Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-04 / 130. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JONIUS 4. Feloldandó zárójelek Aki látott már valaha a kidolgozás szakaszába ju­tott nemzetközi szerződés- tervezetet vagy más diplo­máciai okmányt, alaposan meglepődhetett a szövegben hemzsegő töménytelen záró­jel miatt. A különféle egyez­mények végső formába ön­tésekor e máskor jelentékte­len írásjel ugyanis főszere­pet kap: így jelölik azokat a szövegrészeket, ahol a szembenálló felek között még nem alakult ki tökéle­tes egyetértés. Nos, épp ez a szakasz jel­lemzi most a genfi szovjet— amerikai tárgyalásokat, ahol a két nagyhatalom delegá­ciója az európai közép-ható­távolságú nukleáris rakéták­ról folytat megbeszéléseket, örvendetes tény, hogy — párhuzamosan a két ország közti kapcsolatok némileg enyhébbé válásával — a svájci konferenciavárosban is sikerült közelebb jutni az elmúlt hetekben a megálla­podás tető alá hozásához. A legfrissebb fejlemény, hogy a szovjet és az amerikai elő­terjesztésekre alapozva ki­dolgozták a fegyverzetkorlá­tozás folyamatában minden bizonnyal mérföldkőnek szá­mító szerződés első közös tervezetét. A megfigyelők persze siet­nek figyelmezteni, hogy egyelőre jónéhány olyan zá­rójel is szerepel a szöveg­ben, amely mögött nem csu­pán megfogalmazásbeli, sti- láris, hanem komoly tartal­mi ellentétek húzódnak meg. Ezek feloldása, az ellenté­tek elsimítása — ha reális is rá a remény — korántsem egyszerű feladat. Elvégre olyan, mindeddig áthidalha­tatlan vitapontok találhatók köztük, mint a fennmaradó rakéták telepítési helye, vagy az az amerikai szán­dék, hogy közép-hatótávol­ságú eszközeiket eltávolítás helyett átalakítsák rövid ha­tó távolságúakká . Mégis, e nehézségek tuda­tában is méltánylandó az előrehaladás, amely remél­hetőleg lehetővé teszi a szer­ződéstervezet végleges ki­munkálását és majdani, az elképzelések szerint csúcs­szinten történő aláírását. Aligha véletlen, hogy épp a napokban röppentek fel is­mét találgatások az őszre tervezett Gorbacsov—Rea­gan találkozó megrendezésé­ről. illetve — egy washing­toni jelentés alapján — az előzetes Shultz—Sevardnadze megbeszélés lehetőségéről. Az viszont ugyanilyen ter­mészetes, hogy egyelőre az összes híradást és előrejel­zést szigorúan feltételes módban fogalmazzák meg, s konkrét időpontok vagy esély-százalékok jósolgatá- sától minden érintett elzár­kózik. Elvégre, ha apró írás­jel is az a bizonyos járójel, a diplomáciai csatározások­ban nemegyszer okozott már alapos fejfájást a tárgyalá­sok résztvevőinek. Szegő Gábor 1 holland fővárosban tárgyal Erich Honecker Erich Honecker, az. NSZBP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnö­ke szerdán a hágai kormány meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Hol­landiába érkezett. Erich Honecker és Ruud Lubbers kormányfő megbe­szélésein két fő témára össz­pontosítják a figyelmüket: az európai leszerelési folya­matra, valamint a kétolda­lú, mindenekelőtt a gazda­sági kapcsolatok bővítési le­hetőségeinek feltárására. Lubbers a Neues Deuts- chlandnak nyilatkozva az atomfegyverek számának csökkentését szorgalmazta, de mint hangsúlyozta, meg­győződése szerint a jelenle­gi körülmények között to­vábbra is szükség van a nukleáris elrettentésre, azaz mindkét oldalon bizonyos számú atomfegyver fenntar­tására. Honecker viszont azt fejtette ki holland újság­íróknak, hogy a nukleáris el­rettentés doktrínája nem a béke megőrzését, hanem a háborús veszély állandó fenntartását szolgálja. Éppen ezért a szocialista országok a leszerelést az atomfegyve­rekkel kívánják kezdeni és a többi fegyverfajtával foly­tatni, egyetlen területet sem kikerülve. Erich Honeckert hollan­diai útjára elkísérte Günter Mittag, az NSZEP gazdasági ügyekért felelős titkára, Ger­hard Beil külkereskedelmi és Oskar Fischer külügymi­niszter. Gsao Ce-jang elindult kelet-európai