Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-28 / 176. szám
1987. JÚLIUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Pécsett megnyílt A iMepek barátsága nyári egyetem Pécsett immár huszonki- lencedik alkalommal nyitotta meg kapuit a „Népek barátsága” nyári egyetem. A TIT által szervezett találk ■>- zónák a Pécsi Akadémiai Bi zottság székháza ad otthont. Rajnai József, a Baranya Megyei Pártbizottság titkára köszöntötte a tizenkét európai és tengerentúli országból érkezett vendégeket, többségükben fiatal értelmiségieket. majd Borbély Gábor, a Népszabadság fő- szerkesztője beszélt hazánk nemzetközi kapcsolatairól. A pécsi nyári egyetem a békét és a barátságot, a népek közötti megértést és közeledést szolgálja a tudományos ismeretterjesztés eszközeivel. A tizenkét napos program során neves szakemberek tartanak előadásokat, egyebek között a hazánkban folyó gazdasági és társadalmi reformról, az értelmiségnek a társadalmunkban betöltött szerepéről, a magyarországi nemzetiségek életéről, környezet- védelmünk eredményeiről és gondjairól, a fegyverkorlátozással és a leszereléssel kapcsolatos magyar álláspontról. A hazai és a külfö.- di hallgatók részéről egyaránt nagy érdeklődés előzi meg azt az eszmecserét, amelynek során a Ivovi tudományegyetem egyik professzora ismerteti a Szovjetunióban folyó gazdasági-társadalmi átalakítást. A hallgatók megismerkednek Pécs történelmi emlékeivel és kulturális nevezetességeivel, felkeresik Szigetvárt és az Ormánságot Ellátogatnak üzemekbe és beszélgetnek magyar fiatalo kai. Részt vesznek a pécsi nyári színház előadásain. A Barna Gytingyük Miskolcon Nemzetközi olgányfolk/ór találkozó Nyolc magyar és négy külföldi együttes részvételével rendezik meg augusztus 14 és 16 között Miskolcon az első nemzetközi cigányfolk- lór találkozót. A három napos programban először mutatják be közösen repertoárjukat a lengyel, cseh, jugoszláv, francia és magyar együttesek, köztük a szolnoki Barna Gyöngyök, az Andodrom, a Kályi Jag, valamint a sátoraljaújhelyi, a nagyecsedi, a milotai, a nyír- vasvári és a nagyíkanizsai táncegyüttes. A városi sport- csarnokiban rendezett két fellépés mellett a táncosok és vezetőik, a koreográfusok szakmai tanácskozáson és tapasztalatcserén is -részt vesznek. Az Országos Köz- művelődési Közspont segítségével szervezett találkozó gálaműsorra! és egy aggtel- ki kirándulással ér véget. A Képcsarnok Vállalat szolnoki Aba Nov&k termében rangos műalkotásokat, iparművészeti termékeket állítanak ki és árusítanak. Havi forgalmuk eléri az egymillió forintot. (Fotó: N. Zs.) Szeptember 11-tftl október 1-ig Hungaroton hanglemez betek II zeneirodalom remekei kedvezménnyel Tíz év nem kevés a ha- gyománytenemté&hez. A Hungaroton hanglemez hetek esetében elegendő volt. Az 1978-as első próbálkozás sikere után nemcsak a céltudatos és megrögzött gyűjtők tábora, de az alkalmi lemezvásárló is elvárta a folytatást, a kedvezményes áron színes választékot ajánló Hetek rendszeres megismétlését Az ősz! versenyek és a Művészeti Hetek közé ékelődő Hungaroton Fesztivál lapja! már kiszakíthatat- lanok Budapest zenei naptárából. Mi zajlott le tíz év alatt? Egyenletesen gazdagodó tartalom mellett 'bizonyító erejű mennyiségi növekedés. A kiadványok száma 1978-bam nyolc, 1986-ban tizennégy volt, ez a kilenc év előtti tizenklilenc hanglemezzel szemben harmincegy hanglemezt vitt vásárra. Az összforgalom több mint háromszorosa, az egy lemezre számított átlagos forgalom töibb mint kétszerese az 1978-as- nak. A számoknál többet mutatnak a programok: kilenc év alatt a zeneirodalom halhatatlan remekműveinek sora jelent meg — magas színvonalú előadásban. „Szürke” lemez nem szégyenkezett a fényes fekete korongok között, a HHH programjaiban a Hungaroton reprezentatív felvételei szerepeltek, melyeken bármelyik világcég magáénak vallana, s