Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-29 / 151. szám
1987. JÚNIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hétvégi ügyeletben „Mennyből” a sárga angyal JÚLIUS ELSEJÉN Uj adóhivatal alakul Antóni Árpád egy Skoda gép kocsit szerel (Fotó: iDede Géza) Nincs annál nagyobb kin egy autós számára, mint ami. kor e forró napokban megbízhatónak vélt kocsija lerobban az országút mentén. A fohászok ilyenkor a legritkább esetben járnak eredménnyel, a segítség sem felülről érkezik, jóllehet az elnevezés égi „kapcsolatokra” utal. A Magyar Autóklub Megyei Szervezetének Thököly úti javítójában minden áldott nap mentésre készen áll egy autó, népszerűbb névén „sárga angyal”, hogy segítséget nyújtson a bajba jutott autósoknak. Azt gondolhatnánk, hogy hét végén, amikor a legtöbb vasárnapi autós járja az utakat, sok dolga akadhat a mentő angyaloknak, hiszen mindig az olyan vezetőknél romlik el az autó, akik ritkán ülnek volán mögé. — Változó az igénybevételünk hétvégeken is — mondja a vasárnapi ügyeletes autómentő, Antóni Árvád. Van úgy, hogy lépten-nyomon hívnak bennünket, de volt már olyan napunk is, amikor nem kellett kimenni sehová. Ma például már háromszor telefonáltak, s kértek segítséget. A szolgálat hét végén reggel nyolctól este nyolcig tart. Akinek tehát nem a megadott időpont között robban le az autója, rosszul járt. Egy-egy gépkocsinál az ez év április 1-je óta érvényben lévő szabályzat szerint maximum fél órát tölthet a szerelő, ugyanis a központ nem maradhat sokáig ügyeletes nélkül. Az autókon egyébként csak kisebb javításokat végeznek a sárga angyalosok, főleg a porlasztót, a gyújtóalkatrészeket, az elektromos műszereket nézik át. — Az országúton — időtakarékosság miatt — nem szedhetünk szét teljesen egy autót. Különböző megfontolásból meg van kötve a ke- zünk-lábunk; a hengerfejnél mi beljebb nem mehetünk a gépkocsi javításakor. A műhelyben tíz autószerelő dolgozik, két műszakban váltják egymást. A végkép nem induló kocsikat hétköznap a rendelkezésükre álló Avia autómentővel el tudják szállítani, de hétvégén csak a városból és közvetlen környékéről vállalnak szállítást. Minden más esetben értesítik a Tisza Taxit. Mondják, a maszekokat sem kell félteni; jól kiépített információs hálózatuknak köszönhetően baj esetén rögtön ott teremnek, ahol szükség van rájuk. Gyakran előfordul, hogy egy- egy baleset követően a helyszínelő rendőröket is megelőzik. — Korábban két kocsink kinn állt az újszászi út, illetve a 4-es főút mellett, de ez január 1-je óta megszűnt. Rajtunk kívül ma a kisújszállási benzinkútnál áll az utazók rendelkezésére egy sárga angyal, amelyik hétvégi ügyeletet is tart. A javítóműhelyben most is benn áll néhány meghibásodott kocsi: egyiknek a sebességváltója romlott el, a másiknak eltörött a váltó- rúdja. Itt vesztegel egy Skoda is, amellyel gazdája külföldre kíván utazni még a nyáron. Antóni Árpád a szerelőárokban lámpával mutatja a kocsi alvázát. Ha a tulajdonos egyszer is alánézne autójának, bizonyára a város szélére sem merne kimenni vele. Sajnos a magyarországi utakon futó autók átlag életkora — a legújabb felmérések szerint — két évet ismét öregedett, most már 10 évnél tartunk. Beszélgetés közben egy autós érkezik, aki Wartburghoz kuplung munkahéngert kért. Antóni Árpád mosolyogva jegyzi meg: a Wartburgokon ilyen alkatrész nincs is, helyette kötél látja el ugyanazt a funkciót... Nem árt tudni az autósoknak, hogy aki nem tagja a Magyar Autóklubnak, annak kocsijába 600 forintért pillantanak bele, s minden további fél óra plusz 80 forintot jelent. (Klubtagoknak természetesen