Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚNIUS 10. Elfogadták a VSZ PTT berlini ülésszakán Lengyelország Velencei csúcstalálkozó Dokumentum az új gazdasági világrend megteremtéséről Mint már jelentettük, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testü­letének május 28—29-én megtartott berlini üléssza­kán d okúm enbum o t fogad-, tak el a gyengénfejlettség felszámolásáról és az új gazdasági világrend megte­remtéséről. A dokumentu­mot kedden tették közzé. | _ A Varsói Szerződés tagállamai konstatál­va a világgazdaság helyze­tének további romlását és a nemzetközi feszültség fenn­maradását — figyelembe vé­ve a fejlődő országok rossz gazdasági helyzetét — beha­tóan áttekintették ezen or­szágok gyengénfejlettsége le­küzdésének problémáit, az új gazdasági világrend meg­teremtésében való előreha­ladás hiányának okait és e problémák megoldásának útjait. A Varsói Szerződés tagál­lamai megállapítják, hogy a nemzetközi helyzet mind ez ideig nem járul hozzá a nemzetközi gazdasági kap­csolatok egészségesebbé té­teléhez, a világ országai — •különösképpen a fejlődő or­szágok — normális társadal­mi-gazdasági fejlődéséhez. Az utóbbi években a fegy­verkezési verseny fokozódá­sa, az imperialista körök ál­tal folytatott, a szembenál­lásra irányuló politika, az erőpolitika, a fejlődő orszá­gok elleni nyílt katonai pro­vokációk következtében ko­moly mértékben nőtt a nem­zetközi feszültség. A Szovjetunió által java­solt, az atomfegyverek és más tömegpusztító fegyve­rek 2000-ig történő csökken­tését és teljes megsemmisí­tését előirányzó program megvalósítása, az űrfegyver­kezési verseny megakadályo­zása, a nukleáris kísérletek beszüntetése, az európai fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzetek csök­kentését célzó program meg­valósítása lehetővé tenné, hogy a nemzetközi ügyekben rövid idő alatt gyökeres po­zitív fordulat állhasson be. A Varsói Szerződés tagál­lamai teljes határozottsággal fellépnek azért, hogy a le­szerelés területén hozott konkrét intézkedéseket a katonai kiadások megfelelő csökkentése kísérje. Az ily módon felszabadult anyagi, pénzügyi, emberi és tudomá­nyos forrásokat az érintett országok gazdasági és társa­dalmi fejlődésének meggyor­sításához, továbbá a világ különböző részein meglévő gazdasági elmaradottság fel­számolásához kell felhasz­nálni. 2. A Varsói Szerződés * tagállamai támogatá­sukról biztosítják az Álla­mok Gazdasági Jogairól és Kötelezettségeiről szóló chartát, az új gazdasági vi­lágrend megteremtéséről szó­ló nyilatkozatot és annak cselekvési programját, az el nem kötelezett országok ha- rarei gazdasági nyilatkoza­tát és síkraszállnak ezen do­kumentumok gyakorlati megvalósításáért. A Varsói Szerződés tagál­lamai megvizsgálták azokat . az intézkedéseket, amelyek biztosítanák a világgazdasá­gi helyzet javulását, a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok egyenjogú és demokra­tikus alapokon történő át­alakítását, az összes állam egyenlő gazdasági biztonsá­gát szolgáló új gazdasági vi­lágrend megteremtését. 3 A Varsói Szerződés * tagállamai úgy ítélik meg, hogy a gyengénfejlett­ség a fejlődő országokat hosszú időn át sújtó gyar­mati kizsákmányolás ered­ménye. Az, hogy a II. vi­lágháborút követően újabb államok nyerték el függet­lenségüket, különösen nagy jelentőséggel bíró folyamat volt a gyarmati uralom alatt lévő népek önálló, szabad fejlődése szempontjából. Napjainkban az imperializ­mus rendszere jelentős mér­tékben a fejlődő országok kirablásának következtében tartja fenn magát. A multi­nacionális monopóliumok és a finánctőke fokozta az ázsiai, az afrikai és a latin­amerikai fejlődő országok kizsákmányolását, rájuk há­rítva a világgazdasági vál­ság fő terheit, és ezáltal fé­kezve társadalmi-gazdasági fejlődésüket. A kialakult helyzet leg­főbb okai a valutáris-pénz- ügyi válság elhúzódásában, a magas kamatlábat megsza­bó politikában, a pénzügyi tartalékoknak a fejlődő or­szágokból való elszívásában, az emberi tartalékoknak ezekből az országokból tör­ténő elvándorlásában, a fej­lett tőkés országok által al­kalmazott egyenlőtlen ke­reskedelmi kapcsolatokban keresendők. 4. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy lehetetlen biztosítani a gazdasági és a politikai sta­bilitást, az egész világ béké­jét, ha határozott intézkedé­sekkel nem akadályozzák meg a fejlődő országok hely­zetének további romlását, ha nem tesznek határozott intézkedéseket a gyengénfej­lettség felszámolására. Sür­gető szükség van a politikai gondolkodás és a nemzetkö­zi gyakorlat gyökeres meg­változtatására, az igazságos nemzetközi munkamegosztás megvalósítására, a nemzeti természeti kincsek felett el­idegeníthetetlen szuvereni­tás biztosítására. A fejlődő országok sürge­tő és összetett problémáinak megoldása, a gyengén fej­lettség felszámolása reálisan csak az új gazdasági yilág- rend megteremtésével, az összes állam gazdasági biz­tonságának — a nemzetközi biztonság átfogó rendszerén belül történő — megvalósí­tásával érhető el. c Napjainkban számos ország, mindenekelőtt a fejlődő országok egyik leg- kiélezettebb problémája a külső eladósodottság. Való­jában globális jellegű prob­léma ez, amely kinőtt a gaz­dasági keretekből, és érezhe­tő politikai hangsúlya van. Az eladósodottság szüntelen növekedése összefonódik a nemzetközi pénzügyi rend­szer általános válságával. Az eladósodottság kihasználása alkotó része az imperializ­mus stratégiájának a fejlő­dő országokkal szemben. Az eladósodottság a Nyugat ál­tal szított fegyverkezési ver­seny egyenes következmé­nye. A Varsói Szerződés tagál­lamai síkraszállnak a nem­zetközi valutáris-pénzügyi kapcsolatok rendezéséért, azért, hogy. e kapcsolatok ne válhassanak a politikai nyo­más és a belügyekbe való beavatkozás eszközévé, to­vábbá az eladósodottság problémájának igazságos rendezéséért. A Varsói Szerződés tagál­lamai szükségesnek tartják komplex — a külső eladóso­dottság éves törlesztéséneik olyan valutaösszegben való korlátozására irányuló — in­tézkedések meghozatalát, amelyek nem okoznának kárt a társadalmi-gazdasági fejlődés érdekeinek, és a protekcionizmusról való le­mondásra, a kölcsönök és hitelek kamatlábainak csök­kentésére. a valutaárfolyam mok stabilizálására, a pénz­ügyi-fizetési rendszernek az összes állam érdekeinek fi­gyelembe vételével történd átalakítására, és ezen rend­szerek keretein belül műkö­dő pénzügyi intézmények demokratizálására irányul­nak. X» A nemzetközi gazda- sági kapcsolatok radi­kális megjavításának — be­leértve a fejlődő országok helyzetének javítását — cél­jából a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatokban ki kell küszöbölni az önkényességet, a törvénytelen embargót, a bojkottot, a kereskedelmi, hitelezési és technológiai blokádokat a gazdasági kap­csolatoknak a politikai nyo­más fegyvereként való fel- használását, a megkülönböz­tető intézkedéseket és gya­korlatot, a protekcionista korlátozásokat és akadályo­kat. •w A Varsói Szerződés ' “ tagállamai — ismétel­ten megerősítve elvi állás­pontjukat minden nép tár­sadalmi-gazdasági rendszere és fejlődési útja szabad meg­választásának szigorú tisz­teletben tartására — támo­gatják a gyarmatosítás vég­leges felszámolásának folya­matát. o A Varsói Szerződés ö" tagállamai úgy vélik, hogy döntő jelentőségű a fej­lődő országok erőfeszitései- nek növelése saját anyagi és emberi erőtartalékaik, összes nemzeti energiájuk hatékonyabb mozgósítására, a rendelkezésre álló tartalé­kok saját érdekeinek megfe­lelő, olyan nemzeti társadal­mi-gazdasági fejlesztési programok szerinti maxima­lis hasznosítására, amelyek az egyes országok prioritá­saiból, szükségleteiből és konkrét lehetőségeiből indul­nának ki. Q A fejlődő országok előtt álló problémák megoldását elősegítené ezen országok szoros, egymás kö­zötti együttműködése, szoli­daritásuk és egységük erő­sítése. A tagállamok üdvöz- lik és teljességgel támogat­ják ezirányú jogos törekvé­seiket. «a A Varsói Szerződés tagállamai a fejlődő országokkal fenntartott kap­csolataikban a jövőben is tántoríthatatlanul tisztelet­ben tartják a nemzeti füg- gelenségnek