Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-23 / 146. szám
^»„■SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A TARTALOMBÓL: Mennyit fizet a lakosság? Nem mindig az illetékes az illetékes Itt a Szegedi Körzeti Rádió! Badacsony vonzásában Az egyiknek sikerül... Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 23-ra összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a párttagsági könyvek cseréjének lebonyolításáról szóló előterjesztést. Összeül csütörtökön az Országgyűlés €j kikötői rakodóberendezést fejlesztett ki a Ganz Danubius tervezőgárdája, amely a zsákos áruk mozgatását könnyíti meg. Fő részei a portálszerkezet, a teleszkópszalag, a gémszerkezet és a zsákcsúzda. Terv ezett teljesítménye 30 tonna áru óránként, amely egyetlen ember irányításával a hajó rakodóterének bármely pontjára eljuttatható. Első példányát Tiszafüreden gyártják és a Mahart csepeli szabadkikötőjében helyezik majd üzembe. Képünkön a portál szerkezei, amely alá majd a vasúti kocsik beállnak. Fotó: T. Katona László A Tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet vágóhídja Gondok után, fejlesztések előtt Az Országgyűlés sajtóirodája közli: Június 25-én, csütörtökön, délelőtt 11 órakor kezdődik meg az Ország- gyűlés nyári ülésszakának az a nyilvános tanácskozása, amelyen a képviselők — a már korábban javasolt napirendnek megfelelően — A Szolnoki Tejipari Vállalat csaknem ötven dolgozót foglalkoztató sajtüzeme 1974 óta tevékenykedik Sza- jolban, ahol a Kunszentmár- tonban, Kisújszálláson és Jászberényben gyártott nyerssajtok érlelését, szeletelését és csomagolását végzik. A hatvanvagonos hűtőházban állandóan „nagyüzem’’ van, mert gyakran cserélődik az áru. Az érlelés ugyanis — a gyártással ellentétben, amely maximum negyvennyolc órát vesz igénybe — sajtféleségektől függően három héttől nyolc hétig is eltarthat. Mint megtudtuk a Trapista sajt készül el a leghamarabb — három hét alatt — a Hajdú sajt viszont 50—60 napot is eltölt a hűtőházban mielőtt a boltokba kerül. Az idén az üzemben úgy tervezik, hogy háromezer tonna sajtot értékesítenek, melynek nagyobb részét — 2200 tonnát — a közkedvelt Trapista, 500 tonnát pedig a Hajdú sajt teszi ki. Ez utóbbiból egyébként tekintélyes mennyiséget exportáltak tavaly a Közel-Kelet országaiba, s az idén is szállítanak oda. Persze ezzel még nem ért véget a Szajolban gyártott sajtféleségek felsorolása, mivel készítenek még többek között Óvári, Tabán és Körösmenti sajtot is. A modern, tágas, korszerű szeletelő és csomagoló gépekkel felszerelt üzemben 1984 óta már szeletelve és légtelenített — 15—20 dekás — csomagolásban is készíti* a Trapista, a Körösmenti a rántanivaló Hajdú és az Óvári sajtot, amelyeket gyor - san megszerettek a vásárlók. Ezekből az idén 560 tonnát értékesítenek összesen. A Szolnoki Tejipari Vállalat szajoli sajtüzemében ebben az évben 300 millió fo rintos termelési értékre számítanak, amely — ha figyelembe vesszük a vállalat idei 1 milliárd 100 ezer forintos várhatóan megvitatják a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját. termelési értékét — nem lebecsülendő. Persze előfordulhat az is, hogy az előbb említett 300 millió forintos termelési érték az év végére több lesz, mivel Szajolban jelenleg a meglévő választék bővítését tervezik. Ugyanis szó van arról, hogy a második félévtől belefognak a konyhakész panírozott, rántanivaló sajtok készítésébe is. Kezdetben csak kevesebbet, ám ha a vásárlók megszeretik és igénylik, egyre többet — akár heti 10—15 mázsát — is képesek lesznek gyártani. Tudományos tanácskozás Leszereléssel a fejlődésért Leszereléssel a fejlődésért címmel kétnapos nemzetközi vitafórum kezdődött hétfőn az Átrium Hyatt Szállóban. Az Országos Béketanács Fejlődési Bizottsága rendezte konferencián az OBT tagjain kívül hazai, illetve a Szovjetunióból1, Lengyelországból, Jugoszláviából, Franciaországból és Indiából meghívott szakértők vesznek részt. A tanácskozást Balogh András, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezető egyetemi tanára, az OBT elnökhelyettese nyitotta meg. Bevezetőben kiemelte: napjainkban az emberiségnek súlyos, a jelént és a jövőt egyaránt érintő kihívásokkal kell szembenéznie. Ezek mögött többnyire az egyes országok fejlődési rendellenességei — az elmaradottság, az anyagi és a szellemi kultúra alacsony szintje, a nyomor, az éhínség, az analfabétizmus — húzódnak meg, illetve a mindenütt jelen lévő és egyre magasabb szintű fegyverkezés érhető tetten. öarai Róbert, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója tartott vitaindító előadást. A többi között rámutatott, hogy napjainkban a tudomány és a technika nagyrészt katonai célokat szolgál. A katonai célú kutatásra és fejlesztésre fordított