ingyenes a javítás). Az összeg mérséklésére van azonban egy megoldás: ha a kocsitulajdonos a helyszínen belép az autóklubba, akkor 350 forinttal megússza a javítást. A külföldiek is hasonló módon javíttathatják kocsijaikat: hitellelvéllel rendelkező klubtagoknak ingyenes, ugyanakkor arányosan növekszik a költség. Hiába, az autózás nem olcsó mulatság. Ott jártunkkor nem csör- rent a telefon, nem hívták segítségül a sárga angyalt. Jöttek-mentek az autók, s juszt se akartak makrancos- kodni. így van ez rendjén. Nem kívántuk falra festeni a sárga angyalt mi sem, de alighanem ezen a forró vasárnapon megjelent néhány autósnak... — jurkovics — Megalakult a gyorsírók és gépírók szövetsége Igazi főszezon volt vasárnap Félmillió vendég a Balatonnál Vasárnap már a főszezonra emlékeztetett a balatoni idegenforgalom: becslés szerint a kirándulókkal, víken- dezőkkel együtt mintegy félmillió vendég tartózkodott a vízparton. Az üdülővidéket megközelítő utakon, az idegenforgalmi központokban és a kompátkelőknél gépkocsiáradat jelezte a szezon- kezdet forgalmának hirtelen megélénkülését. A szállodákban, a motelekben és nyaralókban telt ház volt, a víkendezők így jobbára csak a kempingekben és a fizető vendéglátó szolgálat magánnyaralóiban jutottak szálláshoz. Zsúfolásig megteltek a strandok és a nap nagy részében gyakori volt, hogy egyidejűleg több, mint ötezer utast szállítottak fedélzetükön a kompok. Egész nap úton volt a SZOT vitorlás flottája, amely a kirándulók népes csoportjait szállította Badacsonyba és Tihanyba. Ez volt az idei első nagyobb erőpróbája a tóparti kereskedelemnek és a vendéglátóiparnak. Az alapeli- látásban nem voltak gondok, bár kenyérből és péksüteményből néhány üdülőtelepen nem tudtak megfelelő készletről gondoskodni. A tejellátás gondjain már szemlátomást segített, hogy két balatoni megyében megkezdődött a féltartós tej gyártása. Zöldségből és gyümölcsből a magánkereskedők javították a hétvégi kínálatot. A Magyar Gyorsírók és 'Gépírók Országos Szövetségének szombati budapesti küldött-küzgyűlésén elfogadták azt a javaslatot, hogy a titkárnők a jövőben a szövetség égisze alatt tevékenykedjenek, s e szervezet képviselje szakmai érdekeiket. A múlt év végén először rendezték meg a titkárnők országos tanácskozását, amelyen felmerült, hogy az országban dolgozó mintegy 62 ezer titkárnő sajátos szakmai ügyeivel, gondjaival szervezetten kellene foglalkozni. Ám erre a tevékenységre eddig egyetlen szervezet sem vállalkozott. A konferencia szervezői a gyorsírószövetséget kérték fel, teremtsen fórumot a titkárnőknek véleményük kicserélésére, tapasztalataik ösz- szegzésére. A mostani küldött-közgyűlés igent mondott a titkárnőknek — ezzel is erősítve tömegbázisát —, s ennek megfelelően módosította alapszabályát. Egyúttal döntöttek arról is, hogy várhatóan november végén — immár a szövetség szerA szülők, a hozzátartozók részvételével rendőrtisztavató ünnepséget tartottak szombaton Budapesten A Rendőrtiszti Főiskola mintegy 200 végzős hallgatóját — akik közül 20-an kitűnő, 24-en pedig jeles eredményvezésében — megrendezik a titkárnők második országos találkozóját. A küldött-közgyűlésen Bajnok Zsolt elnök beszámolt az elmúlt félévben végzett munkáról és a szövetség előtt álló feladatokról. Mint mondotta, a legnagyobb feladatot ismét a tanulók és a dolgozók versenyeinek, illetve a gyorsíró- és gépíró-bajnokságnak a lebonyolítása jelentette. Az elkövetkező időszak feladatai között említette különféle szolgáltatások — tanfolyamok, előadások, fórumok, beszédgyorsírói szolgálat — bevezetését, a szakosztályok érdemi