és szuverenitás­nak, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, az erő­szakról és az erővel történő fenyegetésről való lemondás­nak, a teljes egyenjogúság­nak. a nemzeti érdekek tisz­teletben tartásának, a né- p>ek önredelkezési jogának, a kölcsönös előnyök, a diszkri­minációmentesség, a legna­gyobb kedvezmény alkalma­zásának elveit. || Figyelembe véve, hogy 11 * a gyengén fejlettség felszámolása csak a világ összes országának bevonásá­val érhető el, a Varsói Szer­ződés tagállamai felhívnak minden kis és nagy orszá­got, hogy — társadalmi be­rendezkedésűiktől és fejlett­ségi szintjüktől függetlenül —egyesítsék erőfeszítéseiket, és aktívan működjenek köz­re e célok elérésében. A Var­sói Szerződés tagállamai ki­emelték az ENSZ keretein belül minden ország részvé­telével folytatandó konkrét és hatékony tárgyalások fon­tosságát. Ismételten síkra- szálltak olyan világfórum összehívásáért, amelyen le­hetővé válna a gazdasági biztonság, az új gazdasági világrend megteremtése. in A Varsói Szerződés 1 tagállamai ismételten megerősítik eltökéltségüket, hogy hozzájáruljanak a gyengén fejlettség felszámo­lásához. az új gazdasági vi­lágrend megteremtéséhez, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok igazságos, demokra­tikus alapon történő átalakí­tásához, aktívan kivegyék részüket az ilyen irányú nemzetközi erőfeszítésekből, és ezáltal is hozzájáruljanak a gazdasági stabilitás megte­remtéséhez és a nemzetközi politikai légkör egészsége­sebbé tételéhez. Politikai nyilatkozatok II pápa megkezdte vidéki körútját Kedden a reggeli órákban helikopteren érkezett vidéki kőrútjának első állomására II. János Pál. Lublinban először az egykori majdaneki haláltábor mauzóleumát ke­reste fel, ahol elhelyezte az emlékezés virágait, és rövid imát mondott a tábor áldo­zatainak emlékére. Ezután a lublini katolikus egyetemen tett látogatást, amelynek sok éven át volt tanára. A pápa itt először a tudományos élet meghívott képviselőivel találkozott, akikhez beszédet intézett. Ezután üdvözölték az egye­tem tanárai és hallgatói. A velük folytatott beszélgetést követően II. János Pál Lub­lin egy új lakótelepének templomában celebrált mi­sét. és fiatal papokat szen­telt fel. A kelet—nyugati kapcsola­tokról, a terrorizmus elleni küzdelem összehangolásáról, a Perzsa-öbölben kialakult helyzetről szóló politikai nyi­latkozatokat fogadtak el kedden Velencében a hét legnagyobb tőkésország ál­lam- és kormányfői. A kelet—nyugati kapcsola­tokról szóló közös nyilatko­zatukban az állam- és kor­mányfők továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítanak a nukleáris elrettentés „bé­kefenntartó” szerepének. A nyilatkozat szerzői megálla­pítják, hogy legutóbbi talál­kozójuk óta új lehetőségek nyíltak a kelet—nyugati kap­csolatok terén, s ezek a fej­lemények bátorítóan hatot­tak rájuk. Hangsúlyozták, hogy élénk figyelemmel kí­sérik a Szovjetunió bel- és külpolitikáját, s kifejezik re­ményüket, hogy az jelentő­sen javíthatja majd a Kelet és a Nyugat országai közötti politikai, gazdasági kapcso­latokat és a biztonságot. A dokumentum összeállítói a Szovjetunió tevékenységének külön fejezetet szenteltek nyilatkozatukban, s ebben jelentős és tartós előrelépést sürgetnek az „emberi jogok” területén, síkra szállnak a regionális konfliktusok bé­kés megoldása mellett, de konkrétumként csak a szov­jet csapatoknak Afganisz­tánból való teljes kivonását szorgalmazzák. A velencei találkozó résztvevői ugyan­akkor bátorítják a szélesebb körű párbeszédet saját népe­ik, illetve a Szovjetunió és Kelet-Európa népei között. A terrorizmus elleni harc összehangolásáról szóló nyi­latkozat határozottan elítéli a terrorizmus minden for­máját, beleértve a repülő- gép-eltérítéséket, a túszsze­déseket. A harmadik politi­kai nyilatkozat a Perzsa­öböllel kapcsolatos kérdése­ket érinti. Szerzői megegyez­tek abban: új, összehangolt nemzetközi erőfeszítésekre van szükség, hogy elősegít­sék az iráni—iraki háború megszüntetését. Csao Ce-jany az NDK-ban Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott fő­titkára, miniszterelnök ked­den, NDK-beli látogatásá­nak második napján Drez­dát kereste fel. A magas rangú kínai ven­dég tiszteletére hétfőn este adott díszvacsorát Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtit­kára, az NDK Államtaná­csának elnöke a párt és ál­lamközi kapcsolatok gyümöl­csöző fejlődésének kifeje­ződéseként értékelte Csao Ce-jang látogatását. Az NDK vezető részlete­sen szólt a Szovjetuniónak és a Varsói Szerződés többi tagállamának a nemzetkö-' zi biztonság érdekében tett Erőfeszítéseiről és méltatta Kínának a béke és a nem­zetközi együttműködés fej­lesztése iránti elkötelezett­ségét. örömmel állapította meg, hogy a tavaly októbe­ri látogatásakor született megállapodásokat mindkét fél céltudatosan valósítja meg. Csao Ce-jang válaszbeszé­dében azt hangsúlyozta, hogy Kínában erős. modern szocialista államot kívánnak felépíteni. A marxizmust a kínai gyakorlattal kapcsol­juk össze, a kínai viszonyok­hoz illeszkedő irányvonalat és politikát kívánjuk foly­tatni. Készek vagyunk ta­nulmányozni a többi szoci­alista ország tapasztalatait, s tanulni tőlük — hangsú­lyozta. Hétfőn este a két ország képviselői megállapodást ír­tak alá a kettős adózás el­kerüléséről, valamint a ví­zumkényszer megszüntetésé­ről. El nem kötelezettek Phenjani tanácskozás Kedden Phenjanban az el nem kötelezett országok mozgalma kedden rendkívü­li tanácskozást kezdett a Dél —Dél együttműködés kérdé­seiről. A konferencián a mozgalomhoz tartozó mint­egy száz állam és nemzetközi szervezet képviselői vesznek •részt. A tanácskozást Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának fő­titkára, a KNDK államfője nyitotta meg. Kim ír Szén sürgette a hi­telező és adós államok kö­zötti két- és sokoldalú tár­gyalások megkezdését. Sík- raszállt azért, hogy a hite­lek visszafizetését halasz- szák el és engedjék el a ka­matokat mindaddig, amíg a fejlődő országok meg nem erősítik gazdasági helyzetü­ket. Két pokolgép robbant az Egyesült Államok római nagykö­vetségének közelében. Senki sem sérült meg, anyagi kórok keletkeztek. A képen: rendőrök vizsgálják a felrobbant gép­kocsik roncsait (Telefotó — AP — MTI — KS) Felhívás Kínához Fejlemények az öbölben Az amerikai kormányzat hétfőn felhívta Kínát, hogy járuljon hozzá az iraki—irá­ni konfliktus tárgyalásos rendezéséhez és az öböl-beli hajózás veszélyeinek csök­kentéséhez. Phyllis Oakley amerikai külügyi szóvivő rámutatott, hogy Peking „nagyon pozi­tív” szerepet játszhat a ren­dezésben. TRIPOLI G-eorgi Atanaszov bolgár miniszterelnök hétfőn Tripo- liban találkozott Moamer el-Kadhafi líbiai vezetővel. Atanaszov hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Lí­biában, és gazdasági, vala­mint politikai kérdésekről folytat tárgyalásokat. TOKIÓ Egy Cessna.típusú egymo­toros könnyű repülőgép hét­főn berepült a tokiói kor­mánynegyed fölé, pánikot keltve a parlamentre, a kor­mányépületekre és a császá­ri palotára vigyázó különle­ges rendőri alakulat köré­ben. Kiderült, hogy a pilóta egy fényképész volt, aki ma­dártávlatból akart felvétele­ket készíteni Tokió belváro­sáról. ISZTAMBUL Szerencsés kimenetelű kényszerleszállást hajtott végre hétfőn este Turgut özal török miniszterelnök repülőgépe, ment 20 perccel az isztambuli felszállást kö­vetően, 500 méter magasság­ban a Márvány-tengerpart­ja felett, meghibásodott az elektromos rendszer. NEW YORK Izrael hétfőn csaknem 500 dossziét vett ki a háborús bűnösök anyagait gyűjtő ENSZ-archívumból. Az anya­gokat első sorban történész- kutatásokra kívánják fel­használni, de nem zárják ki azt, hogy ha még élő hábo­rús bűnösökre bukkannak, akkor pereket is kezdemé­nyeznek. BEJRÚT Amin Dzsemajel libanoni elnök kedden fogadta az ENSZ BT öt állandó tagálla­mának bejrúti diplomáciai képviselőit, a pápai nunci- ust és Algéria nagykövetét. Részletesen tájékoztatta őket Rasid Karami miniszterel­nök meggyilkolásának körül­ményeiről, a nyomozás me­netéről és kérte a diploma­tákat: kormányaik támogas­sák Libanon törvényes ható­ságait.

Next

/
Thumbnails
Contents