Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-24 / 173. szám

XXXVIII. évt. 173. sz., 1987. júiiui 24.. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Maradiság és megújhodás Mozog a föld gazdaságunk építménye alatt. Attól nem félhetünk, hogy a mozgás ki- bHlénti egyensúlyából a gaz­daságot, hiszen számtalan vonatkozásban éppen a labi­litás. az egyensúlyvesztés a fó oka újító, korszerűsítő szándékainknak. Mást kell csinálni és másként — mondhatjuk, ha arra gondo­lunk, hogy az iparban elke­rülhetetlen a szerkezetváltás, a mezőgazdaságban a terme­lés, az export gazdaságossá­gának növelése, és minden más ágazatban is a moderni­zálás, a hatékony és takaré­kos gazdálkodás, s mindezt úgy. hogy vállalkozásaikért felelősséget is viseljenek a termelők, a kudarc ott érez­tesse kedvezőtlen hatását, ahol a hibákat elkövették. Egyszóval nagy változások elé nézünk a gazdálkodás irányát, feltételrendszerét il­letően. Bármennyire is óhajtott, hogy friss szél kerekedjék, jócskán akadnak, akik az új gazdasági stratégiától féltik életünk stabilitását, s kér­dik: nem lenne elég a jelen­legi gazdasági rendszer ke­retei között jobban, gondo­sabban vezetni, dolgozni? S a kérdést megtoldják azzal, hogy a szerkezetváltás, a vállalati támogatások csök­kentése jelentős dolgozói ré­tegeket bizonytalant el vég­ső soron. Fel kell-e vállal­nunk ezeket az új feszültsé­geket? Aligha lenne helyes lehur­rogni a kétségeinket hangoz- tatókat. Ilyen nagy átalaku­lás előtt jogosnak tetszik, hogy minden alternatívát megvizsgáljanak, s a dönté­sek hatását is mérlegre te­gyék. Egy valami azonban teljesen bizonyos: a kor, a világgazdaság és a belső pa­rancsok nem engedik meg, hogy azon meditálunk, lép­jünk vagy maradjon minden a régiben. Ez a kérdésfelte­vés már évekkel ezelőtt sem volt igaz, nemhogy ma. ami­kor a jelen feladatai mellett mulasztásaink pótlása is dol­gunk, és mind nagyobb ter­hek nehezednek gazdasá­gunkra az adósságszolgálta­tás és a tetemes költségvetési hiány miatt. A választás most nem a mi akaratunktól függ. A döntést az élet, a vi­lágpiac objektív követelmé­nyei erőszakolják ki. Az a verseny, amely tőlünk füg­getlenül van. zajlik, és min­dent patikamérlegre téve ho­norál; minőséget, korszerű­séget, súlyt, küllemet, anyag­ba zárt tudást. Igaz, az új gazdasági stra­tégiánk, amelynek célja a költségvetési egyensúly hely­reállítása, és az új, verseny­képesebb értéktermelő szer­kezet kiépítése, áldozatokat kíván mindenkitől. Szóltunk már a lehetséges munkaerő­átcsoportosítás gondjairól, kényelmetlenségeiről. Újab­ban beszélünk a hozzáadott érték-adó bevezetésének (ami az igazi vállalati telje­sítmények méréséhez szüksé­ges) árfelhajtó hatásáról is. Bűnös dolog lenne bagatelli­zálni gazdaságunk operáció­jával járó „fájdalmakat”. Ezek a problémák azonban összehasonlíthatatlanul ki­sebbek azoknál, amelyek ránk várnának az „egyhely- benjárás” esetén, ha elmu­lasztanánk a ..műtéti’’ be­avatkozásokat gazdaságunk kóros betegségei gyógyítása érdekében. K. F. A szovjet Javaslattal Reális lehetőség nyílik a genfi megegyezésre Gorbacsov kezdeményezéseinek fogadtatása Csütörtökön Serifben a nukleáris és űrfegyverzetről folyó szovjet—amerikai tár­gyalásokon részt vevő szov­jet küldöttség beterjesztette a közepes hatótávolságú ra­kéták és a hadműveleti-har­cászati rakéták leszerelésére vonatkozó új javaslatot, összhangban azzal az indít­vánnyal, amelyet Mihail Gorbacsov szerdán a Merde- ka című indonéz lapnak adott interjújában kifejtett. A szovjet javaslat előirá­nyozza a szovjet és az ame­rikai közepes hatótávolságú rakéták, valamint a hadmű­veleti-harcászati rakéták globális felszámolását. Ily módon az amerikai fél által a genfi tárgyalásokon tá­masztott összes mesterséges akadálynak el kell hárulnia. Az új szovjet kezdeményezés következtében reális lehető­ség nyílik a szovjet és az amerikai közepes hatótávol­ságú rakéták és a hadműve­leti-harcászati rakéták teljes felszámolásáról szóló szer­ződéstervezet mihamarabbi kidolgozására. A Fehér Ház és a NATO üdvözölte Mihail Gorbacsov- nak azt a javaslatát, hogy az „átfogó kettős nullamegol­dás” érdekében a Szovjet­unió kész ázsiai területein is leszerelni közepes hatótávol­ságú és hadműveleti-harcá­szati rakétáit. Merlin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője szerdán este közölte: George Shultz kül­ügyminiszter és Frank Car­lucci nemzetbiztonsági főta­nácsadó Ronald Reagan el­nökkel megvitatta a javasla­tot, nyomban azután, hogy annak szövege megérkezett a Fehér Házba. Az Egyesült Államok ér­deklődéssel várja a javaslat hivatalos beterjesztését a genfi tárgyalásokon — mon­dotta a szóvivő. Az Észak-Atlanti Szerző­dés Szervezetének szóvivője Brüsszelben kijelentette, hogy a nyugati szövetség már régóta törekedik az ilyen fegyverek globális fel­számolására. A szóvivő hoz­zátette: a NATO azt várja, hogy a Szovjetunió tárgyaló- asztalnál hivatalos formában (Folytatás a 2. oldalon) Pulykát nevelnek a Körösmenti Tsz-ben NiivekvA bevétel a baromfiágazatbél A 13 ezer hektáron gazdálkodó és csaknem ezernégyszáz tagot számláló Kunszentmártoni Körösmenti Termelőszövet­kezetben kétségkívül meghatározó ágazat az állattenyésztés. Ezt az állítást egyébként a számok is bizonyítják; ugyanis a téesz tavalyi 412 ^milliós árbevételi tervéből 143 millió 269 ezer forintot az állattenyésztés hozott. A termelőszövetkezet sok •régi, elavult épülettel ren­delkezik és azokban ala­csony technológiával és rossz munkafeltételek mellett. Ügy gondolná az ember, hogy szerteágazó állattenyésztést folytatni nem a leggazdasá­gosabb dolog. Korábban vi­szont pontosan azokban az épületekben tartották tejelő teheneiket, a birkát és a juhállományt is. A termelőszövetkezet szak­emberei már a ’80-as évek legelején úgy gondolkodtak, hogy a tenyésztés sikere töb­bek között azon is múlik, hogy miképpen lehetne ösz- szefogni, koncentrálni a te­lepeket s ezáltal hogyan tud­ják áttekinthetőbbé, jobban gépesíthetővé és gazdaságo­sabbá tenni a termelést Az elgondolást tett követte — vagyis központosították az egyes állatfajok tartására szolgáló telepeket — s hogy a felszabaduló — előzőekben már emlegetett — régi istál­lók se álljanak üresen, bele­fogták a baromfi tenyésztés­be is. Erre példa, hogy már 1982-ben libát és broyler csirkét tartottak. A libából például már az első évben 4 milliós árbevételt sikerült elérniük, broyler csirkéből pedig mindjárt az elején 20 ezret értékesítettek. Ettől az évtől kezdve, út­törőszerepet vállalva, a me­gyében elsőként nekiláttak az egyik legigényesebb állat­faj, a pulyka tenyésztésének, tartásának is. Folyamatosan, 10 ezres csoportokban fo­gadják a napos pulykákat, amelyekből az idén már több mint 7 ezret értékesítettek. Két csoportban — pecsenye- pulylkaként, 6—7 kilogram­mos súlyban és 13—14 he­tes korban, valamint gigant- pulykaként, 11 kilogramm fölött és 20 hetesen — szál­lítják piacra az ízléses hú­sú, nagytestű állatokat. így ma már elmondhatjuk, hogy a kezdeti lépések a Kunszentmártoni Körösmen­ti Tsz-ben — legalábbis ami a pulykatenyésztést illeti — biztatóak. Ennek ellenére a szakemberek óvatosan fo­galmaznak és kezdetben csak kisebb nyereséggel számol­nak. Az adatok mindenesetre emelkedést mutatnak, mi­vel a szövetkezet terveiben az szerepel, hogy az állat- tenyésztés tavalyi 143 mil­liós árbevételével szemben az idén elérik a 155 millió forintot. A növekedés termé­szetesen a baromfinak is kö­szönhető, igaz az ágazat 1986-ban „csak” 20 millió forint árbevételt produkált. Az idén pedig a tervekben az szerepel, hogy a baromfi ágazat 34 millió forintos ár­bevétel mellett 2 milliós nyereséget hoz majd. A Szolnoki Mezőgép cibakház! üzemében kooperációs szerződés keretében a Bauer öntöző­berendezések részegységeit készítik. Az ütemtervnek megfelelően balad a munka, éves szinten 5 millió forint nagyságrendben. Képünkön úgynevezett szánkótalpakat szállítanak (Fotó: T. Z.) A Jászberényi Hűtőgépgyár jászboldogházi radiátor gyáregy­ségében jelenleg négy mélységméretben 23 típusú radiátort gyártanak. A munkát huszonhat hegesztő végzi, termelésük — a kooperációs segítséggel — napi 5100 négyzetméter fűtő­testet jelent. Az igényeket azonban még így sem tudják ki­elégíteni (Tarpai Zoltán felvétele) Magyar-szovjet autóipari együttműködés Csütörtökön elutazott ha­zánkból Nyikolaj Pugin szovjet gépkocsiipari mi­niszter, aki tárgyalásokat folytatott Kapolyi László ipari miniszterrel a két or­szág közötti autóipari együtt­működés további bővítésé­nek lehetőségeiről. Áttekin­tették a személygépkocsi- gyártási kooperáció és gyár­táshoz szükséges technoló­giai berendezések továbbfej­lesztésének módozatait. Meg­állapodtak az autóipari fő­egység- és részegység gyár­tási kooperáció bővítésében. A szovjet gépkocsiipari mi­nisztert fogadták Berecz Fri­gyes és Marjai József mi­niszterelnök-helyettesek. A Kőolajkutató Vállalatnál Az első önjáró fúróberendezés Földesen Új, korszerű, önjáró fúró- berendezéssel bővült a Kő- olajkutató Vállalat termelő gépparkja. Az osztrák Sdhöl- ler Blevkam gyártmányú masina hat tengelyes, hatal­mas darus tehergépkocsihoz hasonlít. A mozgó berende­zés üzemeltetéséhez a fúrá­si ponton nem szükséges az előzetes árbócszerelés, a gép „önkiszolgáló” alapon saját maga állítja fel. Átszerelése egyik fúrási pontról a má­sikra egyszerűbb és gyorsabb a hagyományos fúróberen­dezésekhez képest, és jóval kevesebb szállítójánművet i6 igényel. Az önjáró fúrótorony tel­jesítményére jellemző, hogy 160 tonna horogterhelésű, ennyi súlyt képes mozgatni. Alkalmazásával a két és fél — háromezer méter mélysé­gű fúrásokat tudják az ed­diginél hatékonyabban, gaz­daságosabban végezni. A szénhidrogénkutatás első ilyen közvetlen termelő vál­lalati munkaeszközét a föl- desi 12-es számú fúrási pon­ton állítják először termelés­be. Nyári forgalom buszon, vonaton A közlekedésben is főszezon van Ilyenkor nyáron nemcsak az idegenforgalomban, ha­nem a közlekedésben is fő­szezon van: ezrek és ezrek kelnek útra, utaznak üdülő­helyekre, btábortokba. roko­nokhoz. külföldre. A Volán és a MÁV számított a fellen­dülő utazási kedvre, a nyári menetrendeket ennek megfe­lelően alakították ki. A Volán-vállalatok eddigi tapasztalata szerint azonban az idei nyári napokon keve­sebben buszoznak, mint az elmúlt nyarakon. Ügy tűnik, a nagy melegben inkább sze­mélygépkocsival, vonattal utaznak a hosszabb távolsá­gokra. Az üdülőhelyeken így ■is jóval nagyobb a buszforga­lom, mint más évszakokban. Naponta több mint száz já- ratpár indul az üdülőhelyek­re és a gyógyfürdőkhöz, a hétvégeken és az ünnepnat»- kon továbbiakat állítanak forgalomba- A Balaton déli partján, ahol csaknem fél millióan üdülnek egyszerre, a nyári hónapokban 200—250 ezren váltanak menetjegyet a helyi Volán-buszpkra. A vonatok növekvő forgal­mán erősen érződik, hogy most van a szabadságolások fő ideje. Különösen sokan választják úticélként a Ba­laton partját, ahová a Déli pályaudvarról naponta jóné- hány szerelvényt indítanak. A szokásosnál csaknem 60 kocsival többel gazdálkodhat a pályaudvar, ezeket a men­tesítő járatokba sorolják be, illetve a menetrend szerinti vonatok meghosszabbítására szolgálnak. Érdekes tapaszta­lat. hogy a szombat reggel 7 óra után induló, az északi, illetve a déli partra közleke­dő két vonat szinte mindig zsúfolt, ugyanakkor a koráb­ban induló szerelvényeken általában jócskán akad ülő­hely.

Next

/
Thumbnails
Contents