munkájának növelését, valamint a helyi csoportok számának emelését. A küldött-közgyűlés végezetül — az elnök kivételével — megválasztotta a szövetség új tisztségviselőit. A múlt évi küldöttgyűlésen ugyanis csak az elnököt választották meg négy évre, a többi tisztségviselő ideiglenes megbízatással tevékenykedett. nyel fejezték be tanulmányaikat — ünnepélyes eskütételük alkalmából Péter János rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes köszöntötte a Belügy- és az Igazságügyi Minisztérium vezetése nevében. Rendőrtiszteket avattak A kormány közelmúltban hozott döntése értelmében 1987. július 1-én megalakul az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, amelyik a Minisztertanácshoz tartozik, felügyeletét a testület a pénzügyminiszter útján gyakorolja. Az új hivatal megyei szervezetének feladatairól kértünk tájékoztatást a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Szolnok Megyei Igazgatóságának vezetőjétől, Harangozó Károlytól.- Mi a szervezeti változások indoka és hogyan kap- csolódik a tervezett adóre- formhoz? — A jelenlegi adórendszerben az adóigazgatás szervezete az adóalanyok gazdálkodási formájához, tulajdoni viszonyaihoz igazodik, elkülönül a vállalati és a lakossági adóigazgatás. Az adóalanyok a különféle adókat más-más adóhatóságoknak, eltérő szabályok szerint •fizetik. Például a gazdasági munkaközösségek és a kisiparosok termékeik után ugyanazt a forgalmi adót fizették, a gmk-k azonban az adózás szempontjából hozzánk, a megyei igazgatósághoz tartoztak, a kisiparosok pedig a tanács adóhatóságához. Egyáltalán nem biztos, hogy egy-egy bonyolultabb ügyet azonosan ítéltünk meg. Az eltérő szervezeti ‘ megoldás, szakmai elkülönüléssel is jár, ez nehezíti az adóztatás egységes irányítását. A decentralizált területi adóhatóságok munkájának hatásfoka egyébként sem kedvező, működésük feltételei nem kielégítőek. Az adóztatási gyakorlat egyenetlen színvonalából adódó gondok mellett az adófizetés előnytelen társadalmi megítélése és az ebből következő laza adófizetési fegyelem is indokolja, hogy a szervezetek és az adóztatási módszerek gyökeresen átalakuljanak. Tehát a pénzügyi intézményrendszer továbbfejlesztése során az adóreformtól függetlenül is időszerűvé vált az adóztatás szervezetének átalakítása. A szervezet korszerűsítésére szélesebb körben alkalmazhatjuk a számítástechnikát, ami ma már elengedhetetlen segédeszköze az ellenőrzésnek és az adóigazgatásnak. Egységes és hatékonyabb lesz az ügyintézés is. Természetesen a szervezet korszerűsítése során figyelembe vették az adóreform utáni feladatokat is: bővül az adófizetők (adóalanyok) köre, változik az adószerkezet, ezért az adóapparátusnak sokkal több lesz a munkája és minőségében is új teendőket kell elvégeznie. Az új adószervezet hatásköre és feladata mennyi- ben módosul július 1 után? — Az új adóhatóság hatásköre a jogi személyeknek minősülő szervezetekre (vállalatokra, szövetkezetekre, társulásokra, költségvetési szervekre stb), a magánszemélyekre és azok társas vállalkozásaira egyaránt kiterjed, és foglalkozik az összes adónemmel. Az úgynevezett tárgyi adókkal és az illetékkel (házadó, gépjárműadó, településfejlesztési hozzájárulás, ebadó stb) kapcsolatos ügyeket azonban továbbra is a tanácsi adóhatóságok intézik. Az új adóigazgatási szervezet feladata valamennyi adóalany és adó nyilvántartása, az adóknak és más adójellégű kötelezettségeknek a beszedése, a juttatások kiutalása. Az ellenőrzés, a mulasztások jogi következményeinek érvényesítése, valamint a feladatok ellátásához szükséges adatok feldolgozása és elemzése is