Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-03 / 129. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚNIUS 3. Pékáruk így is, úgy is Kenyérkérdések Ha mikroszkóppal megnézném a boltban vett kenyeret, nem mindig lenne gusztusom megenni. De sose maradok éhen. Nincs mikroszkópom. Pap Ferencnével, a Szolno­ki Közegészségügyi-Járvány­ügyi Szolgálat közegészség­ügyi-járványügyi ellenőrével indulunk „kenyérnézőbe” a szolnoki boltokban. Ügy döntöttünk, hogy egy belvá­rosi és egy külső területen lévő üzletbe látogatunk. Négyféle kenyeret számo­lunk meg a Ságvári körúti úgynevezett „Kilencvenes” ABC kenyeres konténerén. Azért számolgatunk, mert csak konténeren hozott ke­nyereket lehetne így árusí­tani. És mivel konténeren csak egyféle kenyeret szok­tak hozni, nyilvánvaló, hogy a többit kényelmességi szem­pontból átpakolták, hadd vi­gye a vevő. Megfogjuk, ne fogjuk? Viszi is! Éppen most sétál oda egy középkorú asszony, néhány kenyeret végigtapo­gat, aztán kiválaszt egyet és csak úgy „meztelenül” bele­vágja a kosárba. Pap Fe- rehené kommentál: — Hiányzik' a konténer fö­lött a tábla, amely felhívja a figyelmet, hogy csak papír­ral lehet megfogni a pék­árut... — Úgy gondolom, ezt ne­künk, vevőknek is tudni il­lenék... Azonkívül... hogy is mondjam,... azt a nagy, ke­rek kenyeret például nem lehet tisztességesen becso­magolni se... — Ez igaz. Gyakran sok­kal kisebb a papír, mint a kenyér. A vége, a széle ki­lóg... A vevő meg papír nél­kül beleteszi a kosárba, amelyikben előtte talán hypó volt vagy mosópor, ne­tán poros üvegű befőtt... — Jó lenne, ha külön szatyrot tartanánk c pékáru­nak; nem a hússal, krumpli­val, zöldséggel, tejjel egybe­pakolva vipelnénk haza.. — jegyzem meg. — Jó lenne, de látja, sok­szor még arra sincs igény, hogy becsomagolják. Apropó, csomagolás. Nem könnyű kérdés! Az lenne az ideális, ha minél több ke­nyeret csomagolva árulná­nak. De! A csomagolópapír nem látszik át, és a vevő nem vásárol „zsákbamacs­kát”. Látni akarja az árut. Persze, van átlátszó csoma­golóanyag is, a húsoknál, felvágottaknál már alkal­mazzák. Igaz, drága, de né­hány vásárlónak biztos len­ne igénye rá. Persze, a kér­dés így is a levegőben ma­radna; ki csomagoljon? Pap Ferencné: — Az lenne jó, ha már a kenyérgyárból csomagolva jönne ki az áru... Következő állomásunk a Széchenyi lakótelepi Arany­kanna ABC. Megyünk a ke­nyérrészleghez; nem talál­juk ott az eladót. A pulton becsomagolt és csupasz ke­nyerek sorakoznak. Bárki odamehet, megfogdoshatja kedvére. Aztán felfedezzük az eladót is; kekszet, apró­süteményt pakol. Visszajön a pulthoz, kiszolgálja a ve­vőt, újra pakol, újra a ke­nyérrészleghez áll. Tettenért helyszíni szabálysértésnek minősül az eset, az eladónak kétszáz forint büntetést kell fizetnie. lön csomagoljunk be? Vagy esetleg többet is rakjunk egy papírba? Akárhogyan is: a zsömlének nem véletlenül találták ki a zacskót, a pa­pírból ugyanis kigurul. Hajdú Imre, a szolnoki Közegészségügyi-Járvány­ügyi Szolgálat vezető főor­vosa piszkos műanyag reke­szeket emel le szekrénye te­tejéről. Az egyiken papír­címke: „Baromfifeldolgozó”. — Szóval a bontott csir­kés rekeszekben szállították a kenyeret? — sejtem meg. — Igen, A szállítómunkás­nak annyi rekeszt kell visz- szavinni, amennyit elhozott. Hogy aztán a boltban esetleg összecserélték, az már nem érdekli. Néhány más