Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

**«oR SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAIEGYESÜLJETEK! Fischer belgrádi tárgyalásai Simán Hasani, a jugoszláv Allamelnökség elnöke pénte­ken fogadta a hivatalos lá­togatáson Belgrádban tar­tózkodó Oskar Fischert, az NDK külügyrniniszterét. A találkozón a kétoldalú kap­csolatok és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről cseréltek véle­ményt. Oskar Fischer pénteken befejezte tárgyalásait ven­déglátójával, Raif Dizdare- vics szövetségi külügymi­niszterrel. Hazánkat is érintő leszerelési javaslat Finnországi magyar hét Koivists fogadta Marjai Józsefet Mauno Koivisto finn köz­társasági elnök pénteken a Helsinki melletti Espoo-han megtekintette a helsinki ma­gyar hét keretében megren­dezett kiállítást. Az elnököt és feleségét Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a rendezvénysoro­zat magyar fővédnöke kö­szöntötte. Az államfőt a kiállítást szervező Hungexpo vezér­igazgatója, Körösvölgyi László kalauzolta. A finn köztársasági elnök pénteken Helsinkiben meg­beszélést folytatott Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Üj, több európai országot érintő leszerelési javaslato­kat terjesztett elő Wojciech Jaruzelski hadseregtábor­nok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, az államtanács elnöke pénte­ken a Hazafias Nemzeti Űjjá- születési Mozgalom (PRON) II. kongresszusán Varsóban. A tervezet Közép-Európában a fegyverzet csökkentését és a bizalom elmélyítését tűzi ki célul a nukleáris és ha­gyományos fegyverek számá­nak fokozatos csökkentése útján. A Német Demokrati­kus Köztársaság, Csehszlo­vákia, Magyarország és Len­gyelország, valamint a Né­met Szövetségi Köztársaság, Belgium, Hollandia, Luxem­burg és Dánia területét érin­tő javaslat előirányozza: — a hadműveleti-harcásza­ti nukleáris fegyverek foko­zatos felszámolását; — a legnagyobb tűzerejű hagyományos fegyverek fo­kozatos kivonását; — a katonai doktrínák jellegének módosítását oly módon, hogy azokat az ér­dekelt felek kizárólag védel­mi jellegűnek ismerhessék el; — olyan lépések megtéte­lét, amelyek túllépnek a stockholmi konferencián el­fogadott biztonsági és biza­lomerősítő intézkedések ke­retein, továbbá hatékony nemzetközi és nemzeti ellen­őrzés alkalmazását, beleért­ve a helyszíni megfigyelést is. Nemzet! Zászló ős vándorzászló Szolnoknak fl kanadai külügyminiszter megbeszélései Joe Clark, Kanada külügy­minisztere, aki — Várkonyi Péter külügyminiszter meg­hívására — hivatalos látoga­táson tartózkodik Magyaror­szágon, pénteki programját délelőtt a Külkereskedelmi Minisztériumban kezdte, ahol tárgyalást folytatott Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszterrel. A megbeszélé­sen részt vett Nagy Lajos, hazánk kanadai és Robert L. Elliott, Kanada magyaror­szági nagykövete is. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke délben az or­szágházi dolgozószobájában fogadta Kanada külügymi­niszterét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak a nap folyamán fogadta a ka­nadai diplomácia vezetőjét. A Parlamentben megtartott találkozón eredményesnek minősítették a két ország kö­zötti kapcsolatok alakulását. Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára délután — a KB székházá­ban — fogadta Joe Clarkot. Joe Clark pénteki prog­ramja végén — a Hilton szállodában — találkozott a magyar és a kanadai sajtó képviselőivel. A TARTALOMBÓL: Egy fecske és a nyár Békét nekünk, Heller úr! Eltartani és megtartani annyi, mint létezni flz elveszett erkölcsök komédiája Házunk tája Kulturális kilátó A megyawékhely lakosságának kiemelkedő társadalmi munkáját ismerte el a HNF Országos Tanácsa nemzeti zászló adományozásával. Képünkön Bálint Ferenc vá­rosi tanácselnök átveszi a kitüntetést Kósáné Kovács Magdától, a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárától. Tudósításunk a 3. oldalon. (Fotó: Mészáros) Minta-Üzem Kunszontmártonban A kölcsönnek ára van IPAR Negyedévi mérleg Tervek, programok a kővetkező évekre Véget ért az Akadémia közgyűlése Az Ipari Minisztériumban pénteken tájékoztatást adtak az ipari termelés első ne­gyedévi adatairól. Eszerint a termelés — összehasonlító áron számítva — három szá­zalékkal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. igaz, ebben az időszak­ban két munkanappal több volt a tavalyinál. A minisztérium jelentése szerint ez idő alatt a dolgo­zói létszám az iparban 1,9 százalékkal csökkent, ezen belül a fizikai dolgozók szá­ma 2,4 százalékkal, a szel­lemi foglalkozásúaké 0,4 szá­zalékkal. Az átlagkereset nö­vekedése — az egy évvel ko­rábbi szinthet képest — az állami iparban 5,9 százalékos, ezen belül a szellemi foglal­kozásúaké ennél valamivel magasabb volt. Az ipar szocialista kivitele 1987 első három hónapjá­ban 5,8 százalékkal növeke­dett a tavalyi első negyed­évhez képest, és ez 3 száza­lékkal magasabb, mint a ter­vezett. A konvertibilis el­számolású export 11.6 száza­lékkal bővült, ez 5,9 száza­lékkal haladja meg az elő­irányzatot. A Magyar Tudományos Akadémia 1987. évi, sorrend­ben 147. közgyűlésének pén­teki zárónapján — amelyen részt vett Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára — Berend T. Iván, az Akadémia elnöke vitaindítójában összegezte a magyar tudósok az utóbbi időszakban elért eredménye­it. Bevezetőben arról szólt, hogy az MTA elnöksége ta­valy megkezdte az egyete­mek és a kutatóintézetek szorosabb kapcsolatának ki­munkálását. Az elgondolás lényege: a két intézményhá­lózat önállóságának fenn­tartásával fokozatos és rész­leges integráció megvalósí­tása, a kutatóintézetek ön­álló bekapcsolódása a felső- oktatási tevékenységbe, és az egyetemi kutatók akadé­miai intézeti kutatása lehe­tőségeinek bővítése. A továbbiakban az akadé­miai nagylexikon munkála­tainak újrakezdéséről szólt. A 16 kötetre tervezett kor­szerű nagylexikon első két kötetének megjelenését 1990 1991-re tervezik. Az Akadémia elnöke a to­vábbiakban utalt arra, hogy hazánkban a halandósági helyzet az élmúlt évtizedek­ben sajnos látványosan rom­lott. Ezzel kapcsolatban el­mondotta: az MTA munka- bizottságokat alakított, ame­lyek megvizsgálják a lakó- és munkahelyi környezet, a táplálkozás, az életstílus­életmód egészséget befolyá­soló hatásait, valamint a testnevelés, a sport és az is­kolai egészségnevelés kérdé­seit. Ezt követően Láng István, az Akadémia főtitkára tar­totta meg beszámolóját. Az elnöki és a főtitkári beszámolókat követően a közgyűlés az 1987. évi ren­des és levelező tagok meg­választásáról szavazott. Az igazság az, hogy nem sok irigyelni való van a könnyűipar jelenlegi helyze­tén. Legalábbis az egyre ne­hezedő külpiaci feltételek, az elégtelen beruházási pénzek, a csökkenő létszám, mind­minő erre engednek követ­keztetni. Éppen ezért sokan már a vészharangot kezdték kongatni és föltették a kér­dést: nem kellene-e az ága­zat visszafejlesztésén gondol­kodni? Nos, erről szó sincs, sót ahhoz, hogy a könnyűipar­ban tevékenykedő cégek ex­portpiacaikat megtarthassák, illetve bővíthessék, sokkal inkább fejleszteniük kell a gépparkjukat. így tesz a há­romszáz dolgozót foglalkoz­tató szolnoki székhelyű Vö­rös Csillag Ruházati Ipari Szövetkezet is, ahol a továb­bi fejlődés érdekében hama­rosan új gépeket állítanak munkába. Pontosabban már két masina a kunszentmár­toni üzemükben működik is. Tudni kell a szóban forgó szövetkezetről, hogy állandó­an évről évre növelve ter­melési értékét és nyereségét termékeivel jelen van a tő­kés világ több országában — így például az NSZK-ban, Kanadában, Kuvaitban, Sza- úd-Arábiában, Észak-Jemen- ben, Irakban —, hogy csak néhányat említsünk közülük. Fejleszti gépparkját a szolnoki Ruházati Ipari Szövetkezet S hogy a vásárlók elégedet­tek az általuk készített íz­léses termékekkel — férfiöl­tönyökkel, nadrágokkal — bi­zonyítja az egyre növekvő kereslet is. Tavaly például 48 ezer öltönyt és nadrágot szállítottak külföldre, s en­nek köszönhetően a 114 mil­lió forintos termelési érté­kükből 88 milliót tett ki a tőkés export mennyisége. És ez az eredmény akkor figye­lemre méltó, ha tudjuk, hogy öt évvel ezelőtt exportbevé­telük alig érte el a 36 millió forintot. A fejlődés egyértel­mű, ami elsősorban annak köszönhető, hogy megpróbál­nak lépést tartani a divat­tal, azonnal reagálnak a vál­tozásokra, és ott vannak min­den olyan seregszemlén, ame­lyen tanulhatnak,, vagy újabb üzleteket köthetnek. így tör­tént ez most tavasszal is, amikor megjelentek a Limex- pón — amely a könnyűipar­ban használatos gépek se­regszemléje —, és itt talál­koztak az osztrák Texma cég képviselőivel. Azok vasalógé­peket állítottak ki, amelyek­re a szövetkezetnél nagy szükség volt éppen, hiszen előzőleg nyújtottak be egy lízing pályázatot annak ér­dekében, hogy többek kö­zött az elhasználódott vasa­lógépeiket is lecserélhessék. Nos, a találkozásból üzlet lett és a Texma cég kiállított gé­pei nem kerültek vissza Ausztriába, hanem ma már a szövetkezet kunszentmártoni üzemében dolgoznak, ahol az érdeklődő cégek képviselői meg is tekinthetik azokat, így aztán a Texma cég ma­gyarországi referencia üze­meként tarthatjuk számon a szövetkezet kunszentmártoni telepét. Ám, a már előzőek­ben említett kölcsöngép pá­lyázat neemcsak két, hanem öt vasalógép és egy varró­gép beszerzésére szól. Re­mélhetőleg azok is hamaro­san megérkeznek, s miután a szövetkezet a szóban forgó gépeket béreli — mivel egy­szerre nem tud 4 millió 200 ezer forintot kifizetni, hi­szen ennyibe kerülnek a gé­pek —, hat éven keresztül bérleti díjként évente 900 ezer forintot fizet ki. S en­nek fejében vállalják, hogy a tőkés exportjukat évente egymillió forinttal növelik, s nyereségük pedig öt év múlva 1 millió 200 ezer fo­rinttal lesz több a tavalyi csaknem 24 millió forintnál.

Next

/
Thumbnails
Contents