Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-27 / 150. szám

Ára: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxviii. évf. iso. sz., 1987. június 27., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka A képviselők elfogadták a környezetvédelemről szóló beszámolót Pénteken délelőtt a Parlamentben folytatódott az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke. A képviselők folytatták a vitát Abrahám Kálmán államtitkárnak, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökének csütörtökön elhangzott beszá­molója felett. Elsőként Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.), az Eger és Vidéke Áfész szakszervezeti bizottságának titkára kapott szót, aki a bükki nemzeti parkkal kapcsolatos közérde­kű gondokról és feladatokról beszélt. Mint elmondotta, e tájon 1977-ben, az országban harmadikként hoztak létre nemzeti parkot, ami rangot adott a tájegységnek, a kör­nyezet és a táj megóvására késztette az itt gazdálkodó­kat. A képviselő felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az erdő- gazdálkodással szemben tá­masztott társadalmi méretű környezetvédelmi igények meghaladják a területet ke­zelő — kötelezett, nyereség- érdekelt — gazdálkodó szerv teherviselő képességét. A megoldás az lenne, ha a kör­nyezetvédelmi teendők el­végzéséhez szükséges fedeze­tet — a helyi tartalékok ki­használása mellett — a ren­delkezésre álló források tár­caközi vagy ágazati szintű átcsoportosításával teremte­nék elő. Andi Gábor (Baranya m. 5. vk ), a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat csapatvezető vájára elöljáróban kiemelte, hogy a környezet- és a ter­mészetvédelem gondjai na­gyobbak, mint a lehetőségek azok megoldására. Derűlá­tásra ad okot azonban, hogy a környezetvédelem ma már nem amolyan divattéma, az emberek érzik-érzékelik va­lóságos társadalmi súlyát. Ugyanakkor e felismerés nem mindig egyenlő a cse­lekvéssel. Szükségesnek lát­szik újólag megfogalmazni: a környezetvédelem, a kör­nyezettel való gazdálkodás elsősorban állami, vállalati feladat, amely nem nélkü­lözheti a társadalom össze­fogását. Vita a természet megérzéséről A képviselő ezután arról szólt az NSZK-ból származó olaj hulladék környezetszeny- nyező elégetésének ügyéről, amelyben a vizsgálat még tart. Ez az eset egyéhként bebizonyította: bármilyen felkészült is a megyében dolgozó környezetvédelmi apparátus, sem lehetőség, sem eszköze nincs arra, hogy felsőbb jóváhagyás nélkül döntsön. Kérte az illetékes állami szerveket: biztosítsa­nak olyan jogkört és intéz­kedési lehetőséget az e terü­leten dolgozóknak, hogy adott helyzetben önállóan dönthessenek. A környezeti bírságokról szólva elmondta: a környe­zetszennyezés a legtöbb eset­ben helyi probléma, a kisza­bott bírságokat azonban köz­pontilag kezelik, s ez a he­lyi gondok megoldását alig segiti. Az elavult, korszerűt­len üzemek kénytelen-kellet­len fizetik a bírságot, ettől azonban a helyzet mit sem változik, a környezet tovább szennyeződik. Véleménye szerint bírságolni csak ott szabadna, ahol bizonyítható a hanyagság, a nemtörő­dömség, az emberi mulasz­tás. Dr. Mezey Károly (Sza- bolcs-Szatmán m. 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Tanácskozik az Országgyűlés Kórház- Rendelőin tézetének osztályvezető főorvosa rá­mutatott: az elmúlt évtize­dekben a hazánkban élők egészségi állapota számos olyan betegség miatt is rom­lott, amelyeknek széles kö­rű elterjedéséért nagymér­tékben okolható környeze­tünk szennyeződése. Java­solta, hogy a kormány és az OKTH jobban hangolja ösz- sze az egészségmegőrzés és a környezetvédelem felada­tait. Szorgalmazta, hogy sza­kítsunk végre a kétütemű motorokkal, amelyek olcsó­ságát — az egészségre külö­nösen ártalmas kipufogógáz miatt — drágán fizetjük meg, s határozott döntést, cselekvést kért a korszerű személygépjárművek gyár­tásának, összeszerelésének ügyében. Dr. Kósa Antal (Bács-Kis- kun m. 3. vk.), a Kecskemé­ti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke Bács-Kiskun megye környe­zetvédelmi eredményeiről, gondjairól tájékoztatta kép­viselőtársait. A továbbiak­ban kifogásolta, hogy a je­lenlegi szabályozás nem tesz különbséget környezetvédő és környezetszennyező beru­házás között. Javasolta, hogy a környezet védelmét is figyelembe vevő beruházá­sok legyenek adómentesek, ugyanakkor emeljék a kör­nyezetvédelmi szabálysérté­sekért kiszabott bírságot. Elmaradás az európai átlagtól Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m. 12. vk.), az Óz­di Kohászati Üzemek igaz­gatóhelyettese egyebek kö­zött utalt arra, hogy az okta­tásnak és a jobb tájékozta­tásnak köszönhetően javult a társadalom érzékenysé­ge és igénye a környezetvé­delem iránt. Ez a jelenség örvendetes, de nem vált még általánossá. Ezt mutatja az is: ha a kelleténél jobban füstöl egy-egy gyárkémény, a lakosok számos levélben panaszolják fel a környe­zetszennyezést, ugyanakkor országszerte tapasztalható, hogy az állampolgárok szán­dékosan rongálják környeze­tüket, szemetelnek, s bo­csánatos bűnnek tartják amikor saját maguk szeny- nyezik a természetet. E vo­natkozásban társadalmunk viselkedése még elmarad az európai átlagtól. A képviselő szóvá tette a hazánk szép tájait sokszor elcsúfító újabb külszíni bá­nyák megnyitását. Ezek egy részére az ország energia- és alapanyag-igényeinek kie­légítése miatt szükség van, de akadnak köztük olya­nok is, amelyek megnyitását el lehetett volna kerülni, ha az ipari termelés során kép­ződő hulladékokat és má­sodnyersanyagokat — példá­ul a salakot és a kohómeszet — okosabban és gyorsab­ban hasznosítanánk. Berdár Béla (Pest m. 25. vk.), a Pilisi Állami Parker­dő Gazdaság főigazgatója úgy vélekedett, hogy az anyagi és szellemi erőforrá­sok javarészét ma a védeke­zés, a védelem köti le, s a környezet progresszív alakí­tása az indokoltnál kisebb figyelmet kap. A képviselő példaként az erdőgazdálko­dás helyzetét említette. Az elmúlt negyven évben hazánkban 600 ezer hektár­nál több új erdőt telepítet­tek, ami nemzetközi mércé­vel mérve is kiemelkedő tel­jesítmény. Ám az elmúlt ötéves időszakban már csak mintegy negyedét telepítet­ték annak az erdőterületnek, amelyet 1956. és 1960. között hoztak létre. Berdár Béla azzal a javas­lattal fordult a kormányhoz, hogy dolgozzanak ki és fo­gadjanak el egy hosszú tá­vú. az ezredfordulón túlmu­tató erdőtelepítési progra­mot, amelyben a szakvállala­tok, szövetkezetek mellett társadalmi szervezetek, kö­zösségek is szerepet kapná­nak. Befejezésül felkérte a Mi­nisztertanácsot, hogy mielőtt véglegesen döntene a prédi­kálószéki szivattyús energia- tározó nagyberuházásáról — a tervezett víztározó a pili­si tájvédelmi körzetben va­lósulna meg — vizsgáljon meg más megoldási lehető­ségeket is a természet vé­delmének kérdéseit is figye­lembe véve. Hankó Mihály (Békés m. 2. vk.), a Békéscsabai Lenin MGTSZ elnöke beszámolt arról, hogy tavaly az OKTH és Békés megye vezetése megállapodást kötött a me­gye környezet- és természet- védelmi mintaterületté való fejlesztéséről. Az ehhez szükséges felmérések során vált nyilvánvalóvá néhány, korábban kevéssé ismert probléma. Ezek megoldásá­hoz sürgős központi intézke­désekre, az üzemek együtt­működésére, továbbá a talaj öntisztító képességének mód­jait és eszközeit kutató tu­dományos munkára, a méré­si módszerek fejlesztésére van szükség. Dr. Balogh Károly (Syőr- Sopron m. 11. vk.), rábapor- dányi körzeti orvos megíté­lése szerint környezetünk veszélyeztetettsége és az ab­ból fakadó népgazdasági, bi­ológiai károk nem tudatosul­(Folytatás a 3. oldalon.) A TARTALOMBÓL: Családos üdülés nemzetközi körkép Túlkorosok Fiatalokról - fiataloknak ___________________________________■ _____ H atározat elfogadásával ért véget az SZKP KB kétnapos plénuma A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága pénteken befejezte kétnapos ülését, amelyen a pártnak a gazdaságirányítás gyökeres átalakításával kap­csolatos feladatait vette számba és személyi kérdé­sekről döntött. Pénteken folytatódott Mi­hail Gorbacsov beszédének megvitatása. Tizenhatan szó­laltak fel, köztük miniszte­rek, területi pártszervek el­ső titkárai — országos főha­tóságok, társadalmi szerve­zetek és nagyvállalatok ve­zetői. A vitát követően Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára mondott zárszót. A megvitatott kérdésben a Központi Bizottság részletes határozatot hozott, amelyet közzé tesznek a szovjet saj­tóban. Az ülés jóváhagyta a Po­litikai Bizottság „A gazda­ságirányítás gyökeres átala­kításának alapvető felada­tai” című dokumentumát. Az ülés ugyancsak jóvá­hagyta az állami vállalatról (termelési egyesülésről) szó­ló törvény átdolgozott, az össznépi vita eredményei alapján kiegészített terveze­tét és megbízta a Szovjet­unió Minisztertanácsát, hogy terjessze azt a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé. Az ülés határozatot foga­dott el arról, hogy az SZKP XIX. országos értekezletét 1988. június 28-ára, Moszk­vába, a Kreml Kongresszu­si Palotájába kell összehív­ni. A Központi Bizottság Nyi- kplaj Szljunykovot és Alek- szandr Jakovlevet, a KB tit­kárait, a KB Politikai Bi­zottságának póttajait a Po­litikai Bizottság tagjaivá választotta. A Politikai Bi­zottság tagjává választották Viktor Nyikonovot, a Köz­ponti Bizottság titkárát is. Dmitrij Jazovot, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­terét, a KB póttagját, a Köz­ponti Bizottság tagjává, a KB Politikai Bizottságának póttagjává választotta az ülés. Nyugállományba vonulása miatt az ülés felmentette a KB Politikai Bizottsága pót­tagjának tisztéből Szergej Szokolovot. Az ülésen a Központi Bizottság tagjainak sorába választották a KB két pót­tagját, L. Brizgát és N. Pav- lovot. Mindketten fizikai dolgozók. A Központi Bizottság ki­zárta tagjainak sorából Gyinmuhamed Kunajevet, aki a Kazah KP KB első tit­káraként súlyos mulasztáso­kat követett el a köztársasá­gi pártszervezet irányításá­ban. (Mihail Gorbacsov csü­törtökön elhangzott .beszédé­nek rövidített szövegét a 2. oldalon közöljük).

Next

/
Thumbnails
Contents