amelyek — bejutva a nemzetközi piac áramlataiba — nem egyszer jobb kritikai fogadtatásra leltek az összehasonlításokban, mint ama világcég konkur- rens felvételei. A programok általában híven tükrözték a már hosz- szaibb ideje követett kiadói politikát, azaz a magyar és a külföldi klasszikus szerzők műveinek, a zeneirodalom nagy korszakainak vés műfajainak előterébe állítását, párhuzamosan a kevésbé kiaknázott területek keresésével és feltárásával, vagyis ritkaság é-tékű felvételek megjelentetésével. Mindezt terv szerint és a lehetőségek figyelembevételével — igényekre tekintő arányokban. Ehihez -rendkívüli és aktuális szempontként járultak az éppen esedékes évfordulók, nagy jubileumok, megemlékezések: Bartók, Kodály, Wagner, Bach, Händel, Liszt. Külön ágazat a népzenei felvételeké (húsz hanglemez nyolc kiadványba csoportosítva jelent meg a heteken). Ki-ki ízlése szerint sokad- hatja, hiányolhatja a nem tetsző vagy inkább óhajtott szerzőket és műfajokat Két megállapítás azonban vitathatatlannak látszik: a fclasz- szikus magyar szerzők méltó jelenléte, s a barokk zene (évtizedek óta tartó divatjának megfelelő) súlya S ami tagadhatatlan: az örökké népszerű bécsi klasszikusok és a nagy romantikusok nem kellő arányú felvonultatása jellemző most is. Változtat-e az összképen az 1987-es esztendő? A tizedik hanglemez hetek némely ponton kisebb korrekciókat hajtanak végre: többek között a Schubert-repertoárnak jó szolgálatot tesz a Budapesti Fesztiválzenekar és Fischer Iván új lemeze. Kifejezetten a hazai kínálat kiegészítését célozza a Magyar Állami Hangversenyzenekar és Fischer Ádám romantikus slágereket megszólaltató felvétele. Az Amadinda Ütőegyüttes lemezével pedig a kortársi zenével szembeni adósságából törlesztőnek valameny- nyit Egyre láthatóbban bontakozik ki a Bartók-életmű legfontosabb darabjainak újabb (digitális technikával kivitelezett) rögzítése. A Liszt-jubileum utóhangja a Vándorévek III. kötete. A barokk zenét két utolérhe- tetlenül népszerű sorozat digitális újrafelvételével szolgálja a Liszt Ferenc Kamarazenekar. A régi zenét középkori Szent Miklós-játé- kokkal képviseli a Schola Hungarica, s 18—19. századi magyar tánczenével a Cappella Savaria. Az Andrea Chénier a középpontban áldó repertoártól (legalábbis Magyarországon) egy lépéssel távolabb található operák felvételét folytatja — világsztárokkal. Még egy lépés előre — az ismeretlen terepek felkutatásában, s még két lépés hátra — időben: Telemann operájának, A türelmes Szókra- tésznak a világpremierje szenzációt ígér. Az emberiség zenei öröksége kimeríthetetlen. Nem kétséges, hogy a következő tíz év hanglemez heti programjának megtervezése sem okoz zavart az MHV-nál; lesz mit felvennni és kiadni. J. J. A Várban NépművészetI vásár Mesterségünk ünnepe címmel rendez első alkalommal népművészeti találkozót és vásárt augusztus 20. és 22. között a Népművészeti Egyesület és az Országos közművelődési Központ a budai Várban. Az alkotmány napi program részeként népművészek kínálják portékáikat az ünneplőknek. Filmgyártásunk átszer- veződésének, megújhodásának folyamatában viszonylag kevés I figyelem jut a nem játékfilmes műfajoknak, rövid dokumentumfilmeknek, népszerű- tudományos. ismeretterjesztő és animációs filmeknek. Ezek terjesztése, moziforgalmazása sem megoldott. Esetleges: mikor jutnak el a filmszínházakba — s ott mint kísérőműsorokat levetítik-e egyáltalán, van-e érdeklődés irántuk —; néhanap a televízió képernyőjén számíthatnak közönségre (például a Mafilm Hiradó és Dokumentumfilm Stúdiójának alkotásai). A fölsorolt műfajok közül talán az animációs film a legkevésbé „hátrányos helyzetű” a közönségkapcsolatok vonatkozásában. Tavaly 38 rövidfilm szerepelt a hivatalos moziműsoron, körülbelül nyolc és fél órás együttes vetítési időtartamban. Nem tudni pontosan: hogyan dől el kiválasztásuk. milyen