Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-30 / 178. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚLIUS 30. Olasz kormányalakítás Maradt az ötpárti koalíció Kedvező jelek Ügy tűnik, hogy — nyár közepi viszonylagos politikai uborkaszezon ide vagy oda — a nemzetközi kérdések legfontosabb témájában, a fegyverzetkorlátozás téma­körében éppen most, a vaká- ciós időszak derekán gyor­sultak fel az események. Méghozzá (a helyi válsá­gok és terrorhullámok ko­rában a kommentátornak is jó érzés leírni) kedvező fej­lemények soráról van szó, a két nagyhatalom tárgyalásai­nak olyan előrehaladásáról, amely kézzelfogható közel­ségbe hozza immár az év végéig esedékes újabb szov­jet—amerikai csúcstalálkozó megrendezésének lehetősé­gét is. Ezt a reményt támasztja alá a bejelentés a szeptem­berre tervezett Shultz—Se- vardnadze találkozóról épp­úgy, mint a „kettős nulla­megoldás” elvének amerikai elfogadása vagy — legfris­sebb fejleményként — a gen­fi tárgyalócsoportok együt­tes ülése, ahol újabb moszk­vai javaslatok kerültek te- rítékre, ezúttal az űrfegy­verkezés tárgyköréből, ösz- szességében talán nem hang­zik túlzott derűlátásnak, ha elfogadjuk az egyik ameri­kai szóvivő értékelését, aki „kedvező jelekről” beszélt a Gorbacsov—Reagan csúcs, illetve általában a két nagy­hatalom között köthető meg­állapodás szempontjából. Mert hiszen e két dolog szorosan összefügg. Elvégre régóta hangoztatott felisme­rés, hogy egy legfelsőbb szinten létrejövő találkozó­nak akkor van csak igazán értelme, ha itt érdemleges előrelépés következhet be a világ sorsát alapvetően be­folyásoló leszerelési ügyek­ben. Márpedig a megállapo­dáshoz legközelebb került közép-hatótávolságú és har- caszati-hadmúveleti nukle­áris eszközök ügye ilyen kér­dés. Épp ezért remélhető, hogy a hátralévő hónapok­iban elhárulnak a megegye­zés útján jelenleg még tor­nyosuló akadályok, például a Peráhing—1A rakéták fel­számolásának vitája. A ra­kéták ugyan a nyugatnémet hadsereg tulajdonában van­nak, ám azok nukleáris rob- ibanó-fejeivel az. Egyesült Államok rendelkezik. A tapasztalat, a realitás ugyanakkor arra int, hogy ne ítéljük felhőtlennek és problémamentesnek a kilá­tásokat. Emlékezetes, hogy Shultz és Sevardnadze esz­mecseréjére egyes előrejel­zések szerint már júliusban sor kellett volna, hogy ke­rüljön, ám a svájci konfe­renciavárosban felmerült el­lentétek miatt végül elha­lasztották e találkozót. Csak remélni lehet, hogy a mos­tani kedvező jelek a későb­biekben sem változnak, s a lassú diplomáciai araszolás ezúttal csakugyan politikai áttöréshez vezet. Elekes Éva államosítások Peruban Alan Garcia perui elnök kedden, átfogó reformprog­ramjának részeként bejelen­tette: államosítják a magán­bankokat és a pénzintézete­ket. a devizakereskedelmet azonnali hatállyal állami el­lenőrzés alá vonják. Garcia az ország függet­lenségének ünnepén elhang­zott parlamenti beszédében azzal indokolta a bankok ál­lamosítását, hogy megkü­lönböztető hitelpolitikát foly­tattak a szegény vidéki la­kossággal szemben és hozzá­járultak a tőke külföldre menekítéséhez. Az államfő megerősítette, hogy az 1985-ben hozott döntésnek megfelelően to­vábbra is az exportbevéte­lek tíz százalékára korlátoz­zák Peru külföldi adósságai­nak visszafizetését. Peru külföldi adósságai 15 milli­árd dollárra rúgnak. Giovanni Goria megbízott kereszténydemokrata minisz­terelnök kedden késő este Rómában előterjesztette kor­mányának listáját Francesco Cossiga olasz államfőnek, s ezzel véget ért az öt hó­napja húzódó kormányvál­ság. Goria kormányában ugyan­az az öt párt vesz részt, amely az előző Craxi-kabi- netet is alkotta: a keresz­ténydemokraták. a szocialis­ták. a szociáldemokraták, a liberálisok és a republikánu­sok. A kongresszusi bírálatok ellenére az elkövetkező hat hétben a többi kilenc ku­vaiti tartályhajóra is felvon­ják a csillagos-sávos ameri­kai lobogót. Az amerikai ha­dihajók havonta öt-hat kon­vojt kísérnek majd a Per­zsa (Arab)-öbölben — ezt Richard Murphy amerikai államtitkár közölte tegnap a képviselőház külügyi bizott­ságának európai és közel- keleti albizottsága előtt. Tizenhárom évvel Ciprus északi részének török meg­szállása után semmi jele an­nak, hogy belátható időn be­lül megnyugtatóan rendeződ­nék a földközi-tengeri szi­getország sorsa. A török és görög népközösségek között a bizalmatlanság egyre mé­lyül, és sorra kudarcot val­lanak az ENSZ szorgalmazta ■rendezési tervek. A török csapatok tizenhá­rom évvel ezelőtt, 1974. júli­us végén vonultak b.e Cip­rus északi részére, miután görög ciprusiak egy csoport­ja (az athéni ezredesek biz­tatására) puccsot kíséreltek meg — sikertelenül. A két közösség viszonya korábban sem volt felhőtlen. A több évszázados együttélés alatt számtalan feszültség és köl­csönös ellenszenv alakult ki a lakosság 80 százalékát ki­tevő görög és a 20 száza­léknyi török közösség tagjai között. A szakadék csak mé­lyült azután, hogy a török csapatok megszállták Ciprus területének 40 százalékát (méghozzá azt a részt, amely az ország gazdasági erőfor­rásainak 70 százalékát adja), majd erőszakos betelepítési politikával próbálták növel­ni a török népcsoport szám­arányát. A két közösség vezetői kö­zött a közvetlen tárgyalások rendre eredménytelenül zá­rultak, mivel a török cipru­A miniszterelnök-helyette­si székbe a szocialista Giu- liano Amato került. Az új kabinet külügyminisztere Giuliano Andreotti keresz­ténydemokrata politikus, aki a Craxi-kormányban is ugyanezt a tisztséget töltöt­te be, a belügyminiszter pe­dig a kereszténydemokrata Amintore Fanfani lett. A hadügyi tárca élén liberális Valerio Zanone áll. Olaszországnak a második világháború óta ez a 47. kormánya, a 44 éves Goria pedig Olaszország eddig leg­fiatalabb miniszterelnöke. A testület demokrata párti tagjai annak körülményeit firtatták, miként futhatott aknára mindjárt az első amerikai védőkísérettel ha­józó konvojban egy tartály­hajó, nevezetesen a Bridge- ton. Robert Torricelli képvi­selő Ranald Reagan elnököt vádolta, aki — mint mon­dotta — a hadsereg főpa­rancsnokaként kolosszális kudarcot vallott. siak azonos részvételi arányt követelnek maguknak a tör­vényhozásban és a kormány­ban. A görögök ezt elfogad­hatatlannak tartják, tekin­tettel arra, hogy így arány­talanul nagy súlyra tenne szert a számarányában lé­nyegesen kisebb török kö­zösség. 1983-ban a törökök meg­szállta északi részen kikiál­tották az Észak-Ciprusi Tö­rök Köztársaságot, amelyet Törökországon kívül a vilá­gon egyetlen állam sem is­mert el. Az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa elítélte a szaka- dár „állam” megalakítását, és terveket dolgozott ki a felek megbékítésére. Java­solta, hogy szövetségi álla­mot alakítva egyesítsék az országot, s a felek arányo­san osztozzanak a vezetésen. Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök szerint azonban a rendezéshez három alapvető probléma megoldása szük­séges : — Vonják ki Ciprusról a 35 ezer főnyi török csapato­kat és a 65 ezer Törökor­szágból betelepített lakost; — Nyújtsanak hatékony nemzetközi garanciákat Cip­rus függetlenségének és önállóságának biztosításá­hoz; Tartsák tiszteletben min­den ciprusi állampolgár jo­gát a szabad mozgáshoz, le­BKP KB-plénum Országos pártértekezlet decemberben Országos pártértekezletet tart a Bolgár Kommunista Párt ez év decemberében a további szocialista építés té­ziseinek a megvitatására — egyebek között erről hozott határozatot a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága szerdán Szófiában befejeződött teljés ülésén. A testület kétnapos ülésén egyhangúlag dokumentumot hagyott jóvá. Ennek címe: ,.A szocializmus bulgáriai továbbépítési koncepciójá­nak alapvető megállapításai”. Szovjet utazási könnyítések Szerdán Moszkvában köz­zétették a szocialista orszá­gokba történő hivatalos uta­zások engedélyezésének egy­szerűsítésére vonatkozó új rendelkezéseket. Ezután a minisztériumok és hatóságok, a központi, va­lamint a szövetségi és auto­nóm köztársaságok párt. ál­lami és társadalmi szervei, a vállalatok. egyesülések, a tudományos és kulturális intézmények, a művészeti szövetségek, a tömegtájékoz­tatási eszközök, a közép- és felsőfokú oktatási intézmé­nyek vezetősége saiát hatás­körében dönthet a szocialis­ta országokkal folytatott együttműködéssel összefüg­gő. egy évig terjedő egyéni és csoportos kiutazások en­gedélyezéséről. A vállalatok, egyesülések, intézmények és szervezetek vezetői az illetékes főhatóság vezetőiének szóbeli engedé­lyével is utazhatnak. A kiutazások az utazási keret terhére, vagy az adott szocialista országbeli part­nerrel kötött cseremegálla- podás alapján történnek. Kisiklott a Favorit A Magyarországról az NDK-ba tartó Favorit nem­zetközi gyorsvonat mozdo­nya és három vagonja ki­siklott az észak-csehországi Berkivcében. A síntörés miatt bekövetkezett baleset­nél senki sem sérült meg, az utasokat egy másik szerel­vény szállította tovább. tel epedéshez és ingatlanvá­sárláshoz. beleértve azt a 200 ezer főnyi görög menekültet is, akik az északi részről te­lepültek át. A török megszállás tizen­harmadik évfordulóját jó al­kalomnak tekintette mind­két fél, hogy a saját állás­pontját ismertesse. Rauf Denktas, a török közösség vezetője megerősítette, hogy a török csapatoknak tovább­ra is Cipruson kell marad­niuk „a ciprusi kisebbség érdekében”. Kiprianu elnök ugyanakkor bármiféle ren­dezés előfeltételének nevez­te a török csapatok távozá­sát. Az elnök felvetette nem­zetközi konferencia össze­hívásának szükségességét, amit a Szovjetunió is több ízben sürgetett. Az értekez­let azonban mindeddig meg­hiúsult az Egyesült Államok és Törökország ellenállásán. Kiprianu értékelése szerint a rendezés érdekében na­gyobb szerepet vállalhatna a nyugai-európai közösség, amelynek Görögország tagja és Törökország idén felvé­telét kérte.. (Nem sok esély- lyel egyébként). Közeli rendezésre tehát nincs sok remény. Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár így adott hangot ennék: ha egyik fél sem enged követeléseiből, nincs valós esély a ciprusi kérdés tárgyalásos rendezé­sére. Kongresszusi határozat ellenére Havonta öt-hat konvojt kísérnek majd hadihajók Thatcher brit miniszterelnök és Mitterrand francia államfő Párizsban ratifikálta a La Manche-csatorna alatt húzódó alagút megépítéséről szóló szerződést. Az alagút építése még az idén megindul és 1993-ban adják át rendeltetésének. (Telefotó — KS) A megosztott Ciprus Dr. Mahathir Mohamad befejezte magyarországi tárgyalásait Lázár György az MSZMP főtitkárhelyettese a parla­mentben fogadta dr. Mahathir Mohamad malaysiai minisz­terelnököt. (Telefotó — KS) (Folytatás az 1 oldaltól) tésének lehetőségeiről, vala­mint a nemzetközi helyzet­ről, különös tekintettel az Ázsia biztonságával össze­függő kérdésekre. A talál­kozón részt vett a két or­szág külügyminisztere és nagykövete. Dr. Mahathir Mohamad a déli órákban nyilatkozatot adott szállásán a Magyar Televíziónak, majd a dél­utáni órákban elutazott Bu­dapestről a malaysiai kor­mányfő. Dr. Mahathir Mo­hamad feleségével, valamint a küldöttség tagjaival. Grósz Károly, Várkonyi Pé­ter és Baranyi Gyula tár­saságában érkezett a Feri­hegyi repülőtérre, ahol ün­nepélyesen, katonai tiszte­letadással búcsúztatták. A magyar és a malaysiai nem­zeti zászlókkal fellobogózott légikikötőben a búcsúztatás­nál jelen volt Somogyi László, valamint állami és társadalmi életünk több más vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen Zainal Abidin bin Mokhtar, illetve Vladlen Puntusz, a buda­pesti szovjet nagykövetség követ-tanácsosa. Dr. Mahathir Mohamad Grósz Károly társaságában fogadta a felsorakozott dísz­egység parancsnokának je­lentését, majd — a két or- ság himnuszának elhangzá­sa után — ellépett a kato­nák sorfala előtt. Ezt köve­tően úttörők virágcsokorral búcsúztak a kormányfőtől és feleségétől. A vendégek ez­után repülőgépbe szálltak, s elindultak szovjetunióbeli látogatásukra. A magyar—malaysiai tár­gyalások összegezéseként magyar részről szerdán saj­tóközleményt hoztak nyil­vánosságra. Dr. Mahathir Mohamad hivatalos malaysiai látoga­tásra hívta meg Grósz Ká­rolyt. A Minisztertanács el­nöke a meghívást köszönet­tel elfogadta. Csernobili Ítélet A vádlottak a maximális büntetést kapták Csernobilban szerdán az ítélet kihirdetésével befeje­ződött a nukleáris erőműben tavaly áprilisban bekövetke­zett szerencsétlenségért fe­lelős személyek pere. Viktor Brjuhanovot, az erőmű volt igazgatóját 10 évre, Nyikolaj Fomin főmér­nököt 10 évre. Anatoli j Gyatlov helyettes főmérnö­köt 10 évre ítélték. Borisz Rogoskin művezetőt 5 évi. Alekszandr Kovalen- kót. a negyedik blokk reak­torműhelyének vezetőjét 3 évi, és Jurij Lauskint. az atomenergia felügyelet ki­rendelt instruktorát pedig kétévi szabadságvesztésre ítélték. Az elítélteknek a szabad­ságvesztést javító-nevelő munkatáborokban kell letöl­teniük — az ítélet ellen a Szovjetunió alkotmánya ér­telmében nem lehet felleb­bezni. TOKIÓ Egy tokiói fellebviteli bí­róság elutasította Tanaka volt japán miniszterelnök fellebbezését és szerdán má­sodfokon helybenhagyta azt az ítéletet, amelyet Lockhe- ed-botrányként ismert ügy­ben négy éve hoztak. Tana- kát akkor négy év börtön- büntetésre és 500 millió jen (3,2 millió dollár) pénzbün­tetésre ítélték. A bíróság nem változtatott Tanaka tit­kárának és az ügyben sze­replő Marubeni cég három alkalmazottjának egytől két évig terjedő börtönbünteté­sén sem. Ez volt Japán má­A vádlottak — Kovalenko és Rogoskin kivételével — a maximális büntetést kapták az ukrán büntetőtörvény- könyv érvényes cikkelyei alapján. Raimond Brize, a bíróság elnöke indoklásában hang­súlyozta. hogy a bíróság az Ukrán SZSZK büntető tör­vénykönyve 220., 165. és 167. paragrafusa értelmében bűnösnek találta a vádlotta­kat a veszélyes üzemek biz­tonsági előírásainak megsér­tésében. szolgálati beosztá­sukkal való visszaélésben, Valamint gondatlanságban. A július 7-én kezdődött tárgyaláson 16 tárgyalási napot tartottak és összesen 40 tanút hallgattak ki. A tárgyalás hétfőn ért véget, a keddi munkanapot a bíróság az ítélet megfogalmazásával töltötte, amelynek felolva­sása szerdán csaknem más­fél órán keresztül tartott. sodik világháború utáni tör­ténetében a legnagyobb kor­rupciós botrány. HAVANNA Korlátozott sikert hozott Oscar Arias Costa Rica-i el­nök közép-amerikai körút­ja, amelynek során Nicara­guában. Mondurashan, Sal­vadorban és Guatemalában tárgyalt a térség államainak vezetőivel az általa előter­jesztett béketervről. Arias tervét a közép-amerikai ál­lamok vezetői —• a mostani elképzelés szerint — au­gusztus 6—7-én vitatnák meg Guatemalában. Az Egyesült Államok részéről kifogásolják a terv azon pontjait, amelyek megtilta­nák az úgynevezett illegális fegyveres erők támogatását, valamint a kívülről jövő destabilizációs kísérleteket.

Next

/
Thumbnails
Contents