Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-09 / 134. szám
1987 JÚNIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kitüntetett pedagógusok Nevelni, példamutatással Hétfőtől-péntekig több mint kétszázötven gyereke van Drávucz Lajosné vezető óvónőnek. Jó néhány éve már, hogy Jászladányban minden kisgyermek óvodába jár. A kicsinyek valószínűleg életük leggondtalanabb időszakát élik, a felelősség fogalma számukra még ismeretlen. A vezető óvónő számára viszont felemelő, életcélt adó felelősség, hogy ennyi piciny emberke testi és lelki fejlődését irányíthatja. Drávucz Lajosné korán vállalta ezt a megtisztelő terhet. 1961-ben végezte el Sopronban a felsőfokú óvónőképzőt, s egy év múlva már vezető beosztásban dolgozott. A laikus jobbára csak azt látja, hogy az óvónők játszanak a kicsinyekkel, versekre, dalocskákra tanítják őket. Ez is fontos, s felelősségteljes, de ez — egy nem idevaló példával élve — csak a jéghegy csúcsa. Az avatatlan nem tudja, hogy az óvodáskorban alakulnak ki a gyermekek személyiségjegyei, amelyek a későbbiek során csiszolódnak ugyan, de alapjában véve meghatározóak. A pedagógia annyiban önző — valahol a tudomány és a művészet határmezsgyéin — hogy teljes embert, kiteljesedett életet kíván a nevelőtől, mondja a Kiváló Pedagógus címmel szombaton kitüntetett óvónő. Nagy odaadást, rátermettséget kíván ez a pálya — s nem foglalkozás! — nagy türelmet is, hiszen minden gyermek más és más, mind egy-egy kisvi- lág. Sajnos, sok a betévedt ember erre a pályára, s tulajdonképpen ők is sajnálni- valóak, nemcsak a gyermekek, akik könnyen megsíny- lik az alkalmatlan nevelőket, hiszen kellő elhivatottság nélkül egyetlen nevelő sem juthat sikerélményekhez. Drávuczné egy Makarenko-! mondattal fogalmazta meg nevelői működésének alapját; Lépjünk fel a lehető legnagyobb követeléssel és a lehető legnagyobb tisztelettel az ember iránt. Ez a rendezőelv már akkor érvényesült munkájában amikor elhatározta, hogy hazajön szülőfalujába, s a gyermekközpontú gondolkodást igyekszik; még észszerűbb tartalommal megtölteni. Ennek egyik alapja a rend, a szülőkkel való, a gyermek érdekeit szolgáló kapcsolat. Az óvoda nem gyermekmegőrző, akinek kellett ezt megmondta, és az intézmény csak akkor tud eredményesen nevelni, ha ehhez megfelelő a családi háttér. A szülői házban elmulasztott érzelmi nevelést az óvoda nem pótolhatja, legfeljebb ellensúlyozhatja valamelyest. Rosszul teszik azok a szülők, akik a drága játékokkal, divatos ruhákkal próbálják betölteni az űrt, akik elhanyagolják a gyermekeik érzelmi nevelését. Nevelni elsősorban személyes példamutatással lehet, de ahhoz elengedhetetlen követelmény, hogy a lehetőségekhez képest minél többet együtt legyünk a gyermekünkkel. A szülői példamutatást semmi sem pótolhatja, érezzük ezt lépten-nyomon a hátrányos helyzetű gyermekeinknél, állapítja meg. S ha már a szülői példa- mutatásnál tartunk: Drávuczné lánya óvónőképző szakközépiskolát végzett, most készül a soproni óvónőképző főiskolára. Mondta neki, hogy óvónő legyen? — kérdeztem. Nem, egy szóval sem, saját magától döntött így — hangzott a válasz. — tiszai — Legnagyobb iskola az élet Burka Rudolf, a jászberényi 606. számú Klapka György Ipari Szakmunkás- képző Intézet műszaki tanára szombaton az országgyűlés épületében vette át a Kiváló Pedagógus kitüntetést. Életpályáját csak. próbálkozás néhány sorban összefoglalni, de talán