Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-17 / 167. szám

1987. JÚLIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Várak a váralján Ilyen kísérlet talán nincs is Magyarországon; úgy át­építeni egy városrészt, hogy az új házak a maga bájával és hangulatával együtt őrizzék a régi településszerkezetet. A szolnoki váralja, a Tabán korszerűsítése ezért egyedül­álló vállalkozás, soha vissza nem térő lehetőség a város számára. Szándékosan említem a város egészét, hiszen a megyeszékhely olyan színfoltjáról van szó, amely nem je­lentheti néhány ember elzárt világának kialakítását, ha­nem a lakosság egészének kedvtelését is kell, hogy szol­gálja. A tervezők — Pár Nándor és Nagy István — is ez­zel a szándékkal kezdtek annak idején a munkához. A városrész zeg-zugos utcáin azért indultam kíséretükben útnak, hogy megnézzük: az eredeti elképzelések mennyi­ben öltenek testet. A házak híztak Petúnia helyett pálma Vissza nem térő lehetőség Kormányzati munkaprogram a gazdasági-társadalmi kibontakozáshoz mot a szerkesztőségek kezel­A Zagyván átívelő közmű- híd előtt a Tabánra egyálta­lán nem emlékeztető sorhá­zak állnak. Paár Nándor kész a magyarázattal: — Ezek az épületek félka- rélyban — átmenetet ké­pezve az új és a régi vá­rosrész között — veszik kö­rül a Tabánt. Ezek korszerű csoportos családi házak, nem céljuk a régi településszer­kezet őrzése. A tetőszerkezetből kiugró „szénaledobó ablakok” bánt­ják a szemem. Sehol a vá­rosban nem volt szokás az ilyen megoldás, a Tabánban pedig különösen nem. Ez a rész a halászok fészke volt, nem az állattartóké. — Mi tetősíkba helyezett ablakokat terveztünk a kül­ső karélyba — magyarázza Pár Nándor. — Azáltal a te­tők tovább vitték volna a Zagyva gátjának természe­tes ívét. de... Értem, nem kell magya­rázkodnia. Tenyérnyi telkei­vel korábban is zsúfoltnak tűnt a Tabán, most meg kü­lönösen annak hat. — Híztak a házak, egy ki­csit „pöffeszkedők” lettek — mondja Nagy István. A hagyományokat őrzőn a legpuritánabb architektúra kellene ide. Némelyik há­zon mégis fellelhető a „csi- csa”. — Nem tudom megváltoz­tatni az emberek gondolko­dásmódját — tárja szét ke­zét Pár Nándor. Annak idején úgy tervez­ték. hogy néhány épületet felújítva őriznek meg. Közü­lük még csak egy szolgál szolidságában is megkapó dí­szeként a Tabánnak: az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal nádfede- les épülete. A múzeum szá­mára is kijelöltek két vagy három felújítandó házat. Mire a tervezők észrevették, Június végéig 82 millió köbméter vizet használtak fel öntözésre a mezőgazda­ságban. Ez a mennyiség a szokásos első félévi meny- nyiségnek mintegy 50 száza­léka; a csökkenést a csapa­dékos időjárás indokolta. Július első felében azonban megváltozott a helyzet: a sok napsütés és a hőség meggyorsította a talajned­vesség elpárolgását. A Tisza völgyében a talaj 50 centi- méteres felső rétegében 60 százalék alá csökkent a nö­vények által felvehető víz­készlet, ez az arány Sza­bolcsban és Borsodban mái „életveszélyessé vált” jelszó­val lebontották az egyiket, az ezerhétszázas években be­épített mestergerendáját ap­rófává hasították. A másik­nak ereszaljáig ér a gaz. Csak nehogy hasonló sorsra jusson ez is! Nehogy halász­múzeum helyett „túltáplált” ház épüljön itt is. A tervezők a Tabánt kis üzletek, parányi műhelyek, hangulatos vendéglátó helyek telepítésével akarják gazda­gítani. Egyelőre nem sok eredménnyel. — Az illetékesek nem lát­nak fantáziát benne — mondja Pár Nándor. — Ami­kor azt hajtogatom. hogy nemcsak lakásokat kell lát­nia az erre tévedőknek. azt kérdezik, hol élek én, hi­szen nincs érdeklődő csak a lakások iránt. Nem az én dolgom az idegenforgalom, de szerintem propagandát kel­lene kifejteni az itteni le­hetőségek kiaknázására, hogy ne legyen ez egy lelkét vesz­tett városszerkezet, egy ha­lott városrész. Már annak is örültünk, hogy egy kis dro­gériaüzletet nyit házában az egyik lakó. Azt is jónak tart­csupán 35—52 százalék. In­dokolt tehát a mesterséges vízpótlás, s ennek megfele­lően nap mint nap újabb nagyüzemi gazdaságok kez­dik meg a szántóföldi növé­nyek, főleg a burgonya, a cukorrépa és újabban a ku­korica öntözését. A gazdaságok ezúttal Is kedvezményben részesülnek: az öntözési vízszolgáltatás alapdíjának csupán 20 szá­zalékát kell megtéríteniük, a 80 százalékot az állami költ­ségvetés fedezi. Az Országos Vízügyi Hivatal és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeménye­juk, hogy a Tabánt majdan karélyban záró és a híd kö­zeiében a Zagyváig futó há­zaknál az egyik festőművész egy bemutatótermet nyit. A tervezők sok * esetben szélmalomharcot vívnak a régi hangulat őrzéséért. A Tabán jellegzetes színfoltja volt például a járdát szegé­lyező petúniasor. Az új la­kók társadalmi státuszát in­kább a pálma jelképezi. — Arra törekszünk, hogy ne legyen falanszter az új Tabán — magyarázza Nagy István. — Meg kellene őrizni hangulati jegyeit, mert kü­lönben torzzá válik. Az új építkezők például nem azo­nosulnak a helyi színekkel. Azt mondják, az alföldi pa­rasztházak mindig fehérek voltak. Ez igaz, de itt színe­sebb halásztelepülés volt. Kalásztelepülés volt. Ma már nem az. Az őslakosság jórésze már továbbállt és a többi része is készülődik. Nem is olyan régen szocioló­giai közösség is volt a Ta­bán. nemcsak építészeti szempontból volt egységes. Nem biztos, hogy jó ez a nagymérvű lakosságcsere, nem biztos, hogy jól érzi majd itt magát az újonnan ideköltözők mindegyike. A Tabánt évszázadokon át jellemző rusztikusságot mint­ha helyenként egy kis ope­rettjelleg váltaná fel. Az át­építés egy része már kész tény. Ilyennek képzelték az új városrészt a tervezők? — Itt mindig csöpp, vi- rágoskertnyi udvarok vol­tak. a területi adottságok nem tették lehetővé kétszáz négyszögöles porták kialakí­tását. magyarázza Pár Nán­dor. — A hatóságok és az építtetők elképzelése sem mindig egyezett a miénkkel. Esetenként olyan építészeti alkukba is belementünk, hogy1 a végén már azt mond­tam. hogy leteszem a ceru­zát. Nem ekkora „várakat” képzeltünk ide. szolidabb el­képzeléseink voltak. Ettől füg­getlenül sikeresnek érzem a Tabán átépítését. Simon Béla Fotó: Dede Géza zésére most intézkedés tör­tént arról is, hogy a legna­gyobb napi áramfogyasztás három órás időszakában fel­ár nélkül használhassák a villamosenergiát azok a nagy automatikus öntözőbe­rendezések, amelyek éjjel­nappal működnek. Az ÓVH szakemberei azzal számol­nak, hogy július utolsó har­madában az öntözésre be­rendezkedett gazdaságok túl­nyomó része megkezdi a mesterséges vízpótlást’. A fo­lyók, tavak és tározók ehhez elegendő vízkészlettel szol­gálnak. (Folytatás az 1. oldalról) kormány mostani ülését, megerősítést kap majd nép­képviseletünk legfelső színe előtt is. Hiszen nem kevesebbről van szó. mint arról, hogyan és hová „rangsorolják” a jö­vőben — saját munkánk, ér­tékeink alapján — a népek sorában a Magyar Népköz- társaságot. A gazdasági-társadalmi ki­bontakozás programja, amit a kormány a leghatározottab­ban képvisel, valódi reform- politika. Hisszük, hogy a nemzeti közmegegyezés fris­sítésével mozgósítani tudja társadalmunk minden alkotó erejét. Milliók és milliók vannak ebben az országban, akik az elmúlt években is odaadóan, a maguk és családjuk sor­sát a közösség ügyével össze­kötve dolgoztak, tették a ma­gukét. a maguk helyén, ők is azt várják a kormányzat­tól hogy bontakoztassuk ki méginkább a közösségi gon­dolkodást. a haza jövőjéért való tettrekészséget. A kö­zösség magasabb rendű er­kölcsét mélyebben meg kell gyökereztetnünk. Olyan alap­ja ez a gazdasági-társadalmi kibontakozásnak. amelyhez egyetlen fillémyi beruházás sem kell. S ennek erősítésé­ben az otthonnak, az iskolá­nak. a munkás- és az ifjú­sági mozgalomnak éppúgy megvan a szerepe, mint a népfrontnak vagy a néppel együtt élő egyházi szegé­lyeknek. Kedvező sajtóvisszhang — Életünkben, politikánk­ban felmerülhetnek — és kell is. hogy időről időre fel­merüljenek — új vonások. Egy valami azonban válto­zatlan: az az elkötelezettsé­günk. amelyet négy évtized­del ezelőtt vállaltunk a dol­gozó ember szolgálatára, jó­létének. emberi méltóságá­nak megteremtésére es meg­őrzésére — mondta nyilat­kozatában a szóvivő. Az első kérdés is a KB állásfoglalásához kaocsoló- dott: az MTI tudósítója a ki­bontakozási program sajtó- visszhangjáról kérte Bányász Rezső véleményét. A Tájé­koztatási Hivatal elnöke vá­laszában kiemelte, hogy az állásfoglalás megismertetését komoly szakmai-politikai fe­lelősséggel végezte el a ma­gyar sajtó. Erre utalt az a mód. ahogyan a dokumentu­A Jászberényi Kossuth Tsz egyike azoknak y. mező- gazdasági termelőszövetke­zeteknek, amely elmondhat­ja, hogy az eredményesen gazdálkodó ágazatai mellett vendéglátó tevékenysége is olyan jelentős, hogy számol vele nemcsak a szövetkezet, de az egész város. Számok­ban kifejezve: vendéglátó ágazatának tervezett idei ár­bevétele eléri a 7 milldá fo­rintot. Vendéglátó tevékenységé­ben kezdettől fogva főhelyen szeretjei a tsz dolgozóinak szociális ellátása, ezen belül az olcsó, mégis minden igényt kielégítő étkeztetése. Ennek feltételeit már a ko­rábbi években megteremtet­te a 600 adagos üzemi kony­ha építésével. A konyha ka­pacitása azóta nőtt és lehe­tővé teszi, hogy a tsz bese­gítsen azoknak a kisüzemek­nek, amelyeknek nincs üze­mi konyhája. A város kis­üzemei 350 adag ebédet ték. továbbították az olva­sóiknak. nézőiknek. Hasonló komolyság és elkötelezettség jellemzi azokat a kommen­tárokat. amelyek a Központi Bizottság ülése óta napvilá­got láttak. Sajtónk helyesen mutat rá arra, hogy az ál­lásfoglalás korszakos jelen­tőségű továbbfejlődésünk, jö­vőnk szempontjából. Az is igaz. amit számos lap aláhú­zott: most egy gyorsabb üte­mű. a munka, a termelés, a helytállás minőségét jobban, előtérbe helyező fejlődés kü­szöbén állunk. A nemzetközi visszhangról szólva elmondta, hogy a szo­cialista országok sajtója el­ismerően. céljainkat támoga- tóan számolt be a KB ülésé­ről. a kiadott közleményről. Jogszabály és követelmény A szóvivő (a Népszava kérdésére) kitért arra is. hogy cselekvési programjá­nak kialakítása során a kor­mányzat folyamatosan kon­zultálni, s még határozot­tabban együttműködni kíván a társadalmi és tömegszer­vezetekkel, különösen a szakszervezetekkel. A jogalkotásról szóló tör­vény tervezetéről (a Népsza­badság kérdésére) elmondta: a javaslat előterjesztését az indokolja, hogy jogalkotá­sunk rendje nem egységes Miközben a?, államélet egyes területei túlszabályozottak, másutt jelentős joghézagok nehezítik az eligazodást. A kormány szándéka szerint az új törvény egyértelműen el­határolja majd a jogszabályt az állami irányítás jogsza­bályon kívüli eszközeitől. A legfontosabb az. hogy csak­is az Alkotmányban megha­tározott állami szervek által alkotott, általános és kötele­ző magatartási szabályt le­hessen jogszabálynak tekin­teni. A törvényjavaslat rög­zíti a jogszabályok kibocsá­tóira vonatkozó követelmé­nyeket, meghatározza a jog­alkotás, a jogszabály-előké­szítés rendjét, az ebben való felelősséget, a társadalmi vitával, valamink a jogszabá­lyok érvényesítésével kap­csolatos rendelkezéseket. Mint ismeretes, a földtör­vény értelmében idén szep­tembertől megszűnik a mű­velésre alkalmatlan állami és szövetkezeti tulajdonú földek tartós használatba adása, s lehetővé válik e te­rületek megvétele — emelte ki a mostani kormányülésen visznek el naponta a tsz üzemi konyhájáról. Munkaszüneti napokon se marad