szempontok alapján tallóznak közöttük? Több film évekkel ezelőtt készült, iókora késéssel mutatták be. Ilyenformán nehéz bármiféle szakmai fej- lődésképet adni a területről. Kritikusi díjban részesült idén januárban Paulus Alajos Erőviszonyok című filmje, azon kevesek egyike, melyek a társadalmi kérdések iránti érdeklődés ébrenma- radását jelzik. Ez a mű a nyakló nélküli iskolakörzetesítés gondját ábrázolta becsületes indulattal, ám elvétve szem elől a téma legérdekesebb mozzanatát, annak II mozgókép oem csak játékfilm lehet a— fotografáló — pedagógusnak az alakját, aki pedig magára a jelenségre hívta föl a rendező figyelmét. Egy méltán gazdag ember portréját rajzolta meg Csőke József Kószó bácsi milliói cimű alkotásában, csak a leleményességében is tisztességes főszereplő környezetét nem sikerült rokonszenvesnek mutatnia, és valamiféle poénkényszerből a végire hagyta annak az „elárulását”, hogy a címszereplő — évtizedek óta járóképtelen, s így tett szert hulladékalkatrészek összegyűjtésével, árusításával a szóban forgó hatalmas vagyonra. Fehérvári Tamás a tárgyi- as hangvételű Endlösung%al bizonyította az antifasiszta Indulat elévülhetetlenségét. E három film a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdióban készült. Mellettük említendő a Katonai Filmstúdióban dolgozó Simon György munkája. mely Élt negyven évet címmel a személyi kultusz áldozatává lett katonatiszt, Pálffy György emlékét idézte. Gondosan' összegyűjtve a dokumentumokat, fölkeresve a pompás tartású, vonzó férfi hajdani környezetének jellemző képviselőit, mindenekelőtt Pálffy özvegyét, ezt a lebírhatatlan akaraterejű, szeretni való asszonyt. Csakhogy erre a filmre is az a jellemző, mint a mezőnyre általában: hagyományos eszközökkel. főként az interjúszerű vallomásokra építve, a mozgóképi lehetőségeket nem eléggé kiaknázva tárta elénk fontos. izgalmas. őszinte szembenézést sürgető mondanivalóját. Az ismeretterjesztésben aztán szinte végképp nyoma vész a társadalomkutató buzgalomnak, legalábbis a tavaly műsoron levő kínálat szerint. így az olyan — korántsem hibátlanul megvalósított — vállalkozást is üdvözölnünk kell. mint Czi- gány Tamás Terápia című filmjét, amely a pomázi alkotóműhely lelki-betegségekben szenvedő amatőr és hivatásos művészeit s főképp munkált ismertette meg velünk a színes filmszalagon. De a bajok természetét s okait jobban szemügyre kellett volna vennie a rendezőnek, hogy életünk fonák oldalát valamelyest megláthassuk. S persze nem érdektelenek azok a filmek sem, amelyek e^y-egy szakma, mesterség, művészeti ág titkait bogozzák Lakatos Iván: Szálak, Zöldi István: Díszítőművészet) ; gyönyörködtetnek. s ízlésnevelő szerepük is számottevő. Ügy tetszik továbbá: a nemzetközileg is becsben tartott magyar animációs film csillaga töretlen fénnyel ragyog s magasan áll. Láthattunk tavaly lézerfilmet, e technika díszítő lehetőségeit ígéretesen jelezve (Csáji Attila—Sipos Áron: A hatodik vagy a hetedik), tárgyakat, emberi testet mozgató vállalkozást (Zoltán Annamária: Pásztoróra, Lisziák Elek: Viráigének), üdvözölhettük az amatőrfilmként itthon és külföldön díjakban részesített — filozofikus, meggondolkodtató intelmeivel együtt is kacagtató — Süti című filmet (Nagy Gyula munkáját). A gazdag kínálatból mégis két „franciás” mű nyerte el leginkább a film- kritikusok tetszését: a pályakezdőnek számító Békési Sándor Fények virradat előtt című alkotása, mely Edith Piai egyik dalára készült, s a mozgókép dicséretét fogalmazza meg találékonyan, valamint a kanadai ..vendég- munkás”, Luc Degryse mozgó grafikája, a Souvenir, mely a modern, városias életforma veszélyeire döbbenti rá a nézőt, az emberi társadalmat odahagyó élőlények tragikus-groteszk kivonulásának látomását idézve elénk. Ezek mellett bőven gyönyörködhetünk a rajzfilm képzeletdús átváltozásaiban, mindabban, ami