kőrútjára (Folytatás az 1. oldalról) munista Párt és az öt kelet- európai szocialista ország kommunista pártjai között. A kínai párt és állami ve­zető hangsúlyozta, hogy sok a közös vonás Kína és a meglátogatandó országok kö­zött. Mindannyian saját fel­tételeik és adottságaik alap­ján építik a szocializmust, s a nemzetközi feszültség eny­hítésén és a világbéke meg­őrzésén fáradoznak. Kérdé­sekre válaszolva Csao Ce- jang közölte, hogy távolléte alatt Van Lj miniszterelnök- helyettes látja el a miniszter- elnöki teendőket és Hu Csi­li, a Politikai Bizottság tag­ja elnököl a Központi Bi­zottság Titkárságának ülé­sein. iTelexen I lérkeaettl BAGDAD Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke kedden befe­jezte kétnapos bagdadi láto­gatását és elutazott az iraki fővárosból. A PFSZ vezető­je Tárik Aziz iraki külügy­miniszterrel folytatott meg­beszélést a közel-keleti hely­zetről. JERUZSÁLEM Jean-Bernard Raimond francia külügyminiszter hi­vatalos izraeli látogatásának végén Franciaország jeru- zsálemi konzulátusán talál­kozott a megszállt területek hét befolyásos arab szemé­lyiségével. A palesztinok kö­zött volt Eli asz Fredzs, Bet­lehem polgármestere. A be­szélgetés homlokterében a közel-keleti nemzetközi bé­kekonferencia gondolata állt. KUVAIT Az izraeli megszálló erők kedden könnygázgránátok­kal és gumilövedékekkel tá­madtak rá a tüntetőkre a Nablusz melletti Balata me­nekülttáborban, ahol már négy napja tartanak a tilta­kozó megmozdulások. A tá­bort három napja zárt kato­nai körzetté nyilvánították és bevezették a kijárási ti­lalmat. Jasszer Arafat Bala­ta lakóihoz intézett üzeneté­ben méltatta a tábor lakói­nak „megingathatatlan hű­ségét a Palesztinái Felsza­badítási Szervezethez”. BELGRAD Brioni szigetén szerdán délelőtt megkezdődött a föld­közi-tengeri térség el nem kötelezett országai külügy­minisztereinek második ér­tekezlete. A tanácskozás résztvevőit a házigazda Jugo­szlávia nevében Lazar Moj- szov, az Államelnökség el­nöke köszöntötte. Marjai József Moszkvában Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép- viselője szerdán Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának 123. ülésén. A Mi­nisztertanács elnökhelyettese tegnap megérkezett a szov­jet fővárosba. Hétfőn kezdődik Vezető tőkés államok csúcstalálkozója Európai körútra indult szerdán Reagan amerikai el­nök. Az út központjában a vezető tőkés államok június 8-án kezdődő háromnapos velencei csúcstalálkozója áll. Előzőleg az elnök szom­baton Rómában találkozik II. János Pál pápával, a ve­lencei megbeszéléseket köve­tően pedig rövid látogatást tesz Nyugat-Berlinben, ezt követően Bonnban Kohl kan­cellárral folytat megbeszé­lést. Reagan eredetileg Ró­mában tárgyalásokat akart folytatni az olasz kormány vezetiővel, ezt azonban a kü­szöbön álló választások miatt lemondták. így az elnök né­hány napot pihenéssel, illet­ve a csúcstalálkozó előkészí­tésével tölt Velence közelé­ben. Szovjetunió Halálos ítélet korrupció miatt A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága golyó általi halál­ra ítélte az Uzbég Kommu­nista Párt buharai területi pártbizottságának volt első titkárát, A. K. Karimovot, akit korrupció vádjában ta­láltak bűnösnek. Az ítéletet szerdán tette közzé a Leg­felsőbb Bíróság. A bírói vizsgálat során bi­zonyítást nyert, hogy Kari­mov felelős beosztásával visszaélve, rendszeresen nagyösszegű csúszópénzeket vett fel felelős beosztású sze­mélyektől, és maga is meg­vesztegetett másokat. Bűnös úton felhalmozott vagyonát az — ítéletnek megfelelően elkobozták. Ami a kiterjedt korruciós ügy többi résztvevőjét illeti, a Karimovot megvesztegető, illetve tőle csúszópénzeket elfogadó személyek egy ré­szét már korábban elítélték, a többiek ellen a Szovjet­unió Ügyészsége jelenleg folytatja a nyomozást. Kompromisszumos határozat az amerikai szenátusban Flotlaerösitús az öböl térségében Az amerikai szenátus ked­den rendkívüli törvényben kötelezte a Pentagont, hogy meghatározott rövid időn be­lül tegyen jelentést a kong­resszusnak a Perzsa-öbölben végrehajtandó amerikai ak­ciók esetleges következmé­nyeiről. A jelentésnek is­mertetnie kell, milyen mér­tékben növekedik meg az összecsapás veszélye annak következtében, hogy kuvaiti tartályhajókat amerikai zász­ló alá helyeznek, s a hajók­nak fegyveres kíséretet ad­nak, milyen fenyegetést je­lent ez az Egyesült Államok és szövetségesei számára, milyen feltételek mellett bo­csátkozhatnak harcba az ott levő amerikai erők. A tör­vény nem tiltja el a katanai lépéseket, csupán felvilágo sítást követel azokról. A törvény a képviselőházi vezetők és a Fehér Ház kö­zötti kompromisszum ered­ménye. Több képviselő azért bírálja, mert szerintük köz­vetve felhatalmazza a kor­mányt a katonai akciókra, anélkül, hogy kötelezné a háborús felhatalmazás kiké­résére. A szenátus vezetése — amely erőteljesebb kor­látozásokat sürget — nem is volt hajlandó azonnali tár­gyalásra kitűzni azt, ehelyett bizottsági vita elé utalta. Közben a Pentagon lépé­seket tesz az öbölben, illetve annak közelében levő ame­rikai erők megnövelésére. Rövidesen három újabb ame­rikai hadihajó érkezik az öbölbe, s bár a Pentagon köz­lése szerint ezek — az egyéb­ként a földközi-tengeri flot­ta kötelékébe sorolt — ha­jók „felváltják” a jelenleg a térségben állomásozó hajó­egységeket, a minisztérium szóvivője kitért az elől a. kérdés elől, hogy a váltás azonnal megtörténik-e, vagy a három váltásra kerülő ha­jó egy ideig még az öbölben marad-e. Azt is közölte a szóvivő, hogy a Constellation repülőgéphordozó és kísérő hajói az Indiai-óceánon levő amerikai támaszpont, Diego Garcia térségéből az Arab­tengerre, a Perzsa-öböl köz­vetlen szomszédságába tar­tanak. Háromszázezer gyászoló Eltemették Rasid Karami miniszterelnököt Hatalmas tömeg búcsúz­tatta szerda délután a liba­noni Tripoliban Rasid Kara­mi miniszterelnököt, akit hétfőn ismeretlen merénylők a helikopterére helyezett robbanószerkezettel megöl­tek. A várost szinte elözön- lötték az ország minden ré­széből érkező látogatók — egyes jelentések szerint 300 ezer ember jött el Karami temetésére. Tripoliban meg­állás nélkül szóltak a dobok, a város minden minaretje egész nap imákat sugárzott hangszórókon. A halotti imát és a szer­tartást Hasszán Haled liba­noni főmufti vezette Tripo­li nagymecsetjében, ahol je­len volt az ország szinte minden politikai vezetője. Dzsemajel elnök — bizton­sági okból távol maradt, őt Szelim el-Hossz ügyvezető kormányfő képviselte. A szertartás után ágyútalpon vitték Karami koporsóját a temetőbe. A hatalmas tömeg szinte megoldhatatlan feladat elé állította a biztonsági szer­veket. Sok ezer szíriai és li­banoni katona vette körül a várost, a fontosabb csomó­pontokra gépfegyvereket ál­lítottak fel és módszeresen átkutatták az embereket.v In­cidens nem történt. Sri Lanka Indiai segélyszállítmány A colombói kormány he­ves tiltakozása ellenére Rá- mesvaram dél-indiai kikötő­ből szerdán elindult az a 19 indiai halászhajó, amely élel­miszert és gyógyszert szál­lít a Sri Lanka északi ré­szén lévő Jaffna-félsziget tamil lakosságának. A 19 halászhajót egy kisebb hajó fedélzetén mintegy 100 új­ságíró kíséri. Építkezők, lakásfelújltók figyelmébe ajánlja a Kelet-magyaroíszági Tüzép Vállalat! A (tiszafüredi, törükszcmtmiklósi Tüzép-telepeinkcm új szoláltatással állunk vásárlóink rendelkezésére, a MŰVI számlára megvásárolt építőanyagokat kedvezményesen házRozszállitjuk. A felmerülő bo­nyolítási teendőkot. a gyártóval való ütemezte- tést, a szükséges rakodási munkáikat díjmentesen végezzük. Keressék fel peinket, korgekt tást nyújtunk. Tüzép-tele­tájékozta­(6681.) Várjuk vásárlóinkat! Fegyvergyártók szűk esztendei A nyugat-európai fegyvergyártók el­adásai erősen csökkenték az utóbbi években a fejlődő országok piacán, ahol