méltatlan is lenne, akár egy nagy regény torz kivonata. Ám az epizódok, a kilométerkövek is beszédesek Burka tanár úr életében. Gyalog indult neki a tanári pályának — szó szerint — közvetlenül a felszabadulás után amikor a vonatok csak imitt-amott jártak, az autóbusz-közlekedésnek meg még híre se volt. Nekivágott gyalog, hogy Alattyánból időben beérjen Szolnokra, a polgári fiúiskolába, vizsgázni. Oda- vissza 75 kilométer volt az út, —■ aztán még messzibbre vitte a tudásvágy: Csepelen tanult géplakatos szakmát. De alig száradt meg a tinta a szakmunkás-bizonyítványán, máris beiratkozott a gépipari technikumba. A legdöntőbb lépés csak ezután következett: felvételét kérte a műszaki tanárképző főiskolára. Nagyon szerettem a gépeket, de a gyerekeket még jobban, — emlékezik. — s úgy gondoltam a tanári katedra vonzásában sem kell elszakadnom a gépek világától. ha műszaki tanár leszek. A gyakorló évét. fiatal tanárként Makón töltötte, amikor vendégek érkeztek Jászberényből a vöröshagymás városba. Köztük volt mostani iskolájának akkori igazgatója is. „Te jász vagy, nem akarsz hazajönni?” 1955-től tanít a Zagyvaparti iskolában, harminckét éve. Terve sikerült; vasipari anyag- és gyártásismeretet oktat, néhány éve az intézet vezető pedagógusa. Beszélgetésünkkor szűkebben értelmezett szakmai — tehát technológiai — kérdések nem kerültek szóba, annál inkább a munkássá válás folyamatának gondjai, sikerei. De ebben kimondatlanul is benne van a pedagógus minden törekvése. Csak „szakmát” nem lehet tanulni, tanítani különösen nem, az íráson, olvasáson, a számtani alapismeretek tökéletes tudásával juthatnak el a fiatalok a végbizonyítványig. Sajnos, szerény közepes minősítéssel kerülnék hozzánk a gyerekek, — legalábbis többségük — s egy- részükkel — hiába a számológép — az alapműveletek szintjén ás gondok vannak — mondja. — Mindent meg kell tennünk, hogy pótoljuk eddigi mulasztásainkat. Nagyon elgondolkoztató véleménye van Burka tanár úrnak a fiatalok neveléséről. Még itt az intézetben is érvényesül az „üvegház” jelleg, de azért a szakmunkás- tanuló évek már adnak valamit az élet iskolájából is. Szerintem a műszaki pályára készülőknek először szakmunkás-bizonyítványt kellene szerezniük, s csak azután tovább tanulni, mondja. Nyilván benne van ebben az elgondolásban a saját pályájának tapasztalata. S eredményei alapján úgy tűnik, jó az elgondolás, aki a fizikai munkán edződött, aki megismerte a gyárak, üzemek légkörét, később szélesebb horizonton tud gondolkodni, vezetni. „Azt gondolom, hogy az emberi érés szempontjából még a rossz tapasztalatok is hasznosak lehetnek, ha már a felnőtté vált fiatalember érdemben tud összehasonlítani, különbséget tenni.” S a mai neveltjei mit szólnak ehhez a felfogáshoz, kérdeztem. Ügy látom, elfogadják azt a nézetemet, hogy akkor örülhetünk igazán eredményeinknek, sikeres életünknek, ha megküzdöttünk érte, mondja. Csak azt nem értik, hogy miért jártam én gyalog iskolába, hát nem volt vonat, autóbusz, személygépkocsi, motorkerékpár ... — ti — Emlékexpedíció Teleki Sámuel nyomában Hétfőn útnak indult a Teleki Sámuel nevét viselő centenáriumi emlékexpedíció. Az indulás előtt Suha György, az expedíció vezetője sajtótájékoztatót tartott a Budapest Kongresszusi Központban. * A mostani expedíció célja, hogy minél közelebb jusson a nagy magyar felfedező egykori útvonalához, s ott természettudományos megfigyeléseket végezzen. Az utazás résztvevői: Bezdán Sándor, Hámos István, Lé- vay Örs, Suha György, az ELTE geofizikus hallgatói, Vincze Attila, az ELTE térképész szakának hallgatója, Kármán Balázs, most végzett agrármérnök, Simon Wintermans, holland egyetemista, valamint Hollós Géza és Lovrek Zoltán, autóbusz- vezetők. A felfedezőútra vállalkozók egy Ikarus-autó- busszal szándékoznak eljutni Kelet-Afrikába. Országos színházi találkozó Átadták a szakmai ' dijakat A VI. Országos Színházi Találkozó záróakkordjaként hétfőn a Fészek Művészklubban átadták a szakmai díjakat. A találkozóra benevezett 22 budapesti és vidéki színházi előadás, illetve az évadban nyújtott teljesítmény alapján a zsűri 9 szakmai és négy különdíjat adott ki. Az 1986—87 színháza fődíjat a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház nyerte el. A vártnál nagyobb forgalom Gyorsmérleg a könyvhét után A pénteken véget ért könyvhétről pontos megyei adatok e pillanatban még nincsenek, bízvást megkockáztatható azonban, hogy a megkérdezett könyvkereskedők véleménye általános tendenciát mutat. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat két szolnoki boltjában egyaránt azt tudtuk meg, hogy az idei könyvhét forgalma a vártnál és a tavalyinál nagyobb volt. Az örömbe természetesen ezal- kalommal is vegyült üröm, hiszen már az akkáó beharangozásakor nyilvánvalóvá vált, hogy idén is lesznek (lettek is) hiánykönyvek. A slágerkötetek jószerivel a boltokba érkezésük előtt elfogytak, a pavilonokban és egyéb ideiglenes árusító helyeken hiába keresték őket a vevők. A Ságvári körúti bolt — két pavilonjával és jó néhány úgynevezett viszonteladójával együtt — a könyvheti kiadványokból 533 ezer forintot forgalmazott. Az összeg mértéke is mutatja, hogy végeredményben megfelelő volt az ellátás, persze leszámítva a „csemegéket”. A népszerűségi listát az antológiák vezették, dé hamar elkapkodták Moldova Árnyék az égen című novellagyűjteményét, Temesi Ferenc Por című regényének második kötetét, nagy volt a kereslet Spiró György könyve és Schwajda György Csodája iránt. Ez utóbbi vélhetőleg szolnoki vonatkozásának — a szerző a Szigligeti Színház igazgatója — is köszönheti népszerűségét szűkebb pátriánk irodalomkedvelői körében. A könyvhét rejtélye, Csokonai Lili — bárkit is takarjon a név — elképesztően nagy sikert aratott Tizenhét hattyúk című könyvével. A túlzó jelzők alig fejezik ki a regénybe formált életrajz népszerűségének fokát. Magas ára dacára ás keresett kiadvány volt a Kard és ecset című, a történeti festészet magyarországi fejlődését reprezentáló, szép kiállítású képzőművészeti album. A könyvkereskedőket kissé meglepte, hogy a korábbi évekhez képest kevesebb fogyott Végh Antal és Hernádi Gyula új műveiből. A Művelt Nép Vörös Csillag úti boltja százhúsz bizományossal tart fenn kapcsolatot, Szolnokon három pavilonja várta a vásárlókat, azon kívül alkalmi könyvárusításokat is rendezett. Végül iß a könyvheti kiadványokból több mint 510 ezer forint értéket forgalmazott.- bj Nem sátoros ünnep volt... ... a könyvhét, pedig jó néhány sátor, pavilon volt a városban. Csak éppen a lelkes olvasókat együvéterelő, kedves hangulatnak veszett nyoma... Hová lettek a szalagra — vagy egyszerűen madzagra — fűzött, szemcsalogató, apró zászlócskák? Hová lett — az utcai zaj helyett — a könyvekre koncentrálni segítő, fülbemászó muzsika? Hová lett a dolguk után sietők önkéntelen figyelme, amikor a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előtt be- mondták a hangosban, hogy mi lesz az ünnepi könyvhét mai (holnapi) programja? Mi történt az egyes könyvkiadók legfrissebb termését egybegyűjtő, így külön-külön is sajátos arcot mutató standokkal, melyek már messziről kínálták magukat: itt a gyerekek, emitt az asszonyok vagy a nyugdíjasok, a szomszédban a kertbarátok, mellette a történelem, a politika, a szociográfia, a költészet, vagy a világ- irodalom legújabb kötetei, regényei, novellái iránt érdeklődők találhatnak maguknak olvasnivalót? Egyszóval hová lett a könyvhéten a valóban hangulatos szolnoki könyvudvar? Bizony már jócskán elkopott, itt-ott már foszladozó, sárga ponyvával fedett, dísztelen sátrakká olvadt szét. Felváltotta — példának okáért — a megyei könyvtár elé kitett két konyhai asztal — (ahol a körülmények ellenére a könyvtáros KISZ-esek nagy lelkesedéssel árultak.) Mindnyájan tudtuk és beláttuk: nem a csinnadratta és a hajcihő volt ebben az évben sem a fontos. De az is biztos: az olvasó mégsem Pavlov kutyája, akinek mindegy, hogyan csengetnek, mindenképpen megeszi az eléje tett ételt..- b. 1. j. Koba/ami-portró, móromat a Ttoméról Készülő tévéprodukciók Kistermelők nők ajánljuk Növényvédelmi kiadvány A zöldségfélék növényvédelméről új kiadvány jelent meg az Agrotek Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat kiadásé-' ban. A tájékoztatót a kistermelők több milliós táborának ajánlják. Színes lapjain fényképek mutatják be egyebek között a káposztafélék, a paprika, a paradicsom, a burgonya, a hagyma és a gyökérzöldségek kártevőit (atkákat, férgeket, levél tetveket, stb.), és az általuk okozott jellegzetes károk jegyeit (a levél-foltokat, a rágás-nyomokat, a sárgulást és az egyéb elszíneződést). A kiadvány lapjainak hátoldalán a felismert betegség elleni védekezés módjáról adnak tanácsot. Űjabb irodalmi, zenés műsorok, ismeretterjesztő ösz- szeállítások forgatása kezdődik meg júniusban a Televízióban. Áprily Lajosra, a száz esztendeje született költőre, műfordítóra emlékezve 50 perces irodalmi összeállítás készül. A műsor — amelyet Nemes Nagy Ágnes szavai vezetnek be — négy tételben. a költő négy életszakaszához kapcsolódva ad ízelítőt verseiből, prózai írásaiból, leveleiből és eddig kiadatlan naplójából. A televízió komoly zenei osztályának egyik új műsora lesz a Kobajasi Kenicsiro- portré. Az 1974-ben rendezett első Nemzetközi karmesterverseny győztese ma a Magyar Állami Hangversenyzenekar vezető dirigense. A film elsősorban a zenekarral kialakított emberi és munkakapcsolatán keresztül, zenész kollegái megszólaltatásával kíván átfogó képet adni a jeles művész munkásságának utóbbi egykét évéről. Június 10. és 16. között Keszthelyen forgat a televízió komoly zenei stábja; részt vesznek az Interfórum elnevezésű immár hagyományos keszthelyi koncertsorozaton. Ugyancsak e főszerkesztőség forgatja azt az új hatrészes sorozatot, amely az Alföld folyójára, a Tiszára invitálja a nézőket. Az epizódok felelevenítik a folyómenti települések történetét, s a természetföldrajzi ismereteken túl áttekintést nyújtanak a táj lakóinak életéről néprajzi szempontból is. A Bajor Amatőrfotó-Szövetség tagjainak munkáiból válogatott kiállítás nyílt Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ fotó galériáján. A tárlat július 5-ig (kedd kivételével) naponta 14—19 óra között látogatható (Fotó; Mészáros)