teendői közé tartozik. — Az adózás új szervezetét a megyében hogyan ala- kítják ki? — Az adóigazgatás országos szervezete hármas tago- zódású lesz. Az országos irányítást az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal látja el, amelynek közvetlen felügyelete alatt működnek a megyei igazgatóságok. Az „alsó” lépcsőfok a megyeszékhelyen működő adófelügyelőség lesz, amelyet a hivatal az illetékes megyei igazgatóság útján irányít. A felügyelőség a tanácsi adómegállapító hivatal és az illetékkiszabási hivatal adó- ellenőrzéssel foglalkozó osztályának dolgozóiból alakul meg. A megyei adófelügyelőség végzi a kisiparosok, a magánkereskedők, a szerződéses üzemeltetők, az egyéb egyéni vállalkozók és az adófizetésre kötelezett más magánszemélyek adóztatását. Július 1-tőT tehát — a jelenleg érvényes adóztatási rendszerben — az általános jövedelemadót és forgalmi- adót fizető lakosság (kisiparosok stb) elsőfokú adóhatósága a felügyelőség. Az adóreform után pedig az előző lakossági körbe tartozó adóalanyokat terhelő általános forgalmiadóval és a személyi jövedelemadóval kapcsolatos ügyeket intézik itt. A második lépcsőfok a szervezetben a megyei igazgatóság, amelyik a vállalatok és szövetkezetek. illetve ezek társulásai, valamint a kisvállalkozások (vgmk, gmk, szakcsoport stb) ellenőrzését és adóigazgatását jelenleg is elsőfokon végző megyei ellenőrzési igazgatóság szervezetéből alakul meg. A mi igazgatóságunk hatásköre tehát lényegében nem változik, feladataink viszont szaporodnak, hiszen az adófelügyelőségek ügyeihez kapcsolódó fellebbezéseket másodfokon mi intézzük. Ezt a teendőt eddig a megyei tanács pénzügyi osztályának adócsoportja végezte. — Milyen előnyöket vár ön a központi irányítású adószervezet létrehozásától? — Javulnak az egységes adóigazgatás megteremtésének feltételei, lehetővé válik az eljárási szabályok közelítése és a jogi következmények egységesítése. Valamennyi adónemnél közvetlen és egységes lesz az irányítás, az adóztatási és az ellenőrzési gyakorlat azonossága így jobban biztosítható. Az adófizetőknek kedvező, hogy — a tárgyi adók kivételével — csak egy adóhatósághoz tartoznak. Az országos szervezet kialakítása továbbá módot ad arra, hogy a jelenleginél egyszerűbb és eredményesebb legyen az adóztatás. A korszerű számítástechnika széles körű alkalmazása is ezt segíti. A szakmai képzés rendszeres lesz, az ellenőrzések szakmai igényessége várhatóan javul. Erre szükség is lesz, hogy fokozódjék az adózással foglalkozók szakmai presztízse és javuljon az adófizetés társadalmi megítélése. — Az új szervezetről elmondottak szerint az adófizetés rendje július 1-ét kö- vetöen tehát még nem változik? — így van, nem változik! Az érdemi változások a tervezett adóreform bevezetéséhez kapcsolódnak. Az új szervezeti egységek a régiek jogutódjaként működnek és az eddigi gyakorlatnak megfelelően kell az adókat fizetni, az adóügyekben eljárni. Az átszervezést igyekeztünk jól előkészíteni, zökkenőmentessé tenni az ügyintézést, az ügyfelek tájékoztatását. Szeretnénk úgy dolgozni, hogy ne csak a szakmai, hanem a széles közvélemény is észre vegye: javult az adóigazgatási munkaszínvonala. V. Sz. J. A Tiszamenti Regionális Vízművek szolnoki üzemigazgatóságának Pálfi János úti géptelepén a Grundlos cég konszignációs raktárt és szivattyút javító bázist létesített. A grundlos szivattyúk az ivóvíz ellátásban játszanak nagy szerepet. A vállalat ezen a telepen végzi a garanciális és garanciántúli javításokat. Évente mintegy száz szivattyút újítanak fel. Képűnkön a grundlos szivattyúk szerelése, javítása. (Fotó: N. Zs.)
