Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

10 Kulturális kilátó 1987. JÚLIUS 18. Csi llagszínházak Bemutató Gyulán — Magyar Mise Tom Sawyer, a detektív Holnap este ősbemutatót tartanak a Gyulai Várszín­házban. Sütő András szín­művét. Az álomkommandót Sík Ferenc ^rendezi. Az író nyilatkozata a drá­máról: „Olyan ember számá­ra. akit sosem deportáltak és csak turistaként fordult meg Auschwitzban: honnan a mersz e dráma megírásához? Elegendő-e hozzá emlékirat- búvárlás és empátia? Segít­het-e a képzelet, mely az emberi lét iszonyataiban ugyancsak megmártózott gaz­dáját mindig képes a mások bőrében is meghordozni? E kérdésekre érvényes vá­laszt csak maga a dráma ad­hat. Hiába mondanám ugyan­is. hogy az írói képzelet — ha igazán írói: a lényegére szűrt valóság. Mert Auschwitz túl van a képzelet határán. iszonyata még azokban sem lehet teljes, akik fog­lyai voltak. Kínokat, halál­nemeket, elképzelhetetlen borzalmakat SS-őrök, falak, szögesdrótkerítések válasz­tottak el egymástól. Auschwitz — minden rém­ségével — négymillió halott szempárba fagyott. Arról, ami történt: a leg­hitelesebben ők szólhatnának — együtt. De mert nem szól­hatnak: az élők kötelessége beszélni. A halál jégmezejének sar­ki utazójaként indultam el hőseim nyomában — újabb hírt hozni a megsemmisül- lekről. Gyötrelmes út volt. Magányos és már-már ki­látástalan a tévelygésben. Halál-Antarktisz jégbeder­medt végtelenségében nem csupán az fenyegeti az uta­zót. hogy a végcél magasla­tán ott lobog már számos Amundsen zászlaja; ennél is riasztóbbnak mutatkozik a visszaút, a végső jelentés le­hetősége: íme, emberek, akik a lelkiismeret Auschwitz- Antarktisz-i expedícióit kísé­ritek figyelemmel: a fekete hómezőkön át, sarki éjszaká­ba veszett barátok emléké­vel e roppant utat Scott ka­pitányként magam is meg­jártam, de kétséges, hogy hozzátok rnsszatalálok-e. Tomboló viharban, jégfa­lak közé szorultan rója so­rait a vándor­Emberek, várlak bennete­ket!" Sütő András rémi színészek, zenészek, táncosok és az eredeti alko­tó együttes közreműködésé­vel sorra kerülő bemutató a várban a Veszprémi Nyár legnagyobb színházi esemé­nyének ígérkezik. A bemutató ma. szombaton este fél 9-kor lesz. Ezt köve­tően még négyszer láthatja a közönség a darabot: 19-én, 20-án. 23-án és 24-én. Pécs Szeged A napokban több „csillag­színház” is megnyitja kapuit. Az ország legnagyobb sza­badtéri színházában a hat­ezer-ötszáz néző befogadásá­ra alkalmas szegedi Dóm Té­ren a Cyranóval kezdődött az idei évad. Bizonyára telt házat vonz majd a Rigolettó, amelyet olasz nyelven adnak elő. s igen nagy érdeklődés kíséri majd a - Nyomorultak című musicalt, amelyet au­gusztus végén nyolc egymást követő estén játszanak. Igazi zenei csemegének ígérkezik Webber Requiemje, amelyet egy műsorban adnak elő Tolcsvay László és Tolcsvay Béla Magyar Miséjével. Természetesen a Dóm té­ren kívül is lesznek színházi előadások, zenés estek Sze­geden. Augusztus elején az Üjszegedi Szabadtéri Színpa­don Jarry Übü királyát néz­hetik meg az érdeklődők a kaposvári színház előadásá­ban. Ezt követően Nagy Ban- dó András műsorára, jazzpa- rádéra. valamint Dankó-est- re válthatnak jegyet a mű­faj barátai. A tanácsháza udvarán is lesznek rendezvé­nyek az ünnepi hetek kere­tében. A nizzai Sophie Dé­vát két alkalommal ad san­zonestet, s bemutatják Ros­sini egyfelvonásosát, a Ház- zassági szerződést is. Veszprém Veszprémben ma nyitja meg kapuit a várszínház, méghozzá a Csiksomlyói pas­sióval. A darabot 1981-ben mutatta be. és azóta is nagy sikerrel játssza Budapesten a Várszínház. A régi magyar népi színjátszás varázsát, el­feledett hangulatát felidéző előadás az elmúlt években Szófiában. Lyonban, Rómá­ban és a közelmúltban Köln­ben is meghódította a közön­séget. hatalmas sikert ara­tott. A passió-játékok bibliai történeteket és Krisztus éle­tét mutatják be. A Csiksom­lyói passió is Lucifer láza­dásával és pokolba vetteté­sével kezdődik és Krisztus halálával fejeződik be. Ba­logh Elemér író és Kerényi Imre rendező a csiksomlyói ferencesrendi kolostor könyv­tárában fennmaradt XVIII. századi kézírásos diákszínda­rabok nyomán alkotta meg a mostani passióváltozatot. A két alkotó a korabeli szé­kely—magyar nyelv értékeit beépítette a magyar válto­zatba. A szöveget régi imád­ságokkal. énektöredékekkel, betlehemes rigmusokkal egé­szítették ki. Az előadás ze­néjét Rossa László eredeti erdélyi népénekekből és ere­deti egyházi zenéből állította össze, hangszerelte. A veszp­A veszprémi vár az ország egyik legfiatalabb szabadtéri színpada. A Pécsi Nyári Színház pedig immár 10 esz­tendős múltra tekinthet visz- sza. Még két bemutató van hátra az idei évadból. Mó­ricz Zsigmond Űri muriját nézheti meg a közönség a tettyei romoknál mától júli­us 23-ig. Az előadást Jordán Tamás- rendezte. Július 25-én lesz Wasser­mann—Leigh: La Mancha lovagja című musicaljának premierje. A darabot Bagos- sy László, a Pécsi Nyári Színház igazgatója rendezi, a főbb szerepeket Szakácsi Sándor, Molnár Piroska és Stenczer Béla alakítja. A be­mutatóra a fertőrákosi bar­langszínházban kerül sor. Ezt követően még négy al­kalommal játsszák a szabad­téri táncszínben, majd au­gusztus 1-én és 2-án Szent­endrén vendégszerepei a mu­sicallel a társulat. Eger Gyerekeknek szóló darab bemutatója lesz Egerben jú­lius 21-én. A Tom Sawyer mint detektív című zenés játékot délelőtt 10-kor adják elő a Gárdonyi Géza Szín­házban a Debreceni Csoko­nai Színház és a Magyar Te­levízió közös produkciójá­ban. Az előadást Gáli László rendezi. T. G. A budai várban, a volt Friss-palota dunai szárnyá­nak maradványaiban, a gó­tikus nagytermekben — •részben az eredeti helyszínen — nyílt meg az év legna­gyobb kultúrtörténeti bemu­tatója Zsigmond és kora a művészetben címmel Az egész nyáron ny'tva tartó kiállításnak helyet adó Bu­dapesti Történeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának közös vállalkozásában fél évszázad történelmi, régészeti, művé­szeti, kultúrtörténeti emlé­kei, dokumentumai kerültek itt egymás mellé. Hatszáz éve, hogy 1387. máricus 31-én Zsigmondot magyar királlyá koronázták. Trónviszályaktól, összeeskü­vésektől, ármánykodásoktól terhes időkben került a trón­ra. Nagy tervekkel, világbi­rodalmi eszmékkel érkezett. S noha nem volt nagy had­vezér, sem nagy politikus — Magyarországon megszilár­dította a királyi hatalmat. A kiállítás plakátján ery eddig Ismeretlen Zsigmond ábrázolás egy bécsi kódexbfil E kiállítás nem is Zsig- monddal foglalkozik elsősor­ban, hanem korával és a ne­vével jelzett időszak művé­szeti produktumaival. Azzal a korral, az internacionális' gótikával, amelyben a ma­gyarországi művészet Euró­pa élvonalában járt. A kiállítás rendezői — Nagy Emese és Marosi Ernő — összegyűjtötték mindazo­kat a Zsigmond-kori mű­tárgyakat, amelyek a mai Magyarország területén fel­lelhetők és elmozdíthatok. Az Esztergomi Keresztény Múzeum kölcsönözte Kolozs­vári Tamás garamszentbe- nedeki festett oltárát, a kor­szak legkiválóbb alkotását, a győri püspökség néhány hét­re a kiállításra átengedi fél tett kincsét, Szent László ereklyetartó mellszobrát. Számos faszobor, szárnyas oltár érkezett a Nemzeti Ga lériából, kódexek a Széche nyi Könyvtárból, a kalocsai és más egyházi gyűjtemény­ből. Igazi meglepetés né hány tűfestés technikával készült liturgikus ruhada rab. Bécs, Graz, München, Nyugat-Berlin, Párizs mű zeumai. nemzeti könyvtárai is szívesen küldték el a kor szakot reprezentáló műkin­cseiket a kiállításra. Nagyszerű fotótörténeti ki­állítást láthatnak az érdek­lődők — a hó végéig — a debreceni Déri Múzeumban. A tárlat annak ellenére, hogy jórészt debreceni vonatkozá­sú. elválaszthatatlan része a magyar fotótörténet egészé­nek. A kiállításhoz kapcsolódva, de annak témáján és tema­tikáján túlmutató tanul­mánykötetet jelentetett meg a Hajdú-Bihar Megyei Mú­zeumok Igazgatósága. Sz. Kürti Katalin könyve Debre­cen XVIII—XIX. századi portréfestészetéről is alapos áttekintést ad, kútfő értékű munka, ahogy a debreceni fényképezés 1863—1918 kö­zötti történetét bemutató rész is. Szőkébb hazámbélieket közelebbről érdekelheti a Hortobágyról készített „ős­film”. Keletkezése elválaszt­hatatlan a századfordulón már Debrecenben is polgár­jogot nyert „művi” fényké­pezéstől. A szerző nemcsak jót tud erről megjegyezni, a kiállításon látottak megerő­sítik a nézőben ezt a véle­ményt. A Hajdúszoboszlón szüle­tett későbbi debrereni bank- tisztviselő. Haranghy György ekkor tűnt fel új látásmódú amatőr képeivel. Nem csu­pán az érdekesség kedvéért említjük, hogy a Hortobá- gyot igen jól ismerő alig harmincéves fiatal emberről ma még nem tudják a kuta­tók. hogy kitől tanult fény­képezni. Tény viszont, hogy 1902—1911. között minden jelentősebb hazai és külföldi amatőr-fotókiállításon bemu­tatta képeit. A Debrecen cí­mű lap 1902. március 15-i száma szerint a kolozsvári kiállításon már első díjat nyert. Itt a Hortobágyi ju­hászok, Napfelkelte — nap­lemente a Hortobágyon cí­mű sorozatával szerepelt. Ki­lenc képét küldték el a tori­nói nemzetközi fotóművésze­ti kiállításra, ahol megnyer­te E. Rubeyo fehérfém pla­kettjét. Berlin. Amszterdam, Hamburg. Párizs Haranghy sikereinek későbbi állomás­helye. 1907-ben •— többnyire szintén a hortobágyi képei­vel — Londonban kapta meg a Vaughton készítette ezüstérmet. Témái: Horto­bágy. Szénahordás. Csárdás, Terefere. Tisza mentén stb. Haranghyt 1901-ben bízta meg a budapesti Uránia Tu­Vaugton emlékérme Ha­ranghy Györgynek dományos Színház egy film forgatásával. Szana Tamás, az Uránia Színház igazgató­ja olyan előadásra gondolt, amely mozgóképekre és dia- pozitívekre épül. Ekkor Ha­ranghy „photográph műin­tézet”. nyitására kért enge­délyt Debrecentől, s Sz. Kür­ti Katalin feltételezése sze­rint valószínűleg alkalmazta az ősfilm szövegíróját. Lo­vász Jánost, ö volt az „ope­ratőr”. A Debreczen Újság 1902. június 14-én ezt írta a Kinematográf képek Debre­cenről című cikkében: „ ... pompás, színes képek fogják ismertetni a nagyal­földi metropoliszt és sík pusztaságot, s mindezt moz­gó fényképen. Haranghy, aki a „felvételt az Uránia nagy kinematográf gépével készíti . .. hétfőn a Hortobágyról vesz felvételeket." A száznál több diapozitív- ből és mozgófilm betétekből álló előadás többször vetítés­re került az Urániában, majd Debrecenben is. Erről az előadásról hallott később Csontváry Kosztka Tivadar, aki Jajcéből 1903. június 4-i keltezéssel levelet írt Haran- ghynak: „Mi a főmotívum a pusztán? a naplemente, vagy -kelte? Mi adja meg a han­gulatot? a távolban lévő ál­lati foltok, vagy a közelben lévők? bikák, lovak, vagy a száguldó csikósok?” Érdemi előzménye mindez az első nagyjelentőségű Csontváry-mű, a Vihar a Nagy Hortobágyon megjele­nésének. A Délibábok hazájáról — ez volt a film címe — sajnos nem maradt ránk kópia. Mindenesetre jelentős kísér­let volt a fényképezés film­mé válására. Sajnálatos, hogy az üstö­kösként megjelenő Haranghy hulló csillagként tűnt el a magyar fotó- és filmművé­szet egéről. 