Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

1987. JÚLIUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Labdarúgás 3. hely Borovóban és Felixdoiiban Nemzetközi tornákon vett részt a Szolnoki MÁV MTE ifjúsági és serdülőcsapata. Az ifik a jugoszláviai Bo­rovóban szerepeltek, s a harmadik helyet szerezték meg. Az első mérkőzésen a csehszlvoák Gottwaldowal 1:1 arányú döntetlent ját­szottak, a következő talál­kozón pedig 5:l-re „kiütöt­ték” a jugoszláv Vukovárt. A döntőben a házigazdákkal mérkőztek a piros-kékek. A tornagyőzelemlhez a döntet­len is elegendő lett volna de a hazai pálya előnyét él­vező borovói fiatalok 2:0~ra győztek, s így ők álltak a dobogó legmagasabb foká­ra. A MÁV MTE-nek rosz- szabb gólkülönbsége miatt a bronzérem jutott. Mint Mun­kácsi József vezető edző el­mondta, elsősorban Ladányi, Szabó, Szántó, Zsidai J., Ma­jor és Horváth S., teljesít­ménye dicsérhető. A torna gólkirálya Major Sándor lett négy góllal. A serdülők az ausztriai Felixdorfban vendégesked­tek. Az első két mérkőzésen „remiztek”: a Wienemeu- stadttal 0:0-ra, a Zeiselmau- errel 1 :l-re végeztek, s így a harmadik helyért mérkőz­hettek. A „bronzmeccsen” 4:0-ra diadalmaskodtak a WSG Sparkasse Brückl el­len, s így a dobogó harmadik fokára álltak. Ez a teljesít­mény mindenképp dicsére­tes, hiszen egy évvel idősebb játékosok között érték el. A tornán Kulcsár, Zsidai R., Kiss és Birinyi nyújtott át­lagon felüli teljesítményt. M. T. Tenisz ~™ Ötnapon át a Tisza Kupáért A Szolnok megyei szakszö­vetség július 22—26., között, rendezi meg a megyeszék­hely tiszaligeti pályáin a Ti­sza Kupa országos első osz­tályú, pénzdíjas női—férfi!, valamint másodosztályú, tiszteletdíjas férfi, továbbá gyermek és újonc leány—fiú teniszversenyét. A kieséses rendszerű viadalra a sport­egyesületek nevezhetik be versenyzőiket július 15-ig írásban (Szolnok, 5002, Pf.: 100), a rendező szervnél. A sorsolás jövő kedden 16 óra­kor lesz a Tiszaligeti SE klubtermében, a pályák mel­lett. Másnap 9 órától a gyer­mekek és újoncok egyéni ver­senyét, 24-én a férfi II., 25- én 8 órától az I., osztályúak viadalát bonyolítják le. T otóeredmények Országos döntőben a törökszentmiklósiak 1. Vasas—Lausanne 1 2. Szpartak Várna—O. Dózsa 1 3. Tatabánya— Dunajska Streda 1 4. Grasshoppers—Videoton x 5. Aarhus—CZ Jena x 6. Magdeburg—Hammarby x 7. Chaux-de-Fonds—Pogon Sz. 2 8. Kalmstad—Wismut Aue x 9. Bellinzona—Naestved 2 10. Lech Poznan—Lyngby 2 11. Norrköping—Etlr 1 12. HW Erfurt—Ruda Hvezda C. 2 13. Bröndby—Beitar Jerusalem 1 Pótmérkőzések: 14. Bohém. Praha—FF. Malmö 1 15. AIK Stockh.