rendellenes­ségre is felhívja az ellenőr az üzletvezető-helyettes fi­gyelmét. A süteményes rész­nél az árcédulákkal van baj. — Tessék nézni; papírra írták rá az árakat, és,az ösz- szeíogdosott papírt rátették a süteményre — magyaráz­za Pap Ferencné. — Lemos­ható, műanyag talppal ellá­tott ártájékoztató kellene. Szétnézünk a zsömlék, kiflik házatáján is. Hiányzik a fémfogó, amellyel a zacs­kóba lehetne rakni az árut. Igaz, hiányzik a zacskó is, kis darab csomagoló papírok helyettesítik. Nem nagyon értem. Minden zsömlét kü­— Néha az az érzésem, — ne vegye nagyképűségnek — hogy csak a közegészségügyi­járványügyi szakemberek akarnak változtatni a dolgo­kon. Jegyzőkönyvek tömke­legé született már az üzle­tekben, a NEB is vizsgálta a kenyérkérdést, összehoz­tuk a sütőipar és a kereske­delem képviselőit is, min­denki egyetértett az érveink­kel — és minden maradt a régiben. Eredmény, hogy a nagy üzletekben visszaállí­tották a korábban megszün­tetett kényérosztályokat, te­hát a hagyományos kiszolgá­lást. A gond ott van, ahol erre nincs ember. Azonban nemcsak a dolgozók száma oka a jelenségnek, hanem az érdektelenség is. Senkinek nem szívügye. A másik ol­dal. a vevők higiéniája, itt is lenne mit javítani. Gye­rekkorban kellene kialakíta­ni a megfelelő higiénés szo­kásokat, a vásárlási kultú­rát. A kenyér kérdés az egyik vesszőparipám, se a mun­katársaim, sem én nem fá­radtunk még bele. De sok­szor úgy érzem, szélmalom­harc ez. Paulina Éva A Vetőmag Vállalat kunszentmártoni üzeme az Alföld területét látja el fűmaggal. Több gazdaság, főleg az ország keleti részéből szállít fűmagot az üzembe, amelyet tisztítanak és különböző keverékeket készítenek belőle. Felvételünkön: a már hosszabb ideje fémzá­rolt vetőmag csíraképességét újra ellenőrzik, hogy megfelel-e még a szabványban előírt követelményeknek. (Fotó: D. G.) Daganatgátló készítmények hazai kutatásból Új vegyületek a rák ellen Oj daganatgátló készítmények kifejlesztésével foglal­koznak a Gyógyszerkutató Intézetben a hazai gyógyszer- gyárak támogatásával. Három új rákellenes vegyületük ku­tatómunkáját nem régiben befejezték. Ezek közül az egyik­nek már a klinikai kipróbálása is megkezdődött, a másik két új molekula klinikai vizsgálataihoz pedig most várják az engedélyt. A klinikai próbák szaka­szában lévő új szintetikus vegyületek a gyomorbélcsa- tornában kifejlődő, illetve a bőr festéktermelő sejtjeiből kiinduló daganatok, s azok áttéteinek kezelését segíti majd elő azzal, hogy várha­tóan leállítja az érzékeny daganatsejtek szaporodását, s elpusztítja azokat. Ettől a készítménytől elsősorban azoknak a betegeknek a gyógyításában remélnek eredményeket, akiknél a se­bészeti beavatkozás valami­lyen okból nem jöhet szóba. Ez az új anyag a műtétet kö­vetően utókezelésben is hasznosítható lesz. Az orvo­sok bíznak abban, hogy ezt az új vegyületet gyógyszer­ként alkalmazva megelőzhe­tik majd bizonyos rákos át­tétek kialakulását. A klinikai kipróbálás előtt álló másik két új vegyüle­tük fejlesztőmunkáját kül­földön is különösen nagy ér­deklődés kíséri. Az egyik Rendeltetésszerűen Az az egy jól megvan bennem, hogy a szép női lábak — évszaktól függetlenül — mindig érdekelnek. Elég baja lehet már annak a férfi­nak, aki e téren merev valláserköl­csi alapra helyezkedik. Télvíztájt jobban ráérek, ezért aztán fölöttébb foglalkoztat a női harisnya is. amely