Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-13 / 138. szám

1987. JÚNIUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Sokba került a aör Suttyomban felhúzott ólak, kamrák A Kunszentmártoni ellenőr zások tapasztalatai A megye legifjabb városá­nak tanácsán a hatósági osztály vizsgálatairól szóló jelentést vitatott meg a kö­zelmúltban tartott ülésén a végrehajtó bizottság. Az osz­tály vezetői arról adtak szá­mot, hogy az építkezések, a kereskedelem, a tartási- és életjáradéki szerződések stb., területén hogyan érvénye­sülnek a jogszabályok, mennyire tartják be az elő­írásokat, javaslatokat. Az építkezés a tanácsi ügy­intézés egyik legbonyolul­tabb területe, örvendetes, hogy a családi házaknál a legújabban megkövetelt hő- szigetelési normákat, előírá­sokat mindenhol alkalmaz­ták. Ilyen kedvező észrevétel maradéktalanul nem mond­ható el a készülő melléképü­letekről, ólakról, szerszámos kamrákról. Faluhelyen külö­nösen tyúk- és malacólak, ki - sebb-nagyobb bódék „nőnek ki” minden engedély nélkül az udvaron. Az esetenkénti „bizonyítvány-magyaráza­tok” szerint, ha a hízó hoz­zádörzsöli a hátát beomlik az egész, vagy — látta vol­na, albban már a tyúkok is csak görbét mertek tojni — kifogások nem elegendőek. Ugyanis ezév április elsejétől kezdve ezekhez a létesítmé­nyekhez is építési engedélyt kell kérni a helyi tanácstól. Mindezek hiányában csak Kunszentmárton környékén öt olyan szerszámoskamra- félét bontottak le, amelyek rossz helyre épültek; nem beszélve a mestermunkát ép­pen nem bizonyító, függőle­gestől alaposan kifelé ipar­kodó falakról. Űj sajátosság, hogy a városokban itt-ott ga­rázsok tűnnek fel hasonló módon, ámbár arra is adó­dott példa, hogy megvolt az engedély, csak éppen a terv­rajz és az alkotás közötti hasonlóság minősítésére a távoli, oldalági rokon meg­jelölés is enyhe kifejezés. Bizony itt is bírság lett az „újítás” következménye. Mindezek ellenére az ellen­őrzések azt bizonyították, hogy az építkezéseknél a ko­rábbi esztendőkhöz viszo­nyítva kevesebb a szabály­talanság. Ami a kereskedelmet ille­ti, itt is ellátogattak az el­lenőrök az állami, a szövet­kezeti, s magánboltokba is. Legtöbb észrevétel, baj a magánkereskedők bizonylati fegyelme körül adódott, akik árusított termékeikhez az azokat készítő kisiparosok nem mindig adtak számlát. A piacokon is többször meg­fordultak, és az árak, vala­mint a minőség miatt hu­szonhat esetben figyelmez­tették az eladókat, de ha szükséges volt, a szabály­Qtöt le is bontottak Szavatosságon túl is Hiányzó vizsgálatok sértési eljárásokat sem mel­lőzték. összesen húszezer fo­rint pénzbírságot szabtak ki az előírások kisebb-nagyobb megszegőire 1986-toan a pia­con. Az üzletekben sajnos több­ször is tapasztalták, hogy a lejárt szavatosságú áruk is ott sorakoztak a többi ter­mék között a polcokon, vagy az eladótérben. így a kun­gyalui vegyesboltban, a GMV Vasút út 3. sz. alatti terményboltjában, a Horváth téri élelmiszerboltban stb. Ezeket azonnal kivonták a forgalomból, és a helyszíni bírságról sem feledkeztek meg. Akadt példa a vásár­lók megkárosítására is. Az 1. sz. húsboltban kisebb mértékben, de például a Sport presszóban ez a „té­vedés” már nagyobb összeg­re rúgott: Holott „csak” ar­ról volt szó, hogy a Kőbá­nyai világost kicsivel drá­gábban számolták el a szom- jazóknak. A filléres drágítás százasokra, ezresekre nőtt, és pár hónap alatt több mint 2700 