—Plastika Nltra x 16. VFL Bochum—Y. Tel Aviv 1 Debrecenben, országos te­rületi döntőn a Törökszent­miklósi SE atlétái 14 szám­ban vívták ki a szeptemberi finálén való szereplés jogát. Az ,1973-as születésűek kö­zött Mondok Ágnes 80 m-es gátfutásban első, távolug­rásban második, Búzás Nor­bert 100 gáton és távolugrás­ban egyaránt első lett. Az egy évvel fiatalabbak közül Fehér Tünde megnyerte a 100 és 200 m-es síkfutást, Ja- hutka Andrea a 800 és az 1500 métert, Görög Gabriel­la pedig a 80 m-es gátfutást és második lett távolugrás­ban — valamennyien arany­jelvényes szintet teljesítet­tek. A MASZ, a Magyar Rádió és a Népsport „Ki a leg­gyorsabb, ki a legkitar­tóbb?” elnevezésű, országos tehetségkutató atlétikai ver­senyén, a Népstadionban az ugyancsak törökszentmiklósi Demeter Géza győzött a 60 m-es síkfutásiban. Ketten futottak a megyéből Méháhyan kilógtak a sorból Néhány an kilógtak a sorból Az ezüstszürke gépmadár amely nemrég startolt Bu­karestből, lassan ereszkedni kezdett lefelé. A pilóta hát­raszólt: — Ugye, vannak itt Szolnokiak is? — Igen, én odavalósi vagyok — vála­szolt egy ötven év körüli férfi. — Én meg martfűi — tette hozzá egy húszéves for­ma lány. — No akkor nézze­nek egy kicsit lefelé, mert éppen arra járunk — mu­tatta a kapitány az alattunk kanyargó Tisza vonalát. Ezt az élményt külön-kü- lön beszélte el Peták Kál­mán, a Verseghy Gimnázium matematika-ábrázoló geo­metria tanára és Purgel Edit, a Tisza Cipőgyár technoló­gusa. Pedig közösen élték át abban a pilótafülkében. De hogy kerültek egyáltalán Bukarestbe? — Vagy nyolc évvel ezelőtt kezdtem el komolyabban sportolni, 42 esztendős fej­jel (!) — mesélte a tanár úr. — Akkor még aranyjelvé­nyesek az olimpiára névvel írták ki az országos pont­szerző versenyt, és én mind az öt próbát teljesítettem. Igaz, előtte nyolc hónapig készültem rá, a 15 éves fiam­mal együtt. Aztán a Velen­cei-tó körül 28 kilométert futottunk, Debrecenben szá­zat kerékpároztunk, a Bala­tonon négyezer métert úsz­tunk és 72 kilométert evez­tünk a Dunán! Tavaly-ta- valyelőtt az olimpiai ötpró­bát is teljesítettem, persze jóval kisebb adagokban, idén pedig már most több pontnál tartok, mint az el­múlt év végén. Részt vettem legutóbb a Népszava-Május- fa futáson is itt a megye- székhelyen, így már jól is­mernek a helyi szervezők. Amikor a SZOT-tól kaptak egy lehetőséget, hogy a ha­gyományos gyulafehérvári tömegfutóversenyre küldhet­nek két személyt a megyé­ből. rám is gondoltak.. — Én már ötödikes korom óta rendszeresen sportolok — mondta Purgel Edit. — Eleinte atletizáltam, több- próbáztam, öt éve az ezüst­jelvényes szintet is elértem, de aztán megszűnt itt Mart­r Peták Kálmán és Purgel Edit fűn az atlétikai szakosztály. Hívtak Szolnokra is a MÁV MTE-hez, csak éppen a kö­zépiskolai továbbtanuláso­mat nem igen segítették, így végül is a helyi szakközép- iskolába kerültem és az MHSZ-sportolókkal kezdtem foglalkozni. Először Ajkán, majd Körmenden vettem részt ÖHV országos döntőn, közben olyan tömegsport­versenyeket is megnyertem, mint a Kengyelfutás vagy a Fut a Tisza Cipő. Ezek alap­ján kerülhetett szóba a ne­vem, amikor a romániai nemzetközi verseny résztve­vőit kijelölték. Ezen a viadalon a rende­ző ország különböző terüle­teiről 41, egyenként három­tagú női és férficsapat in­dult, emellett Bulgáriát, Csehszlovákiát és hazánkat is képviselte egy-egy ilyen „trió”. Váltóversenyről lé­vén szó, a nők 3x2, a férfiak 3x4 kilométert futottak. — A repülőtéren derült