Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

xxxvin. éri. ui.mi. jtaiu«.. bét» A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA liniusban érik ■ a má|usi karai Kései szezonra és köze­pes termésre számítanak a nagykörűi cseresznye- termesztők. Riportunk a 3. oldalon A szerkesztőség postájából Válogatás olvasóink leveleiből a 4. oldalon Egy pálya „fix" pontjai Portré Simon László tanárról, aki a pedagó­gusnap alkalmából Apáczai Csere János-díjat kapott (5. oldal) Magyarországra látogat Dzsambin Batmönh A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Dzsambin Batmönh-nek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnöksége elnökének vezetésével ma hi­vatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik a Mongol Nép- köztársaság párt- és állami küldöttsége. Tiaza földváron Brigádverseny a Lenin termelőszövetkezetben Csökkentették a költségeket — Új technológiákat alkalmaznak Sok millióval gyarapítja a közösség hasznát az élénk, új tartalommal is gazdagított szocialista brigádverseny az országos hírű Tiszaföldvári Lenin Tsz-ben. A harminc» két kollektíva javította a költségtakarékosság mérle­gét, csökkentette az állatok elhullását, növelte a szapo­rulatot, tökéletesítette a nö­vénytermesztés technológiá­ját, műszaki feltételeit. A ka-hyb sertéstelep kollektí­vája évi nyereségtervét négymillió forinttal teljesí­tette túl és kis híján tízmil­liós nyereséggel járult hoz­zá a közös haszon gyarapí­tásához. Az agrokomplex te­lep korábban még nyolcmil­liós veszteséggel dolgozott és az elmúlt évet már három- milliós nyereséggel zárta. hasonló arányban segítette a brigádverseny a szarvasmar­ha-tartás eredményességét. Az ipari ágazat kollektívái ötmilliós nyereséget realizál­tak terven felül. A gazdaság egy évi együttes nyeresége 58 millió forint volt. A brigádverseny a tavasz- szal újabb célokért fokozó­dott. A télen kipusztult kul­túrákat ezer hektáron idő­ben újravetették, kitűnő ta­lajba és jó minőségben tet­ték földbe a nyereségterme­lő kulcságazatnak számító takarmány és hibridkukorica magját, a tervezettnél 200 hektárral több kukoricát vetettek. Űj technológiával, a legkorszerűbb öntözési el­járással 110—120 mázsa hek­táronkénti szemtermés eléré­sét tűzték ki célul. Mi ellen védekezzünk? Olvasom a nyúlfarknyi tudósítást arról, hogy az üzemi balesetek által oko­zott károk évente megha­ladják a 10 milliárd fo­rintot. Legalábbis ezt álla­pította meg az Országos Munkavédelmi és Munka­ügyi Felügyelőség kísérle­ti jellegű számítása, mely­ben reprezentatív felmé­rést készítettek e szinte megfoghatatlan költségek felbecsülésére. Szolnok megyében ’86- ban összesen 2 millió 318 ezer 510 táppénzes napot regisztráltak, s ebből 111 ezer 347 nap az üzemi bal­esetek miatti kiesés. Semmi biztatót nem mondhatunk ez ügyben, a fejleményekről, hiszen to­vább böngésszük a megyei adatokat és a tavalyi első negyedévet összevetjük az idei év hasonló időszaká­val megállapíthatjuk, hogy némi emelkedés tapasztal­ható. Az okokat kutatva nem egyértelmű a válasz. Hiszen szűkebb pátriánk­ban nincs olyan gazdálko­dó egység, amelynek ne lenne munkavédelmi in­tézkedési terve. A megyei munkavédelmi felügyelők is rendszeresen és olykor- olykor ab-hoc módon is el­lenőriznek és meghatároz­zák a veszélyforrásokat. S hogy komolyan vehetik feladatukat, ennek bizonyí­tására talán elég csak any- nyit megemlíteni, hogy ’86 második félévében 640 esetben hoztak valamilyen határozatot, amelyben 2 ezer 215 hiányosság meg­szüntetését sürgették. Szó­val rajtuk nem múlhat a dolog. Így fölvetődik a kérdés: akkor ki, vagy kik a luda­sak: a munkahely vagy a dolgozó? Bizonyára mind­kettő. Persze azt el kell is­mernünk, hogy nincs olyan vállalat vagy üzem, ahol a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is ne vennék meg a legfontosabb védőfölsze­reléseket — ez egyébként kötelező — ám korábban gyakran előfordult, hogy a védőeszközök a raktárok polcain porosodva csak ak­kor kerültek elő, ha a fő­nökök valamilyen ellenőr­zést szimatoltak. S ez már ugye nem anya­gi kérdés, sokkal inkább szemléletbeli probléma. Mert bizonyára sokan hal­lottak olyan esetről is, hogy az újonnan belépő dolgozóval aláíratták a bal­esetvédelmi oktatás meg­tartását igazoló jegyző­könyvet, gyorsan eldarál­ták neki a legszükségesebb tudnivalókat, s aztán hadd menjen... Legfeljebb ha va­lami bajt csinál — gon­dolták — azért már ő fe­lel, nem a vállalat. Nos re­méljük, hogy egyre keve­sebb olyan cég van, ahol csupán formalitásként ke­zelik a munkavédelmet. Mert a fejlődéssel, az új gépek, berendezések mun­kába állításával és eddig ismeretlen új technológiák meghonosításával előfor­dulhat, hogy az adott mun­kahelyen a lehetséges ve­szélyek száma olyan sok, hogy felsorolásukra talán még ez az újság sem lenne elegendő. Éppen ezért min­denkinek, amikor munká­ba áll tisztában kell lennie azzal, hogy egyáltalán mi­kor és mi ellen védekezzen. Mert a legnagyobb veszély éppen az, ha valaki nem tudja, hogy miféle veszé­lyeknek van kitéve. így legtöbbször is az in­formáció hiánya ellen kell védekeznünk, s csak utána jöhet a többi feladat... N. T. Csao Ce-jang Varsóban Lengyel- kínai plenáris tárgyalások Másodszor is tárgyalóasz­talhoz ült Varsóban Csao Ce-jang és Wojciech Jaru­zelski. A szombati négy- szemközti megbeszélés után Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke és ven­dége elnökletével a LEMP KB varsói székházában meg­kezdődtek a lengyel—kínai plenáris tárgyalások. A Kí­nai Kommunista Párt meg­bízott főtitkára, miniszter- elnök csütörtök óta tartózko­dik párt- és állami küldött­ség élén a lengyel főváros­ban. Csao Ce-jang Zbigniew Messner kormányfővel tar­tott pénteki találkozója után a lengyel sajtó képviselői előtt arról beszélt, hogy az utóbbi években kiemelkedő gyorsasággal fejlődő len­gyel—kínai gazdasági kap­csolatok élénkítéséhez, to­vábbi szélesítéséhez elenged­hetetlen a korszerű módsze­rek alkalmazása. Különösen nggy lehetőségek kínálkoz­nak — mondotta — a kínai— lengyel közös vállalatok ala­pításában. Marjai József hazaérkezett Moszkvából Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szombaton hazaérkezett Moszkvából, ahol hazánk képviseletében részt vett a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának 123. ülésén. Marjai József a VB-ülés- szak alatt megbeszéléseket folytatott Alekszej Antonov- val, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyette­sével és Lev Voronyinnal, az Állami Anyag- és Mű­szaki Ellátási Bizottság (GOSZSZNAB) elnökével a kétoldalú, Illetve a sokolda­lú együttműködés időszerű kérdéseiről. A Minisztertanács elnök- helyettesének érkezésekor a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Különleges alkotás készült el Szolnokon a Széchenyi lakótelepi piros iskolában. A Kale­vala epizódjait metszették linóleumba, készít ettek lenyomatot róla az intézmény kisdiák­jai. A rekord hosszúságú linómetszet — meghaladja a 27 métert — készítéséről beszámo­lónk az 5. oldalon (Fotó: Hargitai) A pedagógusnap alkalmából Kitüntetések átadása nevelőknek Pedagógusokat köszöntöttek és tüntettek ki szomba­ton — a pedagógusmap alkalmából — a Parlament kupo­latermében rendezett ünnepségen. Az eseményen — ame­lyen részt vett Radios Katalin, az MSZMP KB Tudomá­nyos Közoktatási és Kulturális Osztályának vezetője — Köpeczi Béla művelődési miniszter üdvözölte a kitüntetet­teket, és méltatta a pedagógusi munka jelentőségé. Hangsúlyozta: e nap im­már hagyományosan alkal­mat ad arra, hogy azokat kö­szöntsük, akik nevelnek és oktatnak, és egyúttal felhív­juk a társadalom f igyelmét a jövő-alakítás egyik legfőbb feladatára, a gyermekek és az ifjúság nevelésének fon­tosságára. Külön öröm — mondotta —, hogy ebben az esztendőben a felsőoktatás pedagógusai is részesülnek e kitüntetésekben, bizonysága­ként annak, hogy ők is aktív tényezői nemcsak az okta­tásnak, de a nevelésnek is, még ha ezt más fokon és más módszerekkel is teszik, mint az egyéb iskolatípusok­ban. A miniszter szólt az el­múlt. a magyar oktatás tör­ténetében sok tekintetben úttörő jelentőségű tanév eredményeiről is. Így egye­bek között a tavaly életbe lépett oktatási törvényről, amely a hagyományos isko­lapolitika megreformálásá­ban jutott a legmesszebbre: a nevelési-oktatási intézmé­nyek szakmai önállóságának, az intézmények szervezeté­nek, működésének és vezeté­sének újszerű értelmezésé­ben, a demokráciának a ne­velők és a diákok körében történő érvényesítésében. A pedagógusok felelősség- teljes munkájáról szólva ki­emelte: változó, konfliktu­sokkal teli világunkban a nevelés és az oktatás újabb és újabb követelményekkel találja szemben magát. A pedagógusok számára még tudatosabban kell meghatá­rozni azt. hogy hogyan vála­szoljanak a különböző kihí­vásokra. Ma sokaknak azt kell bizonyítani, hogy lehet eredményesen tanítani, ne­velni, lehet eredményesen tanulni, és olyan humanista értékrendet megismertetni, átadni, amely az egyén és a köz javát egyaránt szolgálja. Ezt követően Köpeczi Bé­la átnyújtotta a kitüntetése­ket. A megye pedagógusai kö­zül heten részesültek elisme­résben az országos ünnepsé­gen. Simon László, a túrke- vei gimnázium és szakközép- iskola tanára, megyei szak- tanácsadó Apáczai-díjat ve­hetett át. Kiváló Pedagógus kitüntetést kaptak: Burka Rudolf, a jászberényi 606-os számú szakmunkásképző in­tézet műszaki tanára. Decsi Margit, a Szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanárnő­je, Drávucz Lajosné jászla- dányi vezető óvónő, Hajdú Györgyné, a Tiszaföldvári Belterületi Általános Iskola tanítónője, Cs. Németh La­josáé, a Karcagi Zádor Oti Általános Iskola nevelője, vezető pedagógiai szakfel­ügyelő és Szabó András, a Kunhegyes: Dózsa Oti Álta­lános Iskola igazgatója. Csalódás után újabb csalódás. A Szolnoki MA V MTE NB Il-es labdarúgó-csapata a múlt vasárnap Budafok ellen játszott döntetlenre — s bár ezúttal biztos győzelmet várt min­denki — ismét csak egy pontra futotta erejé bői hazai pályán Nagykanizsa ellen. Sőt az 1:1-re végzett találkozón még az egyik pontnak is örülhettek a szolnokiak. Felvételünk a nagykanizsai védők és a szolnoki támadók párharcát örökítette meg. Tudósítás a 7. oldalon (Fotó: M. J.) Magyar bereadezisért Skodák Korszerű fémforgács-szál­lító rendszer telepítésére vállalkozik a csehszlovákiai Skoda Autógyárban az Intranszmas magyar—bolgár társaság budapesti vállalata. Az Intranszmas által ter­vezett és kivitelezett beren­dezést az autógyár Mlada Boleslav-i szerelőcsarnoká­ban helyezik üzembe, ott, ahol jelenleg az új típusú elsőkerék-meghajtású sze­mélygépkocsik sorozatgyár­tását készítik elő. Az Intranszmas az ipari berendezést a két ország kö­zötti árucsere-egyezményben meghatározott kontingensen felül szállítja, elősegítve a csehszlovákiai autógyártás korszerűsítését. Csérébe a Motokov külkereskedelmi vállalat — az államközi szerződésben meghatározot­takon felül 388 Skoda gép­kocsi exportjára vállalkozik. A közkedvelt autók 1988- ban érkeznek Magyarország­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents