Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-24 / 147. szám
1987. JÚNIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Küldöttség utazott Tallinnba A Jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet húsüzemében mintegy 70 juhot és 300 sertést dolgoznak fel hetente. Az Itt készült termékek a megye boltjaiba kerülnek, de a finom falatokból jut más megyék megrendelőihez is (Fotó: T. Z.) Tegnap három tagú delegáció utazott az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságba Urmössy Ildikónak, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével. A küldöttség részt vesz a Szovjetunióban tartózkodó Szolnok megyei barátságvonat utasainak észtországi programjaiban. Budapesten Interkozmosz tanácskozás Kedden megkezdődött Budapesten a Postás Művelődési Központban Interkozmosz Űrtávközlési Állandó Munkacsoport ülése. A négynapos tanácskozáson nyolc szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyar- ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió —, valamint az Interszputnyik Igazgatóság képviselteti magát. A szocialista országok éppen húsz éve hozták létre az űrkutatás terén folytatott együttműködés elmélyítése érdekében az Interkozmosz programot. A program részeként működő űrtávközlési állandó munkacsoport az űrtávközlési elméleti kutatásokkal foglalkozik. Jól képzet! forgácsolók kerestetnek Az Aprítógépgyárban van mit, de nincs kivel Nézem a sínekkel át meg átszabdalt templomnyi csarnokot. Látványnak is lenyűgöző, amint a hatalmas gépek zúgva, zakatolva alakítják, formálják a rideg vasat. Az óriás masinák között szorgoskodó emberek vizsgálják, méricskélik, nézegetik az éppen soronlévő .munkadarabot. Szóval mintha semmi gond sem lenne. Aztán amikor Góda Zoltánnak, a Jászberényi Aprítógépgyár műszaki igazgatóhelyettesének szavait hallgatom, eszembe jut a sokat emlegetett mondás: miszerint a látszat mennyit csalhat. Hiszen odalenn a csarnokban mintha minden a legnagyobb rendiben menne — legalábbis a kívülálló első pillanatra így látja, ugyanakkor idefenn az irodákban meg embereknek fő a feje amiatt, hogy nincs elegendő forgácsoló szakmunkás a gyárban. — Pedig túlzás nélkül állíthatom, hogy a mi tevékenységünk egyik legfontosabb területe a forgácsolás — bizonygatja a műszaki igazgatóhelyettes —, hiszen az itteni munkafolyamatok felét az ott dolgozó szakmunkások végzik. Ez az arány aztán tükröződik a költségekben is. Arra gondolok — folytatja —, hogy míg egy lakatos — természetesen nem lebecsülve a munkáját — eldolgozik egy kalapáccsal is, addig a forgácsolókra bizony több tízmillió forint értékű gépeket bízunk. Miközben figyelem a szakembert, arra gondolok, hogy vajon hová lehettek a forgácsoló szakmunkások? Pár pillanat múlva aztán ki nem mondott kérdésemre is megkapom a választ. — A forgácsoló szakmunkások képzése az utóbbi időben nem tudni miért, de mintha háttérbe szorult volna. S erre példát ds említ beszélgető társam: — Állítólag az idén a fővárosban — mondja — mindössze tizen- ketten jelentkeztek forgácsoló tanulónak. Mi nagy súlyt fektetünk az utánpótlásra, de hiába, hiszen lasz- szóval mégsem foghatjuk a fiatalokat, hogy erre a szakmára és ne másikra jelentkezzenek. Az idén mindössze négy, jövőre meg nyolc fiatalt fogadunk, tizenkettőt pedig beiskolázunk, őket is figyelembe véve, mi már holnaptól tudnánk tizenkét- tizenöt jól képzett forgácsolót foglalkoztatni. Lenn a csarnokban Perez László a forgácsoló üzem vezetője láthatóan gondban van. Sétálunk a csodamasinák között, s beszélgetünk. Szavainkat kékes fehér fénybe csomagolják a hegesztőpisztolyok lángjai, miközben szakadatlanul duruzsolnak a gépek. — Tudja, az emberek érzik annak a súlyát, hogy a tervet ha törik, ha szakad teljesíteni kell — lépdel mellettem az üzemvezető —, és lelkesen csinálják a dolgukat, de azért elkelne a friss erő. Szóval nagy szükségünk volna a forgácsolókra, mert így rengeteget kell túlórázniuk az itt lévőknek. S ráadásul ezen a helyen lazsálni sem lehet, nagyon oda kell figyelni a gyártásra. Mi javarészt tőkés exportra dolgozunk, s a partnerek igényesek. Beszélgetésünk közben figyelem a borostásképű férfit, aki egy jó hosszú esztergapad mellett serénykedik. Észreveezem, hogy néha-néha felemeli a tekintetét, s egy másik közelben dohogó gép felé sandít. Mint kiderül, mindkettő masinán ő dolgozik. — Én már 1952 óta vagyok itt forgácsoló — nyújt kezet Szabó Imre —, és hogy hatékonyabban menjen a munka, hát két gépem van. Egyéhként nem nagy ügy, könnyedén szemmel tudom tartani őket. Ezen a gépen — mutat a mellette lévőre — NSZK megrendelésre tö- rőkúpok, a másikon pedig az NDK részére hengerművi berendezés alkatrészei készülnek. Szóval nem panaszkodhatunk, bőven van mit csinálni. Igaz, meg is fizetik, hiszen havonta összejön a 12—13 ezer forint, de ha szombat, vasárnap is dolgozom, akkor biztos meg van a húszezer. N. T. Környezetkímélő hulladékégetés Borsókombájnok szocialista kooperációban A hódmezővásárhelyi mezőgazdasági gépgyártó vállalat mákói leányvállalatánál elkészült az első. szocialista kooperációban előállított önjáró zöldborsó betakarító kombájn két mintapéldánya. Ezek a cég korábbi úgynevezett bk 3-as típusú gyártmányának továbbfejlesztett változatai. A kombájnok legtöbb szerkezeti eleme a Hódgép-nél, — a tnotor és a hátsóhíd a Szovjetunióban —. számos egyéb alkatrésze más szocialista országokban készült. A berendezés acél- ujjai valósággal lefésülik a szárról a borsóhüvelyt. így nem kerül a cséplőrészbe a nagytömegű, felesleges zöldanyag. A nagy tömegben keletkező poliészter hulladékok környezetkímélő megsemmisítéséhez fejlesztett ki korszerű berendezést a Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat, a Budaplast Mű- anyagipari Vállalattal és a Flexíherm Pjt-vel közösen. Az új megsemmisítő berendezés fűtésre felhasználható melegvizet termel, a tüzelés illóanyagait speciális utó- égetővel ártalmatlanítja. Amit a földtörvényről tudni kell Áttekinthetőbb lesz a jogi „térképünk” A hatálybalépés: 1987. szeptember 1. Az 1950-es évek végén és az 1960-as években egymás után kerültek megalkotásra a magyar földjogi fejlődés legfontosabb jogszabályai. Mindezek a jogszabályok a szocialista jogfejlődésünk élvonalába tartoznak, azonban a társadalmi-gazdasági fejlődés, valamint a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése a földtulajdon, a földhasználat területén is felvetette a megoldásra váró kérdéseket. A hosszú és sokszor heves társadalmi és szakmai viták után a tervezetet végül is az Országgyűlés megtárgyalta, elfogadta, és földről szóló 1987. évi I, törvényként kihirdette. Állami tulajdon oszthatatlan A törvényerőre emelt földkódex 6 részben és 15 fejezetben foglalja össze a földre vonatkozó legfontosabb szabályokat. Eddig a földjogi szabályokat közel kétszáz jogszabály tartalmazta, a földjog széttagolt és ennek következtében túlszabályozott volt. A rendkívül nagy számú és különböző szintű jogszabály gyakorlati alkalmazása még a szakemberek számára is gondot okozott. Másik ilyen jellegzetes különbség. hogy a földeket alapvetően rendeltetésük szerint különbözteti meg és kiegészítő jelleggel használja a fekvést. A jelenlegi szabályozás a földeket elsősorban annak megfelelően csoportosítja. hogy a föld a belterü ■ létén, a külterületen vagy a zártkertben van. A magánszemélyek tulajdonszerzésére, valamint a földvédelemre vonatkozó szabályok is attól függően különbözőek, hogy a föld hol fekszik, mert a törvény továbbra is fenntartja azt az elvet, hogy az állami tulajdon egységes és oszthatatlan. A hatályos szabályozás szerint mezőgazdasági szövetkezet nem szerezheti meg az általa határidő nélkül, ingyenesen használt állami föld tulajdonjogát. Ez a gazdálkodás biztonságát jelentősen veszélyeztette, mert kisajátítás esetén az állami föld nagyságáig bármikor térítés nélkül megvonták a szövetkezet földhasználati jogát. A jelenlegi szabályozás a szövetkezeteket attól is vissza tartja, hogy a helyi tanácstól további állami földeket vegyenek használatba. A törvény lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek az általuk használt, valamint a helyi tanácstól átvehető állami föld tulajdonát megszerezzék a Földvédelmi Alapba befizetendő térítés ellenében. A szövetkezet nem válthatja meg azonban azt a használatában lévő állami földet, amelyet a helyi településrendezési terv. illetőleg ennek hiányában a helyi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján tíz éven belül közérdekű célra. kívánnak felhasználni. Emellett a törvény a hatékonyabb földhasznosítás érdekében biztosítja az állami és szövetkezeti tulajdon közti földmozgást is a különleges rendeltetésű földek kivételével. A törvény értelmében egy család tulajdonába továbbra is általában egy lakás- és egy üdülő lehet. Megengedik azonban az új szabályok azt, hogy az öröklés, házasságkötés, elbirtoklás, örökbefogadás és ráépítés révén szerzett többlettulajdont a család megtarthassa egészen addig a mértékig, hogy a család minden tagjára legfeljebb egy lakás és egy üdülő jusson. Termőföldből^ egy család tulajdonában — éppen úgy, mint általában eddig — általában 6000 négyzetméter lehet. Kiemelt település belterületén ez a határ csak 1500 négyzetméter, más település belterületén pedig 3000 négyzetméter. Kiemelt település külterületén ugyanHatározottan érvényesül az az elv. hogy az állami földek kezelője csak állami szerv vagy társadalmi szervezet lehet. Azok a szövetkezetek, szövetkezeti szervek, amelyek a korábbi szabályozás alapján kisajátítási eljárás során kezelői jogot szereztek, a már kifizetett kártalanítás ellenében megszerzik a föld tulajdonjogát. A törvény továbbra is fenntartja azt az elvet, hogy az állami tulajdonban lévő ingatlan magánszemélyre és más jogi személyre általában nem ruházható át. A tilalom alóli indokolt kivételek azonban fennmaradnak. Mivel a tartós földhasználat intézménye a gyakorlatban nem vált be, a törvény megszünteti a tartós földhasználatba adás lehetőségét. Ezzel összefüggésben kimondja, hogy a jövőben az állami tulajdonban lévő magánerőből beépíthető építési telek, valamint nagyüzemi mező- gazdasági művelésre alkalmatlan termőföld tulajdonjogát is át lehet ruházni magánszemélyre és jogi személyre. csak 3000 négyzetméter, más külterületen viszont akár 3 hektár termőföld is lehet egy család tulajdonában. Ezeket a korlátozásokat csak akkor lehet túllépni — de legfeljebb 15 hektár mértékig — ha az említett határokon felüli földtulajdont a család öröklés, házasságkötés. elbirtoklás vagy örökbefogadás révén szerezte. A jelenlegi szabályozás szerint kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszik a jogellenesen külföldön tartózkodó személy tulajdonában álló lakást, üdülőt, telket. A még hatályos rendelkezés a gyakorlatban nem jogellenesen külföldön tartózkodót, hanem az itthon maradó családtagjait sújtja. A törvény ezért — kivéve ha bíróság az ingatlan elkobzását rendelte el — elhetővé teszi, hogy az említett személyei? ingatlantulajdona a belföldön lakó családtagra szálljon át. Az ebből a szempontból figyelembe vehető személyek körét a törvényes öröklés rendje határozza meg. Ha nincs belföldön lakó jogosult, vagy az nem tart igényt az ingatlanra, a tulajdont kártalanítás nélkül az állam szerzi meg. Ezen rendelkezéseket a törvény hatálybalépése — 1987. szeptember 1. — előtt jogellenesen külföldre távozók esetében is alkalmazni kell, ha az ingatlan állami tulajdonba vételét még jogerősen nem rendelték el. Ebben az esetben a kérelem előterjesztésére a határidő 1987. szeptember L. a jogosult a kérelmet a közjegyző előtt terjesztheti elő. A polgári jog általános szabályai szerint meg kell téríteni az ingatlan tulajdonosa. kezelője, használója számára azt a kárt. amely az ingatlanon elhelyezett villamosenergia, gázenergia továbbítására szolgáló vezeték, berendezés, postai, távközlési. vízgazdálkodási vagy bányászati létesítmény elhelyezésével, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatban keletkezett. A törvény ezen túlmenően kártalanítási kötelezettséget ír elő az ingatlan rendeltetésszerű használatának korlátozása miatt bekövetkezett értékcsökkenésért is. Építési telek, házas ingatlan és magánszemély tulajdonában álló egyéb föld esetében a kártalanítás a forgalmi érték csökkenésének, egyéb esetben pedig a korlátozással okozott termelési többletköltségnek, valamint a művelési ág és mód megváltoztatása miatt érték- csökkenésnek megfelelő ösz- szeg. Termelési többletköltség címén a tulajdonosnak, használónak, kezelőnek a többletköltség tizenhat évre számított összege jár, de a jogosult és a kártalanításra kötelezett úgy is megálapod- hat, hogy a többletköltséget évente állapítják meg és a kártalanítást is évenként fizetik. A törvény fenntartja az önkéntes földcsere intézményét, megszünteti viszont az ehhez eddig szükséges hatósági jóváhagyást. Hasznosítás termeléssel A törvény szerint a használó köteles a földet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani és a föld termékenységének fenntartásáról, növeléséről gondoskodni. Jogosult viszont a művelési ág megváltoztatására. illetőleg a nem hasznosított terület művelésbe vonására. A törvényben — illetve feltehetően maid végrehajtási rendeletekben is — meghatározzák azon eseteket amikor ehhez hatósági engedély szükséges. A törvény változatlanul előírja áz ideiglenes hasznosítási, a mellékhasznosítási és újrahasznosítási kötelezettséget. A törvény lényegében a hatályos szabályozásnak megfelelően rendelkezik a föld terméséből való ideiglenes vagy végleges kivonása esetén. A földvédelmi járulék fizetési kötelezettségek fennmaradnak, bizonyos mentességek illetőleg kedvezmények is. A földvédelmi járulék szabályozásánál a törvényalkotók arra törekedtek, hogy egyrészt ösztönözzék. hogy a termőföldet más célra csak valóban indokolt esetben és szükséges mértékben vegyék igénybe, másrészt tartson vissza a föld minőségében kárt okozó magatartásoktól. Emellett a járulék fizetése is a földek védelmét szolgálja azzal is. 'hogy annak összege a Földvédelmi Alapba került és mezőgazdaság céljaira használják fel. A földhasznosításra és a földvédelemre vonatkozó szabályok megsértésének a javaslatban meghatározott eseteiben földvédelmi bírságot kell fizetni. Ilyen eset például az. ha — felróhatóan — nem hasznosítják a termőföldet, nem tartják be a talajvédelmi előírásokat, engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően vonják ki a földet a mezőgazdasági termelésből Ez utóbbi esetben a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság fizetésének kötelezettsége együtt áll fenn. A földvédelmi bírságot a födhivatal szabja ki. A földhasznosításra vonatkozó rendelkezések megsértésé- nek legsúlosabb szankciója — továbbra is — a termőföld állami tulajdonba vétele, illetőleg kezelői jogának visszavonása. Ez kártalanítás nélkül történik. A most elfogadott törvény csak vázát jelenti az új föld- iogi szabályozásnak, reméljük hamarosan megjelennek majd a végrehajtásról rendelkező jogszabályok is. Dr. Vincze Gyula Családtagonként: ogy lakás, egy Üdülő