pénzösszegek több mint tízszeresre nőttek a második világháború óta. El kell utasítani azokat az áltudomá- nyos nézeteket, hogy csupán a katonai célok ösztönözhetik a tudomány és a technika fejlődését. A nem katonai területek sokasága létezik, ahol nagyobb szükség lenne az anyagi és a tudományos kapaci tásokra. Az ENSZ fejlődési kérdésekkel foglalkozó — augusztus 24. és szeptember 11. között New Yorkiban rendezendő — világkonferenciájá- hoz kapcsolódó értekezleten a továbbiakban az átfogó biztonsági rendszer és a regionális konfliktusok összefüggéseiről, a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok demokratizálásáról folytatnak eszmecseréit Nödeiegáció utazott Moszkvába Magyar nőküldöttség utazott hétfőin Moszkvába, ahol június 23. és 27. között részt vesz a nők világkongresszusán. A delegáció tagjai a többi szocialista ország nőszervezeteinek küldötteivel együtt részt vesznek mindegyik munkabizottságban, vitaközpontban, kerekasztal- megbeszélésen. Ezen a tanácskozáson is — akárcsak más hasonló nemzetközi találkozókon — tájékoztatják a résztvevőket a magyar nők életéről, társadalmi helyzetéről, vélemény- és tapasztalatcserét folytatnak a különböző politikai meggyőződésű, világnézetű nőszervezetek képviselőivel. A Tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben a kukoricatermesztés, a sertéshizlalás és feldolgozás teljes egysége valósult meg az elmúlt év végén, amikor elkészült a szövetkezet sertésvágóhíd ja A vágóhíd létesítését a termelőszövetkezet sertésállományának nagysága is indokolttá tette, nem beszélve a húsfeldolgozásból származó tervezett bevételről. A napi 60—100 hasított félsertés kapacitású vágóhíd üzembeállítása, azonban nem volt gondoktól mentes. Mint általában az új termelési tevékenységnek, Tiszaföldvá- ron sem volt kialakult hagyománya a húsfeldolgozásnak, így aztán a vágóhidat sem kerülték el az ilyenkor előforduló műszaki zavarok. A váratlan akadályok, valamint az öt kezdő fiatal húsipari szakmunkás tapasztalatlansága miatt az első hónapokban a napi vágásod száma a tervezett érték a!a‘t maradt. A vállalt hússzállí- tási kötelezettségek teljesítéséért a dolgozóknak gyakorta 12 órás munkanapot. is vállalniuk kellett. Az átvevők kifogásolták a félsertések megmunkálását, hasítását. Az azóta héttagúra növekedett húsipari szakmunkás kollektíva, túljutva a betanulás kezdeti nehézségein, szakszerűen és megbízhatóan végzi feladatát. A folyamatos munkát zavaró műszaki akadályok felszámolása is elsődleges feladattá vált a szövetkezetben. Többek között biztosítani kellett a forrázok megfelelő gőzellátását, és a bojler hő- szigetelését. A vágóhíd napi termeléséből jelenleg folyamatosan látja el tőkehússal saját húsboltját, de termékeikből a Szolnoki Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Szolnoki Áfész kereskedelmi boltjaiba is rendszeresen szállítanak. A földvári tőkehús újabban eljut a szolnoki szállodákba, éttermekbe és a kórházakba is. A vágóhíd napi termelésének egyharmadára kötöttek szerződést. A megrendelők azonban a tőkehúsértékesítésben ragaszkodnak az ÁHV együttműködéséhez. Ezért a szövetkezet szerződéses kapcsolatot alakított ki a Szolnok Megyei Húsipari Vállalattal. Idén az első negyedévben miáír 2345 sértésit dolgoztak fel, s most a vágóhíd további fejlesztése is napirendre került. A termelőszövetkezet vezetősége megbízta az ÉLKOMPLEX gmk-t egy évi húszezer hízósertés feldolgozására alkalmas húsüzem tanulmánytervének elkészítésével. Az elkészült tanulmányterv szerint a levágott sertésmennyiség kétharmadát, (mintegy tizenháromezer sertés) magasabb feldolgozottsági fokon, 7 ezret pedig tőkehúsként értékesítenének. A kitermelt hús 60 százalékából füstölt-pácolt áru, 40 százalékából pedig töltelékáru készülne. Az új, ezeregyszáz négyzetméteres húsüzem szervesen csatlakozik majd a meglévő vágóhídhoz, a jelenlegi árakon mintegy 55 millió forintba kerül. Döntés még nem született, de a húsüzem megvalósulásával — épp a magasabb feldolgozottság révén — tovább javulhat a termelési biztonság, a termékskálát ugyanis eredményesebben lehet a mindenkori piaci igényekhez alakítani. A Kisújszállási Tisza II. Tsz-ben egy éve üzemel a szuszpenziás műtrágyát előállító telep. A berendezések háromféle műtrágyát és egyéb adalékanyagokat oldanak fel, kevernek össze. Az így nyert növényi tápanyag egyenletesen, akár a talajmunkákkal együtt kijuttatható a földekre. A rend szer és a folyékony műtrágya előnyeihez tartozik, hogy veszteségmentes, környezetkímélő és nem savanyítja a talajt (Fotó: D. G.) Kína és Kelet-Európa találkozása Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon Szeletelik, panírozzák, csomagolják 0 Évente háromezer tonna sajtot érlelnek a szajoli üzemben