forint többletbevételt ered­ményezett. Az utóbbi helyen a visszafizetésen kívül még jelentős pénzbírságot is ki kellett fizetniük a „tévedők- nek”. Az üzleteknél maradva; bizony, meglehetősen vegyes körkép fogadta az ellenőrö­ket, amikor a vásárlók köny­vét lapozgatták. Akadt, ahol orvosolták a hibát, másutt a panaszoknak jószerével fo­ganatja sem volt, szinte min­den maradt a régiben. Az efféle „feledékenység” ter­mészetesen minden esetben intézkedést, bírságot vont maga után. Adódott még egy érdekes­ség. Az egyik, alkalmi beje­lentés alapján rendkívüli közegészségügyi ellenőrzést végeztek az előfizetéses ebéddel kapcsolatban.; Ugyanis a fogyasztók sze­rint az étel kellemetlen, sőt finoman fogalmazva: idegen illatú volt. Az alapos vizsgá­lat kiderítette, hogy szeren­csére a tányér tartalma nem volt romlott, noha az előké­szítő és főzőhelyiségek higié­niája és a patyolattiszta mi­nősítés még nem összetarto­zó kategóriák. Minden bi­zonnyal a helyszíni birság után mindez ma már múlt idejű észrevétel. A jelentésiben leírtakat a végrehajtó bizottság elfo­gadta, alaposnak tartotta, noha az ellenőrzés további színvonalának a javítása, hatékonysága érdekében úgy határozott, hogy ebbe a munkaidőalap védelme érde­kében lehetőleg be kell von­ni a többműszakban dolgo­zókat is. Egyúttal az előírt megyei vizsgálatokon kívül növelni kell a helyi ellen­őrzések számát is. Sajnála­tos, hogy a tartási-, életjá­radéki- és öröklési szerző­dések ellenőrzésénél az ed­dig jól tevékenykedő aktí­vahálózatot olyannyira nem vette igénybe az ügyintéző, •hogy az ezirányú vizsgála­tok alaposan elmaradtak a tervezettől. Ezt a hiányos­ságot sürgősen, a hónap vé­géig kell pótolni, míg a töb­bi meghatározott feladatról december 31-ig folyamat*H san kell számot adniuk az illetékeseknek. D. Szabó Miklós Könnyűbúvárok a medencében Röpke pihenés a parton, amíg az uszonyt a lábra csatolják. A képen a négy szolnoki válogatott: Csík Csaba, Domonkos Attila, Bartha Anikó és Gallyas Tímea (Fotó: H. L.) Este fél hét. Forr, pezseg Szolnokon a Damjanich uszoda fedett medencéjének a vize. A szélső sávon né­hány tízen aluli legényke, leányzó csiszolgatja vízi jár­tasságát, míg a belső sávo­kon az MHSZ Kötivizig klub könnyűbúvárai repesztik a hosszakat. Szám szerint a legjobb tíz, a krém, akik kö­zött a legfiatalabb még csak jóindulattal tizennégy éves, de a legidősebb is csak esz­tendővel haladta meg a hú­szat. A habok között feltű­nik egy új arc is, akiről megtudom: Domonkos Atti­la, húszéves, és a vizek vá­rosából, Győrből érkezett. — Nem áprilisi tréfa, ha­nem színigaz, hogy április 1-től Szolnokon élek. Albér­letben lakom. — A tájéko­zódási búvárúszó-váloga­tott tagja vagyok. — Eredményeid? — ötszörös ifjúsági, or­szágos bajnoki, és egyszeres felnőtt bajnoki cím. Ezenkí­vül két Európa-bajnoki ne­gyedik helyezés. — Miért nálunk folytatod a sportot? — Jobbak a körülmények, mivel Győrben napi egy, itt meg két edzést is tartanak. Azután azt tapasztaltam, hogy itt a felszerelés is mo­dernebb, de hát az sem ti­tok, hogy a terveimben az itteni főiskolán a továbbta­nulás is szerepel. Rajta kívül napjainkban még további három váloga­tottal büszkélkedhet a szol­noki klub; Csík Csabával, aki uszonyos és búvárúszás­ban versenyez, illetve Galy- lyas Tímeával és Bartha Anikóval, akik tájékozódási búvárúszók. Anikó most kis­sé visszafogottabban dolgo­zik, mivel megrándult a