Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

xxxvin. évf. 1*7. az.) 1987. máj. 8., pétiek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szovjet vélemény A megállapodás alapja a reykjavíki formula A Szovjetunió továbbra is a reykjjavíki feltételes meg­állapodások alapján tartja lehetségesnek a fegyverzetek jelentős csökkentését. Ezt annak kapcsán szögezte le csütörtöki moszkvai tájékoz­tatóján Gennagyij Seraszi- mov külügyi szóvivő, hogy Genfben május 5-én megkez­dődött a nukleáris és űrfegy­verzetek kérdéskörével fog­lalkozó szovjet—amerikai tárgyalások 8. fordulója. Hangsúlyozta: a szovjet vélemény szerint a rakéta­elhárító rendszerekre és a hadászati támadófegyverek­re vonatkozó kérdések csak egymással szoros összefüg­gésben oldhatók meg. A Szovjetunió továbbra is az úgynevezett reykjavíki for­mulát tartja a megállapodás alapjának: öt év alatt a felé­re csökkenteni a hadászati támadófegyverek számát úgy, hogy egyik fél birtoká­ban se legyen több összesen 1600 földrészközi balliszti­kus rakétánál, tengeralattjá­(Folytatás a 2. oldalon) Ma: Szerkezetváltás a határban 3. oldal Hétvégi ügyeletek 4. oldal A rádió és a televízió jövő heti műsora 5—6. oldal A kutatás segítse sokkal közvetlenebbül a termelést A Láng Gépgyár általános gépszerelő üzem turbinaszereldé- jében az idén több erőművi turbinát újítanak fel hazai és külföldi megrendelésre. Hamarosan megkezdik annak a két 20 Miw-os fűtőturbinának készítését, amelyet finn export­ra szállítanak, 23 millió finn márka értékben. (MTI fotó: Balaton József) Megkezdődött az Akadémia közgyűlése FőtitkárI beszámoló — AkadémiaI díjak átadása Csütörtökön az MTA székházának Dísztermében meg­kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 1987. évi köz­gyűlése. A sorrendben 147. közgyűlés ünnepélyes megnyitá­sán az elnökségben foglalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A közgyűlést Bérénd T. Iván akadé­mikus, az MTA elnöke nyitotta meg. Ülést tartott a Minisztertanács A kormányszóvivő tájékoztatója Elöljáróban kiemelte: az Akadémia munkában telt gazdag évet zárt, az önelem­zésre, számos korábbi nézet felülvizsgálatára és korrek­ciójára azonban változatla­nul nélkülözhetetlen szük­ség van. Ezt az MTA kutató és kormányzati szakértő-vé­leményező tevékenysége so­rán hosszú évék óta, s a most eltelt esztendőben is a legteljesebb mértékben val­lotta, követte. Szemléletvál­tozásért szállt síkra például olyan lényeges kérdésekben, mint a szellemi tevékenység kedvezőtlen megítélése. A továbbiakban emlékez­tetett a jelenlegi ötéves terv koncepciójának akadémiai vitájára, amelyen a terv cél­kitűzéseit, az új világgazda­sági feltételekhez igazodó, új szerkezetű magyar gazda­ság kialakítását maradékta­lanul jónak, érvényesnek ítélték, s szükségesnek tar­tották hogy a tervben szere­peljenek a célok megvalósí­tására, az ehhez szükséges eszköztár kimunkálására vo­natkozó biztosítékok is. A szakemberek rámutattak, hogy gazdaságunk — ha csak a rövid távú feladatok megoldására koncentrál — kedvezőtlen irányba halad. A mostani ötéves tervidő­szakban a reform társadal­mi és politikai intézmények­re is kiterjedő továbbfejlesz­tésére, a piaci automatizmu­sok és az ennek megfelelő árrendszer kialakítására, az érdekeltség-gyengítés meg­szüntetésére van szükség — hangsúlyozta az MTA elnö­ke. Ezt követően kifejtette: az Akadémiának tennie kell azért is, hogy az egyre fon­tosabb szerepet betöltő ér­telmiségiek mind jobban váljanak a közélet cselekvő résztvevőivé. E téren a vál­tozás az érdemi közreműkö­dés feltételeinek, a vitázó-al- kotó részvétel lehetőségeinek javításával, vagyis társadal­munk és intézményrendsze­rünk demokratikus