1911-ben Buda­pestre költözött, később a filmgyárban dolgozott. 1926- ban még szerepelt egy pári­zsi kiállításon, de később a kutatók már nem találták meg nevét a hazai és külföl- • di kiállítók között. 1945-ben halt meg Vácott. A Rubeyo emlékpUkett u. ti — Cigányalmanach „Egyszer ölelj át egy fát” címmel cigányalmanach je­lent meg a közelmúltban. A szerkesztő-összeállító Mu­rányi Gábor lelkiismeretes munkáját dicséri, hogy a be­válogatott szövegekkel — ta­nulmányokkal, interjúkkal, riportokkal, szociográfiai munkákkal és szépíró alko­tásokkal — az almanach műfaji követelményeinek is megfelelve, több oldalról igyekszik megvilágítani a tulajdonképpeni tárgyat: a magyarországi cigányság múltját, jelenét, valamint sajátos — tehetséges és ki­emelkedő cigány művészek által továbbfejlesztett — kulturális örökségét, hagyo­mányait. A kötetet — sokszínűsége miatt — lehetetlen teljes mélységében bemutatni. A tanulmányok és interjúk so­rában olvashatjuk többek között Csengey Dénesnek a cigány írók és költők magyar irodalomban elfoglalt helyé­ről, szerepéről készült dolgo­zatát, a Szentandrássy Ist­ván képzőművésszel készült beszélgetést, és Kovács Ist­ván Láthatatlan tömegsírok című, az európai cigányság II. világháború irtásának adatszerűén, statisztikai pon­tossággal föltáró, tényszerű­ségében is megrázó erejű írását. A változatos és gazdag szépirodalmi anyag Lakatos Menyhért és Osztojkán Béla regényrészleteiből, Balogh Attila és mások verseiből áll. Figyelemre méltó Lajko La­katos József Tátosok című, eredeti tehetségről tanúsko­dó filmballadája, Choli Da- róczi József „Otthon” vol­tam Indiában című benső­séges útibeszámolója és Sze­pesi József Balázs Jánosra a salgótarjáni cigány festő- re-költőre emlékező írása. A kötetet Péli Tamás, PéL Ildikó és Szentandrássy Ist­ván cigány képzőművészei alkotásai, illusztrációi teszi! teljessé. — ÖRÖKSÉG címmel je­lentette meg új kiadványát a Baranya Megyei Múzeu­mok Igazgatósága. A nép­rajz, a régészet, a természet- védelem, a muzeológia és a restaurálás egyes témakörei­vel foglalkozó cikkek közlé­sével a múzeumi közművelő­dés fejlesztését igyekszik elősegíteni a szerkesztőség. Dióhéjban gon és Ormos Mária Musso lini című tanulmánya is. A kulturális álét híre! tódíszeket mutatja be az a kiállítás, melyet augusztus 20-án nyitnak meg a kecs­keméti Táncsics Művelődési Házban. — A MUNKAKULTÚRA és a művelődés kapcsolatát, a gazdaság és a kultúra vi­szonyát vizsgálja az,a három napos országos tanácskozás melyet augusztus utolsó nap­jaiban rendeztek meg Le- ninvárosban. — AZ ARATÄSI ünnep szokásaihoz tartozó díszes szalmafonatokat, a ma már egyre ritkábban látható ara­• • > — KARDOS LASZLÖ kri­tikai írásainak gyűjteményét adata közre a Szépirodalmi Könyvkiadó, ugyancsak ezen a héten kerül a könyvesbol­tokba Földes Anna Kaffka Margitról szóló monográfiá­ja. A Marx, Engels, Lenin műveinek, leveleinek népe­sedéselméleti vonatkozású részleteit tartalmazó kötet mellett napvilágot látott Lu­kács József Vallás és vallá­sosság a mai Magyarorszá­— HAZAI és külföldi fes tök, grafikusok, fotósok mű veiből nyitottak meg kiál litást a hortobágyi fogadó ban. Az egy hónapig a pusz tán vendégeskedő művészei alkotásaikkal ezalatt az id alatt a Hortobágy életét, la kőit és környezetüket örö kítik meg. — MEGJELENT a Képt rock-enciklopédia, az éli olyan kiadvány Magyaroi szágon, amely lexikon fői májában, teljességre tőrei vő adatbőséggel és gazda illusztrációs anyaggal igyel szik átfogó képet adni rockzene elmúlt három ét tizedes fejlődéséről, légion tosabb előadóiról és produl dóiról. Egy „ősfilm” a Hortohágyról Zslgmond és kora Kultúrtörténeti bemutató

Next

/
Thumbnails
Contents