ki, hogy néhányan jócskán kiló­gunk a sorból, azaz az ere­detileg kiírt, 19—31 év kö­zötti korhatárból — folytat­ta Peták Kálmán. — Nekem két 17 éves középiskolás volt a váltótársam, akik körülbe­lül kétszer olyan gyorsan fut­hattak, mint én. A női csa­patunkban pedig egy 38 éves tanárnő is akadt... Bár en­gem mindenki a csapatot kísérő vezetőnek nézett in­kább, mint versenyzőnek, arra azért büszke vagyok, hogy nem utolsónak futot­tunk be, öt csapatot is meg­előztünk! — Mi még a bolgároknál is előbbre végeztünk — büsz­kélkedett Edit —, a 16. he­lyen értünk célba. Én rajtol­tam elsőnek, és bármilyen szokatlan is volt a macska­köves út a körpálya nagy részén, még elég jó helyen váltottam. Igaz, még odakint is mindennap edzettünk, fu­tottunk, bár elég hűvös volt eleinte, a verseny napjára nagyon kellemes lett az idő. Előző nap bejártuk a pályát és még aznap reggel is igye­keztünk jól bemelegíteni, nehogy szégyent valljunk. Egy szép porcelánvázát, kis ajándéktárgyakat kaptunk a házigazdáktól, és végig egy héten át kifogástalan ellá­tást. Beszéltek még a látvá­nyos, de igen hosszú autó­buszutazásról, Bukarestből Brassón át Gyulafehérvárig, a városnézésekről, műem­lék-látogatásokról, a helyi porcelángyárban rendezett bankettről, egy nagyenyedi kirándulásról — ahol a ki­száradt Bethlen-fához is el­vitték őket —, várakról és templomokról, a Hunyadiak síremlékéről, a bukaresti kincstárról').. Mindent egy-; bevetve: nagyon jól érezték magukat a június 4-étől 11- éig tartó úton. ' (Várkonyi) a világbajnokság előtt Kajak-kenu Verőfényes napsütés, vi­lágbajnokok a vízen, szép lányok a parton... Minden adva volt, hogy jól érezzék magukat a nézők a hétvé­gén, a szolnoki Holt-Tisza- parton. Itt rendezte az Új­pesti Dózsa az idei harmadik válogatóversenyt, amely egy­ben Murányi János emlék- verseny is volt. összesen 25 egyesület csaknem kétszáz­ötven versenyzője szállt víz­re, köztük szinte a teljes ma­gyar élgárda. Izgalmas küz­delmeknek lehettünk szem­tanúi. A világbajnok Csipes régi napjait idézve vágott vissza Hódosának a négy hét­tel ezelőtti vereségért. A szolnokiak számára legérde­kesebb versenyszámiban, á hazai Szabó Lajos nem tud­ta megismételni júniusi győ­zelmét. Ezúttal második lett C 1 1000 m-en Bohács mö­gött, ezért úgy döntött, hogy C II 10 ezer méteren pró­bál javítaná. (Ez a szám lapzárta után ért véget). A verseny érdekessége volt néhány észt sportoló in­dulása Nem jutottak ugyan a legjobbak közé, azonban elismeréssel nyilatkozóit a viadalról vezető edzőjük Gunnar Kuura: — A Tallinn és Szolnak kö­zötti két évtizedes sportkap­csolat révén, 1980 óta har­madszor járok itt — mondta a szakvezető. — Csütörtökön érkeztünk heten és egy he­tet töltünk Magyarországon. Három számban ’ indultak versenyzőink, egyikük 8. he­lyen végzett. Úgy tapasztal­tam, itt a városban sokan szeretik ezt a sportágat, amely az egész országban népszerű és biztos vagyok benne, hogy a magyarok az idei világbajnokságon is jó eredményeket érnek el. A versenyeket megtekin­tette Parti János szövetségi kapitány is. Mint elmondta, ez volt az utolsó válogató a világbajnokság előtt Az Universiádén szereplő spor­tolóknál az ott elért ered­ményeket veszik figyelembe, örvendetes, hogy sikeresen szerépeinek kajak-kenusa^, ink Zágrábban, eddigi mér­legünk egy arany- és két bronzérem. A csapathajóknál még nincs meg a végleges összetétel, így még nem dőlt el, ki indul C II 1000 m-en és a férfi négyes kajakosok­nál. A kapitány elsősorban annak örült, hogy Csipes új­ra régi formájában verseny­zett, a többiek pedig „hoz­ták magukat”. Győztesek. K I 500 m női: Kőbán (Csepel) 1:53,8. K I 500 m férfi: Gyulai (BHSE) 1:40,6. K II 500 m női: Kő­bán—Rakusz (Csepel, Olefin) 1:43,6. K II'500 m férfi: Csi- \ pes—Fidel (BHSE—Köfém) 1:30,7. K I 1000 m férfi: Csi­pes 3:39,7. K IV 1000 m fér­fi : Budapesti Honvéd A 3:06,4. K II 1000 m férfi: Hódosi—Kovács (BHSE, Kö­fém) 3:16,8. K IV 500 m fér­fi: BHSE 1:25,8. K I 6000 m női: Rakusz 30:37,3. C I 500 m Szabó (BHSE) 1:50,8. C I 1000 m: 1. Bohács (BHSE). 4:03,3. 2. Szabó L. (SZVSE) 4:04,7. C II 500 m: Ledkep— Takács (Ü. Dózsa) 1:41,2. C II 1000 m: Leikep—Takács 3:40,8... 3. Szabó A.—Szabó L. (BHSE, SZVSE) 3:43,5. Magyar Ifjúság Kupa Lassan hagyományossá vá­lik az országos kispályás lab­darúgótorna amelynek cél­ja: a legnépszerűbb sportág­ban minél nagyobb tömege­ket megmozgatni, s a kitű­zött jutalom kétévenként: a győztes csapatok tagjai né­zők lehetnek a labdarúgó vi­lág-, illetve Eűrópa-bajnok- ság döntőjének néhány mér­kőzésén. Tavaly Szolnok me­gyéből két csapat is beju­tott az országos elöntőbe, s mindkét — mezőtúri — gár­da ae ötödik helyen végzett, — Szeretnénk most is leg­alább ilyen jól szerepelni — mondta a szombati megyei döntőn Szabó Zsigmond, a Ruhaipari Szövetkezet női csapatának vezetője. — Egyik állarfdó csapattagunk. Török Ibolya ugyan nemrég utazott el az NDK-ba egy építőtáborba, de például a szarvasi kézilabdás Szabó Teri, a csapatkapitány Var­ga Katalin és a többiek az­zal búcsúztatták el, hogy he­lyette is megteszik majd a magukét a pályán. Az első fordulón már túl is vagyunk. 4:l-re nyertünk a Vasútüzem ellen. A végén már tartalé­kolták is az erejüket a lá­nyok a következő meccsre. Minden ellenfelet komolyan kell venni... Veress Pál, a rendező me­gyei KISZ-bizottság munka­társa elmondta, hogy a bene­vezett tíz csapat közül Kun­hegyesről, Karcagról és Me­zőtúrról egy-egy gárda tá­volmaradt. Így egy négy- és egy háromtagú csoport kör­mérkőzéseiből a legjobb két. illetve egy csapat iut az it­teni döntőbe, ők újabb kör­mérkőzéseken döntik el a végső sorrendet. A győztes női és férficsapatok a terü­leti döntőbe jutnak, amely jövőre ugyancsak itt lesz Szolnokon. — Éppen egy hónapja nyertük meg az OKISZ Ku­pát Salgótarjánban — mesél­te két mérkőzés között Var­ga Katalin, a mezőtúriak csapatkapitánya. — Karca­gon, a megyei döntőn négy csapat közül jutottunk to­vább. az országos fináléban pedig előbb a csoportunkban a Gyöngyösi Deltát 4:0-ra. Lentit pedig 2:l-re vertük. A döntőben Salgótarján ellen szintén 