egyre élesebb a verseny a mind kevesebb fizetőképes vevőért. Az olaj- * termelő országok bevételei 1981-ben még 280 milliárd dollárt értek el, ta­valy csak 80 milliárd dollárt. Mások — főleg Dé 1 - Amerikában — annyira el­adósodtak, hogy ott azért estek vissza a fegyverimportra fordítható összegek. S közben egyre szélesebb a kínálait: a NATO-n kívüli országok közül példá­ul Brazília, Kína, Izrael. Dél-Afrika, India és Dél-Korea a hetvenes évek elején még a világ fegyverexportjának kevesebb mint 5 százalékát adta — arányuk a nyolcvanas évek közepére 19 százalékra nőtt. Egyes szakértőik már aggódnak: ha visszaesik az export, a fegyvergyártók nem tudják majd saját országaikat sem önállóan ellátni fegyverekkel, hiszen nem lesz meg a gazdaságos széria, amelynek o aszna nélkül ma — a gyor­san változó, mind bonyolultabb és drá­gább fegyverrendszerek korában —el­képzelhetetlen az önálló fegyverkezés. Nyugat-európai katonai tisztségvise­lők ezért közös gyártást és beszerzést javasolnak kormányaiknak. így meg­oszthatók a fejlesztési költségek, ame­lyek idestova már egyharmadát teszik ki például egy vadászgép árának. Az egységnyi költséget az is csökkentené. ha Nyugat-Eurépában többet lehetne eladni az új fegyverrendszerekből — mondják. Hosszas halogatás után ezek a meg­gondolások győzték meg a francia és a nyugatnémet kormányt, hogy a két or­szág gyártói közösen fejlesszenek ki egy új harci helikoptert. Az Alphajet kiképző-repülőgépet már közösen gyártják. Arra is törekednek, hogy kü­lönleges részegységekkel, kisebb soro­zatokkal egymás, vagy az Egyesült Ál­lamok piacára is betörjenek. A francia Thomson elektronikai vállalat 1985- ben tábori távközlőrendszert adott el az amerikai hadseregnek — ezzel a brit konkurrenciát győzte le —, az ugyan­csak francia gyártmányú CFM—56 je­lű motorokkal pedig a Szaud-Arábiá- nak szánt amerikai AWACS felderítő repülőgépeket szerelik fel.' A fejlődő országokba irányuló export csökkenése készteti a NATO egyes nyu­gat-európai tagjait arra is, hogy éppen most lássanak neki jónéhány hagyo­mányos fegyverfajta és fegyverrend­szer korszerűsítésének, hogy a megszo­kott „fordulatszámon” tarthassák fegy­veriparukat. Az Egyesült Államok hazai fegyver­piaca, a hatalmas és növekvő katonai költségvetés miatt akkora, hogy az ex­portlehetőségek visszaesése nem érinti túl érzékenyen az ottani gyártókat: termékeinek eddig is legföljebb 10—20 százaléka került külföldre. A nyugat­európai fegyvergyárak azonban ennél jóval nagyobb arányban fedezték bevé­teleiket — és profitjukat — exportból. Ez egyszersmind azt is lehetővé tette, hogy a kormányok — az amerikai kö­vetelések ellenére — takarékosabban bánjanak a katonai költségvetéssel. Ám fordult a kocka: Nagy-Britannia például 1981jben még 1,5 milliárd dol­lárért értékesített hadianyagot a fejlő­dő országokban, 1984-ben azonban már csak 540 millió dollárért. Utána aSza- ud-Arábiával Tornado harcigépek szál­lítására kötött szerződés lendítette csak föl némileg a brit fegyverexpor­tot, ám a visszaesés a többi fegyver­fajtánál folytatódik. Franciaország még 1984- ben is 7 milliárd dollárért adott el fegyvereket külföldön, ám tavaly már csak 4 milliárd dollárért. Az NSZK fejlődő országokba irányuló ki­vitele 1,7 milliárd dollár volt 1981-ben, 1985- ben pedig mindössze 155 miEió dollár. Szakértők mindebből arra következ­tetnek. hogy most már meghallgatásra találnak a nyugat-európai fővárosok­ban a nagyobb katonai költségvetésre vonatkozó ameriakai követelések, s a változás részben megymagyarázza azt is, miért emésztik meg Nyugait-Európá- ban éppen most olyan nehezen a Var­sói Szerződés javaslatait, amelyek az atomleszerelést összekapcsolják a ha­gyományos erők és fegyverzetek csök­kentésével — annak ellenére, hogy ezt az összekapcsolást korábban a nyugat­európai kormányok is szorgalmazták. Mészáros György

Next

/
Thumbnails
Contents