a hangosfilm megjelenése óta kissé mint rezervátumba szorult vissza az animációs műfajokba (Neuberger Gizella: Hónapok, Hegyi Füstös László: Egeresfilm, Jankovics Marcell: Egyszemű, kétszemű, háromszemü stb.). Idén a Miskolci Filmszemlén jelentkeztek a fentiekben érintett mozgóképtípusok. Reméljük, a legújabb termés kifejezi e terület alkotóinak növekvő becsvágyát. s a közönség fokozott érdeklődéssel keresi majd a filmszakmai változások művekben is tettenérhető jótékony hatását. K. Zs. fl Társadalmi Szemle júliusi számibál Több pólusú politikai rendszer A pluralizmus — polgári értelmezése szerint — a töibb pólusú politikai rendszert, a különböző politikai törekvések látszólag szabad, ámde ténylegesen mégsem lehetséges érvényesülését jelenti. A fogalom megjelenése a hazai politikai gondolkodásban — nem az elvi engedmények elfogadását kifejező jelentése — azonban azt a helyes felismerést is tükrözi, hogy a társadalomban egyidejűleg sokféle érdek él, hat, működik. Ezeket nem lehet tartósan adminisztratív úton kezelni, feloldani, az érdekeknek láthatóvá, kezelhetővé kell váiniok. Ez azonban nem azonos a töibb pólusú hatalmi struktúrával vagy a többpártrendszerrel ; az érdekek felismert és elismert pluralizmusára nem építhetünk fel pluralista politikai rendszert. A tények azt bizonyítják, hogy a többpártrendszer körülményei között is kialakul az egyetlen politikai centrum. A kérdés az, hogy az egypártrendszer politikai mechanizmusa valóban valóságosan lehetővé és általánossá teszi-e, igényli-e a társadalom osztály összetételének, a réteg- és csoportsajátosságoknak a felszínre kerülését, az érdekek megjelenítését. Ezt taglalja Be- recz Jánosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának cikke. Az utolsó két évtizedben a gazdaságpolitika és a gazdaságirányítás egyetlen elemét sem érte annyi bírálat, mint a bérpolitikát és a bér- szabályozást. Való igaz: az alkalmazott eszközök és módszerek viszonylagos eredménytelenségié gyakran igazolta a bírálókat Egyfelől ezért, másfelől a megváltozott körülmények, feltételek, gazdaságpolitikai és bérpolitikái célok miatt gyakorta változtak a bérpolitika konkrét módszerei, mindenekelőtt a bér és keresetszabályozás rendszere. Jövőre a gazdaságirányításiban és azon belül a gazdasági szabályozórendszerben nagy jelentőségű és minőséginek tekinthető változtatásokra kell számítani. Pográcz László megvilágítja a keresetszabályozás jövő évi alternatíváit. A hivatalosan nyilvántartott jövedelmek megoszlása hazánkban — akárcsak a többi szocialista országban — lényegesen egyenletesebb, mint a tőkés államokban. Külföldi elemzések szerint Magyarországon a hetvenes években a lakosság legkisebb jövedelmű 40 százaléka a nemzeti jövedelem 24 százalékához jutott, ezzel szemben a fejlett tőkés országokban ez az értők mintegy 16 százalék, a fejlődő országokban pedig 12,5 százalék volt. Falusné Szikra Katalin elemzi, milyen fő jellemzői vannak a jövedelem - és vagyanmegoszlásnak a nyolcvanas évekbeni Az elmúlt két évben felgyorsultak a reformfolyamatok: új vállalkozási formák alakultak ki, megváltozott a vállalatok irányítási rendszere, erősödött a decentralizáció igénye a vállalati szférában, megvalósult a többszintű bankrendszer stb. E jelentős változások folytatásaként került napirendre az adóreform, amelynek célja, hogy csökkentse a vállalatok közvetlen adóterheit, ily módon is mérsékelve a termelés költségeit a nemzetközi versenyképesség növelése érdekébén. A változtatások célja az is, hogy a valós nyereségérdekeltség alapján igazságosabbá váljék a jövedelemelosztás, javuljon a tervszerűen szabályzott piaci igényekhez való alkalmazkodás a gazdaság minden részében, s lehetővé váljon a hiányok s egyszersmind az eladhatatlan termékek felgyülemlésének mérséklése. Wiesel Ivén a készülő adóreform legfőbb vonásait rajzolja meg. (KS)