lá­ba. Timi viszont teljes len­dülettel úszik. Lassan nya­kukon az idény, újabb izgal­mak, versenyek. Vajon mi­lyen elképzeléssel várják a nyáreleji hónapokat érdek­lődöm Takács Zoltán vezető edzőtől. — A dunavarsányi alapo­zásunk remekül sikerült, és hogy semmit se bízzunk a véletlenre, heti tíz edzéssel készülök az évadra. Mivel a válogatottak, de a többiek is szinte kizárólag diákok, reggel hat és hét között, il­letve délután öttől fél nyolc­ig tréningezünk. — Az országos sorrend? — Az eredményeink alap­ján úgy ítélem meg, hogy a Dunaújváros és a BHG után mi vagyunk a képzelet­beli dobogó harmadik he­lyén. Mindezeket szeretnénk igazolni majd a Pelikán Kú­pján, és a soron következő nemzetközi versenyeken. Nem is zavarom tovább az esti edzést, hiszen már így is jó negyedórát raiboltam el a legjobbak idejéből. Pilla­natok múlva újra szelik, fodrozzák a habokat, és még szusszanásnyi időt sem tar­tanak. Érthető, hiszen a si­kereket, eredményeket, a válogatottságot ebben a gür­cölő, hajtós sportágban soha nem osztogatták könnyen és ingyen. D. Sz. M. KOzterUletfelUgyelOk A tisztaság és rend őrei Szolnokon mindösszesen egy teljes, egész év van mögöttük. A Minisztertanács először a fővárosban engedélyezte és szabályozta a Közterületfel­ügyelet létrehozását. Később, amikor kiterjesztette a lehe­tőséget az ország bármely településére, az első tíz kö­zött Szolnok, a megyeszék­hely tanácsa is létrehozta a felügyeletet, s meghatározta munkáját, feladatait. 1985 második felében találkozhat­tunk először a szürke egyen­ruhás férfiakkal, akik a sza­bályok szerint mindig pár­ban járják útjukat. Az utca emberének se megszokott még — a közterületen vala­milyen szabálytalanságot el­követőnek pedig olykor-oly­kor valósággal kirívó a ren­det, tisztaságot, rendezettsé­get időnként figyelmeztetés­sel, más esetben birsággal, netán szabálysértési feljelen­téssel ösztönző hivatalos sze­mély. Keringtek sokáig mende-mondák a „pisztoly­ról” is, amely egy egyszerű könnygázspré csak, tehát nem fegyver, de önvédelmi eszköz, amely a támadó egészségét nem károsítja, de tulajdonosát megóvh" 'ja a durvaságoktól. Persze a megjegyzésekre, a szidalmakra korántsem al­kalmazzák ezt az eszközt Az ilyen kijelentésekre rend­szerint válasz sincs; jobb a békesség. Mégis, gyakran hallani; olyan gorombák, mint valaha a... Modortala- nok — mondják mások. Se a gorombaságra, se a mo- dortalanságra nincs megbíz­ható bizonyíték. 1985, a meg­alakulás óta összesen két panasz érkezett munkájuk ellen a tanácshoz — utóbb mindkét panaszos elismerte az eljárás jogosságát, illetve elállt panaszától. Nem az átlagpolgár, nem a rendszerető szolnoki néz rájuk rossz szemmel. Inkább azok, akik így vagy úgy kö­zelebbi kapcsolatba kerülnek velük. Mondjuk, akiket fi­gyelmeztetnek, méginkább azok, akiket helyszínen bír­ságolnak, s főleg azok, akik cselekedete miatt szabály­sértési följelentést tesznek. Szolnokon mindössze egy teljes év van mögöttük, néz­zük most ezt az évet, 1986-ot, a számok tükrében. „Meg­szólítottak”, azaz figyelmez­tettek 1159 embert. Helyszí­ni bírságot vetettek ki 1339 esetben, s szabálysértési föl­jelentést tettek hetven köz­területet sértő egyén ellen. A közterületfelügyelők a közterületért, s nem a köz­rendért felelnek. Mi tartozik ide? Hatósági hirdetmények rongálása, engedély nélküli hirdetmények kitétele, ve­szélyeztetés az utcán kutyá­val, tárgyak kidobálásával, várakozási