Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-30 / 126. szám
1987. MÁJUS 80. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szép siker a szocialista munkaversenyben Megismételte előző évi jé eredményeit a cserkeszőlői téesz Országos elismerés a szövetkezet közösségének Majoros Károly átadja az országos elismerésről szóló oklevelet. A demokratizálódás Jogyébon Útkeresés kérdőjelekkel Vállalati tanácsok huszonhat bolyon A Cserkeszőlői Magyar— Román Barátság Tsz-ben tegnap megtartott ünnepi tanácskozás zárta azoknak az átadási ünnepségeknek a sorát, amelyeken az 1986. évi szocialista munkaversenyben díjat nyert termelőszövetkezeti kollektívák átvették az országos elismeréseket. Az eseményen részt vett és felszólalt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára; jelen volt Bugán Mi- hály, a megyei tanács elnök- helyettese, Karancsi Lajos, a kunszentmártoni városi párt- bizottság első titkára és Benedek Fülöp, a Teszöv titkára. A termelőszövetkezet elnöke, Varga István elmondta, hogy a 2360 hektáros nagyüzem 260 tagú kollektívájának 1986-ban sikerült megismételnie az előző évi, a szövetkezet életében eddig legjobbnak számító eredményeket. Méghozzá olyan, a gazdálkodást nehezítő feltételek közepette, mint a mezőgazdasági termékek külpiaci árának csökkenése, az importárak növekedése, az állami támogatások mérséklése és az aszályos időjárás. A növénytermesztők a technológiai fegyelem megszigorításával, a növényvédelmi munka színvonalának javításával és nem utolsó sorban az intenzívebb tápanyagvisz- szapótlással kiemelkedő átlagterméseket értek el. Elégedettek lehettek az öntözés nélkül termesztett kukorica hektáronkénti 7,8 tonnás hozamával, az előző évi tetemes fagykár ellenére elért 11,2 tonnás szőlőterméssel, és azon öt megyei téesz között tudhatták magukat, amelyek tavaly öt tonnánál több búzát takarítottak be egy-egy hektárról. Huszonnyolc százalékkal túlteljesítette tavalyi tervét a közös gazdaság állattenyésztési főágazata. Nagy része van ebben annak, hogy a cserkeszőlőiek által gondozott tehenek tejtermelése 12 százalékkal magasabb a magyar tarka állomány orszáAz idei szolnoki kulturális heteik zárórendezvényeként Urbanizáció, lakótelep, életmód címmel kétnapos tudományos tanácskozás kezdődött tegnap Szolnokon, a Tudomány és Technika Házában. Házigazdaként Bálint Ferenc, a városi tanács elnöke köszöntötte a vendégeket, köztük az elnökségben helyet foglaló Sándor Lászlót, a HNF megyei bizottságának titkárát. Berki Ferencnét, a városi pártbizottság titkárát, valamint a tanácskozás előadóit, majd a konferencia Időszerűségéről és céljáról szólt. — Napjainkban az urbanizáció. a városfejlesztés- és fejlődés általános és szociológiai kérdései joggal keltik fel az érdeklődést. NAncsák azok körében, akik szakmájuk során érzékelik a város- fejlődés ellentmondásait, hanem azokéban is, akik mindennapi életük során tapasztalják a városi, vagy éppenséggel a lakótelepi életforma előnyeit, hátrányait. A kétnapos eszmecsere — állapította meg —. nem teszi lehetővé, ho^y a kérdéskör valamennyi területét, összefüggését feldolgozzuk, de tanácskozásunk — ha gos átlagánál. Eredményesen folytatták a háztáji integrációt is, 130 hízómarhát és ugyanannyi fejőstehenet helyeztek ki tavaly a tagokhoz és kívülállókhoz. Az egy év alatt nyolc százalékkal növelt termelésen belül kilenc százalékkal több hozzáadott új értéket állítottak elő a szövetkezetben, és 13 millió forint nyereséget realizáltak. Kedvezően alakultak a hatékonysági mutatók is. Az utóbbi három év átlagát például — ez volt az egyik fontos szempontja a tavalyi munkaverseny értékelésének — 44 százalékkal, az országos átlagot 27 százalékkal haladta meg a téesz élőmunka-hatékonysága. Az eszközhatékonyság pedig saját magukhoz mérten is, országos összehasonlításban is kétszerié jobb volt az előző három év átlagánál. A további sikeres gazdálkodás érdekében tett idei intézkedések