tudvalevőleg egybeforr a lábikók- kal. Mivel megyénkben még nem mű­ködik harisnyagyár. kutatási öveze­tem erősen korlátozott A napisaj­tón túl képtárakban, kiállításokon, olvasmányaimból szerzett értesülé­sekkel szaporítom harisnyaismerete­imet. Alapos ember vagyok, kutatá­saimat az eredet felderítésével kezd­tem. Állítom, hogy sok bajmolódás- tól szabadult volna meg az emberi­ség, ha előbb találják meg a régé­szek egy kopt sírban az i. e. V. szá­zadból való gyermek-kötöttharis- nyát. Akkor tán a rómaiak se idét- lenkednek a szalagokból lábra te­kert dísszel, amelyről csak mi tud­juk már. hogy a korabeli harisnya­viselet akart lenni... így keltett forró örömet harisnyatörténet-kuta- tó embertársainkban holmi picurka mondatmorzsa is. amire középkori olvasmányszövegekben bukkantak rá: „Hozd elő a kötött kapcáská- mat!” — Ez már mégis valami volt. Jelzés az előidőkből, hogy ha kap- cáska is, de már „kötött” izé takarta az emberlábakat egykoron.. . Hát még mikor egy XVIII. századból va­ló szótár beszélt — „lábszárékesítő, lábszárt ekerítő ékes harisnyáról”! Bizony, ha más szemmel forgolód­tak volpa őseink a női lábak között, illetve azok felruházásának tudomá­nyában, hamarabb megszabadulunk ama nyűgtől, hogy gyapjúból, bőr­ből. vászonból, selyemből szabjuk- varrjuk ezt a holmit. Eközben olyan technológia alkalmazásával, hogy páldul az első bőrharisnyát a rövid nadrághoz erősítették. Majd míg fel nem találták a hosszú nadrágot, a férfiak divatjaként egzisztált a ha­risnyanadrág. Mivelhogy jól kiadta a láb szépségét. Lámcsak, volt hát olyan idő is, amikor a férfi is adott arra, hogy mondjuk ne tuskólábon kezdje meg az udvarlást szívehölgye körül... S ki tudja, mennyi ideig lett volna főurak, papok privilégi­uma az öltözékhez tartozó, selyem­ből készült harisnya elsőként Spa­nyolországban, ha 1589-ben fel nem találja a hurkológépet William Lee. Mit ad isten, pont isten szolgája volt őkigyelme. Angol lelkész. Most már tudják, drága nőtársaink, kinek a kezét áldják, valahányszor haris­nyába öltöznek. Attól kezdve már forradalmi tem­pót vett a harisnya tér- illetve láb­hódítása. Ezen belül természetesen szintén voltak gyorsulások. Éppen a szoknyák rövidülésével párhuza­mosan Minél inkább közeledett a szoknya alja bokától a térd aljáig, majdan a combot veregetve —, an­nál inkább törődni kellett a haris­nya esztétikumával. Mivelhogy egy­re jobban előbukkantak a női lábak. A részletekbe nem is érdemes be­lemenni, hiszen van-e nő. ki a ha­risnya-kérdést nem ismeri?! Legföl­jebb a mai lány- s asszonynemze­dék fülébe már anyáitól jut el olyan hír, hogy az első nylonharisnyák jó­val tartósabbak voltak. No és vasta­gabbak, meg drágábbak. A nylonha­risnya hazai őskorában — 1950-ben — egy munkásnő heti átlagkerese­tébe került egy pár. ök már az ol­csóbbakat — chm-chm — ismerik, amelyek kényesek, szeszélyesek, és nos munkaerőhiányban szóba se jö- egyetlen is a parányi szemek háló­jából. S akkor aztán kezdődhet a női lélek háborgása. Amibe azért, a férfiakat sokszor ámulatba ejtő ön­uralommal törődtek bele. Mivel nem volt mit tenni. Ha belegondolunk, csakugyan bo­nyolult ez a szemszaladási helyzet. Hogy kezeskedhetne azért a gyártó­ipar, hogy a tíz kilométernyi fonal­ból készült, két és fél deka körüli nyloncucc kétmilliónyi hálószemé­ből egy se pattanjon meg. Az általá­nos munkaerőhiányban szóba se jö­het, hogy a gyár minden hálószemre egy-egy biztonsági ellenőrt állítson. Kétmillió egy pár harisnyához is! Hajmeresztő óhaj ez ma még. Nincs más hátra, mint rendel­tetésszerűen használni a nylonharisnyát. Tehát ne szálljanak nőink e leheletfinom fuszekliben autóbuszra, mert a tülekedés árt ne­ki. Aztán bevásárolni is inkább mesztéllábas cipőben járjanak, mi­vel a nylonharisnya-hálószemek rendkívül utálják a szatyrok dör­zsölését is. Sokszor az első érintés­re megpukkadnak mérgükben, és a szemék seregestül szaladnak lefelé. Valami könnyítést jelent, hogy az újdonságként felkapott. hátul var- rásos harisnyanadrágon kevesebb fáradsággal megállapítható a sze­mek lefutásának iránya. Van mihez viszonyítani. Tóth István újonnan kifejlesztett mole­kulával ugyanis sikerült az intézet kutatóorvosainak megoldaniuk azt, hogy ez a vegyület hatékony formában bejusson az agyba, s elpusz­títsa az ott burjánzó daga­natos sejteket. A világon csak néhány olyan daganat­gátló készítmény ismeretes, amely képes arra, hogy az agy természetes védekezöme- chanizmusán áthatoljon, s kifejtse jótékony hatását. Ettől azért várnak sokat az orvosok, mert az agyban rit­kán ugyan, de kialakulhat olyan daganat, amelyet nem lehet műtéti úton eltávolí­tani. A harmadik új készítmé­nyük is jelentős kutatási eredmény. Ez a vegyület azonban nem a daganatos sejteket támadja közvetle­nül, hanem azt akadályozza meg, hogy a beteg sejtek szaporodását előidéző hor­monok bejussanak a daga­natsejt belsejébe, és ott has­sanak. Vannak ugyanis olyan daganatok, amelyek csak bi­zonyos hormonok jelenlété­ben képesek növekedni. Az új készítmény ezeknek a természetes hormonoknak a helyét foglalja el a sejtek­ben, s ezzel meggátolja, hogy azok információkat továb­bíthassanak a daganat növe­kedéséhez. A világon jelen­leg csak egyetlen olyan ké­szítmény van, amely ilyen mechanizmus állapján fejti ki hatását. Az új vegyülettől a már kialakult daganatok gyógyítása mellett azt is re­mélik az orvosok, hogy se­gítségével bizonyos esetek­ben meggátolhatják például a mellrák kifejlődését. Több mint tíz év kutató­munkájának eredményeként sikerült az intézet orvosai­nak ezeket az új vegyülete- ket előállítaniuk. Többszáz vegyületet vizsgáltak meg addig, amíg eljutottak ezek­hez az új anyagokhoz. Klini­kai kipróbálásuk is még éveket vesz igénybe, mert forgalomba hozatalukat igen szigorú egészségügyi előírá­sokhoz kötik, éppen a bete­gek érdekében. A Gyógyszerkutató Inté­zetben régi hagyományai vannak a daganatgátló sze­rek kutatásának. Itt dolgoz­ták ki a világon elsőként a cukor-alkohol típusú daga­natgátló szerek előállításá­nak elméletét és módszerét, amely nemzetközi viszony­latban is sokáig szolgált ala­pul a további kutatásokhoz. Az elmúlt több mint három évtizedben az intézetben 5 új, eredeti rákellenes készít­ményt fejlesztettek ki a társ- intézmények közreműködésé­vel. A kutatómunka ma is folytatódik, amelyhez jelen­tős segítséget kapnak a ki­terjedt nemzetközi kapcso­latokkal „rendelkező Orszá­gos Onkológiai Intézettől, valamint a külföldi rákku­tató központoktól. Kutatása­ik ma már nemcsak a rákos sejtek elpusztítására irá­nyulnak, hanem mind na­gyobb figyelmet fordítanak a rákos megbetegedéseket elő­idéző okok feltárására, a be­tegség kialakulásához vezető mechanizmusok megismeré­sére.

Next

/
Thumbnails
Contents