kihasználatlanul a konyha. A tsz tágas kultúr­terme ugyanis alkalmas a különböző rendezvények (családi és munkaköri össze­jövetelek) megtartására. Kü­lönösen az, ha a tsz — a nagyteljesítményű konyha és a nyersanyagot biztosító húsfeldolgozó üzem birtoká­ban teljes ellátást tud nyúj­tani. Az elfogadhatóan szolid (üzemi) árak és a kulturált családias kiszolgálás egyre vonzóbbá teszi a Kossuth Tsz ilyesfajta szolgáltatása­it. Az év végébe tovább bő­vül a szövetkezet vendéglá­tó tevékenysége. Tervek sze­rint akkor nyitják meg a Szabadság téri Volán-ház földszintjén az új éttermet és a hozzátartozó önkiszol­gáló ételbárt. alkotott rendeletről szólva (a Magyar Hírlap érdeklődé­sére). A törvény végrehajtá­si utasítása szerint ha a ve­vő vállalja, hogy a mezőgaz­dasági célokat szolgáló föl­det megműveli, illetve az építési telken házat épít, ak­kor kölcsönt is felvehet. A már beépített tartós haszná­latban lévő területek a ren­delet hatályba lépésével min­den külön kérelem nélkül a használók tulajdonába men­nek át, a gazdasági tevé­kenységre használt földek viszont csak külön kérelemre adhatók tulajdonba. A Polgári Törvénykönyv módosítására vonatkozó ja­vaslatot kommentálva (a Népszava kérdésére) rámuta­tott. hogy az alapítványok jogi szabályozását kívánják egyértelművé tenni, mivel az országban mind többen és többen támogatnak ily mó­don anyagiakkal is kiváló teljesítményeket felmutató személyeket, közösségeket. A javaslat értelmében az ala­pítvány mint jogi személy kerül a Polgári Törvény- könyvbe, Racionálisabb gazdálkodást Ez azt jelenti majd, hogy az alapítvány gondozói — személyek, szervezetek vagy intézmények — élhet­nek a jogi személyeknek já­ró lehetőségekkel. A kormány szóvivője egy kérdés kapcsán (Magyar Rá­dió) leszögezte: el kell ér­nünk az állami költségvetés hiányának lehető legnagyobb mérvű csökkentését. A Mi­nisztertanács és szervei az év folyamán már számos in­tézkedést tettek ennek érde­kében, így például döntés született a vállalati támoga­tások csökkentéséről, a beru­házási kiadások mérséklésé­ről, s a márciusi árfolyam- változások és az áprilisi ár­emelések is e célt szolgálták. Más területeken is szigorú intézkedéseket léptettek élet­be. ezek közé tartozik a zá­rolttartalékok elvonása, a központi költségvetésből fi­nanszírozott szervek és a ta­nácsok támogatásának csök­kentése. A hiány további mérséklése, érdekében a kor­mány azt is szükségesnek tartja, hogy a társadalmi és tömegszervezetek racionáli­sabb gazdálkodással már az idén tegyék lehetővé költ­ségvetési támogatásuk leg-' alább 10 százalékos csök­kentését. Bngóranyúltenyésztésért Új vegyesvállalat Két magyar és egy svájci cég részvételével vegyesvál­lalat alakult Kaposvárott a hazai angóranyúl-tenyésztés és -gyapjútermelés fellendí­tésére. A vállalkozás szelle­mi bázisa a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem ka­posvári állattenyésztési ka­ra, amely nagy hozamú, a fajták ki nemesítésével igyek­szik megfelelő szaporító­anyaggal, illetve törzsállo­mánnyal ellátni a magyar tenyésztőket. A vegyesvállalat másik magyar alapítója, a Hung- angóra Angóragyapjút Ter­meltető és Értékesítő Egye­sülés — mint a speciális ál­lattenyésztési ágazat orszá­gos koordinátora — a te­nyésztési munka fejleszté­sével piaci pozícióit igyek­szik erősíteni. Társult a vállalkozáshoz-, a svájci székhelyű Soheurer- und Co. cég, amely a ma­gyar an gólragyapjú legna­gyobb külföldi vásárlója. Ekként érdekében áll, hogy a viszonylag közeli termelői piacról minél több és minél jobb minőségű nyersanyag­hoz juthasson. Tabáni új utcarészlet. Az OKTH épülete pszichikai tényező a kőrengetegben. Az öntözési idényre Kedvezmény a gazdaságoknak Szolid árak, családias kiszolgálás Vendéglátó termelőszövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents