Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-22 / 171. szám
1987. JÚLIUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A testvéri báré ág Jegyében Az Észt SZSZK nemzeti ünnepe ^iM\ Ünnepség Karcagon A Szovjetunió legkisebb népességű köztársasága, a fél magyarországnyi területű másfél milliós lakosú Észt Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság megalakulása emlékeztek tegnap délután Karcagon, a Déryné Művelődési Központban. A megyei ünnepségen az észtországi testvérkolhozokkal kapcsolatot tartó karcagi és kunmadarasi termelő- szövetkezetek kollektívái, a karcagi üzemek, vállalatok és intézmények dolgozót a város állami és társadalmi szerveinek vezetői, képviselői mellett részt vett Izjasz- lav Baljaszinszkij, a Szovjetunió debreoeni főkonzulja. Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára. Földesi István, az MSZMP KB munkatársa, Urmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese és Tóth Lajos, a Hazafias Népfront megyei titkárhelyettese. Ünnepi beszédében Zagyi János, a Karcagi Városi Pártbizottság első titkára be- vezetőkérk , Észtország történelmének legfontosabb szakaszát tekintette át. — Az észt nép forradalmi múltját jelzi az is — mondotta —, hogy 191-8 végén, a nagy októberi szocialista forradalom példája nyomán, a burzsoá hatalom hely^rei°*t az Észt Műnk Kommuna, amely a nérr*tonai invá" ziótói szenv- vereséget. Az elnyomáen. ^e7 cemberében e^s tört ki, amelyet a7*n clfolytot- tak és jfíezményeként feloszlattai'öon munkásszervezetet , . Ilyen fjalmi előzmények utárlVet*cezett be az 1940. iúli1_i fordulat, a forradalc^őze'me. a tanácsok ha ának visszaálli- tása ar^1 ó.i korszak kezdődcszt°n'aban- Ezért ez a polios 21-eazÉszt SzSzK -'nagyobb nemzeti ünnep^óhány nappal később '• augusztus 6-án az észt ’.esi hatalom kérésére a Jvjetunió a Szovjet Szocta Köztársaságok Szöv’f!ónek soraiba fogadta' prszágot. gnia és Szolnok megye baj testvéri kapcsolatai jln több mint két évtizedé' Együttműködésünk ma maz élet szinte minden tétére kiterjed — hangozta Zagyi János. — A htalos delegációk mellett ^orális és sportrendezvé- T.íet szervezünk közösen, IZl-szervezeteink az észt nszomollal működnek yütt. A megye 20 vállala- szövetkezete, intézménye A megye/ tenáoe napirendjén A foglakoztatás probémái Színvonalasnak minősítel te a vógrehajtóbizottság í MTVB munkaügyi ősz tál' tevékenységét tegnapi, ül« sén, amelyen az asztá munkájáról készült jelenté vitatta meg és jóváhagyta következő időszakra szé főbb feladatokat is. A foglalkoztatást ériő megyei testületi dönték megalapozása és végrehaá- 6a érdekében a munkaiyi osztály folyamatosan fi leiemmel kíséri a munkaő- forr ás és felhasználás állatonként!, területenkénti ia- kulását, a vállalatok mn- kaerő gazdálkodását. A negyed hosszú- és közérévú területfejlesztési terv tezí- teséhez demográfiai eire- számításokat végeztek, értékelték a foglal koztitási helyzet várható váltoasait. Orientálták a helyi tarócso- *et, gazdálkodó egységeket, intézkedéseket tettek a foglalkoztatási feltételek javítására, a munkaerő-kereslet- Kínálat területén jelentkező feszültség feloldására. A foglalkoztatás ma sen problémamentes, ha látványos, nagy visszhangot kiváltó munkaerő -elbocsájtá- sok nincsenek is a megyében, de már tapasztalható, hogy megritkultak azok a buszjáratok, amelyek a Tisza menti községekből naponta vagy hetente szállították munkahelyükre az embereket, akiknek többsége szAkma nélküli. Mi legyen velük, az otthoramaradottak- kal? És mi legyen azokkal a munkaképes fiatalokkal, akik kijárták a nyolc osztályt, vagy akiknek egy része még a nyolc általánost sem fejezte be — sok közöttük a cigány — és dolgozni szeretne? Helybeni elhelyezkedésük mindatinyiuk-i nak nem biztosítható, még a legnagyobb igyekezettel sem. Gondjaik megoldásához a tanácsoktól és a településeken lévő termelőegységek vezetőitől várhatnak segítséget. Bár az új munkalehetőségek megteremtése, az átképzések manapság nem a jószándé kokon, múlnak, a jövedelmező gazdálkodás, a hatékony foglalkoztatás kényszere befolyásolja a gazdasági döntéseket, csakúgy mint a foglalkoztatáspolitika kialakítását, amelynek országos koncepcióját most dolgozzák ki. Megvitatta a testület az ifjúság zenés-táncos szórakoztatásának lehetőségeiről, at ifjúsági klubokról, a szeszmentes vendéglátás tapasztalatairól előterjesztett •beszámolót, ki hangsúlyozva többek között, hogy az elmúlt években az ifjúság szórakoztatása terén megyeszer- te .több sikeres kezdeményezés született. Kedvező változás következett be a szórakoztatás társadalmi funkciójának megítélésében, is. A szórakozási lehetőségeket tekintve a városi fiatalok helyzete előnyösebb, a falusiakénál — bár néhány kivételt jó példaként lehetne említeni — a kis településeken élő fiatalok vannak igen hátrányos helyzetben, ezért számukra a kulturált szórakozási feltételeket anyagilag támogatni és bővíteni szükséges. A Kereskedelmi és Hitelbanknál Egymilliárdos riszvényfegyzés Ellenőrzés Velencén A múlt szezonhoz képest javult a közegészségügyi helyzet a Velencei-tónál. A vendéglátóhelyeken nagyobb a tisztaság, az ott dolgozók jobban ügyelnek gz előírások betartására, a korábbi szedett-vedett bódék helyett jól tisztán tartható, a közegészségügyi feltételeknek mindenben megfelelő pavilonokból kínálják az ételt, az italt — állapították meg a Köjál ellenőrei. 0fz Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., nemrég 1 milliárd forintos alaptőke- emelést határozott el. Az 1000 darab, egyenként 1 rrgl- lió forint névértékű részvényt egy hónap alatt hiánytalanul lejegyezték. A bank szakemberei az alaptőke 6,6 milliárdról 7,6 milliárd forintra történő felemelését üzleti sikernek könyvelik el, mert a részalakított ki szoros barátságot észt partnereivel. Tegnap természetesen a kunsági kapcsolatokról is szó esett; a Karcagi Május 1 Tsz- ről, amely a Tallinni Rahva Voit Kolhozzal, és a Kunmadarasi Kossuth Tsz-ről, amely a Polva Kalhozzal épített ki baráti együttműködést. Végezetül azokról a barátságvonatokról beszélt a szónok, amelyek közül a legutóbbi éppen a közelmúltban tért vissza Észtországból. Zagyi János, a barátságvonat utasa, a politikai delegáció egyik tagja, természetesen felidézte az utazás élményeit. A karcagon tartózkodó észt. delegáció vezetője. Laast Ain, a Rahva Voit Kolhoz szakszervezeti bizottságának titkára fölszólalásában a politikai, a tudományos, a gazdasági kapcsolatok mellett — amelyek eddig is számos tapasztalattal gazdagították a két népet — a családok, a gyerekek kölcsönös látogatását, csereüdülését szorgalmazta. Az ünnepség második felében a résztvevők megtekintették az Észtország életét bemutató filmet, majd a kunsági téeszek és az észt kolhozok testvérkapcsolatait bemutató kiállítást. Országos helyzetkép Küzdelmes aratás Az immár három hete tartó kánikula kritikus helyzetet teremtett a gabonatáblákon, aihol most vált általánossá a búza aratása. A túlérett kalászokból pereg a szem, a különböző érésű fajták hirtelen összeértek, a gépek alkatrészei gyakran meghibásodnak a forróságban, és a szabadban dolgozó embereket is erősen megviseli a rendkívüli hőség. A vízhiány miatt a kalászok csúcsán levő szemek nem tudták kifejlődni. Sok a megszorult szem, azaz fogva tartja a kalász a magokat és a kombájn nem tudja tökéletesen kicsépelni, ami további hozamveszteséget okoz. Helyenként ritkásak, s ezért szokottnál gyomosaibbak a vetések, emiatt lassabban haladnak és nehezebben dolgoznak a kombájnok. A 'búzatáblákon megjelent az aratók réme: a ,.mackó”, a zöld gyomnövények tömege, ami felcsavarodik a vágó- szerkezetre, eltörni a cséplődobot, s csak több órás keserves munkával lehet eltávolítani. Ahol viszont zavartalanul dolgozhatnak a gépek, kimagasló aratási- cséplési teljesítmények születnek. Más években rendszerint szárítóüzemek teljesítőképessége diktálja á betakarítás ütemét. A mostani kánikulában naponta egy százalékkal csökken a szemek víztartalma, s többnyire nem is kell szárítani, legfeljebb hideglevegős átfúvás- sal szellőztetik, tisztítják a terményt. vényeseknek fizetendő osztalék kigazdálkodására a bankban ily módon megnövekedett a mozgástere. ,Az igénybevehető — központi banki — refinanszírozási hitelek mértéke, az egy adósnak nyújtható kölcsön ősz- szege ugyanis az alaptőkétől függ. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a tőkeemeléssel több, mint száz új részvényessel «gyarapodott. Ki mi(n)t vet úgy arat 2. A kukorica így jól „fizet” Pillantás a megye agronómia! térképére A szántóterület nagysága természetesen sem megyei, sem szövetkezeti viszonylatban nem növelhető már számottevően. Napjainkra ugyanakkor jórészt azokat a lehetőségeket is kihasználta mezőgazdaságunk, amelyek az intenzív tápanyaggazdálkodás és a fejlett agrotechnika alkalmazásában rejlettek. Ezek -révén az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag megduplázódtak a terméshozamok. A további fejlődés egyik útjaként egyre jobban terjednek az úgynevezett szuperintenzív növénytermesztési technológiák, amelyek révén akár az újabb hozamduplázódás sem elképzelhetetlen. Szolnok megyében egyelőre az intenzív kukoricatermesztési technológia van csak terjedőben, és amikor néhány megyebéli szafcem— Az első lényeges különbség a hagyományos kukoricatermesztéshez képest a csaknem kétszeres tőállomány. Ennek a vetési sűrűségnek megfelelően kell természetesen a tápanyagot is biztosítani... Ekkora tőszámot azonban már csak öntözéssel lehet megfelelő állapotban tartani, mégpedig nem is mindegy, hogy milyen módon. A technológia másik lényeges része éppen az öntözés eddigiektől eltérő módja. Volt ugyanis szövetkezet, ahol kísérleti jelleggel kipróbálták, mit ér a megnövelt tőszám és a nagyobb mennyiségű tápanyag úgy, ha a hagyományos módon, csák néhányszor öntözik meg a táblát Egyértelműen bebizonyosodott, hogy csak a viszonylag folyamatos vízellátás esetén következik be a várt termésnövekedés, nőivel ez a módszer biztosít megfelelő mikroklímát magas páratartalmat. Ügy fogalmazta ezt valaki, hogy valósággal dunsztba kell tenni a kukoricát a megfelelő időpontra... A szomszédos Dózsa Té- eszben jövő tavasszal indítják az intenzív kukoricát Pál Bertalan termelési elnök- helyettes elmondta, hogy a hagyományos formánál 5 tonnás hektáronkénti átlagtermés esetén nem ráfizetéses a kukoricájuk, igaz ilyen átlagnál még nyereséget sem hoz. Az intenzív technológia révén 10 tonna körüli termés várható reálisan, ami még a megnövekedett költségek mellett is azt jelenti, hogy nyereséges növény lesz a kukorica összesen 1250 hekbert a búzatermesztés ilyen módszeréről kérdeztem, amit máshol már sikerrel alkalmaznák, bizony csak néztek rám. A kukoricával viszont egyre több gazdaság kacérkodik. Érződik, hogy az aszályos esztendők éppen ezt a növényt tizedelték meg legjobban, ugyanakkor a gazdaságok állattenyésztési ágazatainak égető szüksége van a saját termésű kukoricára. Legtöbb nagyüzem még csak tervezi a dolgot, esetleg a szükséges beruházásokat végzi, a Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezetben viszont már el is vetették tavasszal az első tábla „intenzív kukoricát”. A technológia lényegét Kozák András növénytermesztési főágaaat- vezető foglalta össze. — Milyen megfontolások alapján döntöttek a bevezetés mellett? Hogyan számoltak? — Ha valahol aszályos határról lehet beszélni, akkor mezőtúré igazán az. Ha tehát az egyébként meglévő adottságainkhoz, a megfelelő területhez és a napfényhez biztosítjuk a vizet, akkor a csapadékhiányt ki tudjuk védeni, és az időjárástól függetlenül elláthatjuk az állattenyésztésünket kukoricával. Mondom, a kulcs a viz, és az azt jói hasznosító termesztési technológia... Hogy számoltunk-e? Természetesen. A 400 hektár intenzív területté tétele, csatornázással együt, 47 millió forintba került, aminek egy részét állami támogatásként megkapjuk. Hozzáteszem, hogy a vizet messziről, 12 kilométer távolságból kell elvezetnünk, ami megdrágítja az egészet. Vízhez közelebb ugyanis nem volt megfelelő minőségű földünk... támyi területet terveznek így intenzív művelésbe vonni. Törökszentmiiklóson még konkrétabb előkalkulációkat is végeztek. — A hagyományos termesztéshez képest várhatóan megduplázódik a termésátlag — számolgatta Mile Sándor, a Béke Téesz növénytermesztési főágazatvezetője. — A költségeink viszont csak 30—40 százalékkal nőnek, a különbség így nyilvánvaló... Három év alatt összesen 825 hektár szántót teszünk alkalmassá az új technológiára Gépesítenünk külön nem kellett e célból, viszont az öntöző hálózat kiépítése mindhárom ütemben 10—10 millió forintba kerül. A 10—12 tonnás kukoricáért nem kétséges, hogy megéri... Kisújszálláson, a Tisza II., Termelőszövetkezetben Guba Mihály elnökhelyettes még ennél is többet mondott. — Számításaink szerint három-négy év alatt térül majd meg a tízmilliós beruházásunk, ami a 360 hektáros terület intenzívvé tételéhez szükséges. A bevezetés dolgában egyébként nincs mit tétovázni, hiszen kétségtelenül ez lesz a növénytermesztés következő fejlődési szakasza, amit úgyis végig kell mindenkinek járni.„ A mezőgazdasági nagyüzemeink természetesen, az intenzív termesztési technológiák bevezetésével párhuzamosan, folytatják komplex meliorációs programjukat is, ami nagy területek termőképességének jelentős javulását hozza. Sajátos jelenség azonban, hogy a meliorált területek vetésszerkezete, a hasznosítás módja, alig változik. A gazdaságok többsége a feljavított területen is azt csinálja, amit a melioráció előtt, és meg sem próbál ott valami emelt szintű technológiát, vagy jövedelmezőbb növényt meghonosítani. A jövő jegyében Persze, mindez nem köny- nyű. Csak nehezen lehet már valami igazán jövedelmező növényre szert tenni, mert ezekből kialakult és jórészt állandó a termelői kör, a piac pedig telített. A meliorációtól így az üzemek a jelentős termésnövekedést és a termelés biztonságának javulását várják „csak”, ezek révén pedig az átlagosan 30—40 ezer forint hektáronkénti meliorációs költség mielőbbi megtérülését Mondják, hogy már ez sem kevés. Változik tehát a megye agronómiái térképe annak ellenére is, hogy a vetésszerkezetet viszonylag állandósító tták a természeti és a köz- gazdasági viszonyok. A komplex meliorációs program keretében összesen 150 ezer hektárnyi szántó termőképességét javítják meg az ezredfordulóig és a közeljövőben várhatóan 15 ezer hektáron honosítanak meg intenzív kukorica termesztési technológiát. Mindezt a jelen, de méginkább már a jövő jegyében. L Murányi László A víz a kulcs Miért éri mag 7 Számítógéppel vezérelt szabászgépet helyeztek Özembe a Páva Ruhagyárban. A spanyol berendezés segítségével gyorsabban, pontosabban, anyagtakarékosabban készítik » ruhák szabás- és szériamintáit, valamint az eddigi szabászlétszámot egyharmadára csökkenthették (MTI-fotó; Varga László)