és megállási ti­lalmak megszegése jármű­vekkel, tiltott helyen való fürdés, jégen tartózkodás, közterületre kiható csendhá- borítás, állatkínzás, útügyi és köztisztasági szabálysér­tés. tiltott táborozás, park­rongálás, szabálytalan par­kolás — nehéz fölsorolni, s minden szó mögött további tilalmak vélhetők, ezért nem is magyarázom. Szólhatnak például azért is, ha egysze­rűen eldobjuk a cigarettavé­get, vagy a papírzsebkendőt a tisztára sepert, vagy éppen nem sepert úton. Akiket a helyszínen bírsá­golnak, a nevüket se kérde­zik. Odaadják a helyszíni bírságot — 100—500 forintig terjedhet az összeg — iga­zoló elismervényt a fizető­nek, köszönnek, s mennek tovább. Jó, ha tudjuk, hogy a tavalyi 1339 bírságolt pon­tosan 233 ezer 600 forintot fizetett a helyszínen s ez a pénz a tanácsi bevételt sza­porítja, de egy fillér „juta­lék, prémium” se illeti meg belőle a felügyelőt. Módszereik? Már előbb szó volt róla, általában párosá­val járnak, szabály szerint. Igyekeznek jóindulattal, jó modorral ellátni napi fel­adataikat. Sokszor — hisz munkaterületük helyenként összefüggő — rendőrökkel együtt jelennek meg a köz- tierületekan. Értelmes, reá­lis emberek lévén, nem akarnak senkit háborgatni (mégha olykor úgy tűnik is a megszólítottnak) s tekintet­tel vannak időjárásra, nagy tömegeket foglalkoztató ese­ményekre. Hogy mást ne idézzek, a januári hirtelen jött, kemény télben minimá­lis volt az utak, járdák mi­att a birság, inkább csak figyelmeztettek, belátták, hogy a hó olyan, akkori tö­megével nem volt könnyű megbirkózni. A mozgássé­rültekre, azok járműveire külön tekintettel vannak, s nem szokásuk idős, maga­tehetetlen háztulajdonosokat zavarni szemétszállítás, köz­területi helyfoglalás, járda- tisztítás szabálytalanságai miatt. A bírságoltak, de fő­leg a szabálysértési följelen­téssel sújtottak között egyéb­ként jóval több a nem szol­noki lakos, mint a helybe­li. Szándékaik? Mindenkép­pen tisztességesnek mond­hatók, mert az a céljuk, mint legtöbbünknek: legyen rend, tisztaság a megyeszékhely közterületein. Nem haragud­hat ezért rájuk senki, aki szereti a normális kulturált zavartalan életet. Öten vannak Járják napjában a várost, s elfogadják a városlakót min­den hibájával együtt, ők se hibátlanok. Ha szólnak, va­lamennyiünk érdekében te­szik. Nekünk is el kellene fogadni őket. Persze, nem régi, még a szervezet, egy egész év munkája van csak mögöttük. S. IX Fogyasztás mozgással, diétával Két hét alatt öt és fél kiló Túlsúlyos gyerekek tábora a Tiszaligetben 0 zajvédelem Új eszközök A felmérések szerint min­den negyedik fizikai dolgo­zó olyan zajban végzi a munkáját, amely már veszé­lyezteti a hallását. Mivel a zaj a dolgozók széles rétegé­nek munkakörülményeit be­folyásolja, s az egyik leg­gyakoribb foglalkozási meg- • betegedés előidézője, foko­zottan előtérbe kerültek a zajvédelmi kutatások az Or­szágos Munkavédelmi Tudo­mányos Kutató Intézetben. Szakembereiknek sikerült olyan készüléket kifejleszte­niük, amely mérni tudja, hogy egy adott körzeten be­lül, hosszabb időn át milyen zajterhelyés éri a dolgozót. Ilyen készülékhez eddig csak külföldről lehetett hozzájut­ni, s a hazai gyártmányú műszerekkel csak arra volt lehetőség, hogy egy adott helyen, adott időben mérjék a zaj szintjét. így hát nem is lehetett pontos a kép ar­ról, hogy a dolgozónak napi munkája során mekkora zajt kell elviselnie. Az új készü­lék segítségével a zajterhe­lésről valós adatokat kap­hatnak, mert az érzékelőjét, a személyi dózismérőt a dol­gozók ruházatukon viselve egész nap maguknál tart­hatják. Az így meghatáro­zott zajterhelés alapján pon­tosan ki lehet számítani, hogy a hallószervek regene­rálódásához mennyi időre van szükség. Az intézetben jó eredmé­nyeket értek el egyéb mun­kavédelmi eszközök fejlesz­tésében is. Kidolgoztak olyan zajvédő elemeket, amelyek­ből a legkülönfélébb beren­dezések köré vonhatnak zaj­csillapító szigetelést. Hasz­nálatukhoz, a megfelelő rendszer kialakításához se­gítséget is adnak a vállala­toknak. Ugyancsak nemré­giben újfajta hallásvédő egyéni védőeszközt is kifej­lesztettek, amely sokkal ké­nyelmesebb az eddigieknél. Június 22-e és július 5-e között ismét otthont ad ati- szaligetd KISZ-tábor a me­gyében élő túlsúlyos gyere­kek táborának. A tábor öt­lete dr. Adorján Iildikó gye­rekgyógyásztól, a megyei kórház-rendelőintézet cso­portvezető főorvosától szár­mazik. Támogatja a megyei tanács egészségügyi, műve­lődési, sport- és ifjúsági osz­tálya, a Vöröskereszt megyei vezetősége, a megyei KISZ- bizottság. a Víz- és Csator­namű Vállalat. Az utóbbi évek tapasztala­tai mutatják, hogy életmó­dunk változását (kevesebbet mozgunk, kevesebb megeről­tető fizikai munkát végzünk) nem követte az étkezés vál­tozása. A nehéz, zsíros éte­leket nem váltották fel a könnyebb, alacsonyabb kalő- riatartalmú ételek. A túlsúlyos gyerekek tá­borának célja, hogy megta­nítsa a résztvevőket az egész­séges étkezésre és a mozgás­ra. A két hét alatt a huszon­négy gyerek speciális, diétás kosztot kap. Az étrendet az Országos Élelmezéstudomá- nyi Intézet elvei alapján Kocsis Imréné, a megyei kórház diétás nővére állítja össze. Az ételeket a megyei kórház konyháján készítik el, onnan hordják a Tiszali- getbe. A gyerekék naponta ötször étkeznek. A tábor ve­zetője Makóról jön — gyógy- testnevelő és úszóedző. A gyerekek naponta hat óra hosszat mozognak, sportol­nak. Bár első hallásra sok­nak tűnhet, egy-egy tevé­kenység azonban nem tart tovább fél óránál, kivéve az úszást, amely naponta két­szer egy órában valósul meg. Két alkalommal van félórás aerobic, napközben kosár­labda, ping-pong, foci, tol­laslabda. A nap tornával kezdődik és fejeződik be. A kulturális programok és ve­télkedők is kapcsolódnak az egészséges életmódhoz. A foglalkozásokon megbeszé­lik a gyerekekkel, hogyan le­hetne otthon is megvalósíta­ni az egészséges étkezést és a mozgást. Egy ebédre a szü­lőket is vendégül látják, hogy bebizonyítsák, a diétás ételt is lehet finoman elkészíteni. A tábor iránt mindig nagy az érdeklődés, többen jelent­keznek. mint ahányan részt vehetnek. Minden gyereknek kötelező az előzetes kivizs­gálás, mert csak egészséges, túlsúlyos 10—14 évesek rész­vételét tudják biztosítaná. A táborban állandó az or­vosi felügyelet, a gyerekek egészségi állapotát figyelem­mel kísérik, vizsgálatokat (vizelet, vérnyomás, vérvizs­gálat, pulzusszám ellenőrzé­se) végeznek. A programo­kat, a sporttevékenységet úgy szervezik meg, hogy fi­gyelembe veszik a gyerekek terhelhetőségét. Az eddigi évek jó tapasztalatokat hoz­tak. A résztvevők általában öt és fél kilogrammot fogy­nak a táborozás ideje alatt. Harminc százalékuk otthon is tudja folytatni ezt az élet­módot. illetve megfelelő ét­kezéssel és mozgással fogyni, vagv tartami a súlyát. Edzés villanyfényben

Next

/
Thumbnails
Contents