között sorolta az elnök azt a mintegy húszmilliós beruházási programot, amelynek keretében bővítik a gabona- tárolójukat, szőlőt telepítenek. munka- és erőgépeket vásárolnak. Többek között a szövetkezeti kollektívának a kedvezőtlenebb gazdálkodási feltételekhez való alkalmazkodását, a nehézségeknek a szisztematikusan számbave- szi a városfejlesztés telepü- léspolitlkai, építészeti és szociológiai jellemzőit — olyan reális valóságképet alakíthatnak ki, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a városfejlesztési programok tervezése és végrehajtása a tényleges igényekhez és szükségleteikhez igazodjon. A szemléletváltozást előmozdító szándékkal rendezett tudományos tanácskozáson ezúttal igen sokoldalúan közelítik meg a kérdéskört, a rendezőket (a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Szolnoki Városi Tanács) az a cél vezérli, hogy a meghívott szakemberek átfogóan és differenciáltan dolgozzák fel azokat a kutatási eredményeket, amelyek a városiasodás összetett jelenségeivel foglalkoznak. A meghívott előadók — Bálint Ferenc megnyitója után — mindehhez értékes, gondolatébresztő vitaindító előadásokkal járultak hozzá. Délelőtt Beluszky Pál, az MTA Regionális Kutatások' Központjának vezetőhelyettese a településfejlődés és a településpoliti'ka földrajzi, társadalmi és történelmi összefüggéseit elemezte; belső tartalékok feltárásával és jobb kihasználásával történő ellensúlyozására tett erőfeszítéseit emelte ki hozzászólásában Majoros Károly. A cserkeszőlői szövetkezeti gazdák tisztességgel, becsülettel végzett munkájának eredménye az országos kitüntetés — mondotta a megyei pártbizottság első titkára. Bizonyítéka annak, hogy fagykáros, aszályos, és pénzszűke esztendőkben is mozgósítható a tagság a több és a jobb munkára, ezáltal a nagyobb közös eredmények, a könnyebb személyes boldogulás elérésére. Majoros Károly az ágazati minisztérium és az országos érdekképviseleti szerv megbízásából átadta Varga Istvánnak az elismerést dokumentáló oklevelet. Ezután Bugán Mihálytól, a megyei tanács elnökhelyettesétől Jusztin Jánosné szőlő- termesztő a MÉM Kiváló Munkáért kitüntetését. Nagy Sándor ugyancsak szőlőtermesztő pedig a TOT Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetését vette át. Végül a legeredményesebben dolgozó téesztagok közül tíznek Varga István elnök adta át a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója elismerést. majd Bánlaky Pál, a Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója az önkormányzatnak a társadalomban betöltött mégkülönböztetett szerepéről, fontosságáról tartott előadást. A mai városépítészet alternatíváiról Herényi József, a VÁTI irodavezetője adott átfogó szakmai képet; Böhm Antal, az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézetének osztályvezetője pedig a regionális politika lehetőségeiről tájékoztatta a résztvevőket. Délután Berényi András, városi főépítész adott betekintést Szolnok lakáshelyzetébe; ezt követően a kisvárosi értelmiség jövőképét Kamarás István, az OKK Művelődéskutató Intézet szociológusa vázolta föl. A program ma Barna Gábornak, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkárának Várospolitikai dilemmák címen megtartott előadásával folytatódott. Az előadásokon elhangzottakat szekcióüléseken vitatják meg a konferencia résztvevői, majd Beluszky Pál összegzi a kétnapos tudományos eszmecsere tapasztalatait Sz. Gy. Az elmúlt két esztendő egyik nagy akciója volt gazdaságunkban az új vállalat- irányítási formákra való áttérés. A vállalatok jelentős részénél alapvetően megváltozott az állami irányítás módja és tartalma, hogy a dolgozók az eddigieknél kézzelfoghatóbb módon gyakorolhassák tulajdonosi jogaikat, és operatívabban vehessenek részt a vállalat vezetésében. A vezetés demokratizálása jegyében telt tehát az utóbbi két év. Szolnok megyében huszonhat helyen hoztak létre vállalati tanácsot, kilenc céget közgyűlés, négyet pedig küldöttgyűlés irányit. Huszonegy azoknak az üzemeknek vagy gyáregységeknek a száma, amelyeknél a megyén kívül lévő vállalati központban működik tanács. Végül a teljes képhez tartozik még az is, hogy száznyolc megyebéli gazdálkodó szervezet továbbra is a hagyomáayos állami irányítással működik. Kevés a fizikai Az új irányítási formák bevezetése a múlt év végén fejeződött be, így az életre hívott irányító szervek legtöbb helyen még csak az első, a kezdeti lépéseket tették meg. Néhány érdekesség azonban máris megfigyelhető, amint ez az SZMT egyik nemrég elvégzett reprezentatív felmérésből is kitűnik. A vizsgálat a vállalati tanácsok működésére terjedt ki Az első tapasztalatcsokor a tanácsok személyi összetételére vonatkozik. Közismert, hogy a testületi tagok egy részét — legalább a felét — a vállalati kollektíva választja, titkos szavazással. A tanácsnak ez a fele gyakorlatilag képviseleti alapion áll össze. A másik rész ösz- szetétele már bonyolultabb: bizonyos beosztásokkal együttjár a tagság, másokat pedig személy szerint az igazgató (vezérigazgató) delegálhat a testületbe. Az igazgató természetesen maga is tanácstag. Nos. a választások legtöbb helyen meglep» eredményt hoztak: viszonylag kevés fizikai dolgozó került be a megválasztottak közé, ami azt jelzi, hogy a kisebb közösségek legtöbb helyen a közvetlen munkahelyi vezetőjük delegálása révén látják leginkább biztosítva érdekeik képviseletét. Szinte csaknem általános jelenség, hogy a fizikai állományú tanácstagok felkészítése egy-egy ülésre nehézkes, nem áll rendelkezésükre mindig időben megfelelő és elegendő információ. így viszont részvételük a tanács munkájában és szavazásuk Bz Iparpolitikai Tanács ülése Pénteken ülést tartott az Ipjarpolitikai Tanács. A testület tagjai — Kapolyi László ipíari miniszter vezetésével — az ipjariszerkezet-át- alakítás emberi tényezőiről, a vállalati belső vállalkozási formák továbbfejlesztéséről, a gazdasági reform iparra gyakorolt hatásáról tárgyaltak. Az ülésen megállapították: lényeges, hogy a korábbinál szervezettebbé váljon a vállalatoknál a munkaerő átcsoportosítása, mind több helyen irányítsák át az alacsonyabb jövedelmezőségű területekről a d mamik fis fejlődésre képes termelésbe a dolgozókat. a döntéshozatalkor, formális marad. Eltérően, igen nagy szóródást mutató módon szabályozták a vállalati tanácsok saját hatáskörüket. Az érvényes rendelkezések értelmében ugyanis — a tág jogszabályi határokon belül — magára a testületre van bízva ez a feladat. Több p>élda is van arra, hogy egészen ap>- ró részletdöntések jogát is fenntartotta magának a vállalati tanács, míg a — talán helyeselhetőbb — ellenkező véglet az igazgató széles döntési jogkörének meghagyása. Utóbbi esetben valóban stratégiai feladatok várnak csak a testületre, olyanok, amik megoldásához valóban szükség van a kollektív döntésre. A tapasztalatok szerint nem tisztázott eléggé a vállalati tanácsok és a szak- szervezet — a bizalmi testületek — viszonya. Nem alakultak ki az együttműködés pontos rendező elvei, s ez több helyen bizonytalanságokat szül. A helyes gyakorlat részletekbe menő kimunkálását azonban nem lehet teljes egészében a jogalkotóktól várni. Az együttműködés — és az együttdolgozás — leghatékonyabb formáit a napi munka során, a konkrét gazdasági közegben lehet leginkább megtalálni. A Tiszamenti Vegyiműveknél a legelsők között, még 1985 nyarán megalakult a vállalati tanács. A gyorsaság oka az volt, hogy az Ipwri Minisztérium kísérleti alanynak tekintette a céget, s az itt szerzett korai tapasztalatokat aztán széles körben felhasználták az ágazatban. Jog és felelősség Az immár két év főbb tanulságairól és a vállalati tanács eddigi működéséről Szikszai Ferenccel, a Vegyiművek tanácsának elnökével beszélgettünk. — A harminchét tagból tizenkilencet választhatott meg a kollektíva — mondta az elnök. — A választások eredménye egyébként nagyon meglepett, mivel a teljesen titkos és irányítottságtól mentes választások során mindössze egy fizikai dolgozó került be a testületbe. Az üzemrészek önállóan delegálhattak egy-egy tagot, és érdekes módon zömmel az üzemvezetők kaptak bizalmat saját beosztottjaiktól. Talán érezték a dolgozóink, hogy a megválasztott tagoknak vállalati méretekben kell tudniuk gondolkozni, túllépve az üzemi érdekeken. — Milyen lett a munka- megosztás a vezérigazgató és a vállalati tanács között? Gyermekekért emlékplakettel és oklevéllel tüntették 'ki tegnap a Szolnok Megyei Hadkiegészítési és Terület- védelmi Parancsnokság Fekete Lajos KISZ-alap)szerve- zetét. A szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban rendezett ünnepjségen részt vett Rabold Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Szabó Eszter megyei úttörőelnök. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége által adományozott emlékplakettet és oklevelet Noszka József, az Ifjú Gárda országos parancsnoka és — az elöljáró képviseletében — Varga István ezredes nvúj- totta át Bóta János KISZ- titkámak. Az alapjszervezet Hogyan szabályozták a hatásköröket, milyen döntési jogokat hagytak meg maguknak? — A szervezeti és működési szabályzat elkészítésekor messzemenően igyekeztünk érvényesíteni azt az elvet, hogy a vállalatot továbbra is a vezérigazgató vezesse operatívan. Ehhez a munkájához pjróbáltuk a legtágabb lehetőségeket biztosítani, megadva minden szükséges jogot is hozzá. Elég sok kritikát kaptunk emiatt, külső szervektől, mert nem ez ám az uralkodó gyakorlat. Az a véleményem, hogy ebben a felállásban még mindig messze az elsőszámú vezetőé a legnagyobb kockázat, és továbbra is övé a legtöbb felelősség. Épp>en ezért: adjunk neki hatáskört, hogy dolgozhasson. és ha majd rosszul él a jogaival, akkor akár a bizalmat is meg lehet vonni tőle. Mit segített 7 — Változott-e valami azóta, hogy a vállalati tanács megkezdte a munkáját? — Lényeges dolog nem...! Azokat a gazdasági és egyéb döntéseket ugyanis, amik a tanács hatáskörében vannak, korábban is széles körben megbeszéltük, tehát akik ma már testületi tagként részesei a döntésnek, azok korábban is részt vettek ezek kialakításában. A változás tehát csak az, hogy most mindez egy stabil szervezeti formát kapott. Én az előbbiekkel magyarázom azt is, hogy, nincsenek nagy, „vérre menő” vitáink az üléseken. Az előterjesztések ugyanis jól előkészítve, a vélemények megismerése után kerülnek a vállalati tanács elé, tehát mindig a leg- optimálisabbnak tűnő alternatívákat visszük be oda... — Véleménye szerint, végül is elérte célját az új forma bevezetése? Előbbre vitte valamivel a gazdálkodás ügyét? — Nehéz ezt egyértelmű bizonyossággal lemérni, hiszen sajátos, nehéz időszakban zajlott az átállás. Ki tudná ma még megmondani, hogy az egy-egy vállalat életében bekövetkezett sikerekben vagy balsikerekben mennyi az új irányítási formák szerelje? Több idő és konszolidáltabb körülmények kellenek a hatások reális le- méréséhez. Aszerint pjersze már most is értékelhetnénk, hogy néhány ülést tartott a tanács, mennyi ügyet tárgyalt. és milyen volt a hozzászólók aránya...De azt hiszem, nem ez a lényeg. Az igazi értékét e dolognak a gazdaság működésére gyakorolt hatás jelentheti. az általános iskolákban és az úttörő alapszervezeteikben folyó hazafias- és honvédelmi nevelőmunka hathatós támogatásáért érdemelte ki az elismerést. Különösen példamutató a rá- kóczifalvi iskola II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapatának nyújtott, rendszeres segítség, amelyet együttműködési szerződés keretében valósítanak meg a fiatalok. A kollektív elismerés mellett az alapiszervezet tagjai közül Feketéné Molnár Zsuzsa és Halápiné Brevák Ágnes Kiváló Ifjúvezetői Munkáért kitüntetésben részesült. Az ünnepiség a rákóczifalvi úttörők rövid műsorával zárult. T. F. URBANIZÁCIÓ — LAKÓTELEP - ÉLETMÓD Tudományos tanácskozás a megyeszékhelyen L. M. L Emlékplakett a KISZ-szervezetnek
