Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVIIL évf. 104. s*., 1987. máj. 5., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Többhete* szünet után Folytatja munkáját a bécsi utókonferencia Kedden többhetes szünet után folytatódik és megha­tározó szakaszába jut az európai biztonság és együtt­működés kérdéseiről rende­zett bécsi konferencia. A 35 ország képviselőinek részvé­telével novemberben kezdő­dött utótalálkozó feladata, hogy felmérje, hogyan ala­kult az európai folyamat a legutóbbi, a madridi találko­zó óta. Egyúttal — s ez talán még fontosabb —, újabb ösz­tönzést, gyakorlati terveket kell adnia a 33 európai or­szág, valamint az Egyesült Államok és Kanada együtt­működéséhez a politikai kap­csolatokban, a katonai biz­tonság és a leszerelés, a gaz­daság, valamint az emberi és a kulturális kapcsolatok te­rületén. Az elmúlt hónapokban tár­gyilagos, építő légkörű mun­ka folyt s a küldöttségek összesen 138 javaslatot ter­jesztettek be — többet, mint eddig bármelyik találkozón. A konferencia feladata most az, hogy a javaslatokat egyeztetve kidolgozza a ta­lálkozó záróokmányát, dönt­ve az új ajánlásokról, ta­nácskozásokról. A rendkívül nehéz munkát bonyolítják a politikai nézeteltérések: a NATO-országok, élükön az Egyesült Államokkal, az em­beri jogi kérdéseknek adták a legnagyobb hangsúlyt Bécs- ben s a biztonság ügyében eddig egyetlen javaslatot nem terjesztettek be. A szo­cialista országok (természe­tesen nem zárkózva el a töb­bi fontos probléma megvita­tásától sem), meghatározó­nak tartják a haladást a biz­tonság, a leszerelés területén és szorgalmazzák, hogy az európai folyamat keretében tárgyaljanak tovább e kérdé­sekről. Itt még csak az elő­készületeknél tartanak: az új fórum előkészítéséről, a találkozóval párhuzamosan, a NATO és a VSZ országai külön tárgyalnak Bécsben. Igen sok javaslat született a gazdasági, a kereskedelmi, a környezetvédelmi kooperá­cióról csakúgy, mint az em­beri kapcsolatok, a kulturá­lis és a tájékoztatási együtt­működés fejlesztéséről. A Szovjetunió, összhangban a megújulás politikájával, igényli, hogy Moszkvában rendezzenek konferenciát a humanitárius kapcsolatokról. A magyar küldöttség igen tevékeny, minden oldalról el­ismert szerepet játszik a bé­csi találkozón. Küldöttsé­günk számos javaslat kezde­ményezője, vagy társ-szerző­je a biztonsági ügyektől a gazdasági, a kulturális együttműködésen át a nem­zetiségi jogokig. Tegnap kezdődtek BsztálySlések az Ikadímián A nyelv- és irodalomtu­dományok, a filozófia és tör­ténettudományos, valamint a gazdaság- és jogtudomá­nyok osztályának együttes ülésével hétfőn megkezdő­dött az Akadémia 1987. évi közgyűlését megelőző tudo­mányos osztálygyűlések so­rozata az MTA székházában. A Modernizáció és társa­dalom című egész napos ta­nácskozáson — amelyet Űj- falussy József, az MTA al- elnöke nyitott meg — Kul­csár Kálmán, az MTA fő­titkárhelyettese A moderni­záció és a reform címmel tartott előadást. A témáról általánosságban szólva kifej­tette: a modernizálódási fo­lyamat értékmérője a tár­sadalom alkalmazkodási, megújulási képessége és készsége, amelyhez hozzá­járul, hogy milyen mérték­ben sikerül összeegyeztetni a megújulás érdekében szük­séges változásokat és a ko­rábban kialakult értékeket. A ma modernizálódó társa­dalmak számára a fejlett or­szágok fejlődésében kiala­kult egyes jelenségek — pél­dául a modern gazdálkodás, a szervezés, az igazgatás — bizonyos mértékben mintá­ul szolgálnak. így, ha a mo­dernizálódás nem is azonos az úgynevezett nyugatiaso- dással, ezek a minták sajá­tos viszonyítási lehetőséget jelentenek — mondotta. A Műszaki Tudományok Osztálya az MTA nagyter­mében — Lévai András és Prohászka János akadémi­kusok elnökletével — ugyancsak hétfőn rendezte meg a tudományos ülését az anyag- és energiagazdálko­dás jelentősége a műszaki haladásban címmel. Az elő­adók beszámoltak arról, hogy hazánkban az ezredfor­dulóig mennyi villamos- és hőenergiára lesz szükség, s ennek biztosítására milyen erőműveket szükséges tele­píteni. A szakemberek is­mertették az új típusú erő­művek kifejlesztésére irá­nyuló nemzetközi és hazai kutatási eredményeket is. A szakemberek megfontolás­ra ajánlották, hogy a nö­vénytermelésre alkalmatlan területekre akácfát telepítse­nek, s erre erőműveket épít­senek. A Tisza Cipőgyárban termálenergiával Egy év alatt hatmilliós megtakarítás Egy év alatt hatmilliós megtakarítást eredménye­zett a termálvíz energia­hasznosítása a Martfűi Ti­sza Cipőgyár központi gyá­rában. A régi, elavult szén­tüzelésre alapozott gőzüze­mi fűtési rendszer egy ré­szét a gyár közelében fúrt, percenként kétezer liter, 64 Celsius fokos melegvizet adó hőforrásra alapozott, jól szabályozható melegvizes fűtési hálózattal váltották fel. Az olcsó energiával fű­tik a vállalat több üzem­épületét, központi irodahá­zát, orvosi rendelőjét, szo­ciális épületeit. A fűtési rendszerekből visszatérő 40 Celsius fokos, úgynevezett szekunder vizet is haszno­sítják, ezzel az új alap­anyagraktárt és az üzemi virágkertészetet fűtik. A hő­forrásból a tanuszoda és strandfürdő is 40 ezer köb­méter vizet hasznosít. A vállalati tanács a taka­rékossági mérleg további ja­vítása céljából új termálvíz kút fúrásáról határozott. A tervek szerint 23 és félmil­liós költséggel a Tisza part­ján, a jelenlegi egyes számú hévízforrástól ezer méter tá­volságra fúrják meg a máso­dik kutat. Az előzetes szá­mítások alapján az új kút- ból az elsőhöz hasonló mennyiségű és hőfokú ter­málvíz nyerhető. A geoter­mikus energiával hét újabb épület a fűtési rendszer át­alakítása nélkül, három épü­letrendszer pedig kisebb át­alakítással fűthető. Csu­pán öt épület vezetékrend­szerének átépítése válik szükségessé. Az újabb át­alakítással évente 2300 ton­na szenet váltanak ki, az együttesen megtakarított fű­tési költség pedig eléri az évi 10—12 milliót. Az új rendszer tervezett üzembe­helyezésére az 1989-es fűté­si idényben kerül sor. MA Emberséggel, meggyőzéssel 3. oldal A bélyeg már több mint szenvedély 4. oldal Marjai József Finnországba utazott Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Finn Köztársaság kormányá­nak meghívására hétfőn Helsinkibe utazott. Látogatá­sa során megbeszéléseket folytat a finn kormány ve­zetőivel, valamint a politi­kai és üzleti élet képviselői­vel a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről; mint a rendezvény fővédnö­ke, részt vesz a május 5-én kezdődő Magyar Gazdasági Napok eseményein. A kormány elnökhelyette­sének elutazásakor a Feri­hegyi repülőtéren jelen volt Arto Mansala, a Finn Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Veress Péter Bécsben Magyar­osztrák tárgyalások Veress Péter külkereske­delmi miniszter a magyar— osztrák árucsereforgalmi, gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyesbi­zottság VI. ülésére hétfőn Ausztriába utazott. Befejezéséhez közeledik a kukorica veté se a Kenderes! November 7. Tsz-ben is. Ebben az évben 460 hektáron nagyobb te rületen mint korábban termelnek szemes kukoricát. (Fotó; Tárpái Zoltán) A Karcagi Népművészeti Agyagipari Háziipari Szövetkezei jelenleg mintegy kétmillió forint értékben USA exportra dolgozik. Kancsókat, mosdótálakat, szilkéket és vázákat szállítanak a megrendelőnek. Képünkön a kerámiafestés egyik mozzanata. (Fotó: Tarpai Zoltán) Lázár György fogadta az etióp külügyminisztert Berhianu Bajih, a Szocia­lista Etiópia külügyminisz­tere, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívá­sára hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, hét­főn megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékrrtűvét a Hősök terén. Ezután Várkonyi Pé­ter és Berhanu Bajih veze­tésével hivatalos magyar— etióp tárgyalásokat tartottak a Külügyminisztériumban. A szívélyes és baráti lég­körű külügyminiszteri tár­gyaláson Berhanu Bajih tá­jékoztatást adott a monarc­hia felszámolását követő társadalomátalakító mun­káról és az ország előtt álló feladatok megoldására tett erőfeszítésekről. Szólt az af­rikai kontinens helyzetéről, különösen Etiópia kapcsola­tairól a szomszédos orszá­gokkal. Megerősítette országa törekvését a Szomáliával és Szudánnal fennálló vitás kérdések rendezésére. Az etióp külügyminiszter hang­súlyozta, hogy az afrikai kontinens legfőbb politikai problémája a dél-afrikai kormányzat apartheid poli­tikája, amelynek megszün­tetése érdekében szükséges az afrikai országok közös fellépésének erősítése. Várkonyi Péter méltatta Etiópia erőfeszítéseit az af­rikai egység erősítéséért, a kontinensen tapasztalható fe­szültségek felszámolásáért és tevékenységét az el nem kötelezett mozgalomban. Hazánk szolidaritásáról biz­tosította az apartheid ellen küzdő afrikai országokat és felszabadítási mozgalma­kat. Ismertette hazánk főbb külpolitikai törekvéseit, ak­tivitását Európában. A két külügyminiszter egybehangzóan ítélte meg a nemzetközi békével és biz­tonsággal összefüggő kérdé­seket. Támogatásukról biz­tosították a Szovjetunió bé­kekezdeményezéseit, konk­rét javaslatait a nukleáris fegyverzet csökkentésére. Megállapították, hogy a két ország kapcsolatai rendezet­tek, kiegyensúlyozottak, fejlődőek, és további lehető­ségek vannak a kölcsönösen előnyös együttműködés bő­vítésére. • • • Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke fogadta az etióp külügyminisztert. A ta­lálkozón áttekintették a két­oldalú kapcsolatok legfon­tosabb kérdéseit és kifejez­ték készségüket az együtt­működés fejlesztésére. A ta­lálkozón jelen volt Várkonyi Péter, Bognár Gyula, hazánk etiópiai, valamint Wond- wossen Hailu, a Szocialista Etiópia budapesti nagyköve­te. (Folytatás a 2. oldalon) Jászárokszállási háziipari szövetkezetben Számítanak a szocialista brigádokra A Jászárokszállási Hímző- és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetben tizenhárom szocialista brigád tevékeny­kedik, közülük hetet a be­dolgozók alakítottak. A 181 brigádtag a szövetkezet és a község érdekében 5470 óra társadalmi munkát végzett, a brigádok védnökséget vál­laltak árva, illetve állami gondozott gyerekek nevelé­séért, idősek gondozásáért. Testvérkapcsolatot ápolnak más szocialista brigádokkal, kulturális és szabadidős programokat szerveztek. A legfontosabb feladat termé­szetesen a szövetkezet gaz­dálkodási eredményeinek segítése, a minőségjavítás, az anyagtakarékosság és a szállítási határidők teljesí­tése volt a múlt évben is. A szövetkezetben a napok­ban köszöntötték a szocialis­ta brigádokat, és az önzet­len közösségi magatartásért összesen száznyolcvannégy­ezer forint jutalmat osztot­tak ki közöttük. A Dobó Ka­tica Szocialista Brigád egy­más után harmadszor, a Dé­ryné Ifjúsági Brigád pedig a múl^ év után ismét a Szövet­kezet Kiváló Brigádja címet érte el. Az idei versenyfel­adatokat a NOSZF 70. év­fordulója és az MSZMP KB novemberi határozatainak végrehajtása jegyében hatá­rozták meg. Az első negyed­évben szállítási gondok ne­hezítették a termelést, ezért a következő hónapokban na­gyobb feladat hárul a dol­gozókra. A terv teljesítésé­ben azonban a szövetkezet vezetése joggal számíthat, a jó közösségekre, az aktív szocialista brigádokra. Genfi remények Kommentárunk a 2. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents