába vagyunk itt most öten, akik megfogadjuk, hogy rendet tartunk! Többszáz beteg fekszik ebben a kórházban! — Nem érezték kényszernek, hogy a nővérek megkérték magukat, fáradjanak ki fél kettőkor a társalgóba előadást hallgatni? — Ha már itt vagyunk, belefér az időnkbe... — A mai előadás egy sorozat része volt. Miről szeretnének hallani a következő előadásokban? — Arra a betegségre vagyunk kíváncsiak, amelyikkel itt fekszünk... (Hogyan lehet megelőzni? Hogy lehet elérni azt, hogy ne kerüljön kórházba az ember. ..? — ön például mivel van bent? — Hát... sok a baj... de azt is mondták, hogy kövér vagyok. Úgyhogy most fogyókúrázom. A mai eszemmel én is inkább fogynék, mint híznék... ha mégegy- szer kint lehetnék... — Most komolyan veszi a fogyókúrát? — Hát... muszáj... Ha nem tartom be, a magam ellensége vagyok. — Adják-e a nevüket a véleményükhöz? Töprengenék. — Inkább nem... Mert még elolvassák odahaza, aztán kinevetnek bennünket, hogy itt miket mondunk, otthon meg nem úgy csináljuk. .. Dr. Torday Zsigmond, a kórház igazgató-helyettese, a II. számú belgyógyászat vezető főorvosa két előadást is vállalt az ötrészes sorozatban. — Hogyan született az ötlet, hogy előadást tartsanak a betegeknek,? Igaza volt az orvosnak A leggyakoribb betegségekről szólnak Fontos az érthetőség — A főorvosi kar közös elhatározása volt. Nemcsak a gyógyítás ,a feladatunk, hanem a megelőzés is. Megelőzni a betegséget olcsóbb, mint gyógyítani. Megelőzni viszont csak úgy lehet, ha az emberek tisztában vannak vele, hogyan kell élni. — Milyen betegségekről szólnak? — Az elsőt az igazgató főorvos tartja az egészség értékéről. Ezt hallottuk ma. A második előadó dr. Tarján Péter, az I. sz. belgyógyászat vezető főorvosa a szív és érrendszeri betegsó gekről beszél, kiemelve magas vérnyomást és a szívinfarktust. Szintén az I. sz. belgyógyászaton dolgozik dr. Gál István, akinek témája az érszűkület. Jómagam pedig a cukorbetegségről tartok két előadást. — A nyitó előadásról az a véleményem, hogy érthető, világos, olyan volt, mintha az orvos hétköznapi besz getést folytatna a hallgatókkal. Milyen szempontjaik voltak még az előadás ösz- szeállításakor? — Fontos volt az érthetőség. Ha muszáj idegen szavakat használni, ha kikerülhetetlen, akkor rögtön meg is magyarázzuk, mit jelent. Törekedtünk arra, hogy rövidek is legyenek, tehát tíztizenöt percnél tovább ne tartsanak. — Mit lehet várni az előadásoktól ? — Annak, hogy elég rossz az emberek egészségi állapota, a tudatlanság is oka. A felvilágosítással csökkenthetjük a tudatlanságot. A közvetlen hangnemű előadásoknak nagyobb hatása van, mintha megparancsoljuk, hogy tessék megtanulni, hogyan kell élni. — Tervezik az előadás- sorozat bővítését? — Szeretnénk szót ejteni azokról a leggyakoribb betegségekről — nyolc-tíz ilyen van —, amelyekkel itt, a kórházban is fekszenek az emberek. Ezek az úgynevezett civilizációs betegségek. Szeretnénk a rendelőintézetben is felszerelni hangszórókat, például a cukorbete gondozó előtt, hogy várakozás közben hasznos információkat adhassunk. Paulina Éva — Szerencsésnek mondhatom magam, mert az első pillanattól kezdve részt vettem az úi családjogi törvény előkészítésében és megfogalmazásában — annak ellenére. hogy nem vagyok jogász. Nagyon kemény vitáink voltak, s ebben egvszer részt vett az igazságügy-miniszter, kétszer a helyettese Nem rejtettük véka alá fenntartásainkat. — Én sem teszem ezt. A törvény kimondja például, hoav a volt házastársak visszamenőleaesen is kérhetik lakásuk elcserélését. láv akik — elméletilea 1952 óta közös fedél alatt élnek biró- sáai seaitséaet. döntést kannak bármelyik fél kérésére —: kötelesek kettécserélni lakásukat. Ez óhatatlanul azt jelenti, hoav a ..Szétköl- tözők fiavelem" apróhirdeté- si rovatban mind silányabb lakásokat ajánlanak majd. illetőlea mind több ráfizetést kérnek. — Szögezzük le mindjárt az elején, hogy az úi családjogi törvény egy többlet lakást sem ad a társadalomnak. Általánosabban megfogalmazva: már az előkészítő munkában is kiderült, hogy vannak olyan családi-szociális kérdések, melyeket nem lehet a jog eszközeivel megoldani. Mégis ki kellett cö- vekelni a törvény körvonalait. például kulturáltabbá tenni a válási folyamatot. — A nehezebbé tett eljárás kulturáltabbá teszi-e a válásokat, vaav tovább mér- aesiti az amúav is mearom- lott kapcsolatokat? — Ezt ma még nem lehet pontosan látni. Azt azonban Igen. hogy a törvény mellett szükség van egy egészen úi intézményrendszerre. Létre kell hozni a családsegítő szolgálat országos hálózatát. E mellett azonban egész sereg tennivalónk lenne. Két példával világítanám ezt meg. A törvényben felemeltük a házasulandók életkorának alsó határát és megnöveltük a várakozási időt. Ez így rendjén van. Most nem beszélek arról, hoav a cigánv- lányok ezután is a korhatár előtt fognak férjhez menni, mert az alapprobléma az. hogy itt is hiányzik az intézményrendszer. Pontosabban : az iskolák nem készítenek fel a házasságra, a családi életre, s annak konfliktusaira. Legfeljebb a fogamzásgátlásról világosítják fel a fiatalokat. Vagy gondoljunk a házasságkötés előtti orvosi tanácsadás for- mális-gépiességére. A társadalomnak szüksége lenne a házasulandók iskolájára. Ez ma azonban nincs. A legjobb minta lenne az egészséges család. A másik. Minden család krízishelyzetbe kerülhet. Ma nem tudnak hová menni, pedig szükséges lenne a krízisintervenció. a beavatkozás, a segítő szándék. Ezt a feladatot ellátná a nagycsalád. Ezeket azonban szétvertük, sokszor a hamis iparpolitika ürügyével. A krízisintervenció szerintem azzal kezdődik. hogy a szülők legyenek kevésbé elfoglaltak. Ezentúl kellenének olyan személyek, akik időnként vigyáznak a gyerekekre. Azért, hogy a házaspár — ne csak színházba. vagy moziba menjen —. hanem valahol jól kivesze- kedje magát. Vagy elmenjen andalogni. feloldódni. Évekkel ezelőtt mindenkit meglepett. aki hallott róla. hogy a dunaújvárosi Családi Ünnepeket. Szervező Iroda gyermekfelügyelő szolgálatot indított. Ma már követendő példaként, szoktuk emlegetni Dunaújvárost. Ahhoz, hogy a család jól működjék, egy sereg humánszolgáltatásra lenne szükség. Például olyan családi étkezdékre. ahol nyolc-tíz ember megebédelhet, ahol a szakácsnő elmondja a szülőknek. hogy a gyerek mikor evett és mikor nem. ahol a kisnyugdíjas nem a borravalóra sandító pincér kiszolgáltatottja. Természetesen az ilyen és hasonló szolgáltatások állami támogatásban részesülnek. hisz szociális feladatokat látnak el. Nem kell részleteznem, hogy sem a nagycsaládosok, sem az időskorúak nvaraltatása nincs kielégítően megoldva. Mindent egybevetve, egész szociális kultúránkat kell emelni.-— A családjogi törvény július elsejétől már él. — Igen. és én törvénytisztelő ember vagyok. Mégis elmondom. hogy van néhány pontja, amivel nem értek egyet. így például a szülőtartási kötelezettséggel. Olyan öregségi nyugdíjat kellene adnunk, hogy ilyesmi ne kerülhessen törvénybe Általánosságban azt mondhatom, hogy a családokat nem lehet adminisztratív eszközökkel kezelni. Másként, kategóriákban gondolkodunk, pedig az. hogy egyszerűsített, eljárással örökbe adhatják a gyermekeket. A vitában azt mondtam, hogy még a börtön is ad esélyt az elítéltnek, hogy megváltozzék. Mi miért nem tételezzük fel. hogy egy házaspár élete sínre kerül, s visszakaphatják gyermeküket? Aggodalommal tölt el az is. hogy a tanácsi gyámhatóságok — gyengén képzett munkatársaikkal —. hogyan tudják maid ellátni feladatukat. — Azt hiszem erősíteni kell a társadalmi ellenőrzést. Mit tesz ezen a területen a Hazafias Népfront? — Igen. A társadalmi kontrollt nagyon komolyan kell venni. Igyekszünk ezt tenni. A Családvédelmi Tanács egészen új szempontok szerint gondolta végig a kérdéseket. Nemrég jelentés született, melyet letettünk az elnökség asztalára. Hiszem azt. hogy ezek a betűk az életről szólnak. Ruttkay Levente Tivadar Tivadar egyszer csak ott volt a faluban. Hogy mikor jött. miért, arra már senki nem emlékezett Valaki az idősebb templomjárók közül úgy tudta, hogy kántori állást hirdettek és arra jelentkezett, de vizsgája nem lévén, az öreg pap meghallgatta és ideiglenesen felvette orgonálni addig, míg vizsgázott kántort pem találnák. A szolgálati lakást sem kapta meg. mindössze egyetlen szobáját használhatta addig. amíg a rendes kántor meg nem érkezik. Ennek már tíz esztendeje is van. Vagy húsz? Az öreg nap meghalt, az új tiszteletes pedig a szomszéd faluból járt át prédikálni vasárnaponként és neki nagyon megfelelt Tivadar. így hát a magányos férfi része lett a falunak. Teljes jogú állampolgára. aki egy idő után pótolhatatlanná tette magát, mivel olyan dolgokhoz értett, melyhez senki más nem konyított a környéken. Amikor a tükörplafon volt a divat, ő tudott ilyet festeni az újonnan épült lakásokba. Ha őzikéket kellett pingálni a tornácra, olyan bakot, sutát varázsolt a verandára, hogy a vadőr ösztönösen a puskájához kapott amikor megpillantotta. Tivadar fölött, megállt, az idő. Se- színű hajában elkeveredtek az ősz hajszálak, egyéniségét pedig széles skálán tudta passzítani az adott helyzethez. Vasárnap zsoltárok, dicséretek zengtek föl ujjai nyomán, de ugyanez a kéz szakszerűen markolta a söröskorsó fülét, is és nem okozott neki gondot derékon kapni egy-egy pálinkás poharat sem Az orgona mellett, hát áhítatos. szent ember képét öltötte magára, a pult előtt viszont, a kÓDéság rakoncátlan szikrái villogtak tekintetében. Tivadar szívesen adta tovább tudását. bárkinek. Amikor a szobafestő szakmára a község valamennyi háziasszonyát kitanította. búcsút kellett mondania az enyves vödörnek. Nem bánta, mert ekkor már a füstölgő, szortyogó kémények kezdték érdekelni, melyeknek nemsokára nagytudású doktoraként tisztelték. A kémény egy falusi ház stratégiai fontosságú tartozéka. Ablak nélkül, ajtó nélkül vidáman élhet a család, ha ropog a fa a sparheltban. Da menten hadihelyzet áll elő. ha a hideg konyhában könnyfakasztó füst terjeng és az ebéd még vacsorára sem rottyan meg a tűzhelyen. Így hát Tivadar kulcspozícióba került azáltal, hogy abban a sötét járatban igazodott, el. melyben a falu legtudálékosabb emberének hozzáértése is elakadt. Ezt a tudományát már nem pazarolta el: komótos volt a vállalásban és arra is vigyázott, hogy a szakmai fogásokra a korom jótékony leple boruljon. Legényember lévén kikötötte. hogy a fizetség mellett étkezést is kapjon ott. ahol éppen munkája révén vendégeskedett. Szívesen tettek egy tányért hát számára is az asztalra a háziasszonyok, az pedig már köztörvényi rangra emelkedett. hogy a borosgazdáknál de- mizsont helyezzenek a kezeügyébe. merthogy munkaközben nemcsak kívülről, de belülről is öblíteni kell a kormot, pernyét, szállongó hamut. Ezt a közmegegyezést sértette meg az egyik gangos ház asszonya, aki habart bablevessel tudta le a Tivadarnak kijáró vendégséget. A borról pedig szó sem esett, pedig a mester megjegyzései egyre a hordó körül csapódtak célba. A kémény azért elkészült, dehát milyen az a munka amelyiken nincs rajta a teremtő áldása? Bodor felhőt eregetett a sparhelt az ajtaján át és hiába nyitott ajtót, ablakot a háziasz- szony. a savanyú füst egyre inkább beette magát a házba, már a szobában gomolygott. sőt. a szekrényben féltve őrzött fehérneműk közé fészkelte be magát. Tivadar a vállát vo- nogatta: a kémény sötét rejtelmeiben kérem az ördög az úr. vele pedig nem könnyű szót érteni. A háziasszony füstölögve vonatra vilii és a közeli városból kéményseprőt hívott. Az szakszerűen leengedte a padlás kisaitóíán keresztül a súlyos vasgolyót, amelyik végig gurgulázott. egészen a konyháig, aztán viszahúzta és közölte, hogy az égvilágon semmi akadálvát nem látja annak, miszerint a füst a számára épített nyíláson távozzon, aztán felszállt a vonatra és sorsára hagyta a füstben fulladozó házat. Merthogy a kéményen ezután a beavatkozás után sem szivárgott elő cigarettafüstnvi pöffenet sem. A faluban kárörvendő beszédtéma lett a füsttel megvert ház. érthető hát. hogy a háziasszony tétova reménykedéssel fogadta a betérő Tivadart. — Még egy dolgot megpróbálok — mondta az agyafúrt kántor — de étien-szom jan. aligha lesz a munkámon isten áldása. A terüli asztalkámra mégegyszer nem kellett biztatni az asszonyt. Amikor tisztes halomba gyűlt a rántottcsirke csontja az asztal közepén és az óborból is lecsúszott rá néhány pohárral. Tivadar felment a padlásra és néhány perc múlva onnan kurjantott le: próbáljanak begyújtani, mert úgy érzi meglelte a megoldást! Ábel áldozati füstje nem szállt olyan egyenesen az ég felé. mint ahogy a tűzhelyben lángralobbant gyújtás égésterméke szárnyalt ágaskodva a ház fölött. Ma is büszke 'vagyok rá. hogy egyetlen emberként engem avatott be Tivadar a titkába. Az ötödik korsó sör után — melyet természetesen én fizettem a bizalom elnyerése céljából — színéhagvott szatyrából elővette azt a oosztókalapot. melynek közepén egy hosszanti vágás éktelenkedett. Ezt helyezte be két- sor tégla közé a padláson, a nyíláson aztán könnyedén áthaladt oda- és vissza d kéményseprő golyója, de a rugalmas anyag menten visszailleszkedett és elzárta a füst útját, amint a begyújtás jött szóba. Tivadar tekintélye azóta is csorbítatlan. Igaz. kissé meghízott, se- színű haja is megkopott, de őrzi azt a rangot, amely annak az embernek jár ki. aki az istennel és az ördöggel egyszerre cimborái. Paliéi Béla