tovább­fejlesztésével érhető csak el — mondotta az Akedémia elnöke. Ezt követően Berend T. Iván átadta az Akadémiai Aranyérmet és az Akadé­miai díjakat. Az Akadémia 147. közgyű­lését az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány ne­vében Pál Lénárd köszön­tötte. Beszédének bevezető­jében arról szólt: oly kor­ban élünk, amikor a tudo­mány — sok vonatkozásban nem kellően felismert — különleges szerepre tett szert mind az egész világ, mind az egyes országok sorsának jö­vőbeli alakulásában. A gazdaság szerkezetének átalakításában kiemelkedő jelentősége van a műszaki fejlesztésnek — hangsúlyoz­ta a Központi Bizottság tit­kára. A műszaki haladás gyorsítása döntő fontosságú, nem elodázható feladat. Ezért a műszaki fejlesztést — nehéz gazdasági helyze­tünkben is — alapvető prio­ritásként kell kezelnünk még abban az esetben is, ha ez a fogyasztás korlátozását, il­letve csökkenését eredmé­nyezi. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben vég­zett tevékenységet méltatva utalt arra, hogy az akadé­miai kutató munkának jó a híre a tudományos világban. Ugyanakkor tolmácsolta azt az aktuális követelményt, hogy az akadémiai kutatás a jövőben segítse sokkal köz­vetlenebbül az új gyártási eljárások bevezetését, a ter­mékszerkezet korszerűsíté­sét, a gyártmányok korösz- szetételének javítását, világ- színvonalú termékek kifej­lesztését. Ügy vélte: nem ki­elégítő a társadalomtudomá­nyok hozzájárulása a társa­dalmi tudat, az ideológia formálásához, a modern szo­cializmusfelfogás elméleti megalapozásához. Ezen a té­ren még sok a tennivaló — mondotta. Ezután az MTA intéz­ményhálózatában a VI. öt­éves terv során elért kuta­tási eredmények értékelése következett. A témához Láng István mondott bevezető majd Kulcsár Kálmán aka­démikus, az MTA főtitkárhe­lyettese a társadalomtudo­mányi kutatások eredmé­nyeiről, a tudományág és a magyar társadalom viszo­nyáról beszélt. Ezt követően Csurgay Árpád akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese a természettudományi kutató­helyek eredményeiről és gondjairól tartott előadást, majd vita következett. Az Akadémia közgyűlése pénte­ken zárt üléssel folytatja munkáját az MTA várbeli kongresszusi termében. A Minisztertanács csütör­töki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője az alábbi tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács megvi­tatta a Büntető Törvény- könyvről, a büntető eljárás­ról szóló törvényt, valamint a büntetésvégrehajtásról szóló törvényerejű rendelet módosítására tett javaslatot, és úgy döntött, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megtár­gyalta az adóreformra vo­natkozó jogszabályok elvei­ről szóló előterjesztést és meghatározta a jogszabályok előkészítésének további fel­adatait. A kormány jelentést hall­gatott meg a munkavédelem 1986. évi helyzetéről, és ha­Kanada külügyminisztere Budapesten Joe Clark, Kanada külügy­minisztere — Várkonyi Pé­ter külügyminiszter meghí­vására — hivatalos látoga­tásra csütörtök délután Bu­dapestre érkezett. A kanadai (Folytatás a 2. oldalon) tározatot hozott a távközlé­si beruházási hozzájárulás módosításáról. A Minisztertanács ülését követően a kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső bevezetőben tájékoztatást adott arról, hogy a kormány csütörtöki ülésén az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökének előterjesz­tése alapján tárgyalt az MSZMP KB 1986. december 28-i, a műszaki fejlődés gyorsításáról s a tudományos kutatás eredményességének fokozásáról hozott állásfog­lalása végrehajtásának mun­kaprogramjáról, és elfogad­ta azt. A program összefog­lalja az állásfoglalásban ki­Ünnepi falugyűlést tartot­tak tegnap Tiszasülyön, ame­lyet az országos és a területi településfejlesztési verseny­ben nyert kitüntetések át­adása alkalmából rendezett a Hazafias Népfront községi bizottsága és a község elöl­járósága. Bencze Mátyásné, a HNF községi titkára köszön­tötte az ünneplő falubelieket és a vendégeket, köztük Ko­vács Bélát, a HNF Országos Tanácsa Elnökségének tag­ját, a MUOSZ oktatási igaz­gatóságának igazgatóját, Há­lj óid Gábort, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét, Bozsó Pétert, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak titkárát, Varga Sándor- nét, a szolnoki városi pártbi­zottság első titkárát és Sán­dor Lászlót, a HNF megyei bizottságának titkárát. A kétezer-kétszáztizennyolc lakosú községben hagyomá­nya van a településpolitikai célok megvalósítását segítő eredményes társadalmi ösz- szefogásnak; korábban már egy alkalommal harmadik, négy esetben pedig első he­lyezést értek el a megyei te­lepülésfejlesztési versenyben. Az elmúlt évben minden ed­diginél nagyobb mértékű se­gítőkészségről, termiakarás- ról tett tanúbizonyságot Ti- szasüly lakossága: húszmilli­ót meghaladó értékben vé­geztek társadalmi munkát. Ez az összeg és az egy la­kosra jutó 9 ezer forint tár­sadalmi munka értéke is a négyszerese volt az ' előző évinek. Többek között a la­kosság összefogásával és a helyi termelőszövetkezetben, valamint a Palotási Állami tűzött célok, ajánlások vég­rehajtásával kapcsolatos ál­lami feladatokat. A kor­mányzati tennivalók kiter­jednek a vállalatok innová­ciós érzékenységét, a mű­szaki fejlesztés lehetőségei­nek javítását célzó gazdasá­gi feltételekre, a VII. ötéves népgazdasági terv gazda­ságfejlesztési és kutatásfej­lesztési programjainak át­tekintésére, szükség szerinti korszerűsítésére, a műszaki fejlesztés, a képzés szerveze­ti és személyi feltételeinek fejlesztésére, valamint a nemzetközi műszaki tudo­mányos együttműködés eredményességét növelő in­tézkedések kidolgozására. Ezt követően a kormány­(Folytatás a 3. oldalon) Gazdaság tiszasülyi kerüle­tében dolgozó szocialista bri­gádok segítségével készítet­tek el ezer 200 méternyi úgy­nevezett szivárgót a Tisza kö­zelsége miatt gyakori fakadó­vizek elvezetésére. Mintegy 800 méter új vízelvezető árok és 4 kilométernyi szilárd út­alap is társadalmi összefo­gással készült el. A község építésében, szépí­tésében és gyarapításában 1986-ban végzett társadalmi munkával méltán érdemelte ki Tiszasüly lakóközössége a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kitüntetését, a nemzeti zászlót — mondotta Kovács Béla a rangos elis­merés átadásakor, s kérte Tiszasüly lakosságát, hogy a kitüntetéssel járó egymillió forint jutalmat is fordítsák a község javára, szolgálja az a település további gyarapodá­sát. A tavalyi eredmények alapján a község a Szolnok Megye Tanácsa és a HNF megyei bizottsága által meg­hirdetett területi fejlesztési versenyben — a kategóriájá­ban első helyezést ért el. Az ennek elismerésére alapított Vándor Zászlót Sándor Lász­ló. a HNF megyei titkára ad­ta át Baksay Endre elöljáró­nak. Az országos és a megyei elismerések alapját képező tavalyi társadalmi munká­ban élenjáró lakosok és kol­lektívák kitüntetésével foly­tatódott az ünnepség. Az elismerések átadása után fővárosi művészek mű­sora szórakoztatta az ünnepi falugyűlés résztvevőit. T. F. A Karcagi Nagykunsági Fémép Szövetkezet a MÉM Vállalat részére új típusú, a modern házakhoz jól illeszkedő „Fecske” kerítéselemek és kapuk gyártását kezdte meg. A termékre, amelyet különböző mé retekben készítenek, eddig 4 millió forint értékű megrendelést kapott a szövetkezet. (Fotó: Dede Géza) Első helyen a településfejlesztési versenyben Zászló Tiszasülynek

Next

/
Thumbnails
Contents