2:l-et értünk el. és most itt a Magyar Ifjúság Kupában is szeretnénk a legjobbak közé jutni. A második csoportmérkő­zésen, Tiszaszentimre ellen éppen ő és Szabó Teri rúgta az első két gólt. amelyet to­vábbiak követtek. Csoportéi­Sportszerű, színvonalas megyei döntő K| rúgja el a labdát? A Mezőtúr—Jászberény női dőntő (3:0) egy pillanata. (Fotó: Hargitai) sóként a döntőben Kunhe­gyes ellen 5:0-ra, a Jászbe­rényi Hűtőgépgyár ellen 3:0-ra nyertek, ezzel megyei elsők lettek a jászságiak és a kunságiak előtt. Vasárnap a férfiak léptek pályára a tiszaligeti sport- kombinátban. Itt csak a kun- hegyesiek maradtak távol a 64 benevezett csapatból to­vábbjutott 12 együttes kö­zül. öt pályán reggel 9 órá­tól kezdve „nagyüzem” volt. A 2x20 perces mérkőzéseket szemmel láthatóan élvezte Horváth Lajos, a megyei labdarúgó-szövetség szakfel­ügyelője is: — Néhányan nagyon ügye­sen bánnák a labdával — mondta —. vannak egészen stílusosan focizó együttesek is. Látszik, hogy nem csak alkalmilag jöttek össze gyakran játszhatnak együtt. Persze akad néhány ismerős arc a megyei, sőt a korábbi területi bajnokságból, de a kiírás szerint csak NB-s lab­darúgók nem szerepelhetnek úgy tudom. Az itt futballo- zókból szerintem akár három olyan nagypályás csapatot is össze lehetne hozni, amelyek helvtállnának a megyei má­sodosztályban. .. Játékosnézőbe és ellenfelet edzőpartnert keresni jött Szolnokra Bárfi Ágnes, a magyar női^ labdarúgó-válo­gatott „sztárja” is. a kupa- torna országos szervezőbi­zottságának egyik tagiával. Sajnos, egy nappal később a kelleténél, hiszen a lányok szombaton fociztak. De le­het, hogy mégsem hiába, hi­szen a szolnokiak már terve- -zik egy nagypályás női csa­pat összehozását, sőt egy pró- bamérkőzésen egy ilyen együttes már fővárosi ellen­féllel szemben is diadalmas­kodott. A férfiaknál az első fordu­ló — az Aprítógépgvár—'Kis­újszállás (1:1) mérkőzést ki­véve — biztos győzelmeket hozott a jobbik csapatok szá­mára. A két négytagú cso­port mellett volt egy három­tagú is. itt éppen a nagy esé­lyes mezőtúriak „pihentek” a Tiszaföldvár—Olajbányász (5:0) találkozó közben, bár jól odafigyelve a földváriak­ra. A csapatkapitány Zolnai István elmondta: — Sok edzőmérkő/^ssel készültünk a megyei döntő­re, tíz ilyen meccsből csak egyszer kaptunk ki megyén kívüli ellenféltől. Jól együtt van a csapatunk, a tavaly- előtti VIT-kupagyőztes társa­ságból még heten vagyunk itt ma is. Szellemi és fizikai foglalkozásúak vegyesen; a gólkirály Kovács Lajos pél­dául traktoros, a kapusunk Vass Ferenc műszaki főmér­nök. A többség a Magyar- Mongol Barátság Téeszben dolgozik, és most is az orszá­gos döntőbe szeretnénk jut­ni. .. Nos. ezúttal — nem sike­rült. A tiszaíöldváriaktől 7:l-re kikaptak (évek óta nem rúgott senki nekik eny- nyi gólt), maid a hármas döntőben a földváriak a szol­noki posta csapatát 3:0-ra, a jászberényi aprítógépgyárét 5:4-re verték, ezzel ők lettek az elsők a postások előtt. Meglepetésre — de teljesen megérdemelten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents